Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

/ i E^ZÄK-MAGYARORSZÄG 2 ► t (Folytatás az 1. oldalról) toztak és 12—15-ször alacso­nyabbak, mint az Egyesült Államokban. A szovjet tár­sadalom fejlődésével kitelje­sedik az emberek szabadsá­ga, és ami ebben alapvető, megnő szabadságuk az anya­gi szférában. Ez igazi sza­badság, igazi demokrácia, mert az emberek javát szol­gálja. HANOI A Nhan Dán kongresszusi tudósításában, Koszigin be­számolója alapján ismertet­te a IX. ötéves terv kima­gasló eredményeit, aláhúzva, hogy a szovjet néngazdasági potenciál az utóbbi tíz esz­tendőben csaknem megkét­szereződött. HELSINKI V":'-ko Helle, a finn par- lanio-t elnöke Helsinkiben a TASZSZ tudósítójával foly­tatott beszélgetése során hangsúlyozta: Feltétlenül egyet kell érteni azzal az ér­tékeléssel, amelyet azSZKP XXV. kongresszusa adott az európai biztonsági és együtt­működési értekezletről. Kü­lönösen jólesett értesülni ar­ról, hogy az SZKP Központi Bizottságának főtitkára in­dítványozta a békéért és a nemzetközi együttműködés­ért. a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott to­vábbi harc programját. Tá­mogatni kell Leonvid Brezs- nyevnek azt a javaslatát, hogy az enyhülési folyama­tot ki kell terjeszteni Ázsiára és más földrészekre. BONN Gunnar Matissen, a béké­ért és együttműködésért, a fegyverzetcsökkentésért küz­dő nyugatnémet bizottság titkára a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában rámutatott, hog" a Német Szövetségi Köztársaság ál- lamoolgárai — bármilyen po­litikai t meggyőződést is vall­janak '— komoly érdeklődés­sel fogadják az SZKP kü'oo. litikai kezdeményezéseit és javaslatait. Matissen különösen jelen­tőseknek nevezte a fegyverke. zési hajsza megfékezésére irányuló javaslatokat, ame­lyeket — szavai szerint — a realitás, a konkrét tarta­lom jellemez. LISSZABON Alvaro Veiga Oliveira, Por. tugália környezetvédelmi és közmunkaügyi minisztere in­terjújában megállapította, hogy most, amikor a reakci­ós erők mindent elkövetnek, hogy felszámolják Portugá­liában a forradalmi folya­matot. megkülönböztetett je­lentőségük van a szoviet néo munkasikereinek, a szovjet állam bákeszerető külpoliti­kájának. A történelem a le­nini útmutatásokhoz hű SZKP-ra hárította azt az óriási felelősséget, hogy fel­tárja a világ valamennyi né­pe előtt a haladás új táv­latait — mondotta. NEW YORK A szovjet hírügynökség az SZKP XXV. kongresszusának Csütörtökön Moszkvában találkozót tartottak a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjainak az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő küldöttség-vezetői Leonyid Brezsnyevvel, az SZKB KB főtitkárával, vala­mint az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjaival és póttagjaival, illetve a Köz­ponti Bizottság titkáraival. A találkozón részt vett: Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Gus- táv Husálc, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Szta- ne Dolanc, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közoon- ti Bizottsága Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának titkára. amerikai sajtóvisszhangjával foglalkozva megállapítja: a lapok a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti enyhülés és az együttműkö­dés elmélyítése politikájának fontosságát hangsúlyozzák. A Washington Post Leonyid Brezsnyev beszédéből azt a részt emeli ki. amely szerint kedvezőek a szovjet—ameri­kai kancsolatok további javí­tásának távlatai. ,,A szovjet kommunisták megerősítik az enyhülési no- litika folvtatását" című cik­kében a Cleve1 and Press be­számol arról, hogy az SZKP XXV. kongresszusának kül­döttei egyhangúlag jóváhagy­tak a pántnak a következő öt évre szóló nrogramiát — a nemzetközi feszültség enyhí­tését, s a Szovjetunióban a kommunizmus céljainak meg­valósítását. A Boston Globe a beszá­moló azon részét idézi, amely szerint a szovjet külpolitika az. enyhülés irányvonalának folytatására törekszik, s ezt az ideológiai harc folytatásá­val kapcsolja össze. munista Part Központi Bi­zottságának első titkára. Ed­ward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mon.! goi Népi Forradalmi Párt j Közoonti Bizottságának első. titkára. - Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első1 titkára, Nicolae Ceausescu, a. Román Kommunista Párt fő­titkára és Le Duan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Baráti találkozó Fidel Castro, a Kubai Kom­Kádár János nyilatkozata a Ssowjefi Televízióban A Szovjet Televízió csütör­tökön a „Kongresszusi nap­ló” című műsorban közölte Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának. az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség vezető­jének nyilatkozatát. Kádár János méltatta az SZKP egységét, annak ösz- szeforrottságát a szovjet nép­pel. Nagy elismeréssel szólt a kongresszus internaciona­lista szelleméről és kiemel­kedő nemzetközi jelentőségé­ről. Rámutatott annak fon­tosságára, hogy a XXV. kongresszus állásfoglalásai, határozatai cselekvési prog­ramot adnak a szovjet kom­munistáknak, a Szovjetunió népeinek, s egyben lelkesítik a szocializmus és a béke ügyéért küzdő embereket az egész világon. Mm >' Az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttscg Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével a Szovjetunió Tudományos Akadémiájára látoga­tott. Balról a harmadik: Németh Károly, az MSZMP KB titkára. 1976. március 5., péntek Vladimir Bakarics, Jugo­szlávia Államelnökségének alelnöke csütörtökön Bel- grádban fogadta a jelenleg baráti látogatáson Jugoszlá­viában tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttséget, amelyet Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára vezet. A baráti beszélgetésen, ame­lyen jelen volt Mika Spiljak, a Jugoszláv Szakszervezeti Ta­nács elnöke és Halász Jó­zsef. a Magyar Népköztársa­ság belgrádi nagykövete, idő­szerű külpolitikai kérdések­ről és a két ország szakszer­vezetei közötti együttműkö­dés bővítéséről volt szó. E a OaioiEtaii lilik A portugál jobboldal ösz- szehangolt támadást indított Antunes külügyminiszter, a Legfelső Forradalmi Tanács tagja ellen. Azzal vádolja, hogy az Angolai Népi Köz­társaság elismerésével „el­árulta Portugália nemzeti ér­dekeit” és többszázezer fe­hértelepest „megfosztott a megélhetéstől”. A lisszaboni konzervatív lapok első oldalas címben számoltak be arról, hogy Mo. rais da Silva tábornok, a lé­gierő főparancsnoka, a foiv radalmi tanács tagia elhatá- rolta magát Angola elisme­résétől. Kijelentette: nem vállalhatja, hogv olyan szo­lidaritásra kényszerítsék, amelyet nem fogadhat el. Da Silva gúnyos megjegyzéseket tett Antunesnak azzal a tö­rekvésével kapcsolatban, hogy „különleges viszonyt” építsen ki Portugália egykori afrikai gyarmataival. Lisszaboni megfigyelők em­lékeztetnek arra, hogy An­tunes és csoportja csak addig élvezte a jobboldal támoga­tását. amíg el nem távolítot­ták a hatalomból Goncalvest és híveit. Azt azonban nem bocsátották meg neki, hogy egy nappal a november 25-i katonai lázadás után össze­fogást. sürgetett a kommu­nistákkal a „portugál szocia­lizmus” építéséért. 1946 FEBRUÁRJÁRA hazánkban a politikai és a gazda­sági élet háború utáni válsága a mélypontra jutott. A Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai között az ellen­tétek kiéleződése azzal kezdődött, hogy a kisgazdapárt 1945 őszi választási győzelmétől megittasult reakció általános tá­madást indított a forradalom vívmányai ellen. A földreform felülvizsgálása, s a hatalmi pozícióknak a kisgazdapárt ja­vára történő „arányosítása” voltak az országos méretű jobb­oldali roham íő célkitűzései. A Magyar Kommunista Párt a „Földet vissza nem adunk!” jelszóval a felháborodott új- gazdák tüntetéseinek élére .állt. és szembeszegült a kisgazda- párti jobboldal egyéb törekvéseivel is. A koalíciós kormány­zat legsúlyosabb gondjai azonban a katasztrofális gazdasági helyzetből fakadtak. A mezőgazdaság háborús károsodása, a termelés és az áruforgalom nehézségei következtében fellépő nagymérvű élelmiszerhiány éhínséggel fenyegette az orszá­got. főleg a városi lakosságot. A bajt tetézte, hogy az infláció 1945 második felében példátlan méreteket öltött. Megszapo­rodott a spekulánsok és a feketézők tábora, mérhetetlenül nagy károkat okozott a régi közigazgatási apparátus s/.abo- tázstevékenysége. A téli hónapokban a dolgozók, különösen a munkásosztály elégedetlensége a tetőpontjára hágott: ja­nuárban és februárban népmegmozdulásoktól volt hangos az ország. A kommunista párt előtt világossá vált, hogy a válságos helyzetből a kibontakozást csak erélyes gazdasági rendszabá­lyok biztosíthatják, ezek megvalósítását azonban nem lehet kizárólag áz államigazgatásra bízni. „Átfogó, a gazdasági és pénzügyi élet minden területére kiterjedő kormányzati sza­nálási tervre van szükség, oly tervre, mely széles néptöme­gek cselekvő aktivitását váltja ki. és felsorakoztatja őket a gazdasági zűrzavarra spekuláló reakció ellen” — olvashatjuk ezt a felismerést az MKP gazdasági és pénzügyi javaslatait tartalmazó tervezetben. E JAVASLATOK, melyek több ponton túlléptek a kor­mány programján, a kisgazdapárt kivételével a koalíciós pártok számára elfogadhatók voltak. A jobboldali kisgazda- párti vezetők, élükön Nagy Ferenc miniszterelnökkel, a füg­getlenségi front programjához való ragaszkodás ürügyével igyekeztek a nagytőkét korlátozó javaslatok elől kitérni- A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt. a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács közötti tár­gyalások eredményeként 1946. március 5-én megegyezés szü­letett a Baloldali Blokk megalakításáról, mely a népfrontot testesítette meg a Függetlenségi Fronton belül. A blokk nyi­latkozata leszögezte: A három párt és a Szakszervezeti Ta­nács a kisgazdapárt jobbszárnyával nem hajlandó együtt­működni, de továbbra is állja a szövetséget e párt demok­ratikus elemeivel: a Baloldali Blokk együttes erővel veszi fel a harcot minden kísérlettel szemben, amely a földreform reakciós revízióját célozza, s kész teljes tömegerejét -mozgó­sítani e nagy demokratikus vívmány védelmében: az ország talpraállítása és a nagytőke szabotálásának leküzdése érdeké­ben követelte a közigazgatás megtisztítását a reakciós köz­hivatalnokoktól és a Függetlenségi Front teljes államosítási programjának végrehajtását, vagyis a szénbányák államosí­tása mellett a bauxitbányák, olajforrások és énergiatelepek államosítását is. Ezenfelül szükségesnek tartotta a magyar nehézipar öt legfontosabb üzemének sürgős állami kezelésbe vételét. Követelte a pénzügyi téren folyó aknamunka és a spekuláció elleni harc érdekében a bankok egész ügyvitelé­nek állami ellenőrzését. KÉT NAP MÚLVA, március 7-én 400 000 budapesti dol­gozó vonult fenyegető, hatalmas, de fegyelmezett rendben a Hősök terére, ahol politikai nagygyűlésen tett hitet a Bal­oldali Blokk követelései mellett. Ugyanezen a napon a kis­gazdapárt balszárnyának képviselői nyilvánosságra hozták, hogy egyetértenek a reakció elleni fellépéssel, s maguk is követelték pártjuk megtisztítását. A lenyűgöző tüntetés, s a demokratikus pártok elszántsága meghátrálásra kényszerí­tette a kisgazdapárt vezetőségét. A kisgazdapárt rövidesen megjelenő nyilatkozatában nemcsak elfogadta a Baloldali Blokk követeléseit, hanem azt is bejelentette, hogy 20 jobb­oldali parlamenti képviselőiét kizárja a párt "koraiból. Az- által, hogy a „többségi” párt e követeléseket elfogadta. a Baloldali Blokk célkitűzései kormányprogrammá lettek. U. K. Elismerés a legjoiibahnak A megyei munkásvédelmi verseny eredménye Tegnap délelőtt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa székházának színháztermé­ben megyei munkásvédelmi konferenciát tartottak. Ezen megjelent Kiss Béla, az SZMT titkára, valamint a munkásvédelmi versenyben részt vevő 120 vállalat kén- viselője. Csengeri Zoltán megyei munkásvédelmi főfelügyelő értékelő szavaiban egyebek között arról szólt, hogy a me­gye munkásvédelmi helyzete az elmúlt évben jelentősen javult. Ehhez minden bi­zonnyal tevékenyen hozzájá­rult az immár nyolc éve ha­gyományos munkásvédelmi verseny is, melyet az Állami Biztosító megyei igazgatósá­gával közösen írtak ki. s amelybe az elmúlt esztendő­ben 120 vállalat nevezettbe. Elismerően szólt azokról az újszerű kezdeményezésekről. amelyekkel vállalataink, üze­meink hatékonyabbá, szer­vezettebbé tették a munkás- védelmi tevékenységet, s hat­hatósabban tudtak közre­működni a baleseti mutatók, a kiesett munkanapok csök­kentésében. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy igen sok területen ma még jelentős feladatok várnak a munkás­védelem szakembereire a ve­szélyforrások megszüntetése, feltárása, a munkásvédelmi őrhálózat kiterjesztése terü­letén és így tovább. Ehhez kérte a jelenlevők jövőbeni segítségét. A beszámolót követő vitá­ban többen hangsúlyozták, hogy a jövőben nagyobb prooagandát várnak és igé­nyelnek a munkásvédelem­mel kapcsolatban. Hallhat­tunk itt kritikus és önkriti­kus megnyilvánulásokat ép­pen e verseny kapcsán, ám valamennyi felszólaló egyet­értett abban: tovább kell folytatni az immár hagyo­mányos ver.senvformát. A vita után Kiss Béla ad­ta át a jutalmakat a legjob­baknak. Az egyes ágazatok kategória győztesei a követ­kező válalatok lettek: Vasasüzemek,: 1. Diósgyőri Gépgyár; Vegyészeti üzemek: 1. Borsodi Vegyikombinát; Energiaipari üzemek: 1. Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat: Építő­ipari üzemek: 1. KPM Mis­kolci Közúti Igazgatóság; Bányászati üzemek: 1. Köz­ponti Osztályozó és Gépjaví­tó üzem: Élelmiszeripari üze­mek: 1. Borsodi Sörgyár; Ál­lami mezőgazdasági üzemek•' 1. Szerencsi Állami Gazda­ság; Kereskedelmi vállala­tok: 1. Borsodi Vendéglátó- ipari Vállalat; Helyiipari vállalatok: 1. Borsod megyei Kézműipari Vállalat; Közlcr kedést vállalatok: 1. XVI- sz. AFIT. Miskolc. Az első helyezett vállala­tok serleg és oklevél, a to­vábbi helyezettek oklevél ju­talomban részesültek, s meg­kapták a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az Álla­mi Biztosító Borsod megyei Igazgatóságának pénzjutal* mát is. jobboldali fániaiiás íiÉiies e!icn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents