Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
1976. június 2., srerda ESZM-WÄGYÄRORSZÄG 3 Az Ózdi Kohászati Üzemek tapasztalataiból Norma és feltételek „Társadalmunk biztosítja a munkához való jogot, i hatékonyabbá kell azonban tenni a munkaerő fclhasz- 1 nalását. Az anyagi termelés növekedését teljes egészé- ! ben, a munkatermelékenység emelkedésével kell elér- i ni”, (az MSZMP XI. kongresszusának programnyilal- j kozatából.) L ________________________________________________________________________ K özismert, hogy a különböző iparágakban, szakmák, ban. szinte már-már krónikussá válik a munkaerő-hiány. Ez azonban a legtöbb esetben a munkaerő meg telelő mobilizálásával és a teljesítménykövetelmények ki, szélesítésével lényegesen csökkenthető. Elég, ha arra condolunk, hogy egy-egy üzemben, vállalatnál, a dolgozóknak milyen elenyésző része dolgozik normában. Alkalmazása ezért nem is szűkülhet le a teljesítménybérben foglalkoztatott fizikai munkásokra. Napjainkban a fizikai munkásoknak mindössze 20—30 százaléka dolgozik normában. Az alkalmazottak tevékenysége periig egyáltalán nem' normázolt. Mindenképpen indokolt tehát, az alkalmdsási kör kiszélesítése. i Mii ukan a p-fclv c í elek A normáról az Ózdi Kohászati Üzemekben Kíspapp Ernővel, a normaosztály vezetőiével beszélgetünk. Az ÓKŰ-ben a fizikai munkásoknak 34 százaléka dolgozik teljesítménybérben. A vállalat célja, hogy ezt a számot ez évben 50 százalékra emelje. Ezért már az elmúlt esztendőben megkezdték a műn, kanap-felvételek készítését. — A munkakörülmény- vizsgálatot, veszteségidő-fcl- mérést végeztünk. Ezek n módszerek alkalmasak arra, hogy a felesleges mozdulatok kiküszöbölésével a dolgozóíz teljesítményei, illetve a termelés emelkedjen. Jelentős gondot okozott a kisegítő, kiszolgáló munkások normáinak megállapítása, ezek ugyanis megfelelő munkabizonylattal nem rendelkeznék, es így az időráfordítás pontosan nem mérhető. Az ÓKÜ-ben dolgozókat a január 1-vel bevezetett abszolút bértömeg-gazdálkodás a normázás kiterjesztésére, a létszám hatékony felhasználására ösztönzi. Jól érzékelteti ezt az, hogy egy fő fizikai létszám ideiglenes megtakarításánál ezer forintot, alkalmazotti dolgozóknál 1200 forintot fordíthatnak jutalomra. illetve bérezésre. Ez is egyfajta eszköz az alkalmazotti létszám csökkentésére. Végleges létszám-megtakarítás esetén a megtakarított bértömeg H0 százaléka felhasználható a dolgozók között. A termelésirányítás J eszköze Az ösztönzés alapján, tehát a dolgozók is érdekeltek a nagyobb teljesítmény elérésében. hiszen a normaalapok illetve normák alkalmazása, a vállalati tervezés és szervezés nélkülözhetetlen eszközé. A korszerű tervezés, irányítás, az átfutási idők számítása, de csak csupán az egyes termelőioiyamatok sebességének összehangolása sent képzelhető el, a különböző normafajták nélkül. A laza norma azonban nem tölthet be termelésszervező szerepet. A laza norma ugyanis arra „csábítja” a munkást, hogy a már egyszer megállapított normát jelentősen ne teljesítse túl, azaz, ne használja lei teljesen a rendelkezésre álló munkaidőt. Ezeknek ismeretében az ÓKÜ-ben évenként végeznek veszteségidő-méréseket. A mérések alapján műszaki és szervezési intézkedéseket vezetnek be, vagy olyan korszerű technikát; alkalmaznak, amelyek a veszteségidöt csökkentik. Esetenként szükséges, sé válhat a mutikanorm-n változtatása is. Egyenlő mércével, differenciáltan A norma széles körű alkalmazása összhangban tntn a munkaszerinti elosztás szó. cialista elvével is. Csak mindenkit egyenlő mércével mérve lehel a dolgozóknak munkájukkal arányos, annak alapján megfelelő jövedelmei biztosítani. Az ÓKÜ-ben elsősorban nem közvetlen munkaméréssel, hanem létszámnormatí- vák kidolgozásával törekednek a teljesítménykövetelmények fokozottabb érvényesítésére. Bérpolitikai intézkedésekkel könnyítik meg a munkaerő átcsoportosítást a termelés szempontjából fontos területekre, mint az acéltermelés és az RDH stb. Fontos feladat a kisegítő-kiszolgáló — karbantartó, anyagmozgató stb. — területeken dolgozók munkájának mérése. Mindezeket