Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1976. március 12., péntek Előtérben Intenzív fejlesztés A MEZŐGÉP encsi gyáregységében A gépesítés megköveteli a nagyobb szaktudást munka előkészítése, kivitele­zése 7—10 évet igényel. A Debreceni Ruhagyár kö­zel 1200 dolgozót foglalkoztat megyénkben. Özdi gyárában nyolc és fél millióért vásá­rolnak gépeket, technikai be­rendezéseket, Edelényben pe­dig ú.i üzemcsarnokot építe­nek, 10 milliós beruházással. Szétszórlsá« cs kisüzemi jellc« A Borsodban termelő me­gyei és városi tanácsi fel­ügyelet alá tartozó hat köny- nyűipari vállalat kisebb gaz- gasági erőt képvisel, mint a minisztériumi iparhoz tarto­zók. Csak felé létszámot, 2400 főt foglalkoztatnak, az állóeszközök bruttó értéke pedig a kétötöde sincs; 136 millió forint. A tanácsi vál­lalatok dinamikusan fejlőd­nek. Az elmúlt évben közel 394 millió forint volt az ár­bevételük, termelési értékük elérte a 384 milliót. A reali­zált nyereségük meghaladta a 60 millió forintot. A vállalatoknál a IV. öt­éves tervben 60 millió forin­tot fordítottak fejlesztésre. A. hatékonyság növelése, a munkaszervezés javítása cél­jából ez év januárjától a Borsod megyei Faipari Vál­lalatot a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz, — a Miskolci Vegyesipari Vál­lalatot, a Miskolci Építőipari Vállalathoz csatolták. A Miskolci Patyolat Vál­lalatnál a jelenlegi ötéves tervben felépítik az új köz­ponti üzemet, ami várhatóan 133 millióba kerül. A szol­gáltatást javítják a sátoral­jaújhelyi komplex kisüzem, a leninvárosi gyorstisztító sza­lon és a mezőkövesdi kis- mosoda üzembe helyezésével. A szövetkezeti iparban 28 könnyűipari egység működik, s a megyei székhelyű üze­mekben csaknem 12 ezren dolgoznak. Ezekre az egysé­gekre jellemző a kisüzemi jelleg, a szétszórtság, a szét­aprózódotlság. A legjelentő­sebb ágazat a textilruházat és a bútoripar. A KISZÜV és a RUSZÖV irányítása alá tartozó üzemek az elmúlt év­ben 774 milliós termelést értek el. Közrejátszott eb­ben az is, hogy a szövetke­zeti könnyűipari üzemek szá­mottevő mértékben részesül­tek az elmaradt területek fejlesztését célzó központi alapból. Üj rendszerű képzés Ahhoz, hogy megyénk könnyűipara megfelelő részt vállalhasson a megnöveke­dett országos feladatokból, szükség van a további inten­zív fejlesztésre. Ennek egyik lehetősége a munkaerővel való jobb gazdálkodás. Na­gyok a tartalékok. A dolgo­zók csaknem kétharmada betanított munkás, s nem egész egyharmada rendelke­zik szakmával. Pedig a gépe­sítés megköveteli a nagyobb szaktudást. Ez évtől új rendszerű kép­zést és továbbképzést vezet­nek be a könnyűiparban. Az erről intézkedő minisztériumi határozat hangsúlyozza: az egyéni és a vállalati érdek összeegyeztetése alapján biz­tosítani kell, hogy a nők is megfelelő arányban részesed­jenek a képzésből. Lényeges ez a kitétel, ugyanis a könv- nyűiparban sok a tizen- és huszonéves. Az ágazatban az eddiginél nagyobb számban szerveznek ismeret bővítő, ismeretfelúji- 1ó. specializáló, átképző tan­folyamokat. beindítják a mester-szakmunkásképzést, egységesítik a művezetők és a vezetőmunkások oktatását, s kiemelt feladatként keze­lik az ifjúmunkások szakis­meretének gyarapítását. Be­vezetik a munkások — a középfokú végzettségűek — és a középfokú munkakö­rökben dolgozók rendszeres, öt-nvolcévenként ismétlődő továbbképzését. Kolaj László síéiül iispztal A könnyűiparra országo­san jellemző a megújhodás, a fejlődés, a jelenlegi ötéves tervidőszakban mintegy 30 milliárd forintot költünk kor­szerűsítésére. Szükség is van rá, mivel öt év alatt az ága­zat a tervtörvény szerint 33 •—34 százalékkal növeli a leemelését, 34—36 százalékkal fokozza a szocialista orszá­gokba irányuló exportot, a dollárelszámolású kivitelt pe­dig csaknem megduplázza. Ennek érdekében pedig az eddiginél lényegesen több, minőségileg magasabb szín­vonalú árut kell előállítani — gazdaságosabban. Milyen részt vállal a ten­nivalókból Borsod könnyű­ipara? Megyénk ipari életé- ! 'ben szerény helyet foglal el az ágazat, más iparágaknál kevésbé jelentős. A szocia­lista ipar állóeszköz-állomá­nya bruttó értékének mind­össze 1,8 százalékával rendel- j kezik. Ugyanakkor mintegy ‘ 22 ezer embernek biztosít megélhetést, 93 százalékuk nő. Az utóbbi öt évben fel- , Vett 4709 dolgozó közül csak ' lüü volt a férfi. ' Korszerűség s és rekonstrukció * A minisztériumi iparágban ' üzemelő hat gyár általában ; korszerűnek nevezhető. A BUBIV Encsen új gyáregy- 5 séget épített, amit a jövő­* bon tovább fejlesztenek. A technológia szakosodásával jobb lesz a hazai ellátás, s emelkedhet a szocialista or­szágokba irányuló bútorex­' Port. , A Tisza Bútoripari Válla- , lat sátoraljaújhelyi gyára , korszerűsítésre szorul. Az alacsony és közepes árfekvé- sű hagyományos kcmyhabú- J torokat gyártó egységben a < negyedik ötéves tervben egy- , milliót költöttek épület-át- , alakításra, gépek vásárlásá- , ra. Emellett bankhitel-szer­it ződés alapján 800 ezer forin- , tot használtait fel szociális - beruházásra. ! A különleges finomságú író-nyomópapírt, bankjegy- ' Papírt, kártyalappapírt, kar­tondobozokat és kasírozott termékeket készítő Diósgyőri Papírgyár gépi berendezései elavultak, időszerűvé vált a rekonstrukció. Az elképzelé­sek szerint a mostani terv­időszakban egy 4000 tonna kapacitású papírgépet he­lyeznek üzembe. A Miskolci Fonoda az 1970 —75. években 20 milliós fej­lesztésben részesült. Az elkö­vetkezendő időszakban új részlegként felépítenek egy, évente 1620 tonna kapacitá- I sú fonodát, aminek révén a : lakás- és háztartási textíliák fonal igényét kívánják kielé­gíteni. A Habselyem Kötöttáru­gyár kurityáni telepét már nem fejlesztik, Kazincbarci­kán viszont tervbe vették egy vertikális kötöde-festő- kikészítő üzem létesítését. A .....................................mi Ml......Ml A MÁV miskolci vasúti csomópont dolgozou-a nagy feladatok hárultak az elmúlt ötéves tervben. Munkájukat számos külső körülmény gá­tolta. Éveken át visszatérő j Probléma volt a munkaerő­hiány; a menetrendszerű közlekedést pedig a gyakori i vágányzár nehezítelte. Mind- I ezek ellenére számottevő eredmények születtek a kü- | lönböző munkahelyeken, j A vontatási főnökség pél- I dóul csaknem tizenhárom százalékkal növelte teljesít­ményét. Javult a vasúti jár­művek műszáki állapota. így a szállítási feladatok 95 szá- * \ iáié kát korszerű 1 kocsipark­kal teljesítették. Figyelemre méltó, hogy a nagyobb tel­jesítményt kisebb: dolgozólét­számmal érték el. A műhe­lyekben tovább szigorították a technológiai fegyelmet, amely fontos feltétele volt a m inőségi munkavégzésnek. A dolgozók körében to­vább fokozódott az újílási kedv. A csomóponthoz tar­tozó tíz üzemben, munkahe­lyen az utóbbi öt év alatt csaknem négyszáz újítást nyújtottak be. Ebből 259-et elfogadtak, illetve 152 újítást már bevezettek. Az újítások­ból származó haszon több mint 3.4 millió forint volt. A miskolci i vasúti, csomó­ponton 379 szocialista brigád dolgozik, tagjainak száma meghaladja a két és fél ez­ret: A brigádok nemcsak a gazdasági munkában álltak helyt, hanem a közhasznú tevékenységükkel is felhívták magukra a figyelmet. A kongresszusi vállalások telje­sítése során mintegy 150 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek: a csomóponton 189 alkalommal kommunista mű­szakot tartottak és kivették részüket a Tiszta, virágos Miskolcért mozgalomban is. A csomópont gazdasági és politikai vezetői sokat fára­doztak azért, hogy tovább ja­vuljon a dolgozók szociális Termékei révén vált is­mertté a Felsőzsolcai MEZŐ­GÉP Vállalat 1. számú, en- csi gyáregysége. Az itt ké­szült mezőgazdasági berende. zések az ország minden ré­szére eljutnak. Az üzem 180 dolgozója közül mindig úton vannak néhányan, hiszen a gyáregység feladata — a ter­mékek előállításán túl — a megrendelt eszközök helyszí­ni összeszerelése is. Az üzem — nyolc eszten­dős fennállása alatt — me­zőgazdasági tárházakat, ter­ménytárolókat, lisztsilókat, tranzitsilókat, csöves szállí­tókat. s egyéb mezőgazdasá­gi eszközöket készített, min­denkor igazodva a rendelési/ igényekhez. Az elmúlt évi tervüket mintegy 116 száza­lékra teljesítették, 64 millió forintos termelési értékkel zárva az esztendőt. S a gyár­egység nyeresége elérte a 16 millió 800 ezer forintot. Az idei feladatok sem kisebbek: 66 millió forintos termelési értéket terveznek. Bernáth Elemér, a gyár­egység igazgatója elmondta: Az idei esztendő több okból is nagy feladatot jelent az üzem számára. Az encsi gyár ugyanis a hagyományos termékek közül csupán né­hányat készít az idén. s meg­kezdik két, újabb berendezés előállítását. Az új gyártmány: a motorhűtő, valamint az el­osztó szelep. Mindkét termé­ket a hódmezővásárhelyi Az elmúlt év őszén tizen­egy, a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő vasutas szocia­lista brigád képviselői talál­koztak Budapesten. A baráti összejövetelre az ország min­den részéből érkeztek küldöt­tek. A résztvevők között voli a miskolci Tiszai pályaudvar Rákóczi Ferenc, szocialista brigádjának néhány tagja is. Itt határozták el, hogy a névadó születésének 300. év­fordulójáról méltóképpen megemlékeznek. Ebből az al­kalomból a vasutas szocia­lista brigádok küldöttséggel képviseltetik magukat a Kas­sán, március 25-én megren­dezésre kerülő koszorúzási ünnepségen. helyzete, hogy kedvezőbb fel­tételek mellett végezhessék munkájukat. A IV. ötéves tervben négyszáz személyes, új szociális létesítmény épült a Tiszai pályaudvaron: to­vább fejlesztették az üzemi étkeztetést, újabb öltözőkkel gyarapodott a Tiszai, vala­mint a Gömöri pályaudvar, hogy csak néhányat említ­sünk a sok példa közül. Számos intézkedés látott napvilágot, amelyek a dol­gozó nők helyzetének köny- nyitését célozták. Megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tak a gyermekgondozási sza­badságról visszatérő nők se­gítésére. Ez többek között kifejezésre jutott abban is, hogy állandóan nappali szol­gálatra osztották be őket, s a kisgyermekes anyákat ugyancsak mentesítették az éjszakai műszak alól. gyártól veszik ál. Az elosztó •szelep gyártását már tavaly októberben megkezdték: mintegy 2500 darabot készí­tenek belőle havonta. A hű­tők kísérleti gyártása pedig a negyedik negyedévben kez­dődik. Addig csaknem 10 millió forintos beruházást kell megvalósítani. Az új termékek előállítása ugyanis szükségessé teszi a munka­hely átalakítását, megfelelő gépek beszerzését. A megle­vő üzemépület bővítését már tavaly októberben megkezd­ték — hátra van még a kü­lönböző épületgépészeti mun­kák elvégzése, a villamoshá­lózat bővítése, elszívóberen­dezések. valamint a vegyide­rítők megépítése. Az átépítési munkák költsége várhatóan 1.2 millió forint lesz. Az új termékek gyártásához szük­séges berendezések jelentős részét az előző gvártó üzem­től veszik át. de rendeltek újabb géneket is. Az elosztó szeleD előállításához eddig hat új szerszámgéoet kaptak — mintegy 4,5 millió forint ér­tékben. S ugvancsak e ter­mékhez még most várják né­hány speciális esztergagép megérkezését. S nem keve­sebb. mint 8 millió forintos beruházást jelent a hűtők gyártásához szükséges kor­szerű gépek megvásárlása. S nem kis gondot okoz az egyéb feltételek megteremté­se sem. A megváltozott körülmé­nyek maguk után vonják az üzem- és munkaszervezés megfelelő megváltoztatását is. Három új üzemrészleget kell kialakítani: az elosztó sze­lep, valamint a hűtőgyártó részlegeket, illetve a lakatos- ipari műhelyt. A műhelyeket — a szerszámgépek megfelelő átrendezésével — alkalmassá kell tenni a sorozatgyártás­ra, hiszen ez a termékszerke­zet átalakításának tulajdon­képpeni célja. Az újabb me­zőgazdasági eszközök mellett — természetesen — továbbra is itt készül például a tran­zitsiló. a 25 köbméteres tar­tály, s a csöves szállító is. Tranzitsilóból például az idén 60 darabra érkezett megren­delés — ez ideig hat darab készült el belőle. S ugyan­csak az állami gazdaságok a megrendelői száz gázolajtar­tálynak is, amelyből negyve­net már továbbított is az üzem. A csöves szállítónál sajnos jelentős az anyaghi­ány. A hiányzó gumiheveder miatt, amelyet a rózsaszent- mártoni Műanyagipari Vál­lalat szállít, az igényeknek csak egv részét tudtuk kielé­gíteni az elmúlt évben. Az idén mintegy 60 darab előál­lítását tervezzük e típusból. A hagyományos, az újabb termékek gyártása szükséges­sé teszi a dolgozók létszámá­nak ésszerű növelését is. Mintegy 50 Encsen. s a kör­nyező falvakban élő asszony dolgozhat majd itt betanított szerelő, illetve gépkezelő munkásként. D. H. Az embert elárulja arca, tekintete. A szemek, a rán­cok, a redök „fényképei” átélt, megtörtént esemé­nyeknek. Küzdelmek, örö­mök, kudarcok egymásba fonódva rejtőznek mögöt­tük ... * Márti néni. ahogy ott jár­kál a padsorok között, ahogy tekintete érzékeny műszerként rezdül minden hangra, csodálkozással tölt el. Homlokán a ráncok ér­zelmet hullámzónak; hol eltűnnek, hol ismét előjön­nek. Arcán a barázdák, a gödröcskék észrevétlenül mélyülnek nap-nap után. De szemében a fény legyőz minden fáradságot, túlnő fásultságon, monotónián. Szenvedély hajtja, kergeti. Három évtizede mindennap ott áll a katedrán, szem­ben velük; velük, parányi, kócos emberpalántákkal. Eltűnődöm. Az a lelkese­dés, rajongás, ami több mint 30 éve áthatja mun­káját nap mint nap. ugyan ezekben az apró emberkék­ben kiváltják-e a későbbi szeretet, ragaszkodás, tisz­telet legalább parányi szik­ráját is? Visszaemlékeznek- e felnőtt fejjel, hogy való­ban mit is köszönhetnek neki? Hiszem, hogy igen. Ugyan­úgy, mint azok, akiket a három évtized alatt kibo­csátott szárnyai alól. aki­ket megtanított a jóra. a szépre, a betűvetésre. Akik azóta hálásak és tisztelik. Akiknek megmaradt Márti néninek, úgy mint azon az első napon, amikor először szólították a nevén. ■ A tanáriba csak az első óra előtt megy be. A nap­lóért. Utána hat óra félé látják újra kartársai, ami­kor a naplót visszaviszi. Il­letve, sokszor már akkor sem. Hisz addigra többsé­gük hazamegy. Órákon, szünetekben, a korrepetálá­sokon mindig a gyerekek között van. Többségük hát­rányos helyzetű. — Van bennük sok gyom- lálnivaló. Itt az iskolában kell őket megtanítani csak­nem mindenre — mondja olyankor, ha valaki csodál­kozik azon, hogy miért tart hetente négy alkalommal korrepetálást. Pedig őt is várja otthon a család. Huszonnégy éve tanít el­ső osztályban, mégis min­den áldott nap 10 órától fél 1-ig nekiül, hogy az aznapi órákra felkészüljön. Hu­szonnégy éve minden egyes órára újra és újra vázlatot készít. Az évek alatt való­ságos „vázlathegyek” gyűl­tek össze a lakásán. A fiatalok csodálkoznak. Mi ez nála? Szenvedély? Ö úgy nevezi ezt. minden pá­tosz nélkül: hivatásszere­tet. Van már négy éve is annak, hogy „főnöke”, a Színi Általános Iskola igaz­gatója egy értekezlet alkal­mával úgy jellemezte: „Ko­vács Pálnénál lelkiismere­tesebb pedagógussal nem emlékszem, hogy találkoz­tam volna ...” Pedig az igazgató nem kezdő a pá­lyán. Hosszú pedagógus- múlttal a háta mögött tet­te ezt a kijelentést, * .4 füzetekben minden fel­adat után otthagyja kézje­gyét. Ellenőriz, javít. A hi­bákat kiírja a sor szélére. Pigyelmeztetöleg és a gya­korlás végett. Eredménye megvan, a gyerekek mun­kája tükrözi a beléjük fek­tetett energiát. — És a házi munka? — Lopva, félve, mikor honnan tudói; időt szakíta­ni — mondja. Mindig csendes, szerény volt, nem vágyott látványos elismerésre. Igaz, a legna­gyobb elismerést mindig megkapta, ott a csodálkozó emberpalán t á k tekin tété­ben ... Mart az embert elárulja arca. tekintete. Es a gyer­meki szem a lélek lükre ... (ha)

Next

/
Thumbnails
Contents