Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

1976. március 31., szerda E5ZAK-MAGYAR0RSZAG 3 420 millió sorsa — Mire költenek 420 mil­iő forintot az Észak-magyar- ■rszági Állami Építőipari Vállalatnál az V. ötéves terv an blyamán? — ezzel a kér- iéssel kopogtattunk be az Jf' lletékesekhez. A felhaszná- ;sa ás célja, a ráfordítások üte- ce- iné és egyáltalán a pénz el- ág> költhetősége, ami figyelmet '®' érdemel. A támogatás, illet— >e a beruházások szükséges- ia" Ságét senki nem vitatja, ha Íz építőipar előtt álló fel- adatokra gondol. A XV. öt- ‘ a éves tervben a megyében 52 jtoilliárd forint értékű beru- jilázás valósult’ meg. Az V. •» jotéves tervben , 70 milliárd forint kerül beruházásra. A létesítmények megvalósításá­ban nem kis része lesz az eddig is nagy feladatokat ■hegoldó ÉÁÉV-nak! Értékek és használhatóság 1975-ben az ÉÁÉV gépál­lományának bruttó értéke 160 millió forint volt, — ■liondta Sárossi István gépé­szeti osztályvezető. Nettó ér­tékük 93,8 millió forint és a használhatósági fok 58,7 százalék. A gépparkunk ál­laga az elmúlt években fo­kozatosan romlott. A hasz­nálhatósági foka, 71, 68, 59, illetve 57 százalékot ért el. Ebben az a legrosszabb, hogy éppen a vezérgépek műszaki jellemzői alakultak kedve­zőtlenül. Jól szemlélteti ezt Hóidéul, hogy 14 dózerből 10 hullára leírt. De jól illuszt­rálja ezt a helyzetet a fenn­tartási -költségek növekvő alakulása is. Az elmúlt év­ben 34 millió forintot tett ki, ami a bruttó érték 21 szá­zaléka. Abban, hogy az üzemfenn­tartási költség így alakult, hem csekély része van an­nak is, hogy az alkatrész­ellátottság gyakran nem ki­elégítő: így nem akkor vég­zünk el valamilyen javítást, amikor arra leginkább szük­ség lenne! Ebből adódik, hogy a kisebb hibákból is súlyosabb károk keletkeznek. Így a fenntartásban sem az anyagköltség, sem pedig a ráfordított munkaidő tekin­tetében nem tudunk optimá­lis értéket elérni. Szemlélteti a géppark ál­lagát és kapacitását az is, hogy az elmúlt évben 7 mil­lió 550 eer forintot fordítot­tunk kölcsönbérletre. Kriti­kusan el kell ismerni azon­ban, hogy a meglevő kapa­citással is jobban lehetne sá­fárkodni, nagyobb szerve­zettséggel — a társadalmi munkamegosztás minden fo­kán, a tervezéstől a kivite­lezésig —, hiszen az azonos célért csak közös munkával lehet jó eredményt elérni. Mcnuyit cs mire? — Már 1974-ben elkezd­tünk foglalkozni a vállalat fejlesztésének lehetőségével • — kezdte a beszélgetést Ráczkevi Sándor fejlesztési osztályvezető. Meghatároztuk a szükséges gépek számát és típusát. Sőt a gépekre és a központi telepre fordítható összeg nagyságát is. A gépek megválasztásánál figyelembe vettük, felhasználtuk az el­múlt 25 év tapasztalatait és a soron következő feladatok, valamint az ipari háttér fej­lődési tendenciájának isme­retében kijelöltük a szüksé­ges géptípusokat, beérkezési ütemüket és a szükséges mennyiséget. — Talán mi vagyunk az egyetlen vállalat, amelynek nincs egyetlen négyzetméter saját területe sem. Éppen ezért régóta szorgalmazzuk a központi telep létesítését, ami ebben a tervidőszakban egy 14 hektáros területen, 191 millió forintos költséggel végre megvalósul. Első ütem­ben: 1977 közepéig az anyag­fogadást oldjuk meg. Fel­építjük a központi raktár­épületet, sor kerül az ipar­vágány kiépítésére, ilymódon megteremtjük a helyes anyaggazdálkodáshoz szüksé­ges feltételeket. Ezzel párhuzamosan egy 90 ■ ezer köbméter évenkénti kapacitású központi beton­keverőtelep építéséhez is hozzákezdünk. 1978—79-ben áthelyezzük a vhsbetonelőre- gyártó, a betonacél előszere­lő, a vasszerkezeti és lakatos, valamint az asztalos- és ács­üzemet és a szakipari rész­leget. Jelenleg ezek szerte­szét vannak és akkorra egy épülettömbben lennének el­helyezve. A központi telephely — megfelelően kialakítva, fel­szerelve — biztosítja a szük­séges feltételeket a munka- szervezés javításához is. Az építőiparban a munkaszer­vezés folyamatos. Üjra és új­ra meg kell szervezni a munkahely előkészítését, az anyagok szállítását, a segéd- szerkezetek építését a helyes technológiai sorrendben. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen egy épület létrehozásához közel 30 féle szakma tevé­kenységét kell összehangolni. Az összes építőmunkák tér­beni és időbeni szervezését jelentősen megkönnyítik ezek a segédüzemi és egyéb léte­sítmények. Érthető tehát, hogy az ÉÁÉV-nél szív­ügyüknek tekintik a központi telephely mielőbbi és helyes megvalósítását. Elköltlielő-c? A központi telephely fel­építése valószínűleg nem lesz nehezen megoldható felada­ta az ÉÁÉV-nek. Annál na­gyobb gondot jelent majd —, minden bizonnyal —, a szük­séges gépek beszerzése. Ezek­nek 23 százaléka származik hazai gyártásból, a többi túl­nyomórészt. szocialista, szov­jet, csehszlovák, román im­portból származik majd. — A jelenlegi gyakorlat az — folytatta áz osztályve­zető —, hogy április 15-ig fel kell adni a jövő évre vo­natkozó géprendelést, de csak a jövő év közepén tudjuk meg, hogy számíthatunk-e a gépek megérkezésére. Az építőipari gépek piacán nem tekinthető kedvezőnek a hely­zet. Például — várhatóan — mindössze 200 darab 10 tonnás daru áll szemben 2000 dara­bos igénnyel. Hasonlóan ked­vezőtlen a helyzet a föld- munkagépek, aggregátorok stb. terén is. Itt csak egyet tehetünk: „sürgetjük” a be­szerző szerveket és az ÉVM- el. hogy a szükséges gépek a tervek szerint a termelés­be állhassanak. A vállalatnak nagyok a feladatai. 1980-ia egymilliárd kétszáznyolcvan két millió termelési értéket kell előál­lítania. Ez mintegy 50 szá­zalékos fejlesztésnek felel meg, ami a jelenlegi felté­telek, vagy csak egyszerű szintentartás mellett nem oldhatók meg. Ahhoz, hogy az ÉAÉV a reá váró felada­toknak. leendőknek eleget te­hessen — elég. ha csak a PVC—Ill-ra, az ózdi acélmű- intenzifikálásra, az LKM- beli konverleres acélgyártás­ra. vagy a bélapátfalvai re- men I mü építésére gondolunk, mind kiemelt egyedi nagy- beruházás — szükséges, hogy a megfelelő eszközök, meg­felelő időben álljanak a dol­gozók rendelkezésére. A „sor­baálláshoz” kevés az ÉÁÉV szava, indokoltnak látszik felsőbb szervek támogatása és segítségnyújtása a szüksé­ges gépek, eszközök beszer­zéséhez. Hogy a 420 millió ne csak lehetőség, hanem a termelésben mielőbb realizá­lódó valóság legyen. Buciiért Miklós Borsedbol is várják a jelenteiket Üzemmérnökök tesznek Óbuda egyik legszebb pontján, a római korból szár­mazó műemlékek közelében, a Mátyás-hegy lejtőjén épült, fel 1972-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskola. — Papírgyártó és leldol­gozó szakra járok. Harmad­éves. végzős vagyok — mond­ja Bodnár Piroska. — Én pedig textiltechno­lógiát tanulok. Az elsőbe já­rok — így Mérv a Anna. Borsod megyeiek. Piroska szülei és négy testvére Vá­mosújfalun élnek. Anna Kö­römről került a fővárosba. Valljuk be: szűkebb ha­zánkban nem nagyon ismert a könnyűipari üzemmérnö­köket képző műszaki főisko­la. — A miskolci Kossuth Gimnáziumban érettségiz­tem. s ott tanácsolták, hogy jelentkezzek. Nem volt is­meretlen előttem a szakma, mert többször megfordultam a diósgyőri papírgyárban — magyarázza a csendes ter­mészetű, megfontolt beszédű Piroska. — Ugyancsak Kossulh-os voltam, és az osztályfőnököm hívta fel a figyelmemet a főiskolára — kapcsolódik a beszélgetésbe Anna. Aztán hozzáteszi: — Azelőtt csak a tűt és a cérnát ismertem, varrni is alig tudtam, ma már a korszerű fonó-szövő­gépekkel is elboldogulok. Az utóbbi években sokat áldozott államunk a könnyű­ipar fejlesztésére, gépesíté­sére. A magasabb technika nagyobb szaktudást, képzel­tebb szakembereket kíván. Különösen nagy szükség van a felső szintű végzettségűek­re. Nagy lemaradást kell pó­tolni. — A nappali tagozaton félezren tanulunk. Az iparág jellegéből adódóan mi, lá­nyok vagyunk túlnyomó többségben. Egyébként bőr- feldolgozó, nyomda, papír, ruha és textil szak működik., Anna szavait Piroska meg­toldja: — Az oktatás elméleti és gyakorlati. Az órák nagyobb része szakmai jellegű. A képzést modern gépek, mű­szerek segítik. Emellett gyár­ba is járunk gyakorlatra. Lehetőség van a tapasztalat- cserére is: tavalyelőtt a Szov­jetunióban, az elmúlt évben az NDK-ban töltöttem 30 napot a nyári szünetben. — Milyen itt a diákélet? — Élénk, mozgalmas — fe­leli Piroska, aki a szak KISZ-litkára. — Van irodal­mi színpadunk, film. és fo­tószakkörünk. énekkórusunk. Büszkeségünk a tudományos diákkör. Nemzetközileg elis­mert tanárok irányítják, s nagy segítséget jelent abban, hogy a legjobbak az utolsó évben bekapcsolódhassanak a tudományos kutatómun­kába. Mindketten kollégisták. A 150 személyes tágas, szemre is tetszetős épületet folyosó köti össze a főiskolával. Mit üzennek a borsodi fia­taloknak? — Várjuk őket, jelentkez­zenek minél többen a főis­kolára — mondják. Megéri. — Nem lesz elhelyezkedési gondjuk, s anyagilag is meg­találják a számításukat.. Ha pedig még marad energiájuk a további tanuláshoz, két év alatt újabb diplomát szerez­hetnek a műszaki egyete­men. (kolaj) Sites napvíiás Kél héttel ezelőtt éves nagyjavításra leállították az Ózdi Kohászati Üzemek fo­lyamatos acélöntőművét. A javításban részt vevők kivá­ló munkát végeztek, határ­időre befejezték a berende­zések kijavítását, illetve karbantartását. Értnek ered­ményeként március 29-én, délelőtt a program szerint ismét megkezdték a terme­lési a folyamatos acélöntő­műben, sőt a déli órákra már az első 105 tonnás accl- adagot is leöntöttek. Nagyszerű termelési re­kord szüleied a gyár másik egységében, a durvahenger­műi blokksoron is. Az id dolgozó kollektíva a szocia­lista munkaverseny során eddig két alkalommal szár­nyalta túl az öntecshenger- lési rekordot. Legutóbb már­cius 28-án. amikor a II.. III, és IV. műszak szocialista brigádjai 836 darab öntecset hengereltek ki, amelynek sú­lya 3908 tonna. Az előző rekordot, amely 834 öntecs volt, 1975. május 25-én érték el az ózdi hen­gerészek. A mennyiség bőséges, a fajtaválaszték hiányos. Szocialista brigáMök tanácskozása az ÉMV-ben A sajóbábonyi Észak-ma­gyarországi Vegyiművekben március 29-én, délután tar­tották meg a szocialista bri­gádvezetők vállalati tanács­kozását. Az évenként meg­rendezendő eszmecserének ezúttal a szokásosnál is na­gyobb a jelentősége: a vál­lalat ebben az évben ünnep­li fennállásának negyedszá­zados jubileumát, amit a kollektívák szeretnének mél­tóképpen kiemelkedő mun­kasikerekkel köszönteni. A megbeszélésen Juza Ká­roly igazgató értékelte a vállalat szocialista brigád­jainak 1975-ös munkáját, majd az idei feladatokról és tennivalókról szólt. Az utób­biak kapcsán legfontosabb tennivalóként az anyagokkal való takarékosságot, a mun­ka jobb megszervezését je­lölte meg. Ami a múlt évi tevékeny­séget illeti, az ÉMV brigád­jai kiváló eredményeket ér­tek el mind a termelés, mind az anyagokkal, energiával való takarékos gazdálkodás­ban. 1975-ben több mint 36 millió forintot takarítottak, meg az anyagokkal, eszkö­zökkel és energiával való ésszerűbb felhasználással. A szocialista brigádok tagjai összesen 223 újítást nyújtot­tak be, s jelenleg nem keve­sebb mint 61 újítóbrigád működik a gyárban. Munká­juk. ésszerűsítési javaslataik bevezetésével a vállalatgaz­dasági eredményének növe­kedése 1974-hez képest meg­duplázódott, elérte a 20 mil­lió forintos emelkedést. A gyár szocialista kollek­tívái az elmúlt esztendőben is sokat teltek lakóhelyük, a község és a lakótelep szépí­téséért, különféle szociális és oktatási, valamint más fon­tos létesítmények megvaló­sításáért. Ezek létrehozására nem kevesebb mint 47 ezer 500 társadalmi munkaórát fordítottak — az elvégzett munka értéke pedig százez­rekben mérhető. Ugyancsak százezrekben számolható az az anyagi, pénzben! támo­gatás is, amit a kollektívák a patronált gyermekintézmé­nyeknek, elsősorban a mis­kolci Gyermekvárosnak nyújtottak. A gyár fennállásának ju­bileumára a szocialista bri­gádok újabb vállalásokkal, felajánlásokkal. kiemelkedő termelési sikerek elérésével készülnek. A brigádvezetők tegnap délutáni tanácskozá­sa az eddigi eredmények összegezése mellett minde­nekelőtt ezek kijelölését, konkrét meghatározását tűz­te célul. Termelik a homokot ,Ió minőségű homokot (érni Tsz. Iu>mo kbányájában. cinek ki a ímicsonyi „Űj Élet” Fotó: Lac.zo József Megyénkben sok ezer kis­kert tulajdonosa, házikert gazdája járja mostanában a piacokat, a szaporítóanyago­kat árusító lerakatokat, leve- lezget faiskolákkal, az újsá­gokban is ..hirdető” kerté­szekkel, hogy beszerezze az új telepítésekhez, pótlásuk­hoz szükséges szőlőoltványt, gyümölcsfacsemetét és egyéb szaporítóanyagot. Van aki elégedett, minden szükséges szaporítóanyagot meg tudott szerezni, s az el­múlt hét végén el is ültet­hette a csemetéket még az ősszel ásott gödrökbe. De azért jócskán akadnak olyan kiskertesek is. akik szidják az ellátási, keresik, kutatják az óhajtott facsemetét,'szőlő­oltványt. A beszerzésnek sok ..csa­tornája” van. de ezek közül már hosszú évek óta a leg­megbízhatóbb s a legnagyobb választékot kínáló az Ültet- vénvtervező és Szaporító­anyagforgalmazó Vállalat. Szabó Andrástól, a válla­lat területi irodájának igaz­gatójától érdeklődtünk a sza- porítóanvag-ellátás helyzeté­ről. a beszerzés lehetőségei­ről. Megtudtuk, hogy a tavaszi telepítésekhez. pótlásokhoz országosan s megyénkben is mintegy 35 százalékkal több szaporítóanyag áll rendelke­zésre. mint egy évvel koráb­ban. Mennyiségét tekintve elegendő gyümölcsfacsemeté­vel. szölöoltvánnyal. bogyós- gyümö les szaporítóanyaggal rendelkezik a vállalat, de a fajtaválaszték ..foghíjas'’, né­hány keresett fajta hiányzik. Országosan hiánycikk pél­dául az őszibarack, a kajszi- barack. a szilva, néhány cse­megeszőlő fajta, kevés a nas­polya. a mogyoró és a dió. Persze, akik ..korán ébred­lek". ezekhez a ..hiánycik­kekhez” is hozzájutottak, hi­szen Miskolcon például két nap alatt ezer darab őszi­barack-csemetét vásárolhat­tak az első érdeklődök. — Különböző alma- és körtefái fákból. meggyből azonban most is bőségesek a készletek — tájékoztat Szabó András. — Almácsemet ékből még most is több ezer darab­bal. csak vajkörtéböl kétezer, meggyből 1500 csemetével rendelkezünk. Több mint hatvanezer szölöoltvánnyai kezdtük a tavaszt, s tízfájta szőlő — ennek fele csemege — most is bőségesen ál! a kiskertek rendelkezésére. — Nagy készleteink van- iia k bogyósgyümölcsü szapo­rítóanyagból. -4s igényeknek megfelelő mennyiségben kap­hatnak a kerttulajdonosok alacsony és magas törzsű fe­kete- és pirosribizkét. magas törzsű köszméteoltványt es különböző fajtájú málnát. örvendetes, hogy az utób­biakból felkészültek a na­gyobb igények kielégítésére. Ugyanis a nagyüzemi gyü­mölcstermelési programmal összhangban a kiskertek ter­melési szerkezete mindin­kább a bogyósgyümölcsüek termelése felé orientálódik. Ezt indokolja az is. hogy ezek kevesebb növényvé­delmi munkál igényelnek és a velük való munka zöme arra az időszakra esik. ami­kor a tulajdonosok a legtöb­bet tudnak foglalkozni a kerttel. Ami a nagyüzemi telepíté­sekhez és korszerűsítésekhez szükséges szaporítóanyagokat illeti, megtudtuk, hogy eze­ket a szerződéseknek megfe­lelően. folyamatosan biztosí­tani tudja a vállalat. Fontos azonban, hogy az időszerű munkák mellett a nagyüze­mek már most gondoljanak az őszi, és az elkövetkező évek telepítéseire, s meg­kezdjék a tervezéssel kapcso­latos munkákat. De visszatérve a kiskertek­hez: a szaporitóanvag-ellátás szakemberei azt is elmond­ják. hogy nagyon nehéz fel­mérni a várható igényeket. A jövő fontos tennivalója a fajtaválasztékba n meglevő h iá n y osságok megsz üntetése. Ehhez szükség lenne azonban valamiféle koordináltabb igényfelmérésre. amit az áfész-ek. a tanácsok, meglevő szakcsoportok, de még a tsz-ek háztáji bizottságai is jobban segíthetnének. Az idei tavaszon sajnos mór bele kell nyugodni abba, hogy őszibarackhoz, kajszi- barackhoz. szilvához bizony nagvon nehéz hozzájutni. Ami a meglevő készletek árusítását illeti: a vállalat az áfész-ek útján is sok cseme­tét. oltványt juttatott el a kiskertekbe, s még sok ezres választékkal rendelkezik Miskolcon, az Ü ttörő park­ban. a Szpntnyik utcában levő. nagy lerakalában. A nagy érdeklődésre való te­kintettel szombaton és vasár­nap délelőtt is várják a kis- kerleseket Ui. s.>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents