Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. április 16., péntek Országos fórumon és itthon Képzőművészeti életünkből Buktassunk? buktassunk? A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági területi Szervezete a legutóbbi korrzultációs bi­zottsági ülésén a terület, il­letve a megye képzőművé­szeti életének több olyan vo­natkozásával is foglalkozott, amelyek a művészetek iránt érdeklődő nagyközönséget is érdeklik. Budavári bvmufaiko/á4« Meglehetősen régi terv, hogy az észak-magyarországi területen élő képzőművészek országos fórumon is bemu­tatkozhassanak. Jóllehet, kö­zülük többen szerepeltek már - önálló kiállítással is a főváros legrangosabb ter­meiben, testületi bemutatko­zásra még nem kerülhetett sói'. Most, mintegy évtizednyi várakozás és sok Valós és oktalan akadály leküzdése után megvalósulás előtt áll ■ a régi terv: a Magyar Nem­zeti Galéria termeiben, a Bu­davári Palotában országos fórumot kapnak, a legszéle­sebb nyilvánosság elé lép­hetnek a borsodi, hevesi és nógrádi művészek az 1977 márciusában nyíló tárlaton. Az ország határain kívül már szerepeltek testületileg, de a fővárosban ez lesz az első ilyen jellegű tárlat. An­nak ellenére, hogy a terüle­ten élő képzőművészek nem jelentenek ' alkotóegyüttest, közös iskolát, egymáshoz kapcsolódásuk nagyrészt lak­es alkótóhelyi azonosságból fakad, mégis testületi meg­nyilvánulás lesz ez a tárlat, ezt az együttmunkálkodást fogja dukumentálni. Az ülésen megválasztották azt az öt művészt, aki majd a szervezési teendőket el­végzi. Ezek közé tartozik például korábban alkotott, s közületi tulajdonba került művek felkutatása is. Ebből viszont az is következik, hogy a tárlat bizonyos visz- szatekintést, számvetést is biztosít, s nemcsak a leg­frissebb munkákat adja köz­re. Ez év októberéig kell Miskolcon élőkészülni min­dennel. A három megye, il­letve a városok tanácsai ko­rábban vállalták a mecénás szerepéi, hihetőleg most meg­késett időben is teljesítik ezt a vállalást. A Miskolci Galériában Az országos bemutatko­zást megelőzően — többek között — a már hagyomá­nyossá vált Rajzok című tár­latot láthatjuk a Miskolci Galériában már május 7-től. Ennél, a most nyolcadszor megrendezendő kiállításnál érdemes megállni. Hajdan hézagpótló kis nyári kiállí­tásnak szánták, a helyi alko­tókon kívül egy-két nem itt élő, de valami módon ide kapcsolódó művészt — Würtz, Csohány, Kass stb. — kértek j csak fel. Napjainkra egyre izmosodó, visszatérő tárlattal kell számolnunk, amely ön­maga rangját megteremtve szervezi magának a kiállító­kat is. Valahogy így kellene áz országos kiállításoknak születniük. A kezdeti 14—19 kiállítóról csaknem félszázra növekedett a résztvevő mű­vészek száma, meghárom­szorozódott a beküldött anyag, s most a zsűri, meg a rendezők állnak komoly gond előtt, hogy a müvek legjava legalább elférjen a Galériá­ban. Egyébként az idén már 16. a területünkön és a fő­városon kívül élő művész je­lentkezett az ország külön­böző pontjairól. Sőt, nemzet­közi kapcsolataink révén Ju­goszláviából Szilágyi Gábort Szabadkáról és Ádnr Pált, a bácstonolvai művásztelep igazgatóját is meghívták, s ők részt is vesznek a tárla­ton. A kö/porilban: Kazincbarcika Az idén másodszor rende­zik meg a képzőművészeti világhetet. Az elmúlt esz­tendei rendezvények tanul­ságait'már korábban levon­ták, s a tavalyi tapasztala­tok alapján most jó előre felkészülnek. Erre jellemző, hogy az őszi rendezvényso­rozat tervei máris készen állnak. (Ismertetésük még korai lenne). Érdemes meg­említeni, hogy a Borsod me­gyei .események súlypontja Kazincbarcikára esik, mivel az idén ott rendezik meg a II. Borsod megyei képzőmű­vészeti kiállítást, a szabad- beadásos tárlatot, s ez kerül a megyei események köz­pontjába. Feledy naoydíja A területi szervezethez tar­tozik Salgótarján. Április 4- én nyílt meg ott a hagyo­mányos tavaszi tárlat, amely számunkra értékes eredmé­nyeket is hozott: a tárlat nagydiját ez alkalommal Feledy Gyula, a Miskolcon élő kétszeres Munkácsy-dí- jas, érdemes művész nyerte el, s ez azzal is jár. hogy — a miskolci grafikai bienná- léhoz hasonló alapon — jö­vőre külön önálló tárlattal jelentkezik majd Nógrád székvárosában. Az egyik fes­tészeti díjat ugyancsak mis­kolci művész, Máger Agnes nyerte el. örömmel adunk hírt ezekről. Ne — Miért nem mondják ki egyértelműen, hogy tilos a buktatás! — háborgott peda­gógus ismerősöm, amikor há­rom esztendővel ezelőtt is­mertté vált az általános is­kola első és második osztá­lyában az automatikus to­vábbhaladási kísérlet. Akko­riban meglehetősen nagy vi­tát kavart ez nemcsak a pe­dagógus berkekben, de a szülők körében is, akik elég nehezen értették meg, miért nem osztályozzák csemetéi­ket. „Most azután honnan tudjuk meg, hogy mire áll a gyerek?!” — tették fel a kérdést. S az ilyen fogalma­záson még csak csodálkozni sem nagyon lehetett. Miért is csodálkoztunk volna azon, hogy a szülő tudni szeretné, „mire áll” a gyereke, ami­kor abban nőttek fel. hogv az iskolában osztályoznak a feleltetések után, s hogy a jegyeket meg kell becsülni. Ha nem is teljesen zökke­nők nélkül, de a kisiskolások szülei „eljutottak odáig”, hogy természetesnek tartják, az elsősök tudását, előrehaladá­sát az olvasásban, a. számo­lásban, az írásban, másféle­képpen teszik a mérlegre. Időt hagynak nekik rá, hogy beérjenek a tanulásra, a tu­dásra. elkerüljék a kudarc — a bukás.—( megrázó, s.az ér­telemgyarapodásban vissza­vető élményét. Nem hozakodtam volna elő a régi beszélgetésekkel, ha napjainkban, — igaz. más aspektusból — nem lenne újra téma. A tankötelezettsé­gi törvény végrehajtásának zökkenői úgy is felvetik a kérdést, hogy mindent meg- teszünk-e. megtesznek-e a pedagógusok azért, hogy a minimális tantervi követel­ményeket elsajátíttassák a ta­nulókkal? Igennel, vagy nemmel nem lehet megadni a választ. Tény, hogy az országos sta­tisztikai adatok szerint vala­mivel rosszabb a helyzet most, mint 1972-ben, amikor napvilágot látott az oktatás- politikai határozat. MerL amíg 1972-ben 14 éves korig a tanulók 81—82 százaléka, tizenhat éves koráig pedig 91 százaléka fejezte be az álta­lános iskolát, addig az elmúlt tanévben csak alig nyolcvan, illetve 89,3 százalékuk. Ser­re még az sem leheL kielégí­tő magyarázat, hogy „bent van” az iskolában az a né­hány korosztály, amelyeknél az elsőben 11 százalékos volt a tanévvesztés. Az automatikus továbbha­ladás rendszere önmagában ugyanis nem orvosság min­denre. További kiterjesztése ugyan javíthat az arányokon —, s ami a fő, a gyermekek folyamatos tanulásának, tan­évvesztés nélküli megalapo­zott felkészítésének jó módja —, de a felsőbb osztályokban más módszereket is kell ku­tatni. így például a kezdeti lendület után mintha egy ki­csit alább hagyó pótló foglal­kozások lehetőségével is job­ban kellene élni. Azoknál, akiknél megvan a remény, hogy a tanév befejezése után közvetlenül még néhány hét összpontosított, kiemelt fog­lalkozással a minimális tu­dásszintet nyújtani lehet, meg kell próbálkozni vele. Hiszen minden gyermek, akit sike­rül megmenteni az évismét­léstől. bukástól, egy-egy pe­dagógiai nyereség. A kérdés ugyanis nem az, hogy buktasson, vagy ne buk­tasson a pedagógus. A kér­dés — és a feladat — az, hogy a tanítási óra, az órán kívüli és az iskolán kívüli nevelés lehetőségeit maximálisan Itt tudja-e használni. Nem elv-, télén nem-buktatást akar a magyar oktatásügy, koránt­sem ezt. Következetes, gyer­mek-központú pedagógiai munkát kell megkövetelnünk mindenkitől, akinek köze van az oktató-nevelő munkához. S ez nemcsak a pedagógu­sok munkaköri kötelessége. Felelős a szülő és a társada­lom is. Nem véletlen, hogy az igazolatlan mulasztások csökkentése, a szabálysértési eljárások következetes le­folytatása csakúgy feladat, mint annak vizsgálata, hogy a mégis felmentett, de vizs­gára kötelezett tanulók ne kallódjanak el esetleg vala­melyik üzemben. Amikor nap mint nap be­szélünk a tankötelezettségi törvény betartatásáról, az is­kola feladatairól, mindenek­előtt azt szorgalmazzuk, hogy valamennyi egészséges gyer­mek végezze el az általános iskolát. Mert az általános is­kola nevében is viseli, hogy alapműveltséget, a felnőtt fejjel boldoguláshoz nélkülöz­hetetlen ismereteket nyújt. De az általánossá tételt nem elvtelen, lazán kezelt köve­telményekkel kell elérnünk. Sokkal inkább aázal, hogy a' lehetőségeit teremtjük meg rhaximálisaíi ahhoz, hogy a követelményeknek megfelel­jenek a tanulók. És ehhez megvannak a feltételek már most is. Csutorás Annamária Hazánk földfelszíne — a tengerekéhez hasonlóan — naponta süllyed, illetve emel­kedik, hullámzik. Többek között erről tartott előadást Varga Péter kandidátus, a Magyar Tudományos Akadé­mia gravitációs munkabizott­ságának csütörtöki ülésén „Hazai ár-apály vizsgálatok” címmel. A fiatal szaktudo­mányról, érdekes kísérőietek­ről nyilatkozott az előadó. — A Föld ár-apály — amelyet a tengerekéhez ha­sonlóan a Hold és a Nap gravitációja kelt — bolygónk egészét deformálja. A Föld felszínén levő pontok nyu­galmi helyzetükhöz viszo­nyítva naponta többször 10 —20 centiméter amplitúdó­jú mozgást végeznek. Boly­gónk a Hold és a Nap gra­vitációs hatására rugalmas testként viselkedik. ! Nézőtéri meditáció ! | Élet- i I formák j i Töprengek a mozi néző- i i terén. Ezen a film-premi- ! J erhélcn úgy adódott, hogy i i a két miskolci bemutató- ' 1 mozi nem éli az utóbbi | , hetekben bevezetett rossz i > szokásával, nem azonos [ [ Hímet vetített, illetve nem i i egyetlen film volt a válasz- ' | tók. Igaz, hogy a Labirin- , i tus című új magyar film 1 ! csak vidéki, mozikban ke- , i rüil a közönség elé — Mis- i 1 kolcon majd májusban ve- J ! ti tik —, így is három új i i film látható, közülük egy a J { íilmbaráli körök hálózatú- i i ban. J Az egyikről csak egészen J i röviden: Fegyverek Prágá- i 1 nak a címe, csehszlovák al- j ! kotás. s a Prága környéki i i felszabadító harcok, parti- ] [ záncselckmény-ek egy izgal- i i más epizódját ábrázolja, el- 1 ! sősorban a fiatalabb kor- J I osztályokhoz szóló módon, t Csehszlovákia felszabadulá- , ] si évfordulója közeledtével i i megvan a bemutatás alctua- [ ' Ittasa is. i i A másik két filmnek, tu- j 1 lajdonképpeh semmi köze i [ sincsen egymáshoz — < i Amerikában készüli az , [ egyik, s A szerelmes Blume i i a címe, a másik, A társaság j [ tisztelt tagjai című meg i i Bulgáriában —•, mégis van [ 1 közös vonásuk: mindkettő i , születési helyének élétfor- t i májából akar valamit fel- , 1 mutatni. Az egyik szórakoz- i i talni, a másik elgondolkoz- j 1 falni akar. És az is közös ■ [ vonás, hogy e törekvés 1 i egyiknek sem sikerül. A i ! szerelmes Blume című film- t i ben egy meglehetősen jó- j 1 módú kaliforniai ügyvéd i , szerelmi nyűglődő seit—há- ! i zasságának • felbomlását, i j maid felesége iránti szerel- ' i mét, szexuális kapcsolatai- , [ nak láncolatát— követhet- i t jük nyomon, ha bírjuk tü- [ 1 relémmel és ülőkével. A i i reklámszöveg szerint „képet ! i kaphatunk a Los Angeles-i i J középréteg életéről, min- < i dennapjairól is”. Furcsa ] életforma lehel, ha a sze- , reimen kívül semmi egye- 1 bét nem művelnek. A bol- I sárok filmje a falusi ujgaz- i dagokat mutatja meg egv ! családi vacsora kereté- i ben. Az egymással versen- ; [ gés, az ordító sznobizmus, , és vele együtt a kisszerüség t i kitapintható a szinte telje- • ! sen cselekménytelen film- \ i bői, azonban végtelenül i J unalmas mű született az al- j i kötői szándékból. Elpn.ye vi- i j szont a másikkal szemben. 1 j hogy míg az kerek két óra , i hosszat pereg, ez alig ha- ' [ ladja meg az egyórányi iá- [ ■ tékidőt. i (benedek) 1 1--------------------------------------------­É RTESÍTÉS! Értesítjük a Felsőzsolea és Alsózsolca község területén lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy munkálatok végzése miatt folyó év április 21. és 22-én, naponta 7—17 óráig az energiaszolgáltatást szüneteltetjük. EiyiAsz 2. sz. kirendeltség (bm) A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT KERES orenburgi főosztályára hazai munkára munkaügyi osztályvezetőt, munkaügyi előadót, elemző' közgazdászt, belső ellenőrt, áruforgalmi előadót, vendéglátóipari előadót, bérelszámolót, könyvelőket, gyors-gépírókat, dekoratőrt, anyagbeszerzőt. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents