Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÄG 2 1976. április 16., péntek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa L. Sz. Gyo­min űrhajós ezredesnek, a Szovjetunió hősének az em­beri haladás ügyét szolgáló űrrepülésével szerzett el­évülhetetlen érdemei elisme­réséül a Magyar Népköztár­saság Zászlórendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést csütörtökön az Országház Munkácsy-ter- mében megtartott bensőséges ünnepségen nyújtotta át Lo- sonczi Pál, az Elnöki' Ta­nács elnöke. Az űrhajóshoz intézett szavaiban hangsú­lyozta : . — Cselekedeteivel hozzá­járult egy olyan nagy ügy szolgálatához, amely nem­csak a tudományok hírét öregbíti, hanem a Szovjet­unió és a szocialista közös­ség erejét és hatalmát is. A szovjet űrhajós sikereit ezért érezzük és vállaljuk a ma­gunkénak. Külön öröm számunkra, hogy érré a mostani ünne­pélyes alkalomra akkor ke­rül sor, amikor a szovjet űr­hajózás világrászóló ered­ményének a másfél évtizedes .évfordulójára emlékezünk .hazánkban, de ezt a dátu­mot — Gagarin űrrepülését — méltán ünnepük szerte a haladó és tudományos világ­ban. Ez idő alatt a világfelfe­dezés csodájából a hétköz­napok egyszerű eseménye lett a közvélemény szemé­ben. Aki azonban figyelem­mel kísérheti e különös hi­vatás rögös útjait, az jól tudja, hogy űrhajósnak len­ni nagyon is nehéz mes­terség. Ezért érezzük köte­lességünknek, hogy a ha­zánkba látogatott, a népeink közötti, földi barátság elmé­lyítésén munkálkodó űrhajó­sokat mint a magyar—szov­jet barátság különös rendel­tetésű „futárait”, államunk és pártunk vezetése méltó kitüntetésben részesítette. Ezután L. Sz. Gyomin me­leg szavakkal mondott kö­szönetét a magas kitünte­tésért. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az MSZBT el­nöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Marjai József külügyminisz- tériumi államtitkár és Oláh István altábornagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, ve­zérkari főnök. Részt vett az ünnepségen V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Díjkiosztás az SZMT-ben ja r • r B 7 • Tegnap délelőtt az SZMT- székházban értékelték az el­múlt évi megyei újítási pá­lyázat célkitűzéseit, az ered­ményeket és kiosztották a díjakat is. Tóth József, a SZOT-elnökség tagja, az SZMT vezető titkára nyitot­ta meg az ünnepi tanácsko­zást, amelyen jelen volt Tus­nádi Emil, az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnöke és dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának ve­zetője. Részt vettek a me­gyei és városi pártbizottság, a megyei KISZ-jzervezet és a minisztériumok — KGM, NIM, ÉVM, KPM, MÉM — képviselői is. Dr. Balogh András, az SZMT titkára az üjitómozgalom értékelése so­rán méltatta annak jelentő­ségét és nagyarányú fejlő­dését. Az elmúlt öt évben az újí­tómozgalom a közismert gon­dok, problémák ellenére egyenletesen, dinamikusan fejlődött. A gazdasági ered­mény 1971-hez viszonyít­va 173 százalékra nőtt. A múlt évben elérte a 322 mil­lió forintot. Az újítómozga­lom különösen nagy lendü­letet kapott a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny időszakában, illetve az elmúlt évben, az Országos Találmányi Hivatal és az SZMT által meghirdetett újí­tási verseny során. A ver­senyben 42 vállalat vett részt, amelyek nagy lendü­lettel láttak a feladatok meg­oldásához. Számos újítás ér­kezett be a gyártmányszer­kezet fejlesztésére a gyártás- technológiák és a minőség javítását célzó