vezér- igazgatói utasítás könnyíti meg és ezt szolgálja a munkaügyi osztály szervezeti megerősítése, ahol az új dolgozók munkaelemzéssel, munkaszervezéssel foglalkoznak. A pon tos, rendszeresen karbantartóit normale a munkafolyamatok összehangolásán, a gyártási, illetve szállítási hátáridö megbízható meghatározásán keresztül magasabb nyereséget eredményeznek. Biztosítják a gazdasági fejlődésünk intenzív szakaszára való áttérést., a termelés hatékonyabbá vá. iását. Ezzel életszínvonalunk, jövedelmünk rendszeres emelkedését. Így lehet valósággá Juhász Gyula ,.A munkásotthon homlokára” című versében közel hatvan ével ezelőtt megálmodott gondolata: ..Dolgozni föl mind, lankadatlan,/ amíg az élet fénye ég! / Hirdessük: itt nem boldogul más, / Csak aki alkot, aki munkás!” Buchert Miklós A bcreníei központi szénosztályozóban Kálmán Fc- rencné kalorimetrálást végez, így történik a szén kalóriaértékének meghatározása. Fotó: Kozák Péter A föld alatti vízkészletről A föld alatti vízkészletekről, hasznosításukról kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött kedden a Magyar Állami Földtani Intézet szervezésében a Magyar Tudományos Akadéma várbeli dísztermében. A tanácskozáson kétszáz hazai és külföldi szakember vitatja meg a felszín alatti vizek háztartásának kérdéseit. A steril, tiszta ivóvizet mindinkább növekvő aranyban a felszín alatti készletekből nyerjük, a szennyezett folyók vizének tisztítása ugyanis egyre bonyolultabb, drágább berendezéseket, technológiákat követel. Tanulságos tanácskozások Szükségszer! pyeppzdáMás Az elmúlt napokban két olyan tanácskozáson vehettek részt megyénk állattenyésztői, amelyeknek központi témája volt a szarvasmarhatartás helyzete és fejlesztési lehetőségei. Elöljáróban leszögezzük : a rendezvények jól sikerültek, s ha az ott elhangzottakat, látottakat, a résztvevők mindegyike az otthoni környezetben, a lehetőségekkel élve alkalmazni tudja, az ágazat csak nyerni fog. Az »előadások közös gondolata a gyepgazdálkodásra épülő takarmányozás volt, s ez azért figyelemre méltó, mert a szarvasmarha hasznosításának iránya a két rendezvény színhelyén eltérő jellegű. A húsmarha tartás helyzetéről, gondjairól volt szó a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezetben megtartott tanácskozáson. Megyénk adottságai között az. intenzív mezőgazdasági termelésbe nem vonható, géppel müvel- hetetlen domboldalak természetes kultúrája a gyep. Így a hat évvel ezelőtti szakosítást sürgető kormányprogram hatására gazdaságaink közül sokan választották a viszonylag kis ráfordítással megteremthető, kötetlen marhatartást, közismert nevén a HSv/.V programot. Napjainkban nem titok: az ágazat gondokkal küszködik. Talán ezért érkeztek a mecvé minden részéből % szakemberek, hogy a nehézségekre „gyógyírt” keressenek. , * Sajnos, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-két kivételtől eltekintve megyénk termelőszövetkezeteiben már az alapok megteremtésénél hibázlak. A mai napig összetévesztik a húsmarha ágazatot a ridegtartással. Ugyanott tartanak, mint a száz évvel ezelölti gazda, aki kocsival vitte ki a legelőre a rossz téli takarmánytól legyengült, lábra állni nem bíró állatot, és ősszel kihízva hajtotta be. A húshasznosítás intenzív viszonyokat követel! Ennek ellenére csak 40 üzemünkben teremtették meg kisebb-na- gvobb sikerrel a legeltetés feltételeit. Gazdaságaink közül sokan a gyeplelepítést az. állami dotáció igénybevételi lehetőségének tekintették és elfelejtkeztek tényleges megvalósításáról. Pedig a legelőn termő fii tizedannyi ráfordítással „hozza” ugyanazt a takarmány menny iséget, mint a .szántóföldön termesztett bármely kultúrnövény. A fű szilázs formájában téli takarmánynak is alkalmas, fel- használása esetén az ágazatra nem kellene ráterhelni a költséges a brak takarmányokat. A húsmarha tartás jö-. vedel mezőségének kulcskérdése a beállt és jól gondozott legelőterület. A HSZV fennállásának bat éve alatt sajátos, a tartás- módból adódó nehézségekkel küszködik. A hagyományosan tartott állományban —a vadállatokhoz hasonlóan — egyes eevedek uralkodóvá válnak. Kialakul a rangsor és a fejlett tehenek társaikat az, abrakos vályútól kiszorítják és a lesoványodott állomány rovására annyira meghíznak, hogy fenyegető magatartásukat a legelőn is megőrzik. Ha ezeket az állatokat az állományból ..kiveszik”, sajnos újabbak lépnek a helyükbe. Megoldásként javasolható: a régebben már alkalmazott szarvtalanitás, az egy tehénre jutó gyepterület növelése és az abraktakarmányozás csökkentése. Az ágazat jövedelmezőségét az élveszületett borjak aránya dönti el. Gazdaságaink egy részében viszont ez a százalék alacsony. Kevés a képzett ellető szakmunkás, hiányos az anyaállatok ásványi és vitamin adalékokkal való ellátása. Sürgős, azonnali javításra váró feladatok ezek, mert nélkülük a program fejlődése elképzelhetetlen. * Az emódi Szabadságharcos Termelőszövetkezet bagolyvárt üzemegységében egészen más jellegű bemutatón vettek részt a mezőcsáti járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztői. A 430 férőhelyes szakosított tehenészeti telepen a jövő állományát, a Holstein—Frízzel keresztezett, nagy tejelő képességű üszőket láthattak, igaz, a jelenlegi magyartarka állománynyal sincs szégyenkezni valójuk, hiszen év végére tehenenként 3000 liter körüli tejtermelési átlagot várnak. Két évvel ezelőtt nagy fába vágta a fejszéjét a termelőszövetkezet. Több mint kétmillió forintos költséggel 200 hektáron gyepet telepített. A nagy gondossággal tervezett és telepített 'legelő- terület két részre osztható. A ‘dombtetőre vetették a szá- razságtűrőbb szarvaskerepel, a hajlatba a vizet kedvelő fehér herét. Az optimális tápanyagutánpótlással sikerült elérniük, hogy a kedvező növényi összetétel a szálfüvek és a pillangósok aránya megmaradt, a nemesebb növények a gyomokat teljesen elnyomták. A rögzített karámos, villanypásztorral szakaszolt legelőn a teheneket a fejeselv közötti időre hajtják ki. Házi megoldással a hid- roglóbuszból érkező vizet érdekes módszerrel, három fürtben, egyenletesen osztották szét a területen. A műhelyben készült 2000 literes ivóvályúk innen kapják a vizet. A lefektetett polietilén csövek háromszor olcsóbbak- a hagyományos horgany készítményeknél. A hektáronkénti nagy fűhozám a kis anyagi ráfordítással együtt, mármost gazdaságossá teszi a termelőszövetkezet tehenészetét. (karmán) A forgalom útjában Szabályozható- az áruszállí Aki ismeri Miskolcot, tudja, mennyire zsúfolt a „főutca” forgalma, s atanak is az Ady-híd. és Tanácsház tér közötti szakasza. Az egyébként is megterhelt út közlekedési biztonságai és gyorsaságút tovább csökkentik az áruházak, üzletek és boltok elrítt várakozó áruszállító kocsik. Nem újkeletű ez a gond, évekkel ezelőtt már történt is kezdeményezés arra. hogy az áruszállítást valamiképpen szabályozzák, a reggeli es délutáni gsúcsforgalmi időben forgalomakadályozó szerepét csökkentsék. Ez a kísérlet megfeneklett, de tovább nőtt a személygépkocsik száma, bővült az üzlet- hálózat és az áruszállítás is. Újra napirendre került a téma. Seres Péter, a városi tanács csoportvezető főmérnöke eimondotfa, hogy a csoport két munkatársa egy napon át vizsgálta a Széchenyi utcai üzletek áruszállítási rendjét. Megállapították többek között, hogy az élelmiszereket kulön-külön időpontban szállítják, így a boltokba naponta átlagosad több mint tízszer érkezik áru. Egy-egy rakodás tíz-tizenöt percig tart, A Széchenyi utcán hat élelmiszerüzlet, s csaknem 80 egyéb kereskedelmi egység van. A helyszíni vizsgálat szerint a Tanácsház tér és az Ady-híd között reggel hét és nyolc óra körül 18 gépkocsi állt hosszabb-rövidebb Ideig a boltok előtt. Ifi és 19 óra között pedig — óránként — 21 áruszállító jármű akadályozta a forgalmat. Ez a felmérés és vizsgálat adta az alapját annak a megbeszélésnek, amelyen a kereskedelmi vállalatok forgalomszervezési és áruszál-U- lási kérdésekkel foglalkozó szakemberein kívül jelen voltak a városi és megyei rendőrkapitányság, az MKV, a KPM Közúti Igazgatóság, a városi és megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársai is. Abban — mint Seres Péter elmondta — egyetértettek a résztvevők, hogy szükség van változtatásra, az optimális megoldás keresésére. A megoldás módjában azonban még nincs teljes egyetértés. Elhangzott például olyan javaslat, hogy a személygépkocsikat tiltsák ki a Széchenyi utcáról. Az ilyen es ehhez hasonló vélemények természetesen nem közelítenek a megoldáshoz, hiszen a legnagyobb problémát nem a mozgó, hanem az álló jármüvek okozzák. Az első lépés tehát az kell legyen, hogy az áruszállítást délelőtt 9—13 óra között, délután pedig 18 óra után bonyolítsák le az érdekelték. — Természetes, hogy friss árut kell szállítani — esetleg naponta többször is — az , élelmiszerüzletekbe, de nem szükséges például, hogy a fürdőkádakat és a bútorokat is csúcsidőben szállítsák. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokféle érdek egyeztetésére lesz ezükség, ezért fokozatosságra törekszünk. Tudjuk azt is, hogy csak tiltásokkal és rendeletekkel nem lehet ezt a problémát megoldani: valamennyi érdekelt megértésére és együttműködésére van szükség —■ összegezte tájékoztatását Seres Péter, csoportvezető főmérnök. Tón agy József Ismerni a lehetőségeket i Olykor szükségünk van tanácsra. segítségre. Előfordul, hogy az embert sérelem éri. Az LKM a szakszervezeti bizottságon belül létrehozott jogsegélyszolgálat, és a vállalati munkaügyi döntőbizottság működése segít az itteni dolgozóknak eligazodni a jogban. A panaszok, a körülmények mindig mások, és nagyon változatosak. — Statisztikailag kimutatható — az évek során végzett megfigyelések alapján —, hogy a vitás kérdések zöme az év eisö negyedére tevődik. Ekkor történnek ugyanis a béremelések, az új kategóriába való besorolások. — tájékoztat dr. Hídvégi László, a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöke. Ebben a negyedévben 138 panasz érkezeit be, ennek nagy uésze bérjellegű sérelem volt. Sokan fordultak hozzánk - igazolatlan mulasztások ügyében. A bejelentések számából és — helyéről, sok esetben megállapítható, milyen kapcsolat van a dolgozok és a gyáregység gaz-» daságvezetői között, Elmondhatjuk, hogy a kohászat gaz- daságvezetöi egyre kevesebb törvénysértő intézkedéseket hoznak, bár egyes gyáregysegekben vannak még tennivalók a gazdaságvezetők dolgozókkal szembeni magatartásában. A bérjellegű bejelentések számát tekintve a gyáregységek közül kiemelkedik a nemesacél-hengerműből beérkezetteké, ahol a kollektív szerződés előírásait esetenként figyelmen kívül hagyják. Legutóbb is több dolgozót jogtalanul alacsonyabb bérkategóriába soroltak. A vállalati kollektív» szerződésnek van egy olyan határozata, mely szerint egy napi igazolatlan mulasztás esetén a dolgozo nem kaphatja meg az évi törzsgárda- jutalmát. Több napi igazolatlan mulasztás pedig a nyereségrészesedés elvonásával is jár. Ezért egyesek esetenként törvénysértő módón, hamis igazolásokat hoznak. Mint a durvahengermű egyik darukötözője, aki igazolatlan napjait hamis orvosi igazolással akarta fedezni. Sajnos, sok esetben tapasztalunk visszaélést az üzemi balesetet szenvedő dolgozóknak járó kedvezménnyel, amely szerint felépülésükig keresetük 100 százalékát kapják. A gyáron kívül keletkezett sérülést, utólagos baleseti jegyzőkönyv felvételével akarják üzemi balesetté nyilváníttatni, ilyen eseteknél szükségünk van a munkatársak pártatlan tanúskodására. Egyes gyáregységeknél az alsóbb szintű vezetők tájékozottságának hiányosságára utal. hogy esetenként jogtalanul felmondanak dolgozóiknak, főleg a katonai szolgálatra bevonulok — és le-> szerelők, valamint a hős/,-' szán tartó betegségek esetén. Célszerű lenne számukra néhány foglalkozás keretén bellii ismertetni az alapvető munkaügyi rendelkezéseket. A munkaügyi viták jelentős részét sikerül helyileg megoldanunk, de előfordul, hogy a Miskolci Munkaügyi Bíróságra kerül az ügy. ahol ebben a negyedévben két esetben a vállalat, három esetben pedig a dolgozó nyerte meg a pert, A munkaügyi döntőbizottság demokratizmusának ki- szélesítésére a közeljövőben átszervezik a hálózatot, ahol helyet kapnak majd a fizi-» kai dolgozók —, valamint a KIS/, és a női dolgozók képviselői is. Nagy Éva \