Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

J £*TAK-MAGYARORSZÄG 2 1976. március 11., csütörtök Oeziif kulturális proiraimil folytatódik a magyar-szovjet barátséfi lét (Folytatás az 1. oldalról) tenzíven késztetnek az alko­tásra” — olvasható Eizen- stein vallomása a tárlaton.— s vázlatai, rajzai- igazolják azt. Képeinek szuggesztív ereje, tömör, lényegre kon­centráló kifejezésmódja ugyanazt az erőt sugallja, amit filmjei. S a március 28- ig nyitva tartó kiállítást min­den bizonnyal nagyon sokan tekintik majd meg. A Kossuth Művelődési Házban Gink Károly fotó- . művész szemével láthatjuk a Szovjetuniót, a Miskolci' Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában pedig egy szov­jet grafikusházaspár, Hen­rietta És Nyikölaj Burmagin kisgrafikáit tekinthetik meg az érdeklődők. A fotókiállí­tást, amely a szovjet törté­nelem, a múlt és jelen, a szovjet föld ritkán látható, kevéssé ismert emlékeit örö­kíti meg, V. C. Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának igazgatója nyitotta meg. A grafikai ki­állítás megnyitóján pedig Papp Lajos költő mondott méltató szavakat. A barátsági hét tegnapi eseményei közé tartozik, hoáy a Kossuth Művelődési Házban megalakult a Szov­jetunióban végzett ösztöndí­jasok klubja. A klub ügyve­zető elnökének Deme Lászlót, a megyei pártbizottság tit­kárát, ügyvezető titkárának pedig Dörgő Károlyt, az ÉMASZ pártbizottságának titkárát választották. A klub programjának kialakításához rendszeres segítséget nyújt majd a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. Nagy érdeklődés kísérte a Herman Ottó Múzeumban megrendezett, filmvetítéssel egybekötött művészeti elő­adást is, amelyen a régi orosz művészet nagyszerű alkotá­sairól szólt dr. Végvári La­jos művészettörténész. Bemu­tatták az Andrej Rubljovról készült színes rövidfilmet. A TIT Kazinczy-klubjában pe­dig Győri Ernő színművész irodalmi estjét hallgatták meg az érdeklődök, melyen Leninről szóló verseket és prózai művek részleteit mondta el. A magyar—szovjet barát­sági hét alkalmából tegnap megyeszerte számos érdekes rendezvényre került sor. Me- zőcsáton a művelődési köz­pontban „A szovjet fiatalok szerepe a kommunista társa­dalom építésében” címmel tartottak filmvetítéssel egy­bekötött előadást. Sárospata­kon az ÍIMÁSZ és a Ló- rántffy Zsuzsanna ifjúsági klubokban tartottak a Szov­jetunió életét, tájait bemu­tató élménybeszámolókat. '< Leninvárosban, a Derkovits j Gyula Művelődési Központ- \ ban a szovjet ipar TX. öt­éves terv alatti fejlődéséről hallhattak érdekes előadást az érdeklődök. Ezeken kívül a megyében még 12 művelő­dési házban, klubban tartot­tak előadásokat, filmvetíté­seket, élménybeszámolókat a Szovjetunióról. 1 lizipztói in A Hazafias Népfront falu- és szövetkezetpolitikai mun­kaközössége szerdán az izsá- ki Aranyhomok Termelőszö­vetkezetijen ülésezett. Meg­állapodtak abban, hogy a gyorsan fejlődő nagyüzemi gazdálkodás mellett a növek­vő fogyasztói igény kielégí­tésére, szükség van a kister­melői tevékenységre. Egy­részt azért, mert. sok olyan terméket állítanak elő, ame­lyet a nagyüzemekben még nem honosítottak meg. Ezért megengedhetetlen, hogy he­lyi intézkedésekkel megsért­sék a kisárutermelők jogait, s elvegyék kedvüket a mel­léktevékenységtől. A rosszul értelemezett adóztatásoknak, a falvakból kirekesztett ál­lattartásnak is szerepe van abban, hogy kevesebb szarvasmarhát, sertést tarta­nak az agrártelepüléseken. A zöldség- és gyümölcskereske- delem szervezetlensége miatt pedig évente több száz va­gon, kiskertben előállított ter­mék megy veszendőbe az or­szágban. Városfejlesztés Mezőkövesden Megalapozott tervek A Mezőkövesdi városi Ta­nács szerdán fontos kérdé­sekben döntött. Megvitatta, majd elfogadta a, város kö­zéptávig valamint az 1976. évi fejlesztési és költségveté­si tervét. Az anyag készítői alapos felmérő munkát vé­geztek. A tervjavaslatot, jó­val a tanácsülés előtt a vá­rosi pártbizottság mellett működő várospolitikai bizott­ság, a Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége, valamint a városi tanács műszaki-kom­munális és városfejlesztési bizottsága együttes ülésen vj.-atla meg. Az itt elhang­zott vélemények egyben tük­rözték a városi pártbizott­ság, a dolgozók széles réte­geit képviselő Hazafias Nép­front és a helyi államhatal­mi szc’v állásfoglalását. Te­hát a lehető legdemokratiku­sabb keretek között történt á tanácsülés elé terjesztett középtávú és éves fejlesztési, illetve költségvetési terv ösz- szeállítása. A vita során sok szó esett arról, mire lenne szüksége a városnak. Magától értetődő, hogy itt is elhangzottak olyan kérések, javaslatok (mint pél­dául szálloda, sportpálya, vasúti váróterem építése stb), amelyeket sajnos, pénzügyi fedezet híián egyelőre nem tudnak teljesíteni. Éppen ezért rendkívül lényeges volt, hogy a célcsooortos beruhá­zások kivételivel — az erre biztosított fejlesztési összeg adott, ebhői elvenni nem le­het — fontossági sorrendet ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Berekalja, Bródv, Endrődi, Szikla, Csemete, Cserje, Juhász Gy., Karinthy. Eper. Endrő úti fogyasztóinkat, hogy 1976. március 11-én, 7—16 óráig i az áramszolgáltatást „hálózatszerelési” munkálatok végzése miatt szüneteltetni fogjuk. ÉMÁSZ 3. sz. kirend. állapítsanak meg a fejlesz­tési célokat illetően. A városi tanács messzeme­nően figyelembe vette a fel­sőbb párt- és állatni szervek határozatait. Döntése össz­hangban áll a népgazdaság teherbíró képességével, sami még igen lényeges, a felada­tok rangsorolásával a leg­égetőbb helyi igényeket szán­dékoznak kielégíteni. Az 1976—1980-as középtá­vú terv 208 millió forintban szabta meg a költségvetési bevételek összegét. Utak, hi­dak felújítására 1980-ig vár­hatóan" 30,5 millió forint áll a tanács rendelkezésére. Mezőkövesd fejlesztésére az ötödik ötéves tervben 114 millió 738 ezer forintot le­het felhasználni. Ebből 51 és fél millió forintot célcsopor­tos lakásberuházásra kell fordítani, amely 120 lakás felépítésére elegendő. A kul­turális ágazat 24 millió fo­rinttal gazdálkodik 1980-ig. A tanács többek között terv­be vette 12 általános iskolai tanterem létesítését. Víz- és csatornahálózat, továbbá köz­művek fejlesztésére több mint 13 millió forintot köl­tenek, amelyből 9,8 milliót 1976-ban használnak fel. A helyi közlekedés fejlesztésé­re 6 millió forintot irányoz­tak elő. Ugyanakkor tovább folytatják Mezőkövesden a korábbi években megkezdett járdaépítést: ezt a feladatot azonban a lakosság által fel­ajánlott társadalmi munká­val igyekeznek megoldani. A tanácsülésen szó esett a gyermekintézmények hely­zetéről is, bár a fejlesztési terv óvoda építését nem irá­nyozta elő. Ha azonban a város üzemei, vállalatai össze­fognak, s erre minden re­mény megvan, elképzelhető, hogy az ötödik ötéves terv­ben újabb hetvenöt férőhe­lyes óvodával gazdagodik Mezőkövesd. Ugyancsak szé­les körű társadalmi összefo­gással. a vállalatok, szövet­kezetek jelentős anyagi tá­mogatásával és az Egy napot Mezőkövesdért mozgalom eredményeképpen valósítha­tó meg a szakmunkásképző intézet bővítése, a vásárcsar­nok-építés és egy. az üzemi étkeztetés fejlesztését előse­gítő központi üzemi konyha létesítése is. A városi tanács végül jó­váhagyta Mezőkövesd 1976. évi fejlesztési és költségve­tési tervét. Eszerint az idén 31 millió 876 ezer forint fej­lesztési alappal gazdálkodik a tanács, a költségvetés ösz- szege kereken 42 millió fo­rint. Nyílt légkörű beszélgetés A magyar parlament kül­döttsége, amely Apró Antal­nak, az országgyűlés elnö­kének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodott Ausztriában, szerdán délután Bécsből visszautazott Buda­pestre. A delegációt Anton Benya, az Osztrák Nemzeti Tanács (parlament) elnöke hívta meg és utazásával az osztrák törvényhozás kül­döttségének 1973-ban Ma­gyarországon tett látogatá­sát viszonozta. Apró Antal elutazása előtt adott nyilatkozatában hang­súlyozta: —• A magyar országgyűlés küldöttségének ausztriai lá­togatása gazdag volt élmé­nyekben, tapasztalatokban. Ausztriai tartózkodásunk so­rán őszinte, nyílt légkörű beszélgetést folytattam Kirchschläger szövetségi el­nökkel és Kreisky szövetsé­gi kancellárral, továbbá An­ton Benyával, a Nemzeti Ta­nács elnökével, valamint a parlament két házának tag­jaival. Mindent egybevetve elmondhatom, hogy küldött­ségünk látogatása eredmé­nyes volt. Országaink ugyan különböző társadalmi beren­dezkedésű államok, de ez nem gátolta a múltban és nem gátolhatja a jövőben sem, hogy a békés egymás mellett élés szellemében to­vább erősítsük jószomszédi kapcsolatainkat, — fejezte be nyilatkozatát Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a ma­gyar parlamenti küldöttség vezetője. Parlamenti küldöttségünk az esti órákban hazaérke­zett Ausztriából. rr uras Jljabb ördögűzés tanúi lehetünk Kínában. Maga a gj jelenség már csöppet sem szokatlan. Koníúciusz ™ tanai éppúgy a Mao-féle vezetés céltáblájává vál­tak, mint ahogy kegyvesztett lett Liu Sao-csi és Peng Csen. S rajtuk kívül a „kulturális forradalom” megannyi kevésbé ismert áldozata, akiket részben likvidáltak, rész­ben pedig félreállítottak. Ezúttal bonyolultabb körülmények között, sőt, eszközei­ben, módszereiben is megváltozott kampány célpontja Teng Hsziao-ping Csou En-laj egykori helyettese a pe­kingi fogalmazás szerint „bűnbánatot nem tanúsító, ka­pitalista úton járó személyiség”. Persze az ördögűzés pekingi szabályai értelmében nem név szerint illetik bí­rálattal, csupán körülírják személyiségét. Az azonban bi­zonyos, hogy ő a vádlott. Bűnéül sok mindent felrónak. Azt például, hogy elle­nezte a burzsoá jogok megnyirbálását, szembeszállt a „kulturális forradalom” örökségével. Mindezt már nem­csak a tacebaók, a pekingi falakra mázolt öles fali pla­kátok adják tudtul, hanem szerdán a Zsenmin Zsipao, a központi pártorgánum is vezércikket szentelt az ügynek Azt már tudtuk a kínai miniszterelnök-helyettesről — majdnem tisztsége elé írtuk a „volt” szócskát,'de hivata­los elmozdításáról vagy lemondásáról nincs semmilyen értesülés —, hogy nem átallotta otthagyni az egyik forra­dalmi operát, valamint egy macskával kapcsolatos hason­lata nem egyeztethető össze Mao Ce-tung idevágó tanítá­sával. Azt csak gyanítják a Kína-szakértők, hogy at ellene indított támadás voltaképpen a radikálisok és a pragmatikusok ellentétének tükröződése. Teng kétségkívül a Csou En-laj által képviselt pragma­tikusok közé sorolható. Ellenfeleitől annyiban különbözik, hogy Kína helyzetét reálisabban méri fel, s politikai irányvonalát is ennek rendeli alá. Vele szemben az agg. 82 éves Mao elnök és felesége, Csiang Csing alkotja a radikálisok vezérkarát. Szerintük a „kapitalista utasok” — vagyis a pragmatikusok — rendkívül erős pozíciókat szereztek a pártban és a kormányban. Semmi kétség afelől, hogy az újabb ördögűzés szerves része a Mao Ce-tung utódlásáért folytatott küzdelemnek, amely már Csou En-laj életében kibontakozott. Teng „bűnei” ürügyén a kampány egyre élesedik, sőt, bizonyos mértékig a „kulturális forradalomra” emlékeztető mére­teket ölt. Egyetlen, nem lebecsülendő különbséggel A Zsenmin Zsipao határozottan állást foglal mindenfajta — a lap szóhasználatával élve — vörösgárdista randali- rozás ellen. Ügy látszik, a kampány irányítói — mindenekelőtt Mao elnök és felesége — ezúttal beéri a szigorú bírálattal. Számolván azzal, hogy Kínában állítólag a többség a pragmatikusokat támogatja. S az esetleges zűrzavar a „kulturális forradalom” fegyverét visszájára fordítaná. Isílaeazás leilelmeisek Az elmúlt héten ország­szerte tovább emelkedett az influenzaszerű megbetegedé­sek száma, s újabb 67 ezer beteg fordult orvoshoz: ki­sebb részük az influenzára jellemző magas lázzal és végtagfájdalmakkal, többsé­gük pedig hőemelkedéssel, náthával, torokgyulladással, hörghuruttal. A megbetege­dések száma azonban to­vábbra sem emelkedik olyan ütemben, mint ahogyan az influenza járványos idősza­kokban. Budapesten például több mint 12 ezer új esetet észleltek, de kifejezett jár­vány a fővárosban sem ala­kult ki.. A mind gyakoribbá váló hurutos, felsőlégúti, illetve influenzaszerű megbetegedé­sek miatt — a kórházban ápoltak védelme érdekében — több megyében részleges kórházlátogatási tilalom van érvényben. Vologda! vendégünk AZ ASZTALON kötegnyi lap, színes és fekete-fehér fametszetek. A halk szavú, szőke fiatalasszony kicsit fáradtnak látszik. Messzi­ről érkezett: a vologdai kulturális delegáció képző­művész tagja. A grafikai lapok az ő munkái, s fér­jéé, akinek nevét ma ■ még oly fájdalmas, oly nehéz’ kimondania, hogy szemei könnybe lábadnak tőle. Nyi- koláj Burmagin két éve hunyt el, autóbaleset kö­vetkeztében. Még a főisko­lán ismerkedtek meg, Ja- roszlávban. Együtt végeztek festő szakon, 1964-ben. A tanári .diploma elnyerése után összeházasodtak, s Henrietta szülővárosában, Vologdában telepedtek le. — Iskolában kaptunk ál­lást mindketten, de én na­gyon rövid ideig tanítot­tam, mindössze néhány hó­napig — emlékezik vissza mosolyogva. — Nyikoláj két évig tanított, aztán ke­rült a csipkeverő iparmű­vészeti egyesülethez elő­adónak. Ez az itt Miskol­con bemutatott csipkekiál­lítás is az egyesület tagjai­nak munkáit ismerteti meg a nézőkkel... Ahogy múlt. az idő, egy­re szélesebb körben váltak ismertté Henrietta Burma- gina rajzai, festményei, li­tográfiái és fametszetei. 1968-ban mindkettőjüket Henrietta Burmagina felvették a Szovjet Képző­művészek Szövetsége terü­leti szervezetének tagjai so­rába, s Moszkvában az össz- szövetségi képzőművészeti kiállításon ott voltak ket­tejük grafikái is. — Ebben az időben már igen sok megbízást kaptam könyvek illusztrálására — mondja Burmagina. Eleinte elsősorban népmese- és népdalgyűjtemények raj­zait, metszeteit készítettem, de aztán feladatul kaptam jelenkori költők. írók köte­teinek illusztrálását is. Kü­lönösen kedves munkám volt Ligyija Szejfullina el­beszélésgyűjteményének az illusztrálása; Szejfullina orosz-szovjet paraszti elbe­széléseket, történeteket, me­séket dolgozott fel ebben a kötetében, amelyek Lenin­ről szólnak. Az írók, akiknek köny­veihez rajzokat, metszete­ket készített, többnyire vo- logdaiak. Vologdában terü­leti csoportja működik a Szovjet írószövetségnek, s a városban és a körzet hely­ségeiben tehetséges költők, írók élnek, s dolgoznak. Va- szilij Belov prózaírót em­líti, aki vologdai, aztán Viktor Karatajev költőt s a nemrégiben elhunyt Nyi­koláj Rubcovot, akinek posztumusz verseskötetét szintén az ő munkái díszí­tik. — Az ugyan igaz — mondja —, hogy Vologda messze van Miskolctól, de a távolság csökken, ha akarjuk, ha megismerhet­jük egymás eredményeit, ha az alkotók, írók, képző­művészek kicserélhetik vé­leményüket s láthatják Miskolcon a vologdaiak, Vologdában a miskolciak munkáit. A vologdai terü­leten az elmúlt századok­ban kolostorokban, temp­lomokban csodálatos művé­szeti értékek gyűltek össze, az itt élő nép alkotó erejé­nek, invenciójának ered­ményeként. A vologdai iko­nok kiállításának nagy si­kere volt Moszkvában leg­utóbb; de csodálatosan szé­pek a táj régi épületei, mű­emlékei is. A férjemmel sok-sok metszetet készítet­tünk ezekről a műemlékek­ről; ezek egy részét elhoz­tam most Miskolcra is. S hogy a hagyomány folytató­dott a modern művészet­ben, arra példaként csak annyit — vologdai születé­sű, ezen a tájon nevelke­dett Vaszilij Kandinszkij, a kubizmus világhírű alkotó­ja, az avantgarde művészet nagy szuggesztív egyénisé­ge. Henrietta Burmagina mintegy száz grafikai lapot hozott el erre a miskolci bemutatkozásra. A Miskol­ci Nemzeti Színház társal­gójában sorra felkerülnek a paravánokra a metsze­tek; többségük kis méretű alkotás. Burmagina a kis- grafika avatott s példás műgonddal dolgozó műve­lője. Elegáns és karakteres ex librisei szerepeltek a Japánban megrendezett ex libris-kiállításon, ahová a világ minden országából a műfaj legjobbjait hívták meg. Két alkalommal állí­tott ki Csehszlovákiában; Prágában egyéni kiállítása aratott sikert. Ugyancsak kétszer, volt Moszkvában egyéni leállítása, s voltak tárlatai a Szovjetunió más városaiban is. Most épp Vologdában, szülővárosa képzőművészetet szerető közönségének mutatja be munkássága újabb termé­S MTNT OTT a volog­daiak, itt mi miskolciak is szívesen nézzük vonzó, szép metszeteit, értékes és igé­nyes művészete produktu­mait. A távolság Vologda és Borsod között valóban nagy a földi téreken. De lélekben így kerülünk egy­re közelebb egymáshoz. Papp Lajos L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents