Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
1976. május 6., csütörtök Táblák, növények rr 1.811 l{«*j Mezőkeresztesi beszélgetés Amikor a napokban Mező- keresztesen jártam, az Aranykalász Termelőszövetkezetben örömmel újságolták, hogy a kukorica kivételével valamennyi tavaszi növény vetését befejezték. A kukorica vetése is gyorsan és folyamatosan halad, és mire ezek a sorok napvilágot látnak, Keresztesen a növénytermesztésben lezárul a gazdasági év első és rendkívül fontos szakasza, a talajelőkészítés, és \ az ehhez szorosan kapcsolódó vetés. Nevezhetjük ezt a szakaszt az idei termés megalapozójának is. Es joggal. Minőségétől a betakarítás „gazdagsága” függ. Nem véletlen, hogy a megye egyik legnagyobb szövetkezetében alapos körültekintést, nagy figyelmet fordítottak és fordítanak a tavaszi munkákra. A „milyenségről” az őszi vetések más véleményt mondanak, de a tavasziak „indulása” is sejtet valamit a szövetkezet munkájáról. Az 1976-os esztendő első négy hónapjában végzett munkákról, eredményekről és természetesen gondokról is beszélgettünk Tóth Albert fő- mezőgazdásszal. valamint Ke árcsik László né. növényvédő szakmérnökkel. A vetésterv „valósága” A főmezőgazdász előtt papíron az egész keresztesi határ. Táblák, számok, növények. Az idei év vetésterve. A 3983 hektár szántó kihasználásának „hogyanja”, ami egyre inkább valóság, mint terv. — Őszi búzát 1548, tavaszi árpát 322, cukorrépát 60. napraforgót 295, lucernát (tavaszi telepítés) 112, míg kukoricát 280 hektáron termesztünk. — sorolja a „beszédes” adatokat Tóth Albert. — Az őszibúza-teriiletünk 80 százalékán optimális időben került földbe a mag. Ezek a vetések jól teleltek, tavasszal is erőteljesen indultak, szépen bokrosodnak. A terület 80 százalékán gyengén közepes az állomány. Meg kel) mondani; a száraz. hideg tél — kevés hótakaró volt — nem kedvezett a későbbi vetéseknek ... Nálunk. a búza magas területi aránya miatt elhúzódik a vetés. hiszen szeptember közepén kezdtünk hozzá és október végén fejeztük be — mondja a szövetkezet szakvezetője. Helikopterrel a gyomok ellen Az áttelelt búza „gondozása” már elsősorban a növényvédő szakember feladata. — Most tavasszal helikopter segítségével gyomirtózzuk az egész búzaterületünket. Sajnos, az április szinte végig szeles volt. így a légi növényvédelem május elejére tolódik át. Természetesen ott. ahol a kis táblák miatt IvV.i- kopterrel nem lehet védekezni, ott a földi gépeink állnak munkába — tájékoztat Kollárcsikné. — Máskülönben elmondhatom, hogy vegyszerellátás dolgában ilyen jó tavaszunk, mint az idei. még Horn volt. Most minden meg- Mndelt növényvédő szer ideiében rendelkezésünkre áll. Viszont a műtrágya beszerzése, tárolása gond. És ez nemcsak a keresztesiek fiondja. Ha azt akarják, hogy 'dőben legyen meg a kívánt tápanyag, gyakran egy évvel előzőleg meg kell rendelni. Mezőkeresztesen is gond a tárolás. Nem titkolják, jelenleg ezt a problémát még nem tudják megoldani. Április „jóvátette”... ... amit március elrontott. Pedig itt, Mezőkeresztesen is féltek attól, hogy nem kerül időben földbe a mag. Az áprilisi tavasz, no, meg a jól szervezett munka eredményeként rövid időn belül elvetették a tavaszi árpát, a napraforgót, a cukorrépát és a lucernát. Annak ellenére, hogy traktorosból több is elkelne a 6azdasagban! A jelenlegi létszám mellett ugyanis kettős műszak szervezése rendkívül nehéz. A kukoricánál panaszként említik a vetőmagellátást. — Nem mennyiségileg van baj, hanem minőségileg. Sokszor nem azt a fajtát kapjuk, amelyet rendelünk. Nálunk például nagyszerűen bevált a Szegedi 360-as fajta, 60—62 mázsát adott hektáronként, és idén nem kaptunk ilyen vetőmagot. Nincs... A kukorica a vezetők véleménye szerint eddig szélsőségesen termett. A nagy ereomények mellett egyes táblák termése alatta maradt a vártnak. És ez nemcsak a fajtakérdéssel függ össze... Van granulátum, nincs gép — Egyik-másik területünkön feltétlenül el kell végeznünk a talajfertőtlenítést. Gond, hogy bár van granulátumunk. az ehhez szükséges granulátumszórót viszont nem lehet beszerezni — panaszkodik Kollárcsikné. Az egyes növények termésátlagainak érdekében — a beszélgető partnerek szavaival élve — csökkenteni kell a gyommal fertőzött táblák területét. Ennek érdekében nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az időben történő nyári tarlóhántásra. — A tarlóhántás elmaradása. vagy késése a gyommagvak beérését eredményezi... A beszélgetés során megragadják figyelmemet a cukorrépa vegyszerezéséről hallottak. — A cukorrépa-területünket vetés után Nata Piramin gyomirtóval kezeltük. Mivel azonban a gyomirtózás után két hétig nem volt eső, így a vegyszer hatását veszítette. Üjra megismételni nem lehet. A gyomnövények 2—4 leveles korában alkalmazhatjuk a Bétánál gyomirtót, ennek azonban az> a hátránya, hogy csak a 2—4 leveles gyomokat pusztítja cl. A később kelőket nem. Ezt a védekezést ugyan még egyszer meg lehet ismételni, de akkorára a répa levelei szinte takaróként borulnak a gyom föló, és megvédik azokat a pusztulástól ... A gondok ellenére — amelyek többsége a gazdaságtól kívülálló okokra vezethető vissza —, folyamatos, szervezett és a határjárt ember számára eleven példával is szemléltetett munka folyik a mezőkeresztesi termelőszövetkezeiben. Ehhez pedig az szükséges, és itt Tóth Albert főmezőgazdász szavait idézem : „A vetésszerkezet ^sz- szeállításától a termény rr-g- tárba juttatásáig a lehetőségekhez képest minden időben és a növény „igénye” szerint történjen. Hajdú Imre ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 / I Te^termelési tanácskozás Mint ismeretes — és sajnos, hogy így van — megyénk számos nagyüzemi gazdaságában igen alacsony a tejtermelés. Néhány gazdaságban viszont már igen jók a lejtermelési eredmények. A gyengéknek, az átlagon aluli tejtermelőknek van mit tanulniuk a jóktól. Ezt szolgálta az a bemutatóval egybekötött tejtermelési tanácskozás, amit a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz rendezett az átlagon aluli tejtermelő tsz-ek szakemberei, vezetői számára. A színhely az Aranykalász Tsz volt, ahol Kiss Bertalan, a tsz elnöke adott tájékoztatást a Kiváló Szövetkezet címet ismét elnyert gazdaság életéről. Ezt követően került sor a nagyon gyakorlatias, jelentős szakmai ismereteket nyújtó vitaindító előadásokra, Farkas Andrásnak, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának és Kertész Ernőnek, az Aranykalász Tsz főállatlenyésztő- jcnek előadását több értékes hozzászólás követte. Ezután a megye öt legjobb termelőszövetkezeti tejtermelő üzemének; — Mezőkeresztes, Hernádnémeti, Encs, Ti- bolddaróc és Ernőd — szakvezetői mondták el értékes tapasztalataikat, módszereiket. Az előadások, a hozzászólások és a tapasztalatcsere után a mezőkeresztesi tsz szakosított tehenészeti telepén, a tanácskozás résztvevői a gyakorlatban is tapasztalhatták egy jól gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem rendezett, fegyelmezett, szakszerű munkáját, amely alapja jó eredményeiknek. A mezőkeresztesi Aranykalász Tsz 1975-ben 653 tehén átlagában 3019 liter tejet termelt, ezen belül a szakosított tehenészeti telepen 335S liter volt az egy tehénre cső tejtermelés. Az idén a gazdaság még nagyobb lendülettel látott munkához, amelynek eredményeként közel 300 literrel magasabb az egy tehénre eső tejtermelés, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Éves szinten ez már 3700 literes tejtermelést Ígér, amire a szövetkezet kiváló kollektívája nyújt garanciát. Kiváló eredményeket értek el a borjúnevelésben is. Az idén ellett 200 borjúból mindössze egy darab hüllőit el. Az út- és vasútépítéshez a tállyai, tarcali. erdőbényei, sárospataki, gönci, bodrogke. resztúri bányákból viszik a követ, többnyire zúzottan, daraboltam Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat tavaly 2 millió 105 ezer Ionná kő kitermelését tervezte és ehelyett 2 millió 151 ezer tonnát adott el a megrendelőknek. Az értékesebb, keresettebb, úgynevezett zúzott kő telte ki a termelés több mint kétharmad részét. A legnagyobb fejlődésről talán a sárospataki üzem adhat számot, hiszen az elmúlt évben a kézi kőtermelésről átálltak a gépi munkára. A jövesztés géppel történt, de az aprítás, a csillerakás igen nagy fizikai igénybevételt jelentett az ott dolgozóknak. A hatalmas kődarabokat ékekkel hasították, bunkózással darabolták. A korszerű szállítópályák kiépítése után, a kisgépek beállításával egy csapásra megszűnt a nehéz fizikai munka. Az átállás zökkenőmentes volt, a gépesítés előtt tanfolyamokat szerveztek a leendő gépkezelők számára. Tállyán a vállalat legnagyobb üzemében, ahol évente egymillió tonna követ termelnek, tavaly végezték el a kötélpályák rekonstrukcióját. A félautomatikus berendezés üzembe állítása 5 millió forintba került. A fejlődésről, amely részben meghatározta az elmúlt évi eredmények alakulását, Gyenes Bélával, a kőbánya vállalat műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk. A siker értékét fokozza, hogy ezt a szintet most, két egymást követő évben is teljesítették. Az eredményjavulást a korszerű technológiákon kívül a jó munkaszervezés hozta, hiszen 1975-ben —igaz ugyan, hogy nem számottevően — csökkent a vállalatnál dolgozók létszáma. A termelékenység emelkedése mögött a műszakiak, újítók igyekezete található. Bővült a szocialista brigádmozgalom keretében versenyző kollektívák száma is. Üj brigádok tettek vállalásokat tavaly, az év elején és ezeket teljesítették is. Már évközben is szép eredmények születtek a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny első szakaszában. Sokat fejlődött- a munkás- védelmi tevékenység, mert — ha a balesetek száma lényegesen nem is csökkent, de — a kieseit munkanapok aránya a telére esett vissza. Súlyosabb baleset nem volt a bányaüzemekben. A vállalat elkészítette az egyes üzemek munkájának értékelését. Az elemzés alapján a központi gépjavító él- üzem címet kapott. A berendezések karbantartását, műszaki felülvizsgálatát, felújítását magas színvonalon látták el egész évben. Ezzel biztosították a termelés folyamatosságát. Gyenes Béla igazgatóhelyettes elmondta: még mindig kézi erővel végzik a munkák nagyobb részét az erdőbényei és a gönci bányákban. A gépesítés a két üzemben az ötödik ötéves terv végéig befejeződik. A fejlesztési programból egyik sem maradhat ki. Ez a vállalatoknál a kötelező lépéstartást jelenti, hiszen idestova nem találni olyan munkavállalókat, akik az embert próbáló, kemény küzdelmet évekre vállalnák. A vállalat vezetői minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy a ma még nehéz körülmények között dolgozó köbányászok is gépkezelőként végezhessék majd napi munkájukat, ékek helyett gépekkel. Az utóbbi években geológiai és területfelhasználási problémák is jelentkeztek, hiszen a szőlőművelést és a szorító építőanyag-igényt úgy kell mérlegelni, hogy a ma építkező ember és a természet értékeit őrző jövő embere is elégedett legyen ezzel. A bodrogkeresztúri üzem a kisebbek közé tartozik, elsősorban a Beton- és Vasbetonipari Művek üzemének szállít anyagot. A kibányászott, zúzott kő földes, apró törmelékanyaga szárítás után Svájcba „megy”, ahol divatos, értékes falburkolót készítenek belőle. A korábban meddőanyagként kezelt rio- lit tufatörmeléket így értékesítik. A most, másodszor is Kiváló Vállalat címmel kitüntetett Kőbánya Vállalat üzemei az első negyedévben is sikereket értek el, amit a jó munkaszervezés, a gépek hatékonyabb kihasználása eredményezett. N. J. Kopott, szakadozott munkakönyvek. Lehet, úgy tizenöt-húsz darab. Együtt válogatjuk, rend. szerezzük a „legnehezebbeket”; azokat, amelyek már telve vannak a különböző vállalatok bélyegzőivel. A Diósgyőri Gépgyár nyilvántartásán levő mintegy 9600 munkakönyvből végül is hat darabot válogatunk ki. A munkakönyvek lapjain olvasható bejegyzések alapján senkinek sincs joga „kapásból” véleményt alkotni annak tulajdonosáról. Még akkor sem, ha ugyanannak a dolgozónak már a második betelt munkakönyvét forgatja kezében a hölgy, aki a nyilvántartásnál dolgozik. Családi problémák, költözködés, Letegség és még ki tudja, milyen okok játszanak közre abban, hogy egy-cgy rubrikába bekerült a „felmondott”, vagy „kilépett’ bejegyzés. Szerettem volna megkérdezni egyiküket: nem állt kötélnek. Amikor először beszéltünk, még beleegyezett, hogy elmondja: hogyan és miért kellett neki az előző 18 munkahelyéről leszámolnia. Azután a második telefonbeszélgetéskor már szemérmesebb volt, nagyon udvariasan közölte: ez magánügy, ne foglalkozzék senki vele. Annál is inkább logikus volt ez a magyarázat, mivel jelenleg anyagbeszerzőként dolgozik a vállalatnál, s a főosztályon mindenki felismerné. Amit már nem tett hozzá: valószínűleg arra is gondol- i hat ott, miért nem azt az embert kérdezték meg, aki már nyolcszor, vagy tízszer hagyta ott a vállalatot, majd ment vissza, körülbelül ugyanazért a fizetésért ugyanolyan munkakörbe. © L. G. először 1971-ben segédmunkásként helyezkedett el a Diósgyőri Gépgyárban. Ezután háromszor „ldlépett”- el, és egyszer „munkaviszonya megszűnt’’-tel távozott a vállalattól. Most, ötödször, ismét itt van. Az öt év alatt egy termelőszövetkezet és egy kiskereskedelmi vállalat számított munkájára, bár nem sokáig. — L. G. mellett csak gyenge kezdőnek számíthat a szintén segédmunkás G. L„ aki 1966-tól tízszer lépett ki, s most — immár tizenegyedik alkalommal — ismét visszajött. A fiatalember — szinte össze sem lehet számolni, hány munkahelyen — sok lehetőséget hagyott ki: többek között a Lenin Kohászati Művek közlekedési gyáregységét, ahol szintén nem találta meg a számítását. Ugyanennél a vállalatnál volt egy hely, az öntöde gyáregység, ahol havonta majdcsak háromezer forintot keresett. Innen is távozott. Feleségével és három gyermekével Miskolcon „foglaltak” lakást törvényellenesen, aminek a követkeményeit mindenképpen vállalnia kell. A legnagyobb fia hatéves. Az üzem. ahol G. L. februárban elhelyezkedett, létszámhiánnyal küzd. A 38 segédmunkásból mindössze heten régi tagjai a vállalatnak. Tavaly példá"l hatvan em. bér „cserélődött” az üzemben, jelenleg is 10—15 hiánvzik. Bérezésük a vállalat kollektív szerződése és az elmúlt év januárjától érvényben levő országos szakmai bértáblázat szerint történik. A felső határ 11 forint. Ezt csak a régiek kapják meg. Amíg az üzem vezetőjével erről beszélgetünk, fiatal fiú lép be az irodába, kezében munkakönyvével. A szemben levő asztalnál rövid párbeszéd: — Csak visszajöttem ... — Akkor, amennyiben megállapodtunk — néz föl az íróasztal mögött ülő férfi. — A fiú megvonja vállát, azután elindul kifelé. — Hogy meddig marad, nem tudom — mondja Kon ez Ernő, az üzem vezetője —, mindenesetre szükség van segédmunkásokra. e A fluktuáció nemcsak megyei, hanem országos probléma. A közelmúltban jelent meg a munkaügy* miniszter rendelete, amelynek egyik pontja kimondja: csak kötelező tanácsi közvetítéssel helyezkedhet el az a dolgozó, aki munkaviszonyát „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szünteti meg. A július 1-én életbe lépő intézkedés első célja: segíteni a vállalatoknak, üzemeknek a létszámgondok megoldásában. S elgondolkodtatni G. L.-t és hasonló mentalitású társait, akik egv-egv vállalatot. ü-.emet eddig átjáróháznak tekintettek. Pusztafalvi Tivadar i