Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

1976. május T3., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 r A sok kis karika, „lánc­szem” önmagában is zárt egységet alkot, de együttvéve összefüggő — a láncszemek szilárdságától függő — tar­tós, stabil erős láncot képez. Nem kell ahhoz ismernünk az ágazati kapcsolatok mér­legét, hogy belássuk: terme­lők és fogyasztók, kereske­dők és vásárlók, kivitelezők és beruházók, beosztottak és vezetők — valamennyien egymásra vagyunk utalva. A társadalmi termelés cél­ja a szocializmusban az em­beri szükségletek mind ma­gasabb fokon való kielégí­tése. Ehhez jó minőségű, sőt egyre jobb minőségű és több termékre, a termékek széles körére van szükség. Ezt kí­vánják a hazai és külföldi vásárlók egyaránt. A külön­böző termékek előállítása más és más vertikális folya­matot igényel a vegyipar­ban, gépiparban, az építő­iparban stb. Valamennyinél lényegei azonban, sőt meghatározó, az egymásra, épülő termelőte­vékenységek során az előál­lított lelkész, vagy készter­mék minősége. Jó minőségű szerszámgépet például, csak jó minőségű, tűréshatáron be­lüli, megfelelő felületminő­ségű alkatrészekből lehet összeszerelni. De hasonló a helyzet a műszeriparban és „végtelen” a sor. Az egyes termékek, alkatrészek rend­szerint, több gyártó vállalat termékei, igy együtt határoz­zák meg a késztermék mi­nőségét és egyúttal — jó, vagy rossz irányban — a terméket előállító, az „ostor végén” levő gyár hírnevét. Nem kis részben ennek a ténynek is „köszönhető”, hogy a vállalatokhoz beérke­zett anyagokat az átvételi szerv —, mint szűrőállomás — mennyiségileg és minősé­gileg is ellenőrzi és csak akkor veszi át, ha a leszál­lított tétel a kívánalmaknak megfelel. Mindez persze csak ott valósítható meg, ahol van megfelelően felkészített anyagátvételi szerv és főleg nem kell tartaniuk az anyag­hiány miatti termeléskiesés­től. De legtöbbször ettől jog­gal tarthatnak! Vegyünk például egy épí­tőipari vállalatot. Tekint­sünk el, attól a rendkívüli nehézségtől, sok gondtól, amit a folyamatos építésszervezés jelent az egyes kivitelezők­nek. Egyszerűsítsük még annyiban is a dolgot, hogy a megfelelő összetételű lét­szám is rendelkezésre áll. „Csupán” a szükséges anya­gokat kell adott időben, mennyiségben és minőségben biztosítani. Látszólag ez nem nagy gond. Az átfutási idők ismeretében, időben feladjuk a megrendelést, és a szállító vállalat az anyagot leszállít­ja. Előfordul és nem is rit­kán, hogy a különböző be­érkezett szerkezetek, építő- * anyagok nem megfelelő mi­nőségűek. Es az így készített épület nemcsak többletmun­kát, többletráfordítást igé­nyel, de „csökkent értékű" is. Számos esetben a beruházó az így felhúzott épületet, lé­tesítményt csak értékcsökke­néssel veszi át. ami az építő­ipari vállalatnak jelentős veszteséget okoz, ugyanak­kor, a beruházó és kivitele­ző közötti jó viszony, jó munkakapcsolat megromlá­sát is előidézheti. A megoldás módja kézen­fekvőnek látszik, az építő­ipari vállalatnak meg kelle­ne szervezni a gondos meny- nyiségi és minőségi átvételt. Tételezzük fel, hogy ennek feltételeit rendkívüli nagy erőfeszítések eredményeként megteremtik. Mégsem való­színű, hogy a beérkezett szál­lítmányt — hibás minőség esetén — visszaküldik a szál­lítónak. A jelenlegi anyagel­látási gondok, termékforgal­mazási nehézségek között, ugyanis éppen azzal a vál­lalattal éleződne ki kapcso­latuk, amelyekre leginkább rá vannak utalva. Es anyag­rendelések esetén a sorren­diség, a határidő, a mennyi­ség, illetve a tételnagyság egyáltalán nem másodlagos szempont. Marad tehát az esetenként gyatra minőségű anyag, a csökkent