Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG'4 1976. április 17., szombat Kétszáz éve működik Az újhelyi fióklevéltárban Ezer folyóméter irat A sátoraljaújhelyi íiokle- véltár — vagy pontosabban: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fióklevéltár — az ország egyik leggazdagabb múltra visszatekintő ilyen jellegű intézménye. MintSo- ós Imre Zemplén megye levéltára és Kazinczy Ferenc című, a Borsodi Történelmi Évkönyv második kötetében megjelent tanulmányában olvashatjuk, a Zemplén me. gve levéltári anyag régebbi időkben megyeház híján előbb a viceispánnál, maid/ a nótáriusnál őriztetett különböző helveken. A mohácsi vész időszakában Csics- va várában őrizték Zemplén megye levéltárát, majd jóval később. 1770-ben rendel lék el a főispánok részére a megyei levéltárak iratainak laistromo7,ását. S miközben Sátoraljaújhelyen felépült a megyei székház, 1772-ben a zempléni főispán újabb utasításra intézkedett a levéltár részére megfelelő helyiségek kialakításáról. » Kétszáz éve elmúlt, hogy ez a levéltár megkezdte működését, nagyrészt azokban a helyiségekben, ahol ma is található. Ha a mái városi tanács épületének bal oldali emeleti szárnyán (úlmegyunk a fióklevéltár kicsike irodáján és feldolgozó helyiségén, ahol dr. Hőgye István csoportvezető, egyben, az újhelyi fiók vezetője, és Kele- csényi Istvánná dolgozik, be. jutunk a nagy múltú levéltár archívumába, a feudális korszak írásos emlékei közé. A kökeretes ajtó kétszáz év előtti világba vezet. Az első két terem berendezése az 1770-ből való, barokk stílusú, s ebben a XVIII. század iratai találhatók, további három terem a maga klasz- szicista bútorzatával, polc- . rendszerével a reformkori anyagokat őrzi. A bolthajtá- sos termek történelmét idéz. nek. Szőnyeggel borított kőpadozatuk, ajtó- és ablakkeretei mind-mind a tovatűnt századok egy-egy darabja. (De idegenül is hat az egyik — nem tudni, miért — befalazott ablakon a mel- ékhelyiségekre emlékeztető szellőzőrács!) E termekben található Kazinczy Ferenc széke és az az asztal, amely mellett dolgozott. A térítőn hímzett felirat: „Kazinczy Ferenc Zemplén vármegyének napibérese 1815—1831”. Ez a felirat, valamint a már idézett tanulmány több adata el kell, hogy oszlasson Kazinczyval kapcsolatosan több félreértést, de tagadba, tatlan tény, hogy az iránta megnyilvánuló és egyéb tevékenységét honoráló minden tisztelet csorbítatlansá- ga mellett a levéltárban Ka. zinezy szerepe nem volt egyéb tevékenységéhez hasonlóan jelentős. Éppen ezért a levéltár ilyen szempontból sem lehet idegenforgalmj. látványosság, kirándulócsoportok néznivalója, még akkor sem, ha egyes források tévesen Kazinczynak tulajdonítják a berendezések tervezését is. Ez egyszerűen ténybeli tévedés. Az emeleti öt terem mellett egyéb helyiségekben, például zárt folyosóban már vasállványokon található, s ugyancsak az alatta levő földszinti helyiségekben, hasonló elrendezésben az utolsó száz esztendő levéltári anyaga Zemp-/ lén megyéből. Ezek a helyiségei^ őrzik az 1700-as évektől a XX. század derekáig, tehát két évszázadot felöle- löen a történelmi Zemplén megye iratait. # A levéltár gazdag múltjáról Soós Imre idézett tanulmánya igen részletes adalékokkal szolgál és az intenzívebben érdeklődőknek ezúton is figyelmébe ajánlhatjuk. Mi figyelmünkkel inkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fióklevéltár mai képe és munkája felé fordulunk. A fióklevéltár az egységes megyei levéltári szervezethez tartozik. Az 1950. márciusi megyeösszevonás során Zemplén megye Borsodhoz csatlakozott, és 1950 őszén már a megyei levéltárakból állami levéltárak lettek, gyűjtőkörük bővült, gazdagodott. A volt vármegyei levéltárak megyei állami levéltárak lettek, az egész me. gye minden szervére illetékes gyűjtési hatáskörrel. A volt Zemplén vármegyei, te. hat sátoraljaújhelyi levéltár 1950-től 1959-ig a Miskolci Állami Levéltár részlegeként működött, 19fi0-tól 1967-ig átmenetileg önálló volt és ekkor viselte egykori munkatársa, Kazinczy Ferenc nevét, majd. 1968-tól megyei fióklevéltár. Napjainkban még begyűjti, ami a zempléni területen begyűjthető irat, és amelynek előzménye már itt lelhető, például bírósági, iskolai, intézményi, vállalati ügyiratokat. A begyűjtött anyagot rendezik, az ügyfelek és kutatók rendelkezésére áll, s egyben a tudományos munkája is felfejlődőben van. Például dr. Hőgye : István Regeszták a munkás-] mozgalom zempléni történe- ; téhez 1867—1944. című tanulmánya már készen áll, és készül a Borsod-Abaú j- j Zemplén megyei helytörté- j neli lexikon feltáró céduláinak rendszere, besorolása. j A fióklevéltár amolyan csendes munkahelynek látszik. A sok évtizedes, sőt évszázados és még íeldolgo. zásra váró iratok történelmi | múltunk titkait rejtik még magukban, megyei, vagy országos kihatású események összefüggéseire, motívumaira adhatnak választ. De megjelennek. a levéltárban ügyfelek, akik nyugdíjigazoláshoz keresnek adatokat, tájékoz- , tatást kérnek, jönnek kutatni egyetemisták, tanárok, intézményi kutatók. Mintegy ezer folyóméter irat lalálha- j tó ebben a fióklevéltárban, tehát hihetetlenül nagy irattömeg. Elgondolkoztató viszont egy adat: Sátoraljaújhelyről az elmúlt évben mindössze egy kutató jelentkezett, hogy a levéltár gazdag anyagában búvárkodva szerezzen újabb adatokat, adalékokat valamilyen készülő dolgozathoz. Sajnos, a helybeliek nem élnek, a lehetőséggel eléggé. Több középiskola is van a városban, volna még sok felderítendő történelmi téma, a. levéltár anyaga pedig országosán egyedülálló, a feudális kor kutatói az ország minden részéből jönnek. S a levéltár mindenkit, szívesen lát és vár. Annak viszont nem tud eleget tenni, hogy idegenforgalmi szolgálatot, lásson el, hiszen a pótolhatatlan levéltári anyag közé nem lehet turistacsoportokat beengedni, részben a levéltári anyag kezelése, részben állagmegóvási okok miatt. Ehhez külön személyzet kellene. Márpedig elég gondja van a fi- óklevéitárnak az állagmegóvással egyébként is, mert az iratok, kötetek folyamatos gondozást kívánnak, például a kötések javítását, s arra sincs ember. © Az egykori vármegyeháza, a mai városi tanács épületének oldalán városképi okokból falaztak be ablakokat. A máé említett szellőzőnyílásos ablakot is. Talán kevesen is tudják, hogy az ablakok mögött milyen kincsek várják azokat, akik Zemplén gazdag történelmi múltját akarják ' vallatni. De legalább Sátoraljaújhelyen többen tudhatnák. Benedek Miklós könyvesboltok A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat idén 14 új könyvesboltot létesít az ország különböző helységeiben. A könyveladás hálózata egyre kulturáltabbá válik, javulnak á böngészés, a kiszolgálás körülményei. Erre szükség is van, hiszen az V. ötéves tervben várhatóan 10 százalékkal több könyv jelenik meg, s példányszámuk 30 százalékkal emelkedik. Áprilisban Mosonmagyaróváron nyílik új künyvüzlet, s jelentős, hogy a 72 négyzetméteres. könyvesbolt friss irodalommal látja majd el a munkahelyi könyvterjesztőket, s egyúttal gondoskodik a közeli lakótelep vásárlóinak ellátásáról is. Üzemi boltot avatnak áprilisban a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában: az olvasás szeretetét, a könyv becsületének növekedését | jelzi, hogy a szocialista bri- | gádok közreműködésével ' épült. Hamarosan új üzlet nyílik Dunaújvárosban és Keszthelyen is. A Művelt Nép Könyvterjesztő -Vállalat Békéscsabán és Esztergomban is új könyvüzlettel járul hozzá a közművelődés feltételeinek javításához. Hamarosan fo- j gadhatja első látogatóit, a j felújított és kibővített székesfehérvári antikvárium, amely megőrzi á környezet műemlék,jellegét is. Könyvtár Hí*! VÍ'fJP'/pr forintot llWlIltÉCI költöttek tavaly a berendezések felújítására, új szőnyegek, függönyök vásárlására a szerencsi könyvtárban. De jutott ebből a pénzből új sztereo lemezjátszóra és magnetofonra is. Az bizonyos, hogy sikerült meghittebbé, barátságosabbá varázsolni a könyvtár szobáit. Ami mégiscsak számít, mégha nem is feledteti cl á szűkös körülményeket. Mert bizony, ahogy félig tréfásan megfogalmazták a szerencsi könyv_ tár könyvtárosai, legfeljebb fölfelé terjeszkedhetnek, de akkor számolniuk kell azzal, hogy a felső polcokon levő könyveket senki sem forgatja. Ahová kerülhetett polc, oda már mindenüvé került. S mindaddig — márpedig ennek meglehetősen bizonytalan az ideje —, amíg a szerencsi Rákóczi-vár rekonstrukcióját nem folytatják, addig az adott szűkös terülctlehetőséggel számolniuk kell. Ez a szűkösség főleg akkor érezhető, amikor a fiatalok, a gyerekek „özönlik el” a könyvtárat. Alig 1.5 négyzetméternyi kis szoba jelenti ugyanis a gyermekkönyvtár-részleget —, s aki járt már ebben a könyvtárban, az tudja, hogy egybenyíló szobák sora a könyvtár maga —, amelyben 500 kis olvasót tartanak szánion. S mint mindenütt, itt is ők a legszorgalmasabbak, ők fordulnak meg leggyakrabban új olvasnivalóért. S ha már az olvasnivalónál tartunk, azt is meg kell mondani, hogy az állománygyarapítás ■ Jelentkezni lehet: Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, József A. u. 57. sz. Munkaügyi osztály. A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT KERES Orenburg! főosztályára hazai munkára munkaügyi osztályvezetőt, munkaügyi előadói, , elemző közgazdászt, belső ellenőrt, áruforgalmi előadót, vendéglátóipari előadót, bérelszámolót, könyvelőket, gyors-gépírókat, dekoratőrt, anyagbeszerzőt. I Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz. is itt okoz a~ legtöbb gondol. A könyvkiadás egyenetlenségeivel függ össze, hogy a gyermekkönyvek gyarapí tá. sa, megfelelő fejlesztése nem biztosított teljes egészében. Bár 3—5 példányt vásárolnak egy-egy ifjúsági könyvből, az ifjúsági irodalom aránya még mindig csak 16 szá. zalékos, amin nem sokat változtat az sem, hogy a szakirodalomban is van olyan, amelyiket az ifjúságnak ajánlhatnak. ha lassan is, de emclke- dilc a könyvtárban az egy lakosra, és az egy olvasóra jutó kötelek száma. Amíg például 1974-ben egy lakosra 0,19, egy olvasóra pedig 1,56 új kötet, addig tavaly már egy lakosra 0,23, illetve egy olvasóra 1,65 új kötet jutott. Ezek az árányszámok persze elsősorban a szakembernek mondanak sokat Tény, hogy tavaly háromszázzal több új könyvet szerezhetlek be, mint 1974-ben. Nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeznek meg április utolsó hetében Mátészalkán, a nagy forradalmár szűkebb hazájában Zalka Máté születésének 80. évfordulójáról. Az ünnepségsorozat április 22-én kezdődik a város fiataljainak fáklyás felvonulásával, amelynek befejezéseként megkoszorúzzák Zalka Máté mellszobrát. Utána tábortüzet gyújtanak annak az iskolának az udvarán, amelynek a nagy forradalmár is négy évig tanulója volt; Közben a nevét viselő szocialista brigádok képviselői megkoszorúzzák az iskola falán elhelyezett emléktáblát. Zalka Máté születésének 80. évforduló- ján, április 23-an a városi úttörőházban rendeznek emlékünnepséget. Ebben, az esztendőben 57 000 forintot terveznek könyvvásárlásra. És ehhez még hozzájön az a 12 ezer forintértékű könyv, amelyet tavaly már megrendeltek, de csak az idén kapnak meg. A könyvtár vezetője, Szegedi Paine szerint, szorító helyzetben vannak. Hiszen a megfelelő, egyenletes állomány-fejlesztéshez több pénz kellene, ugyanakkor a könyvek elhelyezése állandó gondot jelent. Hiszen törekvéseik szerint nemcsak kölcsönzést : szeretnének a könyvtárban. A szűkös helyi lehetőségek ellenére a gyermek- foglalkoztatásokat és a rendszeres könyvtári ajánló kiállításokat sem szeretnék elhanyagolni. Egyébként az ifjúság felé fordulás csakúgy jellemzőjük, mint annak a lehetőségnek a keresése, hogy a fizikai munkásokat is nagyobb számban csalogassák be a könyvtárba. Hiszen. az ipari jellegű településen, ahol 1200 körüli a beiratkozott olvasók száma, még nem lehetnek elégedettele a munkások könyvtárlátogatásával. 1975-ben a korábbihoz képest ugyan valamivel több, de még mindig csak 134 szakmunkást számíthattak rendszeres olvasójuknak, és nagyon kevés szakmunkástanuló látogatta á könyvtárat. Igaz, a cukorgyárnak és a csokoládégyárnak van könyvtára, mégis szükség lenne nagyobb arányú megnyerésükre. A tanu_ lóifjúság aktivizálására pedig a gyermekíoglálkoztatá- sok mellett ajánló jegyzéket készítenek az idén az általános és középiskolai magyar és történelem tananyag-, hoz. A könyvtár állományára épülő ajánlójegyzék minden bizonnyal sokat segít majd a pedagógusoknak is, hogy a kötelező irodalom és az ajánlott irodalom eljuthasson a fiatalokhoz. Mint ahogy rendkívül hasznosakénak bizonyulnak az ajánló jellegű könyvkiállítások nem beszélve az időnként megrendezésre kerülő író—olvasó találkozókról. j&ípr, ha maga a könyv- J i tár szűkös körülmények között is dolgozik, a munkában, a magukkal szembeni elvárásban magasra emelték a mércét. És min. den bizonnyal ezért keresik fel szívesen őket az olvasó'*. akik ezekből a gondokból azért keveset vesznek észre. Ez inkább maguknak a könyvtárosoknak mindennapi gondja. Csutorás Annamária
