Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

1976. május 9., vasárnap g- ÉSZAK* MAGYARORSZÁG 5 :■] árt es a nép Ma ünnepli Csehszlová­kia felszabadulásának .'11- évfordulóját. A felszabadí­tó szovjet haderők a cseh­szlovák katonákkal karölt­ve keletről nyugat fele sza­badították fel az országot. Prága felszabadításával, 1!M5. május 9-én ért tulaj­donképpen veget a máso­dik világháború. Északi szomszédaink felszabadulá­si ünnepsége alkalmából H armincegy esztendő Kc- let-Szlovákia történeté­ben sikerekben nagyon gazdag időszaknak számit. A legjobb eredményeket mégis a magunk mögött hagyott öt év hozott, melyet a napokban befejezett CSKP XV. kong­resszusa is magasan értékelt. Az ötödik ötéves tervet a ke­rület sikeresen valósította meg és ennek eredményeként nagyban fejlődött Kelel- Szlovákia gazdasága is. A XIV. és a XV. pártkongresz- szus közötti időszakban a ke­rület ipari termelése 63 szá­zalékkal, az építőipari terme­lés 63 százalékkal emelke­dett. Jelentősen fejlődött a Kelet-szlovákiai Vasmű. Ez a modern vasmű Csehszlovákia nyersanyag-gyártásának *’ 28 százalékát, nyersacéltermelé­sének 23 százalékát és a hen­gerelt áru 21 százalékát biz­tosította a népgazdaság szá­mára. Bár Csehszlovákiát évtize­dekkel ezelőtt is a fejlett or­szágok között emlegette a vi­liig, az ország keleti része mégis a legelmaradottabb or­szágrészek közé tartozott, ahonnan a két világháború között tízezrével vándorolt ki kenyér után a szlovák, rutén és magyar lakosság. Amikor Husák elvtárs 1946- ban ellátogatott Kelet-Szlo- vákia egy-egy járásába, azt írta a Pravdában, hogy a há­ború erősen sújtotta egész Szlovákiát, de a keleti járá­sokra ez kétszeresen érvé­nyes. Olyan járások is akad­nak. ahol a lakóházak több­sége elpusztult. Közép- és Nyugat-Szlovákiában akkori­ban alig volt olyan község, ahol ne leli- volna bevezetve a villanyáram és a telefon. A keleti járásokban a villa­mosítás és a telefonhálózat kiépítése viszont a városokat kivéve alig indult meg. Ke­leten kevés volt a kórház és az orvos. Az ország újjáépí­tésénél — írta továbbá Hu­sák elvtárs — az elmaradott és elpusztított kerületeknek kétszer gyorsabban kell majd fejlődniük Nem lesz ez köny- myű feladat, de a munka és c becsületes, dolgos nép iránti szeretet lerövidítheti ezt az utat. Ezeket a feladatokat, me­lyekre akkoriban Husák elv­társ. mint a kommunista párt és az állam vezető képvise­lője felhívta a figyelmet, a társadalom következetesen teljesítette. A Csehszlovák Kommu­nista Párt vezető sze­repe teljes mértékben érvényesült és az elért ra­gyogó eredmények igazolják a párt és a nép szoros kap­csolatát és bizalmát. A keletszlovák ipar roha­mos fejlődésében fontos sze­repet játszik a kohászat, gé­pészet, és a vegyi ipar, mind olyan iparágak, melyek a felszabadulás után keletkez­tek. Némely óriás üzem, mint például a Kelet-szlovákiai Vasmű, ahol több mint 21 ezer ember dolgozik, országos vi­szonylatban is fontos szere­pet játszik. A XIV. pártkongresszus után dinamikus gazdasági fejlődést kell hogy észleljen mindenki. Nem is csoda, hisz az eltelt négy év alatt 48 mil­liárd korona értékű beruhá­zás valósult meg. A párt nagy politikai sikerének számít, hogy a kormány által meg­határozott határidőben üzem­be helyeztek olyan kapacitá­sokat. mint a Kelet-szlováki­ai Vasmű II. acélműve, a vo.ja.nyi II. hőerőmű, a ho- monnai Chemlon 6., 7., 8. és 9. számú részlege, a Tornai Cementgyár, Vranovon a S’lo- venka kötszövő gyára és Sa- binovon a Novy Domov Bú­torgyár és több kisebb kapa­citású gyár. Négy év alatt a kerületben 54 ezer új lakás épült, az alapfokú iskolák 1200 osztállyal gyarapodtak; felépült Kassán az új Tech­nikai Főiskola; sok üzlet és áruház épült az utolsó évek­ben, de nagy gondot fordított a társadalom kommunális szolgáltatások fejlesztésére is. Űj, kórházat kapott Pop- rád és környéke, elkészült Kassán az egyetemi kórház első részlege, az új sebésze­ti pavilon Medzilaborcén, Üj szakszervezeti székházzal dicsekedhetnek a kassaiak, de szép kultúrház épült Barejo- von, Homonnán, továbbá fel­épült Kassán a Barátság Há­za és a volt megyeházat mun­kásmozgalmi múzeummá ala­kították át. Kelet-Szlovákia gazdaságá­nak rohamos fejlődésével párhuzamosan emelkedett a lakosság életszínvonala is. A dolgozók átlagjövedelme az elmúlt ötéves terv alatt 40 százalékkal’ növekedett és 1975-ben már meghaladta a 2320 koronát. Az életszínvo­nal emelkedését nemcsak a hús, tej és a tojás nagyará­nyú fogyasztása mutatja, ha­nem az iparcikkek felvásár­lása is. Az elmúlt öt év alatt a keletszlovák lakosság 117 ezer hűtőszekrényt, 119 ezer mosógépet és több mint 50 ezer személygépkocsit vásá­rolt. Gustáv Husák elvlárs a XV. pártkongresszus záróbe­szédében is leszögezte, hogy a CSKP legfőbb célja továbbra is a munkásosztály és min­den dolgozó jólétének foko­zatos emelése lesz. Mivel a párt programja a nép javát és érdekeit képviseli, ez biz­tosítéka annak, hogy a dolgo­zók a párt irányításával e programot sikeresen végre is fogják hajtani. Az elmúlt öt esztendő alatt fejlődött a mezőgazdaság is, annak ellenére, hogy a ked­vezőtlen időjárás az elmúlt két esztendőben nagyban be­folyásolta a hektárhozamo­kat. Az objektív okokon kí­vül voltak persze munka- szervezési és agrotechnikai hibák is, melyek kiküszöbö­lése szintén a célkitűzések közé tartozik. A kerületben a gabonaprobléma megoldá­sának súlypontját a közeljö­vőben a termelés intenzifi- kálására. a szemes kukorica vetésterületének 18 ezer hek­tárról 30 ezer hektárra való bővítésére helyezik. A mező- gazdasági beruházások leg­nagyobb részét a Kelet-szlo­vák- és a Moldavai-alföld ta­lajjavítási munkálataira for­dítják. A talajjavítás sikere 35 ezer hektár új szántóföl­det jelent majd. A termelő- szövetkezetek és az állami birtokok ma már nagyszámú génállománnyal rendelkez­nek, sőt. gomba módra épül­nek az úí takarmány- és ga­bonaszárító berendezések és tárolók. A kerület dolgozói a XV. pártkongresszus tiszte­letére 1 milliárd 200 millió korona értékű szocia­lista kötelezettséget vállaltak. A kelet-szlovákiai kerületi pártszervezet mindig a CSKP megbízható támasza volt és marad a legbonyolultabb fel­adatok megoldásakor is. Ján Pirii elvtárs, a Kelet-szlová­kiai Kerületi Pártbizottság vezető titkára kongresszusi felszólalásában a következő­ket mondotta; „Kerületünk dolgozói magabiztos érzéssel lépnek a VI. ötéves terv idő­szakába. Az 1076—1900. évi gazdasági és szociális fejlő­dés irányelv javaslatát harci programként fogadják el. lapunknak ezt az oldalát testvérlapunk, a kassai Vychodoslovcnskc noviny munkatársai állították ösz- szc. 25 éve vándorol A!ci a mai világban vassal dolgozik, többet kell hogy használja az eszét, mint testi erejét. Valaha ez nem volt logikus következtetés, de ez ma így igaz. Így van ez Ján Capko szerelő brigád vezető esetében is, aki a kassai Ke­let-szlovákiai Gépgyár dolgo­zója. Az ő munkájához is nagy szakismeret kell. Van ennek a munkának egy sajátossága: a vándorlás. Ma Kassán (ez viszont ritka eset), holnap Pozsonyban, esetleg Homonnán szerel gé­peket. tartályokat, összejárta már az egész köztársaságot, de dolgozott eleget külföldön is. Ez sors, ha van ilyen. Aki ennek a szakmának szentelte életét, pihenni majd a nyug­díjba vonulás után fog. Harminc éve dolgozik a VSS-ben. és ezalatt az idő alatt sok üzemben ismerik a Capko brigád tagjait. Jelen­leg a bratislavai SLOVNAFT vállalat oxigéntermelő rész­legének szerelésén dolgozik a kollektíva és ha jól megy, a napokban be is fejezik a rájuk bízott tartályok szere­lését. Jan Capkot Bralislavá- ban már régebben ismerik. Mindenki tudja róla. hogy munkáját a körültekintés, jó szervezőkészség és alapos szaktudás jellemzi. Mindenütt ott van, ahol az emberei dol­goznak. Ezért is nehéz őt megtalálni. Nekünk szeren­csénk volt. Így aztán silcerült is kicsikarni ebből a szófukar emberből egy kisebb vallo­mást éleiének jelentősebb szakaszaiból. — Az egyik Dukla alatti kis községből, Prikráról szár­mazom. Hatan voltunk test­vérek, akik közül egyedül én sajátítottam el a kovácsmes­terséget. Az ötvenes évek elején kerültem a kassai Ke­let-szlovákiai Gépgyárba. Ép­pen most lesz ennelv 25 éve. Rövidesen az egyik szerelő­csoportba osztottak be és még ma is, három évtized után úgy érzem, megtaláltam hi­vatásomat. Érdekel ez a munka, mivel mindig újabb szerkezeteket, gépeket kell összeállítanom. Nem mon­A Kelet-szlovákiai Vasmű dóm, vannak rajzok, de na­gyon sokszor előfordul, hogy saját tapasztalatainknak és merész elgondolásainknak köszönhetjük egy-egy bonyo­lult szerelési munka sikeres elvégzését. 1952 májusában üzemünk Magyarországon néhány gyár szerelését végezte. Így jutot­tam el egy ilyen csoporttal én is déli szomszédainkhoz, ahöl összesen hét és fél évet töltöttem. Végigjártam Al­másfüzitőt. Mosonmagyar­óvárt, Ajkát, Leninvárost. Munkánkkal meg voltak elé­gedve. Az is bizonyítja, hogy hármunkat ki is tüntettek, így lettem én is tulajdonosa a Magyar Népköztársaság Munka Érdemrendjének. Hogy el ne felejtsem: Ma­gyarországról nemcsak kitün­tetést hoztam haza. hanem egy ügyes kis feleséget is Ajkáról — Balog Rozáliát. Később otthon szereltem a gyárakat. Dolgoztam Ponrá- don, a Kelet-szlovákiai Vas­műben öt esztendőt töltöttem majd további három és léi évre a Dél-szlovákiai Cellu­lóz és Papírgyár lett ottho­nom. A sok bonyolult cső­rendszer között jól kiismeri magát a brigád minden tagja. Voltak olyan üzemrészlegek, melyeket senki sem mert vállalni, nekünk sikerült. Itt van különben a brigád nap­lója, fényképekkel közbetűz­delve. Ez mindennél többet mond. No meg az elismerő oklevelek. Ján Capko munkáját ter­mészetesen elismerték Cseh­szlovákiában is, és ezért 1964-ben hazájában is meg­kapta a Munka Érdemrendet. A brigád tagjai nagyon büszkék voltak az elmúlt he­tekben. amikor Capko elvtárs jelen volt a CSKP XV. kong­resszusán. Amikor azután hazajött, nagyon szívesen beszélt a brigád tagjainak a kongresszuson szerzett ta­pasztalatairól. A minap újból Prágába utazott, hogy át­vegye Gustáv Husák elvtárs­iéi a Szocialista Munka Hőse Érdemrendet, melv jogosítja az arany csillag viselésére. Az oldalt írta és összeállította: Robert Berenhaut, Kassa A Kuzmányi lakótelep Kassán (északi rész). Előtérben az új közlekedési gócpont.

Next

/
Thumbnails
Contents