Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

1976. május 15., szombat ESZAIÍ-MAGYARORSZAG 5 A biztosítási csalásokról RÉT ’76 Honvédelmi nevelés Sárospatakon Az Állami Biztosító törté, netcben több milliárd forin­tot fizettek ki számtalan kár. eseményre. Akadnak azon­ban jogtalan „esetek” is, amikor a károsult a várt ha­szon reményében másképp adja elő a történetet, mint ahogy az bekövetkezett. Ilyenkor biztosítási csalás­ról beszélünk. — Szerencsére biztosítási csalások csak igen kis szám­ban fordulnak elő — mond­ja dr. Fövenyessy József, az ÁB megyei igazgatója. — A „forgalomhoz” képest elenyé­sző, évente alig 2—200 000 forint. Az ügyfelek többsége be­csületes, nem ferdíti el az eseményeket, így okunk sincs rá, hogy eleve kételkedve fogadjuk a bejelentéseket. Mindenkiben megbízunk, de természetesen szakértőink a káreseteket megvizsgálják és ilyenkor hamar kiderül a csalás. — Mi a jellemző ezekre a csalásokra? — Az utólagos keltezés, Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a káresemény után jelentkezik biztosítást kötni. Például: az egyik karambol után jelent­kezett. hogy cascót kötne személygépkocsijára, vagy: meghalt egy fiatalasszony és utólag lett CSÉB-tag. A be­lépési nyilatkozaton aláírták az elhunyt nevét és követel­ték a pénzösszeget. A csalás kiderüli, az aláíró ezért 8 hó­nap felfüggesztett börtönbün­tetést kapott. Mindig kivizsgáljuk, ha a kár és a biztosítás megkö­tése között nincs nagy idő­különbség. — Melyik biztosítási mó­dozatban fordul elő a leg­több csalás? — A gépjármű-biztosítás­nál. Évente körülbelül 8—10 esetben közel 100 ezer forint jogosulatlan kárt jelentenek be az ügyfelek. Dr. Gaát Zoltán a gépjár­mű kárrendezési fiók veze­tőié néhány esettel „illuszt­rálja” a biztosítási csaláso­kat. — Két évvel ezelőtt Mályi községben a nagy ködben összeütközött két autó. Az egyik károsult miskolci, a másik egri lakos. Mindket­ten elmentek Egerbe, ahol a miskolci ügyfelünk elismerte a kárt, így kifizették a 20 ezer forintot. De ezzel még nem elégedtek meg. eljöttek hozzánk is. a kár-mesével. Itt már, persze az egri autó­vezető volt a hibás. Mi is fizettünk. Csak akkor derült ki a turpisság, amikor meg­kaptuk a másik megyétől a jelentést. Azonnal feljelen­tettük a csalókat és bünte­tést kaptak tettükért. Alapelv: a gépjármű fele. lősségi biztosításnál baráti alanon magamra vállalok egy soha el nem követett kárt és a biztosító fizet. Per­sze nagyobb baleseteknél, ahol sok a szemtanú, jóval kevesebb csalás fordul elő. A kis koccanások, leszorításos balesetek alaposabb kivizsgá­lást igényelnek. — ön szerint mi az oka annak, hogy még mindig akadnak ügyfelek, akik igye­keznek kijátszani a biztosí­tót? — Mindenekelőtt a pénz­szerzés — feleli Gaál Zoltán. — Ezenkívül néhány ügyfél sokkal kisebb bűnnek tekin­ti az Állami Biztositó „át­verését”. mint bármely más csalást. Lebagatelizálják az ügyet, pedig ezeknél a bűn­tetteknél is komoly árat le­hel fizetni... — A legfrissebb biztosítá­si csalás? — Az egyik borsodi nagy­községben a parkírozóban egy hölgy gépkocsijával ne­kiment valaminek (falnak, vagy oszlopnak) és kárbeje­lentő lappal „igazolta”, hogy valaki autójának ütközött. Mint kiderült, a barátnője akart segíteni rajta .. Tcmesi László Alig egy éve, hogy Sáros­patakon megalakult a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség városi vezetősége. A megyei vezetőség egy ev elteltével felmérte a Sárospatakon fo­lyó MHSZ-munkát, ligyelem- be véve az iskolaváros-jelleg meghatározó szerepét, es a város történelmi honvédelmi hagyományait. Egy év tapasztalatai bizo­nyítják, hogy célszerű és szükséges volt a városi veze­tőség létrehozása, amelyet a párt-, tanácsi, állami és tár­sadalmi szervek örömmel fo­gadtak, es sokoldalú politi­kai, anyagi segítséget nyúj­tottak munkájához. A váro­si tanács helyiséget biztosí­tott számukra, s költségileg fedezte a városi lőtér villa­mosítását. A szövetségi mun­ka . támogatására mintegy 250 000 forint .értékben szo­cialista szerződést kötöttek a különböző szervekkel. Jó kapcsolatot alakítottak ki a KISZ-szervezetlel, úttörő szö­vetséggel, munkásőrséggel, a Hazafias Népfronttal, isko­lákkal, üzemekkel, vállala­tokkal, tsz-ekkel. Kapcsola­tuk tartalmasabbá, sokrétűb­bé vált. Az MHSZ-vezetőség célul tűzte, hogy a város egészét átfogóan üzemekre, intézmé­nyekre alapítva alakuljon ki klubhálózat. Mintegy 10 új klub alakítását tervezik. Igényként jelentkezik a pe­dagógusok és végző tanító­képzős hallgatók lövészetve­zető képzése, modellező és rádióklub létrehozása, pince- lötér üzembe helyezése, gép­járművezető-képző kirendelt­ség létrehozását is tervezik. A város párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tői meggyőződéssel vallják, hogy az eltelt egy év az MHSZ újjászületésének éve. A cél, hogy a városban rej­lő nagy lehetőségeket célsze­rűen. sokoldalúan kell a honvédelmi nevelő munka szolgálatába állítani, a je­lentkező igényeket kielégíte­ni úgy, hogy a város lakos­ságának minden rétege, de elsősorban az ifjúság és az iskolák — megtalálja a szá­mára legalkalmasabb sporto­lási, szórakozási lehetősége­ket. Az MHSZ megyei vezető­sége joggal állapította meg, hogy rövid idő alatt nagy fejlődés következett be a vá­rosban folyó honvédelmi munkában. A jobb eredmé­nyek eléréséhez azonban még több, tudatosabb és hatéko­nyabb tartalmi munkára van szükség. Á masunk erejéből AZ ENCSI járás egyia f kisközségének fiatal tanács­elnöke a napokban kellő sze­rénységgel, de itt-ott mégis jól érezhető büszkélkedéssel sorolta az elmúlt években elért eredményeket. Ezek az eredmények nem megyére, különösen nem országra szólóak ugyan, de a falu éle­tében igenis számottevőek, fontosak. Nagy részük saját kezdeményezésből — a ta­nács vezetőinek kezdemé­nyezéséből — született meg. hasznosítva a tanácstörvény­ben szentesített önállóságot. Természetes persze, hogy a helyi tanácsok önállósága sem azt jelenti, hogy most már —r túlzó fogalmazásban — mindenki úgy intézkedik, ahogyan kedve tartja, hi­szen ellenőrzés továbbra is létezik. De nem is ke'l félni az „ahogyan kedve tartja" féle intézkedésektől, mivel a helyi tanácsok önállóságá­nak biztosítására eleve csak akkor kerülhetett sor. ami­kor azt a körülmények le­hetővé tették, amikor mór kellő létszámban állt rendel­kezésre a megfelelő képzett­ségű szakgárda. Arról ugyan lehetne vitatkozni, hogy a kellő létszám valóban meg­van-e, de az biztos, hogy a tanácsok élén .álló emberek lelelósségteljesen, lelkiisme­retesen munkálkodnak. Viták azonban előfordul­nak. Nyilvánvaló is, hogy egyik, vagy másik dologról különbözőek lehetnek a vé­lemények. A már említett tanácselnök is elmondta, hogy bizonyos elképzelései, tervei miatt meg-megszólták magasabb helyeken, de vé­gül is minden, mindig szé­pen rendeződött, harag, sér­tődöttség sem maradt egyi­kükben sem. Sokkal köny- nyebb lenne — fejtegette az elnök — neki is, hasonló be­osztású társainak is a dolga, ha mindig, mindenben meg­várná a felsőbb utasításo­kat, rendelkezéseket, vagy legalábbis mindenben ki­kérné a „magasabb helyek” véleményét. Lehetőleg írás­ban. meri ezáltal „biztosít­hatná” magát, csakhogy ily módon igen lassan lehelne előbbre jutni. Különben is: miért, kellene ma is min­denben a felsőbb „ukázra" várni? Az elvek tiszták, fél- i-eérthetetlenek, minden em­bernek a saját erejére, ötle­tére is számítanak. Másként nem is lehel. A maga helvén mindenkinek vállalnia kell a felelősséget is. Ámbár ez feltehetően a kényelmesség rovására megy. Ésszerű öt­letek. elképzelések helyben is születhetnek, ezek megva­lósítása pedig adott poszto­kon mindenkinek kötelessé­ge. Anélkül, hogy „ukázt” kérne, kaDna rá. ELLENŐRZÉSRE magától értetődően szükség van min­denfajta munkaterületén. Azon már ismét lehetne vi­tatkozni, hogy annyira és olyan fajtákra van-e szük­ség, amennyivel és ahány félével napjainkban találko­zunk. Elgondolkodtató, hogy ezt a témát ugyancsak a közelmúltban elemezgette egy magas beosztású hiva­talnok. Pedig megért már egyet s mást, hiszen nem a fiatalabb generációhoz tar­tozik — időnként a nyug­díj is szóba került — mind­ez csak annak érzékeltetését szolgálja, hogy óriási ta­pasztalattal rendelkezik. Mégis — vagy éppen ezért? — az a véleménye, hogv az el­lenőrzéssel megbízott em­berek száma túlságosan ma­gas. Pontosabban: szükség­ből magas. Pedig az ellen­őrzésre fordított energiát nyilván lehetne másra, más­ban hasznosítani, ha ... És. ami ezután következik, ez már szintén annak a fejte­getése. amit a cikk elején említett, fiatal tanácselnök és még annyi más ember is fejtegetett és fejteget nap­jainkban : a tisztességesebb, a lelkiismeretesebb munka­végzés. Mindenkinek a ma­ga helyén. Lehet: sokan megmoso­lyogják az effajta ideális el­képzeléseket. Hiszen tény, hogy ha valahol komolyan „megkaparnak” valamit az ellenőrök, ott elég gyakran elő-elöbukkan valami sza­bálytalanság; Hol kisebb, hol nagyobb. Nyilvánvaló, hogy így lesz majd ez később is. Tény viszont, hogy a ran­gos munkavégzés igénye, sőt művelése mind erőteljesebb. Tény, hogy. a legtöbb mun­kahelyen már elég régóta azok az emberek a hang­adók, akiknek van alapjuk ehhez a „hangadáshoz”. És ehhez alapot már régóta nem a lekent munka, az összevá­gott ügyintézés, vagy a ló­gások különböző módjainak magas szintű ismerete biz­tosítja. hanem a legjobb tu­dás szerint elvégzett munka. EHHEZ pedig számos mun­katerületen szükséges bizony vállalni a rizikót is. Mivel a terveit. elképzelések nem magától értetődően. nem zökkenőmentesen valósulnak meg. még akkor sem, ha egyébként helyénvalónk, át­gondoltak. Mint ahogyan a mi n den n a pok ta paszta! a I a i igazolják, mégis megvaló­sulnak. eredményeket szül­nek. Elsősorban a magunk erejéből. Priska Tibor Ivóvíz a Alig múlik el néhány csa­padékszegény hét és az or­szág több nagyvárosa máris ivóvizgondokkal küzd: je­lenleg ezek közé tartozik Debrecen és Győr is. Koráb­ban, Csaknem minden esz­tendőben Miskolcon is ilyen­kor jelentkeztek a későbbi nyári vízszegénység első jelei. Az idén kedvezőbbek a kilá­tások. Piukovics József, a Miskolci Vízművek főmér­nöke elmondta, hogy a nagy iparváros vízellátásának fe­lét biztosító bükki karszt- források hozama még most is bőséges, részben az olva­dás utáni tartalékok, más­részt az áprilisi esők követ­keztében minden reggel színültig tele vannak a tá­rolók. A Szinva-forrás most naponta 21 ezer köbméter vizet ad, háromszor annyit, mint a legforróbb esőtlen kánikulában. A lillafüredi Palotaszálló alatt levő Án- na-íorrás . hozama létezel' köbméter, csaknem kétszer annyi, mint az aszályos he­tekben. Hasonló a helyzet Tapolcán is. ahol az egyet­len kútrendszerhez tartozó hidegvizes források 40 ezer köbméter vizet adnak a vá­rosnak, a diósgyőri tavifor­rás pedig hétezret. Így aztán nincs szükség az idei tava­szon arra, hogy bekapcsol­ják az Észak-magyarországi Regionális Vízmű sajóecsegi vezetékét a megyeszékhely vízellátásába. Az idei nyáron már teljes kapacitással dolgozik a Gesz- tely halárában levő csúcs- vízmű, és ha kell, 15 ezer köbméter vizet adhat na­ponta a városnak. Ha a szá­razság huzamosabb ideig tart, nemcsak a karsztíorrá- sok, de a vízmüvek hozama is változik, lecsökken. — Jóslásokba nem lehel bocsátkozni, megalapozatlan ígéreteknek sincs helye a nyári vízellátással kapcso­latban — mondta a vízmü­vek főmérnöke. — Az nyil­vánvaló. hogy lényegesen kedvezőbb helyzetben va­gyunk, mint évekkel ezelőtt. A naponta kitermelhető ivó­vízmennyiség számottevő nö­vekedése azonban önmagá­ban még nem oldja meg minden gondunkat. A fo­gyasztás ugyanis az össz­komfortos lakások számának gyors növekedésével roha­mosan emelkedik. Olyannyi­ra, hogy az arányok válto­zása még a kedvezőbb víz­ellátási körülmények mellett is gond. Miskolcon az egy főre jutó ivóvízfogyasztás a házgyári lakásokban meg­haladja — mégpedig száz literekkel — az országos át­lagot. Előbb-utóbb meg kell nvárra találni a szükséges megol­dást arra, hogy a mai napig „lakbérért” fogyasztók is ér­dekeltté váljanak az ésszerű takarékosságban. A főmérnök elmondta, hogy a bérházak lakói je­lenleg a lakbér fejében any- nyi vizet használnak fel. amennyit csak akarnak, míg a lakásszövetkezeti családok a fogyasztás után fizetnek — olykor nagyon sokat. Az a megoldás látszik elfogadha­tónak. hogy a jövőben — lehetőleg' minél előbb — va­lamennyi városlakó érdekelt legyen a vízfogyasztás ala­kulásában, a vízzel való ta­karékoskodásban, Ehhez per­sze intézkedésekre van szük­ség. Az átlagos fogyasztási Szintet egyébként ügy hatá­rozzák meg, hogy abba a tisztálkodáshoz, mosáshoz, főzéshez, takarításhoz szük­séges mennyiség beleférjen, de a felesleges pazarlás már nem. Ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogv kialakul­jon a víztermelés és a fo­gyasztás közötti helyes arány. Az ellátásban a nyári hó­napok alatt mind nagyobb jelentőségű lesz az átemelő- berendezés, amely a Vas ut­cában van, a III. kerület­ben. Ezzel az LKM, a Kilián városrész és Diósgyőr vízel­látását a következő években még akkor is biztosítani le­het, ha a Szinva vízhozama erősen visszaesik. Az át­emelő gépház szerepe az Avas déli lakótelep dinami­kus beépítésével arányosan növekszik. Vizszegénv idő­szakokban egyre gyakrab­ban „száradnak ki” a csa­pok Tapolcán a Júnó fölöt­ti épületekben, s ezen a víz­művek még az idén segít: megépítik azt a tárolót, amelyik biztonságos vízellá­tást nyújt majd az ott la­kóknak. Ebben az évben aktívsze­nes szűrők beépítésével ja­vul majd az ÉRV-től érkező víz minősége. Annak érde­kében, hogy egy esetleges száraz, aszályos nyár se okozzon különösebb vízellá­tási nehézségeket, az alsó- szolcai vízmű kapacitását is tovább növeli a vállalatikét szivattyút szerelnek fél a közeli jövőben. A gesztelyi vízmű első üte­mének teljes üzembe állí­tását a tervek szerint júni­us végére várják. A szak­emberek számításai szerint így a legaszályosabb idősza­kokban is napi 78 ezer köb­méter ivóvízhez juthat a vá­ros, ami a reális igényeket fedezi ugyan, de a pazarlás­ra nem lesz elég. Nagy József A sikerek Nagyszerű munkasikerrel zárta a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny második szakaszát a DIGÉP F-egysége: elnyerték a „Szo­cialista munka gyáregysége” címet. A gyáregység mind bel-, mind külföldi megren­delési kötelezettségeinek ele­get tett. Abban, hogy a vál­lalat „kiváló” lett, szerepet látszott az is. hogy az F- egységbeliek 11 millió 82 ezer forintos exporttervüket 122 millió 104 ezer forintra teljesítették. Sikerrel oldot­ták meg takarékossági vál­lalásaikat is: a tervezett 10 millió (16 ezer forinttal szem­ben 11 millió 266 ezer fo­rintot takarítottak meg. Az egység egyike voh azoknak a gyáregységeknek ahol bevezették a DH-mun- karendszert. A dolgozók c- szocialista brigádok egy sor hasznos javaslattal segítet­ték a mozgalom sikerét. Az idén még tovább lépnek, gyáregységi. DH-csoportot hoznak létre, amelyek még iobb körülményeivel: biztosí­tanak majd a munka éssze­rűsítését célzó javaslatot- megval ósul ásá hoz. Az elmúlt év elején még szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy az F-egység dől­forrása gőzéi meg tudják valósítani 74 500 normaórás megtaka­rítási tervüket. December végén aztán kiderült, hogy a tervet 6.9 szá„alékkal még túl is teljesítették. A jó eredmények elérésé­ben fontos szerep jutott az újítómozgalomnak. Az egy­ség dolgozói 113 újítást nyújtottak be, amelyek kö­zül 61 -et fogadtak el, s 45-öt már be is vezettek. A meg­takarítás: 1 millió 433 ezer "orint! A gyáregység vezetése nemcsak a jó munkára ösz­tönözte a dolgozókat, hanem a munkavégzés zavartalan feltételeit is igyekeztek biz­tosítani. A dolgozók egészsé­gének védelme, a nehéz fi­zikai munka könnyítése ér­iekében teljesítették a mun­kavédelmi és szociális intéz­kedési tervben szereolö fel­adatokat. Ennek egyik kőnk­nél eredménye volt, hogy '974-hez képest 215-tel csök­kentették a balesetek miatt kieső munkanapok számát. Sokat segített a munkavé­delmi hebv.pt la vitásánál, hogy az egysén mind a 95 szocialista brigádja csatlako­zott a munkavédelmi ver­senyhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents