Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

1976. március 10., szerda

eSZAK-MAGYÄRORSZÄG 3

Vszstési és szervezési tepasziaiaresere

Az útkanyar, ahogy , a domb mögül kifordul, szembe találja magát a várral. Még elválasztja őket a völgy, de a magasba trónoló ' rom „varázsa” a látogató lábát legyökerezteti. önfeledten gyönyörködik a látványban, a hegytetőből kiugró Boldogkő sziklában, az alatta megbúvó zsindelyes' tetőkben, a faluban, Boldogkővárai jóban. Lenyűgözötten áll és csak közömbös tekintetet vet 5 várat körülölelő szántókra, 9 köves, sziklás legelőkön Pihenő juhokra, pedig ebből él, ezekért ^dolgozik itt a szántó-vető. az ember.

Az adottságok

Három falu: Árka, Boldogkőváralja és Boldogkőújfalu közös gazdasága, a „Hunyadi János” Termelőszövetkezet. Olyan üzem ez, amelyre szokás rámondani: kedvezőtlen adottságok között dolgozik, ?azdálkodik. A „mlert”-re Sebestyén István az alap- szervezet párttitkára válaszolt:

— Amikor elődeink fejszecsapásai alatt ledőltek az ériái ii fák, ritkult az erdő, Megindult egy olyan folyamat, amelynek következményeit nekünk kell viselnünk. Mit tudhatta a középkor h'bbágya, aki lóvontatta fafejével hegynek föl, völgyitek le,/ évszázadokon át robotolt, hogy megbolygatta a természetet. Az óvó, védő »fövény paplan ától” megfosztott termőtalajt a zivatarok lejtőkön lezúduló víztömege évről évre hordta, mosta le a völgybe. Ez maradt ránk, e?. az örökségünk — mutatott körül.

Körűt, a vízmosásokkal ál- á tszabdalt tájra a kopár, letarolt lejtőkön heverő kövekre. A sziklák, amelyek a domboldalon el őbukkantak, niár a hegyképző, vulkáni eredetű kőzetek, az andezit és a riolit. Az irodába — ahová bementünk — két zöld könyvet -rakott elém.

— A jelenünk és a jövőnk. A talajvédelmi tervet 1973- ban készítettük. Nekünk, az örökösöknek csak egy út maradt, amelyet választhattunk. Mén teni a menthetőt. Nem vihettük kosárba vissza a földet oda, ahonnan az eső ihozla. Olyan növényeket

vetettünk, amelyek megvéd- ték, sőt természetüknél fogva gazdagították a talajt. Három vetésforgót dolgoztunk ki. Ezekben főszerepet a lucernának és a vörösherének adtuk, hiszen gyökereikkel átfonják, összetartják a talajt, száruk, levelük pedig a lemosódástól védi meg a termőréteget. A kalászosoknak így kevesebb hely jutott, a kapások pedig teljesen a völgybe szorultak.

Visszahódítani a hegyoldalakat. A termelőszövetkezet életében ez a jelszó hozta a fordulópontot. A több mint hárommillió forint, amit talajvédelemre, gyep- fejlesztésre fordítottak, ösz- szeadtak és kivontak. Menynyi marad a szántó, hány hektáron telepítenek gyepet és a hegygerincen hol húzódik majd az erdő. A jegyző könyvek sokasága egyet bizonyított: a jövedelmezőség az állattenyésztéstől függ A növénytermesztést ennek kell alárendelni.

— A múlt évben — vette át a szót Simon Jánosné, lekönyvelő — fele-fele arányban hozták a jövedelmet az állatok és a növények. Idén lí! millió forint árbevételt tervezünk. Ennek nagyobb hányadát már a juh- és a szarvasmarhatartás eredményezi. Ez természetes, a gazdáik- 'sál együttjáró fo- lya- amennyivel többet fekt c istállók létesítésébe, az állomány növelésébe, a takarmányterület szükségével csökken a szántóföld területe.

Beruházások

Sorolni lehetne a milliós beruházásokat, amelyeket az elmúlt . években a jövedelmezőség érdekében a termelésre fordítottak. Elkészült a 316 férőhelyes szakosított tehenészeti telep, az új gépműhely, villanyhálózattal és telefonösszeköttetéssel láttak el minden tanyát. A növény- termesztés munkáijv. szántástól betakarításig gépek dolgoznak. De a fejlődést, ami itt végbement, nem lehetne elképzelni altalajlazi- tás, meszezés, az út- és táblahálózat kialakítása nélkül. A párttitkár is erről beszélt:

— A gyenge, erodált földeken valamikor álmodni se mertünk arról, hogy 36 mázsát fog adni a búza meg 50-et a kukorica. Olyan földek, olyan talajok ezek, amelyekre groteszkül hangzik a „boldogkő” elnevezés, mert az eltörött ekevasnak se szeri, se száma. De még a múlt évben is „hajlott orral” jött vissza az eke a barázdából. Ha a kovácsok megedzik, eltörik. Ki hinné, hogy adhat ilyen földeken 400 mázsát a cukorrépa. Pedig így van.

Felmérés

A lehetőségek felmérése. Napjaink diVatos eleme ez a fogalom. Valahogy úgy lehetne megmagyarázni: egy adott termelőszövetkezet a legmesszebbmenőki g figyelembe veszi önmaga adottságait. Sajnos, a felmérést ritkán követik lettek. Itt, a boldogkői vár alatt éppen ezen munkálkodnak, megpróbálnak szervesen beilleszkedni a tájba.

— Inkább alkalmazkodunk a természethez — javított ki a főkönyvelőnő. — Először azt hittük, hogy beszürkülünk, mert lehetőségeink pár növénykultúra termesztésében és ♦néhány állatfaj tartásában kimerültek. Nos, nem így lehet. Mivel a híres gönci kajszi-táj körzetébe tartozunk, barackost telepítenünk. amely az idén fordul termőre. A növényeknél, amelyeket termesztünk, hatalmasat javultak a termésátlagok. Tisztán látjuk a jövőnket. Tudtuk, a tehenészeti telepünknek legelőre van szüksége. Tehát telepítettünk 116 hektár gyepet. Tavasszal már szakaszoljuk, kar ózzuk'. Az erdők közé ékelt hegvi legelőinket, kopár fennsíkjainkat juhokkal hasznosítjuk. A jelenlegi létszámot öt év alatt 1000 anyajuhra emeljük.

Pár évvel ezelőtt a ..Hunyadi János” Termelőszövetkezetben célul tűzték ki a hegyoldalak visszahódítását. A traktorok a lejtőkön ke1- resztbe szántottak, új táblák alakultak, új legelők születtek. A termelés egybeforrt a környezettel és a természettel vívott harcában ismét teret nyert az ember.

Kármán István

Vajgyártó gépsor a Miskolci Tejipari Vállalat üzemében.

A MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága országos tapasztalatcserét ren_ dezett Dunaújvárosban, a Dunai Vasműben. A társaság budapesti klubjának száz tagja — vállalatvezetők és mű. szaki vezetők — a Dunai Vasmű kohászatban betöltött helyzetét, a kombinát üzem- szervezési terveit és módszereit és a számítóközpont sze. renét tanulmányozták.

A Dunai Vasműben jelenleg R—20 típusú számítógép működik és a hónap végén helyezik üzembe az újabb NDK-gyártmányú R—40-es

számítógépet. A számítóközpont már az idén ellátja a hideghengermű termelési rá. nyitását.

Az elkövetkező években a közös gazdaságnak azt az ágazatot kell fejlesztenie, amelyik a legkevesebb ráfordítással a legnagyobb jövedelmet hozza. A múcsonyi Új Élet Termelőszövetkezetben így fogalmazódott, meg a juhtenyésztés fejlesztésének gondolata.

A Kazincbarcika mellett húzódó, gazdaság a Sajó közelségének „köszönheti”, hogy kiváló minőségű legelőkkel rendelkezik. A tervezésnél fő hangsúlyt ennek ellenére a hegyvidéki, domboldali gyepterületek kaplak, hiszen a juhok ezt jobban hasznos Ijak. Mivei a férőhelyek kialakítása összes állatfajtánk közül a merinónál a legolcsóbb, a közeljövőben felépítenek egy 600 férőhelyes juhakolt. A jelenlegi 1700-as létszámot öt év múlva, a tervidőszak végére 2500-ra szeretnék növelni.

A környező termelőszövetkezetekkel egy 1500 férőhelyes pecsenyebárány-hizlaló telep építését tervezik. A kettős hasznosítás — hús és gyapjú — és a folytonos termelés érdekében, az üzemek közötti együttműködés alapvető szemponttá vált.

Növekvő igények, bővülő választék

1 íMÍIÍTCSIÍ áfész

ftüEslotfközpüfésén

Á Tiszai Vegyikombinát savüzemében

Mintegy 12 ezer tagot támlái a Mezőkövesd- és Vidéke Afész, amely 11 község és Mezőkövesd város kocsi 40 ezer lakosának áruellátásáról gondoskodik. A Szövetkezetét, sokrétű, eredményes munkája alapján, évek óta a legjobbak között tartják számon. Ezt támasztok.' alá a küldöttközgyűlés beszámolójában elhangzott s?-ámok, adatok is. Farmosi t»ire, Mezőkövesd- és Vi dőlte Afész igazgatóságának élteiké — többek közölt — elmondta. hogy a szövetkezet elmúlt évi árbevétele meghaladta a 683 millió forintot. Ennek alapján az 1975. évi tiszta nyereség 23 233 000 lohnt 'volt. A IV. ötéves tervben az áfész árbevétele 72 százaié'-kai emelkedett.

Áz áfész tavaly 54 millió torint é rlékű árut vásárolt tel a termelőktől, míg az 'bari szolgáltatás volumene elérte az 51 millió forintot. Az “többi öt év alatt 46 061! 000 forintot költöttek beruházásra és feóeszlési célokra. A jelentősebb beruházások kö- Cé tartozik a Mezőkövesden telesített két ABC-árubáz és egy bisztró építése: csaknem hárommillió forint ráfordítással elkészült a vegytisztító szalon. Nagy összeget kölnitek a Zsóri-fürdöben levő utterem, valamint a kövesdi

autószerviz korszerűsítésére is. Növelték a húsüzem kapacitását, amely nyolc és fél millió forintba került. A szövetkezet vagyona az el- j múlt tervidőszakban 86.1 százalékkal gyarapodott, s ma már eléri a 160 millió forintot.

Az álész keretében 19.szakcsoport működik, tagjainak száma 1820. A szakcsoportok tavaly 27 millió forint értékű árut adtak át a szövetkezetnek. Említésre méltó a sertéstenyésztő- és hizlaló szakcsoport eredménye:

1975-ben 8000 darab hízott

sertést értékesített, amit a szövetkezet húsüzeme dolgozott fel.

A közgyűlés döntése értei- | méhen 1976-ban 14 millió

forintot költenek beruházásra. így például, tovább fejlesztik. illetve bővítik a Zsűri-fürdő éttermét. Fő feladatnak tekintik a zöldség- termesztés fejlesztését is A szakcsoport tagjai az idén mintegy 14 ezer négyzetméteren termelnek zöldségfélét, közle nagy mennyiségű primőrárut. A beszámoló kitért ró. hogy a lehetőségekhez mérten elősegítik az átesz- dol gőzök életszínvonalán a k növelését. így erre az évre 4,5 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő.

Fotó: Laczö József

i Miskelei lisliiliáfa

i Az elmúlt év egyik kiemelkedő jelentőségű gazdasági eseménye volt a Miskolci Húskombinát ünnepélyes üzemavatója. Bár a húsipari létesítmény az eredetileg tervezett határidőnél később készült el, mégis valameny- aiyien nagy örömmel tekintettünk az ünnepélyes avatás és a húskombinát tervszerű üzemelése elé. A többet. jobbat — gazdaságosabban termelni — cél eléréséhez a húskombinát fölépítésével megteremtődtek a szükséges feltételek, A korszerű, mintegy tíz országba gyártott: berendezésekkel dolgozó vállalat, a technikai és személyi feltételek kedvezőbbé válásával, a munkakörülmények javulásával növelheti a. , termelés hatékonyságát, gaz- ! daságosabb termékszerkezetet .- .alakíthat ki és fokozhatja a munka szervezettségét.

Az utóbbi időben különféle híresztelések kaptak lábra a húskombináttal kapcsolatban: állítólag romlott a húsellátás, csökkent a kapható hús- készítmények választéka, sic. Egyesek szerint, mindez a húskombinát gyártósorainál jelentkező műszaki hibák miatt van.

Csajághy János, a vállalat- igazgatója és Kiss Sándor főmérnök erre vonatkozóan így nyilatkozik:

— Ismerjük azt a téves közhiedelmet — kezdte el a beszélgetést Csajághy János —. hogy nincs elég hús és húskészítmény, mert a húskombinát nem termel eleget. Ez azonban nem felel meg a tényeknek, hiszen a kombinát már a próbaüzem megkezdésétől kezdve eleget tea a terv szerinti követelményeknek. Biztosítja a város és megye ellátását, sőt ezen a mennyiségen felül is termel

— A technológiai berendezések — kapcsolódott a beszélgetésbe Kiss Sándor — néhány apróbb zökkenőt kivéve. maradéktalanul beváltották a hozzájuk fűzött reményekét. Olyannyira, hogy országos szinten .is a legteljesebb elismeréssel nyilatkoztak az üzemről, a termelésről. Ide kívánkozik, hogy. a dolgozók „betanulása”. a gyártóeszközökkel való megismerkedése lilán, nőtt a szervezettség; a munka hatékonysága. A kedvezőbb munkakörülmények listására folyamatosan emelkedik a lét- sz.ám is.

A megfelelő és egyre javuló húsellátás persze nemcsak a húsfeldolgozó-kapacitástól függ. Biztosítani kell a feldolgozásra kerülő „alapanyagot" is. A IV. ötéves tervben az előirányzott húsfogyasztás. 68 kilogramm volt. Ezzel szemben 71 kilogrammot, a tervezettnél 3 kilogrammal többet fogyasztottunk személyenként. Ahhoz., hogy az ellátásban zavarok ne legyenek továbbra sem, a sajnálatos módon visszaesett termelést kell fokozni. Csak így lehet megfelelő egyensúlyt, összhangot teremteni,

— hosszú idők átlagában is

— a beisö piaci fogyasztás, az. államközi kötelezettségek teljesítése és a termelés közölt. így biztosítható a gazdasági folyamatok dinamikus egyensúlya a kereslet-kínálat kedvező alakulása.

Alapvetően a népgazdasági terv tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek megteremtik a gazdasági, termelő folyamatok összhangját és a megfelelő szerkezeti változásokat. Ennek egy részét képezi a termékforgalom szabályozásának rendje, amely arra szolgál, hogy a különböző ágazatok egyes részterületeinek egyensúlyi viszonyait —. amelyeket a tervkészítés során nem lehetséges maradéktalanul megteremteni — adminisztratív módon átmenetileg, kiegészítő jelleggel biztosítja. Ilyen intézkedés például a megfelelő ellátás biztosítása érdekében a hús központi gazdálkodás körébe való bevonása. A központi gazdálkodás a források és a szükségletek ismeretének alapján a termék teljes körű elosztását oldja meg. Az életszínvonal-politikánkat. fogyasztásunk növelését és népgazdasági mérlegünk egyensúlyának javulását végső soron csak a termelés — ezen belül a mezőgazdasági termékek — növelésével érhetjük el.

— A húskombinát jelenleg — folytatta az igazgató, — egy műszakban üzemei, de több. mint kétszeresét termeli annak a mennyiségnek, amit az eddigi szétszórt üzemek. három műszak alatt termeltek. Még ebben az évben szeretnénk a második műszakot is elkezdeni, amire előreláthatólag a második fél évben.sor is kerül. Énhez természetesen még újabb dolgozók felvételére is szükség van. Például a konzerv- gyártáshoz, vagy a bélfeldolgozáshoz.

Ebben az évben a konzerv- gvártást; a dobozossonka és egvéb konzervfélék előállítását fokozzuk. Jövő évben rakottfejjel. májpástétommal és nyelvvel növeljük a kínálatot.. Azt a választékot szeretnénk biztosítani, amit a vevők általában igényelnek.

Buciiért Miklós