értékű, bár drágább kivitelezés és a vita a beruházóval. Ami vi­szont itt okozhat feszültséget és az úgynevezett vállalkozói kedv csökkenéséi hozza ma­gával. De hasonló a helyzet bár­mely más iparágban. A szük­séges gépalkatrészeket csak jó minőségű öntvényből vagy acélból, a technológiai elő­írásoknak megfelelően hőke­zelve, forgácsolva, sajtolva stb. lehet és szabad gyártani. Ez a helyzet a vegyiparban, vagy az építőanyagiparban is, ahol nemcsak az összetétel­nek, a receptúrának van nagy jelentősége, de az egyes komponensek minőségének is. Így épülnek fel egymásra a termelőfolyamatok: az anyag kitermelésétől, a kész­áru termelésig. A sok rész­ből az egész. És valamennyi „részre” egyformán szükség van, és épp így szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Hi­szen aki ma termel, az hol­nap elad. És újra vásárol, hogy ismét termelhessen. Ahogy mondani szokták: ma nekem, holnap neked! A gazdasági folyamatok min­den láncszeménél, minden eleménél, minden atomjánál — az alkotó embereknél — mindenütt tudni, érezni kell: mindenben, mindenhol egyenlő mértékben és egyenlő felelősséggel egymásra va­gyunk utalva. Buciiért Miklós pályakezdőké veit a szó a fiiilan Tegnap, május 12-én. szer­dán hívták össze a Miskolci Fonodában a pályakezdőket, hogy meghallgassák őket gondjaikról, a velük való foglalkozás eddigi eredmé­nyeiről és kérjék a vélemé­nyüket a további munkára vonatkozóan. A tanácskozást dr. Szigetiig Tibor igazgató nyitotta meg, majd Liszonyi Zoltánná, gyári szervező tartott elő­adást a témáról. Több, mint 700 pályakezdő fiatal dolgo­zik a fonodában, ez is bizo­nyítja, hogy a pályakezdők­kel való foglalkozás jelen­tős feladata a gyárvezetés­nek. A tanácskozáson 23 pálya­kezdő kért szót, bátran és őszintén feltárva a hiányos­ságokat, ugyanakkor több­ségük elismerte, hogy jól vá. lasztoll. amikor első munka­helyül a fonodába ment. Jól érzik magukat, törődnek ve­lük. a keresettel is elégedet­tek. A tanácskozás tapasztala­tait feldolgozzák és haszno­sítják, hogy a pályakezdők­kel való foglalkozás még jobb legyen és ne kívánkoz­zék el senki a fonodából. IS szoláltatás MezőcsátOB IWflszakváltás a Kismotor- cs Gépgyár mezőkövesdi gyáregységében. A revolvereszierga- gépncl Birinyi István és Murányi Mihály Fotó: Laczó József Az építőipar szerelőjellegének fejlesztése érdekében Rendhagyó jubileumi köz­gyűlést tartottak a közel­múltban, a Mezőcsáti Ve­gyesipari Szövetkezetben. Alapításának huszonötödik évfordulóján jelentették be, hogy az idén egyesítik az Ónodi Építőipari Szövetke­zettel. — Nos, nem lennénk őszin­ték — mondotta Kiss Kál­mán, a mezőcsáti szövetkezet elnöke —, ha azt állítanánk, hogy a bejelentés egyértel­mű helyeslésre talált a tagság körében. Nem min­denki értette meg, hogy „az egységben az erő” szólás a mi esetünkben is valós. Ugyanis az alig félszáz ta­got számláló vegyesipari szö­vetkezet gazdasági eredmé­nyei kedvezőtlenül alakultak az utóbbi években. Mivel jórészt nem gazda­ságos, de elengedhetetlenül fontos szolgáltató tevékeny­séget végeznek, tavaly is mindössze 7,2 millió forint bevétellel zártak. Itt említ­jük meg, hogy országos át­lagban 35, Borsodban pedig 25 millió forint termelési ér­ték jut egy ipari szövetke­zetre. A mezőcsáti szövetke­zet gazdasági eredménye te­hát messze elmaradt a me­gyei állagtól, még ha a tag­ság arányát is figyelembe vesszük. A gazdaságilag erősebb — évi 17 millió forintos ter­melési értéket termelő ónodi szövetkezet száz tagot szám­lál. Elsősorban építőipari te­vékenységet folytatnak, s a tervek szerint a jövőben csu­pán a Ieninvárosi épületek felújításával foglalkoznak. Ebbe a munkába bekapcso­lódhat a mezőcsáti szövetke­zet kőműves, lakatos, aszta­los és bádogos részlege. De, mi lesz a rádió-, a te­levízió-, az órajavító és a fodrászrészleggel, tették fel a kérdést többen is — jogo­san. Az egyesítéssel nem romlik-e Mezőcsáton az egyébként sem valami kielé­gítő szolgáltatás színvonala? Nos, mint a mezőcsáti ipari szövetkezet elnöke hangsú­lyozta, valamennyi szolgál­tató részleg továbbra is za­vartalanul üzemel. Csupán a központjuk és a névtábla változik majd. Erre külön­ben az illetékes helyi veze­tők külön garanciát vállal­tak. Így a tervek szerint az újjáalakuló szövetkezet mes­terei még az idén birtokuk­ba veszik az új 250 négyzet- méter alapterületű, 1 millió 400 ezer forintos költséggel épülő szolgáltatóházat. Az új létesítmény átadásával tovább javul a nagyközség szolgáltatóiparának színvo­nala. Szántó István Nem számolom, hány lép­csőn megyünk lefelé. Sok­szor lép lejjebb a láb. A le­vegő lehűlését viszont érzem. Odakint 25 fok körül van a hőmérséklet. — Idelent 12— 13 fok — válaszolja a pince vezetője, amikor megkérde­zem tőle. Haladunk a pinceágakban. Hagyományos hegyaljai pin­ce. Tufafalú, boltíves, néhol nyirkos, itt-ott a fglon pe­nész oldja fel az egyhangú­ságot. Hordók mellett visz az utunk. Egyáltalán le kell ezt írnom egy hegyaljai pincé­ről? . Tépelődöm rajta, és közben kádakat látok, lá­bunk alatt pedig vgslag gu­micsövek kígyóznak. Jpbbra- balra eltűnnek az ágak mé­lyén. Aztán beérünk egy terem­be. Mintha nem is pincében lennénk, mélyen a föld alatt, A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek a magyar építő­ipar egyik igen fontos szer­kezetgyártó ipari bázisa. Nyolc gyárában, számos te­lephelyén az üzemjleg előre gyártott beton, vasbeton és feszített betonszerkezetek je­lentős részét állítja elő. Az építőipar szerelőjellegének további fejlődése, a minősé­gi igények fokozódása, a fej­lődéssel járó igényváltozá­sok és a mennyiségi igények növekedése a BVM-mcl szemben a jövőben is nagy és újra megújuló igényeket támaszt. Ez indokolja töb­bek között a miskolci gyár, illetve annak két telepe re­konstrukcióját. Molnár Ferenc, a mis­kolci gyár igazgatója ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a gyárhoz tartozó mis­kolci és bodrogkeresztúri te­lep korszerűsítése a közel­jövőben megkezdődik. Ter­mékeik fele közvetlenül a lakossághoz, elsősorban kis­lakásépítkezésekhez kerül. Az ilyen jellegű igények és az állami építőipar szükségle­tei is tovább nőnek az ötö­dik ötéves terv folyamán. Ez indokolja a miskolci gyár­hoz tartozó telepek rekonst­rukcióját, A gyár jelenleg az ország mozaiklap terme­lésének 60 százalékát adja, többféle átmérőjű betoncsö­veket, íödémelemeket, illet­olyan ez a terem. Tisztaság van, a falon a fehér csem­pék bántják a néhány perce szürkés-fekete falhoz szűkült és szokott szemünket. De csak másodperc műve az egész, s akklimatizálódik a szem. Szokja- a fényt, a fe­hérségei, a látványt. A látványt, a svájci Seitz gyártmányú kovaföldszűrőt és mellette az embert. — Margittay Barnabás va­gyok — „hallom ki” a gép zajából az emberi hangot. Aztán jobban hallok min­dent, mert az emberi kéz „csendet csinál”. Beszélgétíink. Én is szólok, pontosabban: kérdezek, ö is beszél, helyesebben: vála­szol. A munkájáról; magáról, meg erről a svájci masiná­ról. ami „csinosítja" a bort. Ezt a „csinosítját” nem ő mondja, én találtam ki, jel­lemzésül a borszűrésre. Ö ve közmű- és mélyépítési elemeket készít. A miskolci és a bodrogkeresztúri telep rekonstrukcióját a termelő- munka mellett kell megol­dani. Cél: a korszerű tech­nológiai lehetőségek, a munka- és szociális körül­mények kialakítása. A re­konstrukció terveit az ÉSZAKTERV, a kivitelezési munkálatokat az Észak-ma­gyarországi Állami Építő­ipari Vállalat végzi. Az ÉSZAKTERV Ybl-dí- jas főépítésze, Plesz Antal a rekonstrukció tervezésével kapcsolatban elmondotta, hogy viszonylag nehéz, de érdekes feladatot kell meg­oldaniuk. amikor egy el­avult üzem korszerűsítésénél számolni kell a folyamatos termelési tevékenységgel, megfelelő sorrendben kell szanálni bizonyos régi épü­leteket és messzemenően fi­gyelembe kell venni, hogy ez a termelőegység tulaj­donképpen a város belső te­rületére esik, hiszen a mis­kolci telepet a József Attila, a Zsigmondy, a Vágóhíd és a Vásártér utcák határolják. — Többek között — mon­dotta a főépítész — meg kell tervezni egy olyan új építőanyagipari bázist, amely az eddig hagyományos gyárt­mányain kívül új, korszerű, napjainkban megfelelő ter­mékek előállítására képes, méghozzá sokkal termelékc­mechanikai tisztítást említ, szakszerűen, úgy ahogy azt Sátoraljaújhelyen, a kerté­szeti és borászati szakközép- iskolában megtanulta. Más­különben is hegyaljai. Olasz- liszkai. Talán nem is csoda, hogy ezt a szakmát válasz­totta. És az sem csoda, hogy érti is. Pedig csak 21 éves. Sokszor azt hinné az ember, csak 60—70 éves szőlősgaz­dák tapasztaltak annyit, hogy kellő szakértelemmel beszélhessenek a borról. Hallgatom a gép működé­sét. Keverőtartály, kovaíöld, membránsziv. tlyú, támasz­tólapocska — csupa szakki­fejezés. Akárcsak a kiszűrt fehérje, vagy a pektinanya- gok. Őszintén szólva csak azt értem meg, amit látok. Ott, szinte zavaros a bevezetett 75-ös évjáratú, hat puttonyos aszú, aztán itt, — miután nyebben és olcsóbban. Ugyanakkor gondoskodni kell a dolgozók munkakö­rülményeinek hathatós meg­javításáról is. Ennek kere­tében a rekonstrukció első lépcsőjében, melynek meg­valósítása ez évben kezdődik és 1977 végén fejeződik be, meg kell valósítani egy be­tongyárat, egy vasszerelö- üzemet, két gyártócsarnokot, egy új kazánházat és rak­tárépületet. A rekonstruk­ció azt jelenti, hogy korsze­rű, új technológiával, zárt rendszerben, öthektárnyi te­rületen szinte ideális ter­melési rendszert dolgozzunk ki. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az épí­tőipar fejlesztésének kulcs­kérdése az építőanyagipar, illetve a szerkezetgyártó­ipar korszerűsítése. Nem véletlen, hogy a szóban for­gó rekonstrukció miniszté- riálisan is kiemelt beruhá­zásnak minősül. Tudomásom szerint a különféle párt- és társadalmi szervezetek pal- rónusai lesznek a rekonst­rukciónak, éppen ezért re­méljük, hogy a tervezők és a kivitelezők szoros együtt­működésével határidőre, jó minőségben és az eredetileg tervezett 350 millió forintos költséghatáron belül sikerül megvalósítani. Oravec János átment a berendezésen — egész más lelt belőle. Erre mondom én, „kicsinosodott”. Nincsen zavarosság, sötét szín; ez átlátszó és máris aranyló. — Persze még érnie kell. Érlelő pincék mélyén, fahor­dók dongái között — magya­rázza a fiatal szakember. Ma szűr, holnap lehet, hogy derít, vagy töltöget, esetleg "asztőröz. Munka. — akár a föld felett.— idelent is akad bőven. Melyiket csinálja legszíve­sebben? Furcsa a válasza, legalábbis nekem annak tű­nik. Aztán rájövök, a kérdés volt rossz, mert a borásznak nincs „legszívesebben” vég­zett munkája, illetve ha van is. az a szakma egésze, min­den műveletével együtt. Visszafelé indulva csak lassan csitul az újra bekap­csolt kovaföld-szűrő zúgása. A lépcsőket felfelé sem szá­molom meg. Nekem úgy tű­nik. idefelé rövidebb volt az út. Ezen tűnődöm, miközben a borkombinát felvásárló pincéjéből, a föld alól felfelé lépkedem. Hajlói Imre

Next

/
Thumbnails
Contents