Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
1976. április 17., szombat » ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Kisiparosok a Jakosság szolgálatában SÜO mester hiiÍBiY&ih' Kilencven három szakmában 4558 kisiparos dolgozik megyénkben. Közülük csaknem 1500-an munkaviszony mellett. 346-an pedig nyugdíjasként gyakorolják iparukat. * A falvakban, a kis településeken — ott, ahol a szocialista szektor valamely formája nem elégíti ki a lakosság szolgáltatási igényeit — egyre inkább szükség van az iparos kézre. Egészséges a verseny a jó minőség, a szolid ár, a gyors munka jegyében. Ma már senki sem vitatja, hogy a kisiparosnak.* szorgalmának, munkája miőségének arányában joga van keresni. Az viszont fontos, hogy jóléte együtt növekedjék a megrendelő megelégedésével, örömével. Egyértelmű, pontos megegyezésre van hát szükség kettőjük között, s arra is, hogy a kisiparos garanciát vállaljon munkájáért. Mi szabályozza az „adok— kapok” mindennapi gyakorlatát? Mi a biztosíték rá, hogy a megrendelő a pénzéért olyan szolgáltatásban részesül, amilyent elvár? A KIOSZ Borsod megyei szervezetében 61 szakmai bizottság működik, több mint 200 taggal. F„ adatuk, hogy a lakosság panaszait kivizsgálják, s reális döntést hozzanak. A bajt legtöbb esetben orvosolják is: évente legfeljebb lcét-három ügy kerül bíróság elé. Sokkal inkább többet tesz a szervezet a panaszmentes munka biztosításáért. A félévenkénti taggyűléseken, kis- gyüléséken értékelik a kisiparosok munkáját, s megbeszélik a tennivalókat is. A téli hónapokban csaknem másfélezer magániparos vett részt szakmai tanfolyamon, több mint 30 szakmában. Az áralkalmazás szabályaival, a kalkulációval külön oktatáson ismerkednek. Napjainkban egyre kevesebb az olyan mester, aki egyszerre többféle szakmában is otthon van. De a megye legeldugottabb településén is szükség van villanyszerelőre, lakatosra éppen úgy, mint cipészre vagy fodrászra. Az utóbbi években egyre inkább kialakul a falvak szolgáltatásának egy természetes formája: az „átjáró mozgalom”. Ott, ahol nem élne meg egy önálló kisiparos, a közeli települések szakemberei végzik el a munkát. A gyakorlat hasznosnak bizonyult: ma már több mint 650-en levé- ketiykednek a mozgalomban. A nagyobb községekben mind több kisiparos lát el ügyeleti szolgálatot. Főképp a szerelőm unkában szervezik meg az esti. s az ünneonam Ogvelel . .a megyeije.i i.öbb szakmában azonban hiányzik az iparos kéz. A kis községekben kevés a férfifodrász, az asztalos, a javító kőműves. Nem kevesebb, min' 800 szakemberre lenne szükség, bádogos, tetőfedő, kádái. szűcs, cse- réokűH’hás. kelmefestő és más iparágakban is. A fiatalok inkább gén mellé állnak, igen sok mester marad tanuló nélkül. A KIOSZ a hiányszakmákban több ösztöndíjat ad a fiataloknak, a szakemberek pedig nevelési pótlékot kapnak. Első oillantásra talán meghökkentő. hogy az. utánoól'ás biztosításának egyik forrása a kontár. A szó jogi értelmezése szerint az a kontár, aki iDarjogoosítvány nélkül végez rendszeres ioari tevékenységet. A KIOSZ arra ösztönzi ezeket az embereket, hogy munkaviszonyuk mellett váltsanak iparengedélyt. Ehhez, viszont az üzemek, vállalatok megértése, támogatása is szükséges. Ha olyan dolgozójuk kérelmét támogatják, aki a munkahelyén helyt áll, s kisiparosi tevékenysége is a lakosság megelégedésére szolgál. az egész társadalom javára tesznek. Saját dolgozóikat is segítik: az üzem kapuján kilépve valamennyien igén3'lik a személyi, a dologi. ' s egyéb szolgáltatásokat. A kisiparosok szervezeti tevékenységének is eredménye, hogy mindinkább javul a magániparosi munka minősége. Megyénkben például az elmúlt két év alatt éppen a felére csökkent a megrendelők panaszainak száma. A kisiparosok jó munkáinkért állami elismerésben, társadalmi megbecsülésben részesülnek. Az elmúlt évben több mint 770 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek; s erkölcsi-politikai állásfoglalásukat bizonyítja az is, hogy megyénkben 115-kisiparost tanácstaggá választottak. Mikes Mária Szorgos munka Magva Mán Három hetet késve, nehezen köszöntött be ez idén a tavasz Hegyaljára. Az el- műit szeles, hideg napok után végre melegebbre fordult az idő, s így az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a sátoraljaújhelyi járásban leljen erővel, nyújtott műszakokban végezhetik a tavaszi munkákat. Minden rendelkezésükre álló emberi és gépi munkaerővel dolgozhatnak a földeken, hogy a lemaradást mennél hamarább behozhassák. Különösen a bodrogközi mély talajon nem tudták korábban megkezdeni a munkát, ezért itt még sok a tennivaló. A tavaszi árpa, borsó és mák vetésével a legtöbb gazdaságban végeztek, sőt I-Iegyalja déli részein: Szerencs, Bodrogkeresztúr, Mád, Tállya, Ond., Golop környékén az árpa már szépen zöldéi!. A szerencsi járásban egyébként megkezdték a burgonya és a cukorrépa vetését, a Bodrogközben szintén. Itt ezenkívül földbe tették a köménymagot is az értékes fűszernövény termesztésére társult tsz-ekben. Tokaj-Hegyulián sok munkát ad a szőlőföldek és a gyümölcsösök ■ gondozása is. A mandiilafák most virágoznak, a kajszi és a korai cseresznye binibós állapotban van, a meggy, körte, őszibarack virágzását visz- szavelette a hideg időjárás. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdásági Borkombinát nagyüzemi kordonos tábláin idejében végeztek a metszéssel, s jelenleg a tolcsvai, tar- cali, bodrogkeresztúri, mád! szőlőföldeken az új telepítést készítik eló, amihez a szükséges gyökeres oltványokat a tarcali szaporítótelepen állították elő. A korábbi évektől eltérően a telepítéshez már nem betontámokat. hanem faoszlopokat használnak. A jövőben ugyanis nemcsak a talajmunkákat, hanem a Szüretet is gépesíteni kívánják, s ennek lebonyolításához a faoszlopos ültetvények alkalmasabbak. mint a merev betontámos szól ősorok. Késésben vannak a hegyaljai, hegyközi és bodrogközi körtefák, szilvások és almáskertek tavaszi munkáival is. A fák metszésével mindenütt végeztek ugyan, ele az első permetezést az elmúlt hetek hideg, szeles időjárása miatt qsak most kezdhették , meg. * Korszerű oktatás A 3-as ÉPFU-nál mindenkor elsődleges feladatnak tekintik a balesetek megelőzését. csökkentését. A balesetek számának csökkentése érdekében növelték az oktatás színvonalát. Első lépésként önálló oktatási és ellenőrzési csoportot hoztak létre, amelynek feladata az oktatás szervezése és tik bonyolítása a járművek for* ga'mi és műszaki ellenőrzése, s balesetek helyszíni kivizsgálása. az okok feltárása. Mind. a négy megye területén szakosították »•' oktatást. Ez azt jelenti, hogv külön- •ki'lön tart mink oktatást — előre elkészített tematika1 alapién —. a hagyományos, a v;-, ül] t fvé^’^Ő. i.V'í ömlesztett cementet és poranyagot szállító gépjárművek. a beton mixer-kezelők, a nehézgépkezelők és a rakodók részére. A tematika ki- . fér a közlekedésrendészeti, a i Folyik a kukorica vegyszeres gyomirtásé az cdelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben. Nemrégen egy Peni'X—100 tip .■>>! pennetlckevcrő gépet vásároltak. A pótkocsira szerelt magyar gyártmányú berendezés négy szántóföldi permetezőgépet szolgál ki folyamatosan. műszaki, a forgalmi és keres- kede'mi. va1 amint a balesetmegelőzési és elhárítási tudnivalókra. Az időjárás változása esetén •— például a téli átálláskor —, rendkívüli oktatásra is gondolnak. Segíti a' balesetvédelmi munka színvonalának növelé- , sót. hogy az üzemegység gép- járművezetői és gépkezelői részére minden évben kötelező vizsgál írnak elő. Amennyiben a vizsga sikerűden, pótvizsgát tehetnek a dolgozók, ám ennek sikertelensége esetén az. újabb vizsgáig visszaminősítik, vagy más munkakörbe helyezik őkel. Az üzemegység minden évben részt vesz az MKBT-k és m.esvei rendőri közlekedésrendészeti osztályok KRESZ-verseny ein — rendszerint szép eredményekkel —, s hagyományos már a kirendeltségi. üzemegység!’, vállalati KRESZ-vetélkedő is. S hogy a tanuláson, gyakorláson kívül mennyire érdemes ezéken, részt venni, azt bizonyítja: a vállalati verseny első hal helyezettje 3500—2000 forint jutalmat is kap. S megtörtént már az is, hogy az első helyezettek — éppen a versenyen bizonyított tudásuk. kénességeik révén —, magasabb beosztásokba kerültek. A négy megye nagy területe, a szétszórtság külön nehézséget ielent az oktatás megszervezésekor. Ráadásul arra is gondolni kell, hogv ez a munka ne menjen a termelés rovására. Ám, hogy mennyire megéri, azt igazolja: a 100 000 km-re eső balesetek száma éwöi évre kevesebb a 3-as ÉPFU-nál. As ünnepi enúes Csütörtökről péntekre virradó éjjel a Nyugati pályaudvarról Mátészalkára elindult az első mentesítő vonat — ezzel megkezdődött a közlekedés ünnepi csúcsforgal- ma. A vasút a nagy forgalom lebonyolítására húsvét- ra 126 mentesítő vonatot indít. Ebből pénteken a déli óráktól 30, szombaton 44 kisegítő szerelvény közlekedik a legforgalmasabb vonalakon. elsősorban Budapestről Miskolcra, valamint Debrecenbe, Nagykanizsára, Szegedre. Szombathelyre és Pécsre. A Volán 2300 kisegítő járattal készül fel az ünnepi forgalomra. Az Engels téri pályaudvarról tegnap déltől 35 mentesítő járat megy; egyebek közölt: a hevesi vonalon 6. a bajain 4 közlekedik az előre jelzett igén.vek- hek megfelelően. Szombaton, amikor már felszabadulnak a munkásszállító és a szerződéses járatok, csupán a budapesti főpályaudvarról 70 plusz kocsival szállítják az utasokat. Munkába állították •a mozgó javítóműhellyel és ' üzemanyag-állomással ellá- I tott Szent István téri pótpá- lyaudvart is. ahol egyrészt felkészítik a kocsikat az indulásra, másrészt oda futnak be a vidéki járatok is. Tavaszi „nagytakarítás” \ A KPM Borsod megyei Közúti Igazgatóságának speciális gépkocsijai ezekben a napokban mossák, tisztit jak az út menti korlátokat, és jelzőtáblákat. Fotó: Szabados György Az alaptalan perlekedések elkerüléséért Az Autó-motor című lap 1976. március H-i számában megjelent egy cikk „Igazunk volt” címmel, amely az érdekelt állampolgárok tájékoztatására szolgált. A cikk azzal foglalkozott, hogy a lakásfenntartó szövetkezetek tagjai, továbbá a társasházban levő öröklakás-tulajdonosok részére az OTP által a lakásokkal együtt értékesített garázsok után illetéket kellett-e fizetni, illetve a 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet alapján a jövőben kelt-e fizetni. A cikk utolsó bekezdése végső következtetésként megállapította: „Miután ez a rendelet 1976. január 1. napján lépett hatályba, nyilvánvaló, hogy. 1976. január 1. napja előtt létrejött adás-vételi szerződések esetében a garázsra (gépkocsitárolóra) vonatkozó adás-vételi szerződéskor az illetékkivetés jogellenes volt.” Indokolt erre a cikkre visz- szatérni, mert Borsod megyében is több iiyen vitás kérdés merült fel és a hivatkozott végső megállapítás, következtetés esetleg az állampolgárokat olyan további polgári perek kezdeményezésére biztatja, amely alaptalan, szükségtelen perlekedéshez vezethet. Az 1976. január 1-éoi hatályba lépett 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet elölt a 11/1966. (VI. 2.9.) PM számú rendelet 30. § (7) bekezdés h) pontja rendelkezett az illetékek kiszabásáról. E rendelkezés értelmezésével kapcsolatban vita volt abban a kérdésben, hogy a tanácsi értékesítésé lakással együtt megvásárolt garázsok után vagyonátruházási illetéket kell-e fizetni, vagy sem. Ebben a kérdésben, a Leglel- sőbb Bíróságnak is volt eseti állásfoglalása, amely a vitát teljes mértékben nem zárta le. A cikk is hivatkozik rá, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országos Takarékpénztár álláspontja szerint garázsok vétele esetén a vevő illetéket tartozik fizetni. Ezt a vitát véglegesen a hivatkozott. 75 1975. (XII. 30.) PM számú rendelet zárta le, amely egyértelművé tette az előző jogszabályt. Az említett rendelet 3. § (2) bekezdése az eddig hatályos rendelkezéséket az alábbiakkal egészíti ki: ,.A (7) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség a lakásfenntartó szövetkezet részére értékesített. nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, helyiségekre is kiterjed, de nem terjed ki a szövetkezeti lakástulajdonosoknak vagv más személynek értékesített, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsra (gépkocsitárolóra) és egyéb — ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott — nem lakás céljára szolgáló helyiségre. A (7) bekezdés h) pontja szerinti illetékmentesség a lakóház közös célt szolgáló részéire, helyiségeire is kiterjed, de nem terjed ki a külön tulajdonban álló, önálló, ingatlanként nyilvántartott garázsokra (gépkocsitárolókra) és egyéb — ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott — nem lakás céljára szolgáló helyiségekre”. A hivatkozott módosítás alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az előző jogszabályok alapján a szerződés megkötésekor az. illeték kivetése jogellenes volt. A jogszabályok értelmezésére vita esetén elsősorban az a szerv jogosult, amely azt kiadta. Annak a kérdésnek az eldöntése ugyanis, hogy a jogszabályalkotónak mi volt a szándéka a szabályozással, elsősorban a kiadó hatóság feladata. Ez esetben pedig, mint hogy ez a cikkből is kitűnik, a Pénzügyminisztérium úgy foglalt állást, hogy v azok után a garázsok után is fizetni kell illetéket, amelyeket a lakással együtt értékesítenek. Az illetékkiszabási hivatalok egy érvényben levő jogszabályt alkalmaztak, tehál törvényesen jártak el. A megjelent cikk végső következtetése téves másrészt azért is, mert a 75/1975. (XII. 30.) PM számú rendelet 17. §-a meghatározza átmeneti rendelkezésként azt is, hogy a rendelet melyik szakaszát kell a folyamatban levő ügyekben alkalmazni, ebben pedig a 3. §-ban foglaltak nem szerepelnek, ezért ezt a folyamatban levő ügyekben alkalmazni nem lehet. A jogszabálynak ebből a rendelkezéséből következik, hogy az 1975. december 31-ig keletkezett, garázsok illetékével kapcsolatos vitás ügyekben a régi jogszabályt kell alkalmazni és csak azokban az »esetekben lehet a módosított PM-rendeletet figyelembe venni, a melyekben az intézkedés 1976. január 1-e után történt, illetve történ" Mindenképoen indokolt felhívni az érdekelt állampolgárok figyelmét arra. tiogy a 11/1966. P’" számú rendelet módosítása nem teremt jogaianot rá, hogy az 1975. december 31-e előtt keletkezett ügyekben is alkalmazzák a 75T975. (XII. 30.) PM számú rendeletet, különösen nem arra. hogy a már kifizetett illetéket az illetékkiszabási hivatalok visszafizessék A cikkírónak annyiban Volt igaza, hogv az elavult jogszabályra felhívta a figyelmet és az ilyen figyelem- felhívás alapján a Pénzügyminisztérium e'őző rena„ln(ét módosított» Dr. Dean András megyei főügyész