változtatá­sokra. Nőtt a munka- és üzemszervezés területére vo­natkozó javaslatok száma is. Az ünnepségen kiosztották a versenyben részt vevő vál­lalatok között a legeredmé­nyesebbeknek a helyezést és nem kevés anyagi és erköl­csi elismerést jelentő díjakat. ftapcsák András, a dabasí 3. sz. Általános Iskola VII. osztályos tanulója 1976. feb­ruár 11-én élete kockázta­tásával mentette ki a köz­ség határában levő ló jeges vizéből öccsét. Jánost. A bá­tor kisdiák a megrepedezett jégen hason csúszva közelí­tette meg fuldokló testvérét, s miután a vízből kihúzta, maga után vonszolta amíg a segítség megérkezett. Rapcsák Andrásnak csütör­tökön dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke adta át az Életmentő Emlékérem kitüntetést, és a vele járó 2000 forint jutalmat. I Mi újság a Közúti Építi» V&SíaB&tnáÉ? 1950-ben alakult a Közúti Építő Vállalat a tanácsi, ál­lami úthálózat karbantartá­sára, felújítására és korsze­rűsítésére. A mezőgazdasági útépítés és az ehhez csatla­kozó műtárgyépítés szintén a feladataik közé tartozott. Ab­ban az időben — egy év alatt — 3000 ember 30 millió forintos értéket termelt. E számok előnyükre változtak: ma 960 dolgozó 350 millió fo­rint értékű munkát végez — tudtuk meg Csáji Csabától, a vállalat főmérnökétől. Új gépek A hőskorban a legfejlet­tebb munkaeszköz a betömö- rítésre használt úthenger volt. Ennél lényegesen elter­jedtebb és általánosan hasz­nált, igénytelen munkaeszköz volt a lapát, a csákány. A növekvő forgalom új, maga­sabb feltételeket támasztott az útépítőkkel és az utakkal szemben. Már nem volt jó a vízzel kötött makadámút. Kezdtek elterjedni az aszfalt jellegű útburkolatok. A kivi­telezés azonban még mindig igen alacsony technikai szín­vonallal történt. Fordulópontot jelentett az 1968—70-es évek technikai felfutása. A hengerelt, ke- vert-aszfalt térnyerése mel­lett a gépláncok, a gépek el­terjedése a jellemző. Jól szemlélteti ezt, hogy amíg 1968-ban 28 ezer tonna, ad­dig 7 év múlva — tavaly. — ennek mintegy tizenkétszere­sét „dolgozták be” nagyobb teljesítményű gépekkel. E nagy mennyiségű aszfalt elő­állítása,'.' a' • gazdaságosság, más technológiai módszert,, más eszközöket igényel. Rendkívül fontos az asz­faltkeverő-telep helyének megválasztása. Nyékládhá- zán, ahol óránként 40 tonnát állítanak elő, kavicsbányára telepítették az üzemet. De hasonló a helyzet Szalonnán és a rudabányai dolomitbá­nya termékét felhasználó te­lep esetében is. A gazdasá­gos gyártás szempontjából nem mindegy az anyagszállí­tási útvonal hossza, illetve összegezve; az árutonna-kilo­méter. Itt a vállalatnál eb­ből a szempontból is helye­sen döritöttek. együttesen indokolja ezt. Kezdhetnénk talán a leglon- tosabbal, az emberi élet vé­delmével. Az itt dolgozók sokszor nagy forgalom mel­lett — közben — végzik munkájukat. Fokozott figye­lemre van szükségük tehát, ami csökkenti a munka tel­jesítményét is. Nyáron, vagy akár a melegebb tavaszi-őszi napokon is fárasztóbb, nehe- ■■ zebb a munka. Az éjszakai hűvösebb levegőn, a csök­kent forgalom mellett mind­két gonJ kevésbé jelentkezik. Végül, de nem utolsósorban a drága, 20 millió forint ér­tékű gépláncok kihasználása, szintén indokolttá teszi az éjszakai munkát. Napjaink­ban már egyetlen vállalat sem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy a mé­regdrága gépeket — ame­lyekért sok esetben az ország tekintélyes valutát ad — csak egy műszakban üzemeltesse. Az éjszakai pótlék az or­szágnak és az egyénnek is ki­fizetődő ! Vannak komoly, megoldás­ra váró feladatok is. Az asz­faltterítés, bedolgozás terme­lékeny munka. A technoló­giai folyamat jól gépesített. A zúzalék és a bitumen fel- melegítése, az aszfalt tárolá­sa, szállítása, majd elterítése szinte teljesen gépesített. Az emberek csupán a kiegyenlí­tést végzik. Érthető tehát, hogy az ároképítés és a pad­karendezés, amelyek jórészt kézierővel történnek, a mun­ka iramában csökkenést okoznak. A technikai fejlett­ségben mutatkozó minőségi különbség a mennyiségben, a termelékenységben is jelent­kezik. Ennék az. ellentmon­dásnak a feloldása sürgős feladat. vek figyelmét a szükséges célgépek előállítására illetve felkutatására irányítani. Másik probléma — ami szintén nemcsak a vállalat gondja — a kishídépítés. Bor­sod megyében talán 1000 kishíd is van, aminek a megerősítése, felújítása, az út korszerűsítése során meg­oldásra váró teendőként je­lentkezik a vállalat tervében. Csakhogy itt az időbeni elto­lódás, a „késés” még na­gyobb mértékű, eléri a há­rom-négy hónapot is. A híd­építéshez a megfelelő gépesí­tés és a tipizált elemek al­kalmazása szükséges, és ta­lán elégséges feltételként is jelentkeznek. Egyelőre azon­ban a sóletéie egyedi méretű híd — amelynek szélessége, nyílása rendkívül változó — a gyors építést, a megerösí- tést szinte lehetetlenné teszi. Ebben a kérdésben a végső megoldást — a jelenlegi szervezettség fokozása mel­lett — o házgyárakhoz ha­sonlóan, hídgyárak létesítése jelenthetné. Ezekben a híd- gyárakban azután elfogadott tervrendszer szerint típus- eiemeket állítanának elő. Az elemeket dominó-elv szerint összerakva, gyors, szerelés- jellegű munka válna lehe­tővé. ® Javítható Kis hidak • Bevezetik Jó kezdeményezésekben nincs hiány. Az elmúlt év­ben is megkísérelték 6s most ismét bevezetik az éjszakai műszakot. Sok szempont Mindez . persze nemcsak vállalati kérdés. Bár a vál­lalat jelentős eszközöket mozgósít a feladat megoldá­sára. Újítási feladattervben szerepel, a műszaki fejlesz­tési tervek tartalmazzák; hogy a célgépek hiánya ne okozzon az aszxalltermelés és -terítés gyorsaságával szemben átlagban háromhe­tes késést. A vállalati eszkö­zök és lehetőségek korláto­zottsága azonban szükséges­sé teszi — mint ahogy erre számos kedvező tapasztalat volt eddig is — a tröszt és a többi útépítő vállalat közös részvételét ebben a munká­ban. Érdemes lenne a kuta­tó intézetek, esetleg a meg­felelő külkereskedelmi szer­A vállalat műszaki fej­lesztési tevékenysége során nemcsak a technológia fej­lesztésére, a termelékenység növeléséin törekszik. A hul­ladék és sugárzott hőeneu- giák felfogásával és haszno­sításával jelentős fűtőolaj­megtakarítást terveznek. A mérési folyamatok automati­zálásával — hiszen itt szigo­rú receptura anyagösszetétel­arány van — az aszfalt, és ily módon az útburkolat mi­nősége is javítható. A kör­nyezetvédelem fokozására irányuló törekvések, a ki­szűrt por megkötése és fel- használása mind-mind a fej­lesztési tervekben szerepel. Ezek a tervek és a Csáji Csaba főmérnök által felve­tett, vállalaton túli gondok érzékelése, az ezekre való reagálás gyorsasága és mér­téke méltó a sokszorosan ki­váló vállalathoz, Buciiért Miklós Az immár egy éve tartó libanoni polgárháború jelen­leg érvényben levő — sorjá­ban a 24. — tűzszünete sem bizonyult tartósabbnak a ko­rábbiaktól. A jobboldali politikai blokk fegyveresei azer- dán nagyobb szabású tá­madást indítottak a Bejruttól keletre fekvő Dur Kvcir falu ellen, amelyből sikerült is kiszorí­taniuk a baloldali front har­cosait. Itt és a Bejrutban folyó szórványos csatározá­sok csütörtök délutánig to­vábbi 92 halálos áldozattal növelték a testvórgyilkos belviszály eddig mintegy 16 ezerre becsült halottainak számát. A két hete megkötött tűz- szüpet eredetileg tíz napra szólt, de még lejárta előtt a szemben álló felek megálla­podtak a hónap végéig va­ló meghosszabbításában. A fegyvernyugvás azt a célt szolgálta, hogy lehetőséget biztosítson a parlament ösz- szehívására, illetve az ége­tően szükséges alkotmány- módosítás megtárgyalására. Múlt szombaton ez végire si­került, s a honatyák tör­vényerőre emelték az alkot­mánymódosítást, amely .ar­ról rendelkezik, hogy a je­lenlegi elnök, Szulejman Frangié hat hónappal meg­bízatásának lejárta előtt tá­vozzék hivatalából és új ál­lamfőt válasszanak. A bal­oldali erők frontja ugyanis a válság politikai rendezésé­nek alapvető feltételéül szabta meg a konzervatív beállítottságú és a jobboldal mellett elkötelezett elnök tá­vozását. Hátra vau meg azonban, hogy Frangié is aláírja az alkotmánymódosítás­ról szóló törvényt, s ezzel lehetővé tegye utód­ja megválasztását. Egyelőre még húzódozik, de nem va­lószínű, hogy a teljesen le­járatott államfő ezt sokáig teheti. Máris 17 jelölt jelentette be, hogy pályázik az elnöki tisztségre. Figyelembe véve azonban a közállapotokat, valamint azt, hogy hány „idegen kéz” nyúl bele a li­banoni válságba, nehezen képzelhető el egy minden fél számára elfogadható el­nök szabad választásának a lehetősége. Bejrutban napok óta tárgyal Dean Brown, az amerikai elnök különmegbí- zottja, ugyanakkor pedig bejelentették a Földközi­tenger keleti medencéjében tartózkodó 6. amerikai flotta egységeinek megerősítését. Egyre fokozódó mértékben kell számolni Szíria libanoni katonai jelenlétével is. Magyar—bolgár ifjúságügy! egyö<drn'tk«'léci pnryezmteyt il­lák alá a Parlamentben a soron következő öt évre. 3 megyei Csütörtökön ülést tartott a Borsod megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság'. Napirenden szerepelt egyebek között az árhatóságok ellenőrző tevé­kenységének és az árellenőr­zés hatékonyságának utóvizs­gálata. A jelentést elkészítő né­pi ellenőrök megállapították, hogy megyénk területén ha­tékonyabbá vált az árellen­őrzés. A feladattal megbízott dolgozóli szakmai felkészült­ség- javult, gyakorlati isme­reteik bővültek, a helyszíni vizsgáitok száma, • minőségé nagy általánosságban bővült. A vizsgálat végzői taoasz- taW.aiV révén helyénvalónak tali)teák, ha a nagyközségi tanácsok áreüenőmtei funk­cióin megszűnne. Ezt a sok­rétű, bonyolult fetedatot el­látó tanácsi dolgozó ugyanis jelenleg több, más, ugyan­csak bonyolult feladatot is ellát, ezért az árakkal kap­csolatos ellenőrzési munkát nem tudja kellő módon el­végezni. Célszerűnek tűnik, ha a járási hivatalok egy függetlenített árellenőrt al­kalmaznak erre a munkára. Változtatás tűnik célszerűnek más vonatkozásban is. A fel­derített árdrágítást és egvéb szabálytalanságot követő sza­bálysértési eljárást jelenleg nem a vizsgálati anyagot tö­kéletesen ismerő árhatóság folytatja le, hanem rendsze­rint alsóbb szintű hatóságok. Szükséges lenne a szabály­sértési hatósági jogkört me­gyei szinten összevonni, ily módon a kellő szakértelem és elfogulatlanság jobban bizto­sítható lenne. Hasonlóan a megyei kereskedelmi fel­ügyelőség gyakorlatához. I Libanon kálváriája

Next

/
Thumbnails
Contents