Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

1976. április 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Uj meder ben A 31. évforduló tiszteletére Felajánlások, munkasikerek Borsodban Ügyes gépek, szorgalmas kezek dolgoznak a Pcec végleges megza bálázásán, eltüntetésén. Néhány hónap múlva már csak emlék lesz az egykori kockakőfalú meder. Fotó: Szabados Gy. Április 4-e, hazánk leisza­badulásának 31. évfordulója tiszteletére a megye számos üzemében és vállalatánál bontakozott ki szocialista munkaverseny. . Brigádok, munkahelyi kollektívák tet­tek — éves vállalásaikor le­iül — nagy értékű felaján­lásokat, ezzel is köszöntéé nemzeti ünnepünket, előse­gítve a jobb gazdasági ered­mények elérését. A valutá­sok egy részét már az év­fordulót megelőző napokoan teljesítették, számos helyen azonban az ünnepet követő hetekben és hónapokban is tovább folytatják a olu-sz felajánlások megvalósítását. Ezekről érdeklődtünk me­gyénk üzemeiben: Borsod egyik legnagyobb vállalata, a Diósgyőri Gép- gyár szocialista brigádjai is felajánlásokkal köszöntik áp­rilis 4-él. A kezdeményező a főtechnológia Nemesánszki László által vezetett Dózsa György szocialista brigád volt. Ez a brigád a kong­resszusi munkaversenyek so­rán két ízben érte ci ered­ményeivel a Kiváló címet, valamint a megyei pártbi­zottság dicsérő oklevelét. Felhívásukhoz a vállalat mintegy 20 brigádja csatla­kozott, elsősorban az anyag- takarékosságot és a termelést segítő vállalásokkal. Ezek közül kiemelkedő a Zalka Máté brigád elhatározása: mintegy 50 darab marótárcsa felújítására tettek ígéretet, munkájuk értéke hozzávető­leg 100 ezer forint. A felhí­váshoz a tmk kollektívája is csatlakozott, ők a gépiel- újílásokhoz szükséges nor­maórák- 10 százalékos csök­kentését vállalták. Ígéretük szerint, ezenkívül a már ki­Ózd város Tanácsa nem­régen tárgyalta meg. s fo­gadta el a város 1976. évi valamint az V. ötéves terv időszakára szóló fejlesztési és költségvetési tervét. A tanácsülés munkájában részt vett Csépányi Sándor, az MSZMF Központi Bizottsá­gának, a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, az LKM vezérigazgatója, Ózd város díszpolgára, úr. Pusztai Bála, a megyei ta­nács elnökhelyettese, vala­mint Vajda István, a városi pártbizottság első titkára. Az ülést Varga Dezső tanács­elnök vezette. Jó alapokra építhettek a terv előkészítői: a IV. öt­éves terv időszaka a dina­mikus fejlődés jegyében telt el, Ózd f szinte minden vo­natkozásban sokat gyarapo­dott. A most elfogadott terv nuygvrs’ösitása az előző idő­szak fejlődési ütemét is túl­szárnyalja. Joggal úi lapít­hatta meg a tanácsülésen több felszólaló, hogy a mun­kásváros lakói megelégedés­sel vették tudomásul ezt. Külön is szólni kell ar­ról a tényről, hogy a lakos­ság tevékenyen bekapcso­lódott a tervkészítés mun- 1- áiába. A tervjavaslat több t 'sildet előtt, a tanácstagi csoportokban, népfront bi­zottságokban. az Ózdi Ko­hászati Üzemek szocialista hrigádvezetAi előtt ismerte­tésre került. Ezek során több mint 1000 dolgozó hallgatta, ismerte meg áz elképzeléseket. s mintegy 4’M) javas’at hangzott el. se­gítve, a végleges terv össze­állítását. Néhány alapvető adat ön­magában ,is jól szemlélteti, hogy a város gyors fejlődc­selejtezett gépekből kigyüjtik és értékesítik a még Hasz­nálható színesfémeket. A Borsodi Szénbányák dol­gozói kiemelkedő eredmé­nyekkel fejezték be a Kong­resszusi munkaversenyi.. Jó hírnevükhöz méltóan készül­nék a felszabadulási évfor­duló megünneplésére is. Ezt bizonyítja, hogy az 1976. I. negyedévi tervet — egv nap­pal a határidő előtt — 104.5 százalékra teljesítették, ami 60 ezer tonna, terven felüli széntermelést jelent. Az üzemek közül Kiemel­kedik a Szuhavölgyi Banya­üzem 113.7 százalékos, a Bükkaljai Bányaüzem 109.5, a Farkaslyukj Bányaüzem 106, a Mákvölgyi Bányaüzem 104,3 százalékos tervleijesí- tése. / Az Ózdi Kohászati üzemele dolgozói április 4-e tisztele­tére az év első negyedében több mint 10 ezer tonnás túlteljesítést értek el. Nagy része volt ebben a nagyol­vasztómű dolgozóinak, akik egyenletes és jó minőségű nyersvasellátással, és mint­egy 2000 tonnás túlteljesítés­sel járultak hozzá a marti­nászok jó munkájához. Ki­emelkedő eredménynek szá­mít, hogy a durvahengermű­ben több mint 4000 tonnával magasabb volt a teljesítés. A hengerelt áru zöme tőkés piacra kerül. Említést érdemelnek az ünnepet megelőző egynapos csúcseredmények is. Rekorci- teljesitményt értek el az acélműben, valamint a dur­vahengerműi blokksoron; mindkét, egységben túlszár­nyalták az eddig legyózhe- tetlennejt” tartott eredmé­nyeket. Hasonló sikerről ad­hat számot a rúd-dróthen­se a jövő érdekében • is biz­tosított lesz. A negyedik öt­éves terv eredeti fejlesztési és költségvetési előirányza­ta összesen 991 millió fo­rint volt, a most induló öt­éves tervé 1 milliárd 433 millió forint. Továbbra is legfontosabb feladat a la­kásépítés, a lényegében nem csökkenő igények jobb, tel­jesebb kielégítése. A lakás­építési program szerkezeté­ben van változás — keve­sebb a célcsoportos beru­házás —, a felépülő lakások száma azonban eléri vagy meg is haladja az előző terv­ciklus számait. Nagyon fon­tos feladat még az iskolák, a gyermekintézmények gya­rapítása. Három általános iskola, további 275 iéröhely- lyel több óvoda és két böl­csőde építését tartalmazza a terv. Tovább fejlődik a kereske­delem és a szolgáltatás, bő­vül, korszerűsödik az úthá­lózat. új autóbuszpályaud­var létesül. A fejlesztési összegek nö­vekedése mellett a költség­vetés is jelentősen megha­ladja az előző tervidőszak előirányzatát. Ez lehetővé teszi, hogy a megnövekedett intézményhálózat, az egész­ségügyi. a kulturális ellátás, nemkülönben a kommunális Igények kielégítése maga­sabb szinten valósul' meg a következő, években. Ezen lehetőségek és a vá­ros előtt álló nagy felada­tok ismeretében fogadták a tanácstagok egyetértéssel és azzal a szándékkal a tervet, hogy' az abban meghatáro­zott célokért maguk >s szí­vesen, áldozatkészen dolgoz­nak. D. S. germű kollektívája is: a drótsor üzemi próbái siKeie­sek. igv a felszabadulás év­fordulója tiszteletére meg­kezdhetik az üzemszerű ter­melést. A XI. pártkongresszus tisz­teletére kibontakozott mun- kaverseny szellemében dol­goznak az Észak-magyaror­szági Vegyiművek Interme­dier gyáregységének kollek­tívái. szocialista brigádjai is. A mozgalom folytatásaként I hazánk felszabaduljanak j évfordulója tiszteletére a; Propaklór nevű növényvédö- szer-lermék gyártásában ter­melési csúcsot értek e; Ne­gyedéves szinten 10 száza­lékkal növelték az emlnett növényvédő szer alapanya­gát gyártó egység, a NIPA- üzevn termelését. Ezt teljes egészében a termelékenység javításával érték el. | A megye állami, tanácsi és szövetkezeti építőipari válla- j latai. a dolgozó kollektívák' április 4-e tiszteletére a munka intenzitásának foko­zásával több lakó- és Kom­munális épületet építettek fel, helyeztek üzembe. Így többek között Leninváros- ban 60 lakást, Mezőköves­den 21 lakást, Encsen 12 la­kást, Tokajban 214 lakást, Sárospatakon 8 lakást és az épület földszintjén gyermek- ruházati boltot adnak át. Özdon, a népesedéspolitikai határozatnak megfelelően, 100 gyermek számára építet­tek óvodát, Ozd-Sajóvar- konyban kétmunkahelyes or­vosi rendelőt, míg a szikszói kórházban korszerűsítés és felújítás útján 60 gyermek elhelyezésére kerülhet sor. Az átadott, üzembe helye­zett létesítmények értéke kö­zel 65 millió forintot tesz ki. Felmérés Térkép készül Gyűr leve­gőjének szennyeződéséről. A szakemberek 18 mérési pon­ton ellenőrzik a levegő szeny- nyezettségének mértékét. Mielőtt az emberekkel egy lakásban élő ebek ügyében végzett rövid vizsgálódásom eredményét összegezném, tu­datom az olvasóval, hogy én is szeretem az állatokat. Sze­retem a kutyákat is, de ész­szel. Emiatt vagyok képtelen megérteni azokat az embe­reket, akik szintén a szere­tőire hivatkozva természe­tüktől fogva idegen környe­zetbe kényszerítik a kutyá­kat. Mert — szerintem — a bérházi kutyatartás senki­nek sem jó. Az ebnek sem, a szomszédoknak sem. És ezt a bősz tulajdonosokon kívül még a kutyák is elismernék, ha beszélni tudnának ... Nemrégiben elkeseredett levelet kapott szerkesztősé­günk. A levélíró eloanuszol- ta. hogy a velük egy folyo­són levő lakásban hatalmas íarkaskutvát tartanak, amely szinte rémületben tartja a lakókat, összepiszkolja• a fo­lyosót, a gyermekek játszó­terét. mindemellett zavarja éjszakai nyugalmukat. Ho­vatovább ott tartanak, hogy esténként és reggelenként ki se mernek lenni a lakásból, lévén, hogy az állatot ilyen­„Másik nagyobb vízelveze­tő csatornánk volna a Pecze. Ez azonban semmi rendes forrás vagy patak által nem tápláltalak, hanem tavaszi hóolvadások és nyári zápo­rok alkalmával a szomszé­dos bábonyi bérezröl és a bükki Jukó völgyéből aláro­hanó vizeket fogadja macá­ba, egyébként szárazon áll- vún. Legfeljebb a partjain álló házak kloákái és sze- méthulladékai töltik meg, hogy egészen megfeleljen nevének, s nem ritkán ve­szélyezlesse a levegő tiszta­ságát és így a közegészsé­get"’. Szendrei János doktor 1886-ban nyomtatásban meg­jelent sorai akár még két évvel ezelőtt is íródhattak volna, erről a Miskolcnak oly sok kárt és szenvedést okozó patakmederről. Mert mióta csak részletes írásos feljegyzéseket találunk a vá­ros történetéről, mindig prob­kor engedi szabadon a gaz­dája. Időnként szájkosár nélkül kikötik a folyosó kor­látjához, és ilyenkor nincs ember, aki etmehetne mel­lette. Rátámadt már a pos­tásra, az újságkihordóra, s magukra a lakókra is. Eddig bárhol próbállak intézkedni, nem sikerült, a kutyát to­vábbra is a lakásban tart­ják. ' A helyszínen, a házmester lakásában már forrni kezd­tek az indulatok. A fentie­ken kívül még megtudtuk azt is. hogy az említett né­metjuhászon kívül a házfel- ügvelőnőhöz tartozó laká­sokban még tartanak egy nagyra nőtt pulit is. Néha összeengedik őket játszani, és ilyenkor menekül, aki csak tud. Ezek után „szives kalauzo­lás mellett” megtekintettem az eb lábnyomait a folyosón. Hallgattam a házfeUigyelö- nőt, aki arról beszélt, hogy a lakók egyöntetűen kinyil­vánították szándékukat: nem kívánnak a kutyákkal élni. A tulajdonosok viszont ezt egyáltalában nem respektál­ják. A vitában eddig az erő­sebb állkapcsok, azaz a ku­páik győzlek. Mint ahogy a játszótéren is. Elhaladtom- ban ugyanis megszemléltem a drága pénzen épített be­látna volt vele. így először 1788-us feljegyzés említi meg: ebben az évben június 29-én a Szinva és a Peee közös áradása a hivatalos összeírás szerint 13156 R. forint kárt okozott. Ettől kezdve szinte évente felje­gyeztek egy-egy áradást. 1825-ben például három Íz­ben lépett' ki medréből a Peee. de jelentős károkat okozott 1327-ben. 1835-ben is. Az 1845-ös árvízkor egy éjszakai esőzés után még a Szinva vize is átfolyt bele. 1846-ban. augusztus 10-én, este 7—8 óra között egy hir­telen jött zápor ismét csak a Pecét árasztotta meg, amely­nek a vize a Palóczy (akkor Kádast utcát egész folyam­má változtatta, számos házat megrongált és tetemes káro­kat okozott. Hét év múltán ismét jelentős károkról szá­mol be a krónika, majd is­mét két esztendővel később az ár összedöntött egy „kö­tőn homokozót is. Ami igaz, az igaz: láttam benne ho­mokot is... A lenti ügy kapcsán elju­tottam a városi tanács me­zőgazdasági osztályára. Hoz­zájuk tartozik Miskolc négy­lábú lakóinak egészségügye. Jobban mondva az, hogy éberen őrködjenek az em­berek egészsége fölött úgy. hogy az esetleges állati meg­betegedéseket fölfedezzék, megelőzzék a járványokat. Ide tartoznak a kutyák is: két dolgozójuk csak azzal foglalkozik, hogy igazságot tegyen, döntsön az ebek lé­téről. Ügyünkkel kapcsolat­ban elmondták. Van egy ren­delkezés, amely kimondja: kutyát bérházban csak ak­kor (árthatnak, ha ebbe a szomszéd beleegyezik. Ha csak egy lakótársnak kifo­gása van az eb viselkedésé­vel szemben, a tulajdonos­nak máris kötelessége kilen­ni az eb szűrét. Amennyiben ez nem történik meg, hoz­zájuk kei! bejelenteni, s ők azonnal Intézkednek. Kivizs­gál lük a körülményeket, é- hatosáéi úton akár meg is szüntethetik a kutyatartást. A hűséges négylábú beteg­ségeit nagyon könnyen el­kaphatják a vele egy lakás­házat"’ a Kádas utcában." Mindezeket a károkat a vá­ros vezetése tétlenül nézte, végül 1878. január 29-én a tanács határozatot hoz. hogy a rendőrkapitány intéz­kedjen a Forrásvölgyön a Peee árkának kitisztításáról s a medret szűkítő építmé­nyek elbontásáról. Erre is csak azért került sor. mert azon a télen hatalmas hó eset*, s féltek a tavaszi ára­dástól. A város történetének legnagyobb katasztrófáját okozó 1878-as nagv árvíznél is hatalmas károkat okozott a Peee, bar akkor nehéz volt különválasztani a Szin- vától. Még fel sem ocsúdtak a tragédiából a város lakói és vezetői, amikor szeptem­ber 27-én. majd november 3-án újabb áradás söpörte végig a meder környékét. Ezután tették meg csak az első "komoly lépéseket a me­der rendezésére. A Peee már általunk is is­mert, szabályozása csak a század első két évtizedében készült el teljesen. Mint tud­juk, ez sem volt tökéletes megoldás. Az elmúlt évek­beli' a kockakövekből kira­kott partfal már nem bírta, el az időszakos vizek, a ne­héz tehergépkocsik forgal­mút és az idő vasfogának nyomait. Omlani kezdett, he­lyenként. veszélyessé vált. A belvárosi szakaszon szemét­telepek alakultak ki, bűzös tócsák álltak a mederben. "De nemcsak ez volt az oka a mederrendezés "tavalyi megkezdésének, hanem az is. hogy a régi meder jelentős problémákat okozott Miskolc fejlesztési, építési tervében. Aki ma jár a Peee belvá­rosi szakasza mellett, talán nem is gondol az egykori kis csatormára, az időnként rakoncátlankodó vízfolyásra, a néhány éve még szemetes mederre. A régi árokban hatalmas csövek mellett em­berek szorgoskodnak. Ott pedig, ahol a Gömöri felül­járóra kanyarodó főközleke­dési út fog vezetni hatalmas tolólapokkal, kotrókanalak­kal, gépek vágnak új medret a csatorna-idomok számára. S ahol már elkészült a két párhuzamosan futó vezeték, mindent eltüntetnek ... Csu­pán hetek kérdése és a Pe- ce eltűnik a szem elöl. hogy a csatornán lezúduló alkal­mi vizeknek csak a dübör­gését halljuk a fedőlapok alól. — vásárhelyi — ban élő gyermekek. Száz megvizsgált kutyából egy hí­ján száz bélférges. Gyakori betegségük még az úgyne­vezett tüdőszőrl'érgesség, amely szintén nagyon veszé­lyes a gyermekekre. Elmond­ták még azt is. hogy ellen­őrző útjaikon gyakran ta­pasztalták, hogy komfort nélküli lakásokban. sok gyermekkel a szobában együtt él a kutya is — reg­geltől estig játszanak, s nem csoda, hogy a kicsinyek meg­kaplak a betegséget. Miért, és kinek jó ez? Azt, hogy mindezek elle­nére sokan mégis mennyire ragaszkodnak a kutyájukhoz, arról sokat beszélgettünk az 1. kerületi Tanácsi Hivatal szabálysértési osztályán. A városnak ebben a kerületé­ben hozzávetőleges adatok szerint mintegy 3090 kutva van. Az elmúlt évben több mint. félszáz bejelentéssel foglalkoztak, ebből 31 volt a bérházi. Általában csak írás­beli figyelmeztetéssel kez­dik. de tudják ez csak ku­tyaugatás az égre . . . Követ­kezik a Pénzbírság, amelv 300-tól 5000 forintig terjed­het. Amennyiben ennek el­lenére sem helvezik el a ku­tyát. következik az eltiltó határozat. Fzt a tulajdono­sok ált-lában megfellebbe-^ zik. a vámosi t*>náes illetékes osz'álvánál. Ha ez is belv- benhagvó nyilatkozatot tesz. még mmd*e panasszal lehet élni. ísrv nő ez a kutya-bü­rokrácia. Udvardy József Tervkészítés a lakosság közreműködésével Kutyatartás a bérházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents