Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

‘1976. június 18.; pénlek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás az 1. oldalról) alatt 26 százalékkal növeke­dett. A fejlődés üteme elma­radt a tervezettől, és elma­radt az ipari szövetkezetek országos átlagától is. Ennek okát abban látja a KISZÖV elnöksége, hogy egyes szö­vetkezetek minden erejüket az árutermelésre fordították. A szövetkezetek 148,5 mil­lió forint értékű beruházást valósítottak meg a tervidő­szakban, 55 millió forint ér­tékű beruházás pedig áthú­zódott az ötödik ötéves terv idejére. A beruházások zöme a 10 éves rekonstrukciós program részeként valósult meg, melynek lényege, hogy 10 éven belül korszerű kis- és középüzemekké váljanak megyénk ipari szövetkezeted; kulturált munkahelyekké, versenyképes és modem szol­gáltató helyekké. A szövetkezetek gazdasági eredményeit pozitívan befo­lyásolták azok az intézkedé­sek, amelyeket az MSZMP KB 1974. december 5-i ha­tározata nyomán az ésszerű takarékossúg érdekében tet­tek. . A takarékossági intéz­kedési tervek 9,1 millió fo­rint értékű megtakarítást irányoztak elő, s ennél jó­val többet, 14.5 millió fo­rintot realizáltak. Az elnökségi beszámolóhoz Holtai Zoltán, a ICISZÖV elnöke szóbeli kiegészítést fűzött. Megemlékezett ar­ról, hogy a KISZÖV — a tagszövetkezetek érdek- képviseleti, társadalmi szer­ve — az idén ünnepli mű­ködésének 25 éves évforduló­ját. Szólt a 25 év eredmé­nyeiről, az elmúlt tervidő­szak alatt kifejtett munká­ról, felhívta a figyelmet a hibákra ás. Többek között arra, hogy az ipari szövet­kezetekben a munka haté­konysága nem növekedett a kívánalmak szerint. A gaz­dasági munka fogyatékossá­ga volt a szolgáltatások szín­vonalának szerény mértékű növekedése. A fejlődés útját a meglevő szolgáltató léte­sítmények fejlesztésében, a népszerű hozom-viszem szol­gálat bővítésében jelölte meg. A KISZÖV elnöke ja­vaslatot tett az ötödik öt­éves terv teljesítéséhez nél- k ü 1 özh e tetten lenn i valók ra. Elmondta, hogy a tagság életszínvonala javításának, a személyi jövedelmek kívá­natos mértékű növekedésé­nek forrása a hatékonyság növelése lehet. Beszélt a szövetkezeti demokratizmus fejlesztésének szükségessé­géről. Ezt követően megkö­szönte mindazoknak a párt-, állami és tömegszervezetek­nek, a- társszerveknek a se­gítségét, akik az előző köz­gyűlés óla jó szándékkal tá­mogatták a borsodi ipari szövetkezetek fejlődését. A küldöttközgyűlés állást foglalt az ipari szövetkeze­tek VII. kongresszusának irányelveivel, valamint az érdekképviseleti körébe tar­tozó szövetkezeteknek az ötödik ötéves terv időszaká­ban megvalósítandó gazda-; sági és mozgalmi feladatai­val kapcsolatban. Egyetérté­sét fejezte ki a kongresszu­si irányelvekkel, amelyek a szövetkezetek szocialista vo­násainak erősítését célozzák. A küldöttközgyűlés egyetért a kongresszusi irányelvek ama megállapításával, hogy a pártunk által követel­ményként támasztott gazda­sági célok akkor valósulnak meg, ha a szövetkezetek gaz­dasági tevékenységük kö­zéppontjába a lakossági áru­alapok választékának növe­lését, a szolgáltatások bőví­téséi, a tőkés export foko­zását, a lakásépítés fejlesz­tését. valamint az állami nagyipart gazdaságosan ki­egészítő termelés dinamikus fejlesztését állítják. A küldöttközgyűlés vitával folytatódott. A küldöttek el­mondták észrevételeiket, ja­vaslataikat, beszéltek saját szövetkezetükben szerzett ta­pasztalataikról. Felszólalt dr. Havasi Béla. a megyei párt­bizottság titkára is. Elmond­ta. hogy a megyei pártbi­zottság jónak értékeli azt az eredményi, amelyet megyénk ipari szövetkezetei — a ked­vezőtlen világgazdasági hely­zet közepette — a negyedik ötéves terv idején elértek. Nagy szerepük volt ebben a mun ka versenyeknek, a bri­gádmozgalomnak. a kollek­tívák politikai, mozgalmi fej­lődésének. Az ötödik ötéves terv — a szocializmust épí­tő munka folytatása — az életszínvonal javítását céloz­za. Az anyagi-technikai bá­zist csak a munka hatékony­ságúval lehet megteremteni. Dr. Havasi Béla elmondta, hogy hasznosnak ítélhetők a szövetkezeti egyesülések: a termelőerők koncén! rációja. Ennek ;ió kihasználására biz­tatta a szövetkezetek küldöt­teit. Felhívta a figyelmet a tőkés exportban rejlő lehe­tőségek kihasználására, a teljesít mény bérezés szélesí­tésének ésszerűségére, a nuunkanorma-karbantartás fontosságára, a belső szer­vezetlenségek felszámolásá­nak szükségességére, a taka­rékosságra. Szólt arról, hogy milyen nagy szerepük van az ipari szövetkezeteknek a lakossági szolgáltatás színvo­nalának növelésében. Hang­súlyozta, hogy a szövetkeze­tek gazdasági terveiket a szövetkezeti demokrácia el­mélyítése, kiszélesítése mel­lett hajtsák végre. A kü ldötközgyülés résztve­vői megválasztották A szö­vetség testületi szerveit, az országos tanács tagjait és a kongresszusi küldötteket. A Borsod megyei KISZÖV el­nökévé ismét Koltai Zol­tánt választották. Íratásra készülnek A kedvezőtlen időjárás miatt csak július közepén várható az aratás megkez­dése a mezöcsáti járásban — hallottuk a járási párt-vég- rehatjó bizottság ülésén, ahol tájékoztató hangzott el az aratásra való felkészülésről.. A termelőszövetkezetekben az idén mintegy 10 és lel ezer hektár kalászost kell betakarítani; a Hejömenti Állami Gazdaságban pedig csaknem másfél ezer hektár gabonaféle vár aratásra. Eh­hez jön még több mint 1000 hektárnyi repce, borsó és szója termése is. Az ez évi termésátlag őszi búzából át­lagosan 30—32 mázsa lesz hektáronként. Előzetes számítások sze­rint a járás területén ebben az évben körülbelül 3800— 4000 vagon terményt kell betakarítani. A járásban az állami gazdaság gépparkját is beleszámítva, összesen 85 kombájn áll a mezőgazdasá­gi üzentek rendelkezésére. A gépjavítást, a legtöbb üzem­ben már befejezték, különö­sebb panasz eddig nem me­rült fel az alkatrészellátás­ra. A felmérések alapján a meglevő gépparkkal a ter­melőszövetkezetek két hét lefolyása alatt be tudjak ta­karítani a kalászosokat. Ügy tűnik, szállítóeszközökből sem lesz hiány. Tovább nőit a járásban a száritó kapaci­tás is: a 13 mezőgazdasági üzem közül 9 rendelkezik terményszárítóval. Tízórás munkanapot alapul véve a meglevő berendezésekkel na­ponta 180 vagon terményt tudnak megszárítani. A nte- zőcsáti járásban pillanatnyi­lag 2400 vagon termény tá­rolására van lehetőség. A termés másik részét viszont központi raktárakban helye­zik el. A ]i:irt-végrehajIóbizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét a járulékos munkák (szal- maleházás, tarlóhántás stb.) időre történő elvégzésére, amely fontos feltétele a jö­vő évi jó termés megalapo­zásának. Nagy szerepe lesz az idén is a szervezettség­nek. amely nélkül elképzel­hetetlen az aratás sikkje. Figyelni kell arra is, hogy valamennyi termelőszövet­kezetben időben hozzáfogja­nak a betakarításhoz és a gazdaságok jobban vegyék igénybe a különböző közös gazdaságok által felkínált gépi segítséget. feilKl a szolgáltatásokat Az elmúlt években jelen­tősen emelkedett a szolgál­tatások színvonala, jóllehet a legkisebb településeken, vidéki városokban sok még a tennivaló. A kormány több alkalommal szorgalmazta az érdekeltek összefogását, az Országos Tervhivatal az ágazati minisztériumokkal és a tanácsokkal a jövőben is támogatja a kezdeményező vállalatokat, szövetkezeteket. Erre több jó példát talál­tunk megyénkben is. Az egy lakosra jutó szol­gáltatások értéke az ország­ban átlagosan 900 forint. Borsodban ez csak 700 fo­rint körüli. A megye az V. ötéves tervidőszakban a la­kossági szolgáltatások fej­lesztésének támogatására a központi szolgáltatásfejlesz­tési alapból 162 millió forin­tot kapott. Az Országos Terv­hivatal, az ágazati miniszté­riumok és a megyei tanács megjelölték azokat a felada­tokat, amelyek- megvalósítá­sához a támogatás adható. A megyében 1976—1980 közölt 75 millió forintot for­dítanak a textiltisztítás kor­szerűsítésére. Megépül a Miskolci Patyolat Vállalat új üzeme, megvalósul a putno- ki egység új mosodával tör­ténő bővítése, Sátoraljaúj­helyen komplex kisüzemet s a megyében 3 vegytisztító szalont adnak át. Jelentősen fejlődik a gépjárműjavítás helyzete is a megyében. Er­re a célra 51 millió forintot szánnak. Az összegből Sze­rencsen befejezik a 101) ezer javítóórás kapacitású szerviz építéséi, s ugyanilyen üze­met létesítenek Kazincbar­cikán is. Hatvanezer javító- órás szervizüzem építését tervezik Leninvárosban, s 52 ezer órásat Forrón. A híradástechnikai cikkek és háztartási gépek javítá­sának fejlesztése érdekében hétmillió forintért Miskol­con. Sajószentpéteren és Me- zőcsáton épül új szerviz. Gyorsjavító cipöszalon épí­tését tervezik Miskolcon és Ózdon. ugyanakkor négy áj. műhellyel ellátott barkáes- üzletet és egy barkácsrészle- get nyitnak az ötéves terv időszakában a megye külön­böző pontjain. Az idegenfor­galmi szempontból jelentős településeken áj ABC-áru- házak. szolgáltató egységek építésével segítik az igények kielégítését, s 34 millió fo­rint értékben rekonstrukciót hajtanak végre az ózdi, na­pi 48 tonna kapacitású ke­nyérgyárban. A kijelölt súlyponti fejlesz­tések megvalósításával elér­hető a legfontosabb szolgál­tató tevékenységeken belát: lemaradások további csők kentése. (tóth) A Borsodnádasd és környékén élő asszonyok foglalkoztatását segítette elő az Állami Pénzverő Vállalat, amikor iilvös- iizemet létesített a korábbi bányász, munkásszálló épületé­ben. Molnár Dezsőm- betanított munkás a bányaüzemnél dolgozott 17 esztendeig Fotó: Kozák I’cter „Ki kell lépni a főutcáról...!?” Parkok a kireiogteien Már-már közhelynek szá­mit, ha más városbeliek — néha joggal,, néha elhamar­kodottan — nem éppen po­zitív — jelzőkkel jellemzik Miskolcot. Nem szép város — mondják, és ebbe a meg­fogalmazásba nagyon sok mindent belesüriteaiek. Mert valójában mitől is szép. vagy nem szép egy város? Miért kedves mindenkinek például Eger. Veszprém, Sopron, vagy Gyula? Igen, a történelmi hangulat, az évszázadokat őrző szép műemlékházak döntően befolyásolják a vé­lemények alkotóit. De az esz­tétikumhoz, a -széphez hoz­zátartozik az ember lényétől elválaszthatatlan zöldterület, a bokrok, fák, virágok, sze­met: nyugtató, tüdőt tisztító és zajokat tompító hatása is. Ezért van az, ha véleményt mondunk egy-egy települé­sünkről, akkor a természetes vagy mesterségesen telepített élő természet is befolyásolja álláspontunkat. Mi jellemzi legnagyobb vi­déki városunkat, Miskolcot ezen a téren? Erre a kérdés­re kerestük a választ a Mis­kolci Kertészeti Vállalatnál. Csépányi József főmérnök­kel. Molnár József főkönyve­lővel és Tóth Tihamér ter­melési osztályvezetővel ala­posan „körbejártuk” a témái. A vállalat több mint más­fél millió négyzetméter park­terület .gazdája. Ebbe a vá­ros nagy zöldfelületei: Ta­polca, Lillafüred, a Népkert és az Avas is beletartoznak. Egy miskolcira 7,1 négyzet- méter parkfelület jut. Azon­nal adódik a kérdés: sok ez, vagy kevés? Nos, az országos átlag jelenleg 8 négyzetmé­ter. Tehát Miskolc ez alatt marad. De, ha néhány vidé­ki nagyvárosunkkal hason­lítjuk össze a miskolci ada­tot, még kedvezőtlenebb a kép. Szegeden körülbelül 20 négyzetméter jut egy lakos­ra, Debrecenben pedig 12. Az V. ötéves terv végére az or­szágos átlag 12 négyzetmé­terre növekszik. — Városi környezetben az emberi egészség megóvása érdekében egy lakosra 15— 30 négyzetméternyi felületet kellene létrehozni. Mivel Miskolc füstös, szennyezett város, itt a felső határ, a 30 négyzetméter lenne ideális-— fogalmazta meg a főmérnök. Különösen a belvárosban kevés a park. A Széchenyi utca valóságos kőrengeteg. — A keskeny főutcán saj­nos nem lehet fákat ültetni. Néhány kőedényben ültetett virággal csak alig-alig lehet barátságosabbá tenni ezt a forgalmas útvonalat. De. ha kilépünk a főutcáról, mind­járt szebb a város... A IV. ötéves terv végére a kertészeti vállalat nettó ár­bevétele az 1970. évi 41.2 inilbó forintról 68,9 millió fo­rintra emelkedett. Ez idő alatt csak 79 dolgozóval nö- vekedett a vállalati létszám, így az árbevétel csaknem 60 százalékát a termelékenység fokozásával érték el. Két fő területük van: a parképítés és a parkfenntar­tás. Néhány jellemző szám­adat e két ágazatból. A park- fenntartásra fordítható ösz- szeg ez évben 15 millió fo­rint körül alakul. (1970-ben 11.5 millió forint volt.) A parképítésre (ez általában ríj zöldfelületek kialakítását je­lenti) 1970-ben 14.7 millió forintot kapott a vállalat, 1975-ben. 29 millió forintot. A parképítés költségeinek nagyobb mérvű növekedését elsősorban az új nagy park­felülettel rendelkező lakóte­lepek. (Bulnárföld, Győri-ka - pu. Ava'-dél) létrejötte ered­ményezte. * A városjáró ember észre­veszi ezt a változást, a vá­ros zöldterületének növeke­dését. Még akkor is. ha ez ellent látszik mondani az egy. lakosra jutó 7 négyzetméter zöldterületnek. Az előbbi számadatokból azonban mást is kiolvashat az ember. Többek között azt, hogy míg a gondozandó parkfelület növekedett (ezt a parképítés költségeinek emelkedése jól szemlélteti), addig a parkok gondozására fordított összeg aránya ko­rántsem nőtt ilyen mérték­ben. Pedig az, hogy sok par­kunk legyen csak egyik el­várás; szépen gondozott, kar­bantartott, jól kezelt parko­kat szeretnénk. A Miskolci Kertészeti Vál­lalatnak ezen a téren sok gondja álcád. — Szomorú, de tény. hogy sok miskolci nem érzi ma­gáénak a várost, a parkokat, A megrongált padok, a le­gázolt fü, az ellopott virá­gok, cserjék, a kitört fák sajnos ezt példázzák. Példá­ul sehogy sem tudjuk meg­érteni. hogy a Horváth La­jos álcában miért' parkolnak autók a pázsitfelületen. De ehhez hasonló példa akad szép számmal... Ellentétben például Debrecennel, nálunk jóval kevesebb az összefüggő parkfelület. Miskolcon kes­keny utcasávokat, szétszórt, apró parkokat kell gondozni. Ezek megnehezítik a mun­kát és ugyanakkor a költsé­geket is emelik. Nem beszél­ve arról, hogy például egy olyan utcasávban, mint ami­lyen a Bajcsy-Zsilinszky ut­cán is van, a növények szá­mára nem alakul ki olyan kedvező élettani miliő,.mint az Avason, vagy mint Lilla­füreden ... A Miskolci Kertészeti Vál­lalat munkaerőgondokkal is küzd. Köztudott, a vállalat bérszínvonala — bár az utóbbi öt évben javult — más üzemekkel, vállalatok­kal összehasonlítva alacsony. Hét forintos órabérért — igaz ez a legalacsonyabb —. bizony kevesen jönnek el dolgozni. Főleg, itt nem, ahol nagy az ipar elszívó hatása. Ezért nagy a fluktuáció, és ezért romlik a munkaerő összetétele. Például kézika­szást egyáltalán nem kap a vállalat. Talán elmosolyo­dunk ezen, kézikaszát, 1976- ban ? Sajnos, szükség van rá­juk. Erős rézsűkön, az Ava­son cserjék között géppel nem lehet dolgozni. — Bizonyára sok miskol­cinak feltűnt, hogy az új la­kótelepeken a beköltözés után hónapok, sőt néha egy év is eltelik, míg a házak környéke normális külsőt kap. Ezalatt azt értem, hogy eltűnnek az építkezés nyo­mai. és helyettük padok pi­roslódnak. cserjék zöldell­nek. Miért telik ez ennvi időbe? — Egy-egy lakótelepen a kiszolgáló helyiségek (bölcsö­dé. óvoda, szolgáltató ház) a beköltözés után épülnek. Már pedig míg a területen építők dolgoznak parkosítani nem tudunk. A lemaradás másik oka. pedig az éoitö- Ipari és a kertészeti techno­lógia közötti különbségből adódik. A házavári technoló­gia megteremtésével g/ épí­tőiparban robbanásszerű vál­tozás következett be. Addig a kertészetben nem volt ilyen gyors méretű a fejlődés... És ezt ki kell hangsúlyoz­ni, hogy: ilyen gyors méretű. Mert fejlődésről ilt is beszél­hetünk. öt évvel »/előtt el­képzelhetetlen volt a cser­jék. fák nyári ültetése. Most a konténeres eliárás ezt a gondot kiküszöböli. Persze a munka felgyorsítása, csak a gépesítés fokozásával érhető el. Tudják ezj a Miskolci Kertészeti Vállalatnál is. ahol az idén ötmillió forin­tot fordítanak feilesztésre. Ennek az összegnek egy ré­szén újabb szállító- és ra­kodógépeket vásárolnak. Hajdú Imre Tisztújító küMóttkmzg^íMés a KÍSZŰ Must

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents