Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

1976. március 28., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 Könyvekből épített kocka. Falfelület sehol'. E&y pilla­natra úgy tetszik: a mennye­zet a parkett helyén is köny­vek, könyvek. Pesti lakásá­ban itt iil Gábor Miidós. Markáns fiatalember, túl az’ ötvenen is. Kecskemétre szerződött, csak hétfőnként látja otthonát. Szokatlan döntéssel lepte meg a közönséget, s a szak­mát. Sok szó esett már er­ről. Miképpen vélekedik el­határozásáról másfél eszten­dő elteltével? Most mit sze­retne? — Mozgalmas, változatos időszak után vagyok, ami azt tenné szükségessé, hogy egy kicsit leüljek. Hogy hagyjam a dolgokat érni, alakulni. De egyébként is: a színész szá­mára rendkívül nehéz szó­ban beszélni arról, mi az, amit elképzel. Így aztán, ha az ember egymás mellé te­szi az ilyen interjúkat, mindegyik egyforma. Ezért hát ne várjon tőlem magas­röptű esztétikai fejtegetése­ket ... — Mit is szeretnék? Mit szerettem volna mindig? Mindenesetre olyan színház­hoz, színházi közönséghez tartozni, melynek olyan ve­zetője van, akivel szót ér­tek, s akinek a tehetségére, figyelmére rá tudom bízni magamat. Mert jó volna magamban még új dolgokat találni, s ezt az ember nem tudja külső kontroll nélkül elvégezni. Ügy érzem, Kecs­keméten Ruszt József sze­mélyében olyan tehetséggel találkoztam, akinek a bírá­latát érdemes elfogadni. A segítségét is. — Kossuth-dljaskcnl is bérházban lakik, nem villá­ban, s most további kényel­metlenséggel nehezítette éle­tét. Csakugyan ilyen puri­tán? — A kecskeméti élet per­sze rengeteg fáradsággal jár. Kettős életet élek, ingázó vagyok. Mégis valahogy jól­esik ennek a városnak a lég­köre. S azt várom, hogy itt (a közönség, s részben a vá­ros vezetősége révén) az életnek olyan rétegeivel fo­gok érintkezni, melyekkel eddig nem tudtam. Tehát, csupa segítséget várok. Csu­pa olyan segítséget, amely­ről úgy éreztem,, hogy Pes­ten nem tudom megtalálni. — Magányosnak érezte magát ezelőtt? Ügy vélte ta­lán, hogy tekintélye fojto­gatja? Hogy nem merik, vagy nem is akarják bírál­ni? — Az ember magányérze­te díjainak számával ará­nyosan nő. S én a hamis te­kintélytiszteletre már elég régen érzékeny vagyok. Pe­dig a színész egyrészt a temperamentuma szerint a meggyőződését képviseli, másrészt értelmes szóra éhes. Az a rendező vagy színész, aki úgy fogja fel esetleges indulatosságomat, hogy én a Kossuth-díj jogán ledoron­golom, az. vagy eg.yügyűnek tekint, vagy elvárja, hogy én tekintsem őt egytigyű- nek... Az elmúlt másfél esztendőben azt hiszem az ciféle áltekintélyt sikerült leküzdenem... De van en­nek a kérdésnek egy nehe­zebb oldala is. Ahogy a szí­nész mondanivalójának réte­geit felhasználja élete folya­mán, mindig távolabb jut. Elvontabb (nem elméletibb!) dolgokra vágyik. A felületre már nincs szüksége. Arra, ami a fiatalnak még termé­szetes újdonság. A fiatalok persze sok mindent tudnak. Sok mindent örökölnek. Rajtvonaluk közel van ah­hoz, ahol mi. most vagyunk. S hozzásegíthetik az emberi ahhoz, hogy a fejében ment­hetetlenül kialakult sémákat (ni. a pesszimizmust, hogy én ezt úgyis tudom, ezzel már nem érdemes foglalkoz­ni) revízió alá vegye. — S az ilyen revízió csak ,.színváltozással” elképzelhe­tő? — Véleményem szerint, ha Valaki valóban csinálni akar valamit, a körülményeit kel) megváltoztatnia. Ki kell pél­dául lépnie a korábbi, meg­csontosodott érintkezési for­mákból. Az új környezetben az ember előéletének csak szakadt foszlányait viheti. Önmagát — bensőséges kap­csolatokkal is —, mindennap újra hitelesítenie kell. S az is bizonyos, hogy az ilyen kapcsolatok kialakulásához ügy, kell, ügyek kellenek. Közös munka, küzdelem pél­dául a színház létéért, éle­téért. Másként igazi bajtár- siasság nem születik ... — Mindezt korábban nem éreztem. Talán azért, mert a pesti színházak állandó és változatlan' együttesek. Bizo­nyos törvényekkel, amelyek elől nem lehet kitérni. Pe­dig az állandóan fenntartott „status quo”-k, s az, hogy csak nehezen töltődnek fel új arcokkal bizonyos helyek, elveszik a színháztól a kez­deményezés erejét. Feszült­ség keletkezik, mely nem az előadásokat teszi drámaib­bá, feszesebbé, hanem a tár­sulat belső életét nehezíti... Ezért hát meggyőződésem: a színházaknak is megvan a maguk életkora. S arra is van valamiféle Íratlan tör­vény, meddig érdemes egy- egv színésznek ugyanott ma­radnia. — Bizonyos mérleget most már bizonyára készített: mit adott önnek az új munka­hely? — Kecskeméten a színház a város egyik igazi szóra­kozóhelye. Az is természe­tes, hogy közvetlenebb kap­csolat van a város élete és a színház között. Itt szemé­lyesen is érint mindenkit a színház sikere, vagy buká­sa. Talán büszkébbek is a maguk színházára. Tehát, hogy kicsit közhelyesen fe­jezzem ki magam: a színház része a város mindennapi vérkeringésének. Ez pedig rendkívül fontos, mert vé­gül is a színház sorsát az fogja eldönteni, hogyan tu­dunk az ország életébe ele­venen bekapcsolódni. — Más lapra tartozik, hogy nekem az a meggyő­ződésem: épp az a magyar művészi élet vldékiessége, hogy egyfajta önostorozó in­dulattal szidjuk. Hisz művé­szetünk (színházunk) értéke minden szidalom ellenére bármelyik ország színvona­lának megfelel. Csakhogy mi mindenáron a „világszín­vonallal” kívánunk lépést tartani! Pedig ezzel nem me­gyünk semmire. Gogol, a Holt lelkek: — ha az akkori világkultúrát nézem —, „Vi­déki” ügy. De épp az ilyen vidéki müvek által tudott az orosz irodalom csodálatos magaslatokba eljutni. Keve­sebb ..nagyvilági” igyekezet­tel talán alkalmasabbak len­nénk arra, hogy rendkívüli 'produkciókat hozzunk létre. Kérdésére visszatérve: talán ez a következtetésem is egy­fajta mérleg. — Ezek szerint, ahonv mondani szokás: „bizakodó és elégedett"? \ — Túl egyszerű volna azt mondanom, hogy optimista vagyok. Amikor Kecskemét­re szerződtem, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy most jó lapra leszek. Sem­miféle garancia sincs arra sem, hogy például a kecs­keméti színházban levő lehe­tőségek meg is valósuljanak. Anyagi okok miatt pl. na­gyon nehéz igazán tehetsé­ges fiatalokat nagyobb szám­ban odahozni. S a vidéki színházak megítélésében, fel­adataik megadásában is ta­pasztalható bizonyos me­revség. Látom, számos olyan elképzelést, hogy lehetne ezt vagy azt másképp is, bizo- nyosíajta hitetlenség kísér. Olykor megfogalmazói is szégyellik lelkesedésüket. Mégis az a véleményem, ha művészként, emberként élet­ben akarok maradni, nem kerülhetek olyan helyzetbe, hogy egyrészt elégedetlenül morgok, másrészt magam sem csinálok semmit. Kény­szer vitt Kecskemétre, de azért hit is: ha nem is most, azonnal, s talán nem is mi, de hátha majd később má­sok ... — S még valamit: egyál­talán nem érzem, hogy ál­dozatot hozok, nincs az én döntésemben semmiféle hő­siesség. Az ember a maga körülményei közt kozkáztat. De egyébként is az az érzé­sem: nincs olyan nagy kü-j lönbség a pesti és a vidéki j színészek között. Budapest és Kecskemét egyaránt ehhez az j országhoz tartozik. Mindkét- ; tőben magyar színész az em- j bér. A két város között a távolság 84 kilométer. Se több. se kevesebb. S itt is, 1 ott is akkor színész valaki, ha képes igazi szellemi tel­jesítményi felmutatni. . N. T. I NÉPDALESTRE KÉSZÜLNEK NEKÉZSENYBEN Községünk ben, a Hazafias Népfront kezdeményezésére megalakult c iterazenekar eredményekben gazdag más­fél évre tekinthet vissza. Szép sikerrel szerepeltek a „Hangony menti napok Cse­pelen" rendezvényen, s az ózdi járás több községében is sokszor megtapsolták ezt a gyári munkásokból, bányá­szokból, gyermekekből álló együttest, színvonalas műso­ráért, A Hazafias Népfront helyi bizottsága az április 25-én este hét órai kezdettel meg­rendezésre kerülő népdalest levezetésére meghívta köz­ségünkbe Vass Lajos. Er kel- dijas zeneszerzőt, aki a meg­hívást elfogadta. Lakossá­gunk lelkesen készül arra, hogy az a népdalest kiemel­kedő eseménye legyen fa­lunk kulturális életének. Anga Lajos tanácstag Nekézseny MEGÉPÜL AZ AUTOBUSZFORDULO „Meddig kell még vár­nunk ..címmel lapunk március 7-i számában közöl­tük Magyar László levelét, amelyben Fáj község lakói nevében kéri az autóbusz­közlekedés megindulásához szükséges forduló megépíté­sét. Zsiga Sándor, Fuiókércs községi közös Tanács elnöke válaszol: „Gyakran visszaté­rő problémaként {merült fel végrehajtó bizottsági ülésein­Felhívás Felhívjak kedves fogyasztóink figyelmét, hogy aki 1976. évben víz-, illetve szennyvíz csatlakozót kíván építeni, az igényét vállalatunk építési osztályán 1976. március ?l-ig bejelenteni szíveskedjen. A megrendeléshez 250 Ft készpénz és 1 db 50 Fl-os illetékbélyeg szükséges. Félfogadási idő: kedd 8—15 óra," csütörtök 8—15 óra. Cím: Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat Miskolc I.. Baross G. u. 24. 1/4. A Volán 3. sz. Vállalat szakszervezeti bizottsága pályázatot hirdet a vállalat központjában működű JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT! teendők ellátására. Pályázati feltételek: — Állami és Jogtudományi Karon befejezett jogi végzettség, — két éven felüli jogvégzettségge) összefüggő gyakorlat, Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezéseket írásban, részletes önéletrajzzal a szak- szervezeti bizottság címére kell megküldeni. 3527 Miskolc, Tf. 20S. » Jelentkezési határidő: 1976. április 30. kan az Encs és Szemere köz­ségek között közlekedő au­tóbusz bejárása Fáj község­be. A Volán 3. sz. Vállalat megértette kérésünket és kedvező értesítését örömmel fogadtuk, azonban a hatósá­gi helyszíni bejárás alkal­mával elrendelték, hogy egy 30 méter átmérőjű autóbusz­forduló megépítése szüksé­ges ahhoz, hogy az autóbu­szok bejárjanak. Felvettük a kapcsolatot a KPM Közúti Építő Vállalat cncsi kiren­deltségével, akinek képvise­lője Ígéretet tett, hogy afu- lókércsi tsz útépítésének be­fejeztével egyidöben. még 1975. év végére elkészítik nz autóbuszfordulót. A rendkí­vüli őszi időjárás ezt a szá­mításunkat áthúzta, azonban továbbra is vállalta, hogy tavasszal —, amikor az idő engedi — a munkálatok ki­vitelezését elvégzi. A tanács a fejlesztési alap­ból 50 000 forintot biztosított az aulóbuszforduló megépí­tésére. A március 1-i falu­gyűlés alkalmával tájékoz­tattuk erről Fáj község la­kóit, s a jelenlevők jóleső érzéssel vették ezt tudomá­sul." ARLO NAGYKÖZSÉG FEJLŐDÉSÉRŐL Községünk idősebt) lakói és a környékbeli emberek még emlékeznek rá, hogy az 1971-ben nagyközségi rang­ra emelt Arié néhány évti­zeddel ezelőtt néni sokban különbözött az ózdi járás többi községeitől. Legfeljebb szép természeti adottságai — a tó környéke, pázsitos völgy, főűtmenti elhelyezkedése — a község nagyobb lélekszá- ma és lakóinak munkásjel­lege miatt emelkedett ki a kisebbek közül. De például középületekben szegényebb, szegényesebb volt, mint sok kisközség. A felszabadulás óta azon­ban nagy fejlődésen ment át a járás minden települése. Különösen sokat fejlődött az utóbbi években Arló nagy­község — a szép, új családi házak sokaságáról nem is szólva — egészen szembetű­nő változásoknak lehettünk cselekvő részesei és tanúi. A tó környéki strand és üdülő­telep kiéoitése. a körzeti or­vosi rendelő, két új iskola, az ű.j pártház. a . közutak, járdák, közvilágítás fejlesz­tése, mind-mind ezt bizo- ■ nyitja. Arló nagyközség fej­lődése azonban — az érde­kelt Borsodszentgvörgy és Járdánháza társközségekkel együtt — tovább folytatódik az V. ötéves terv időszaká­ban. Erről győződhettünk meg a közelmúltban azon a tanácsülésen, amelyen a terv­időszak fejlesztési feladatait és költségvetését tárgyalták meg. A fejlesztési feladatok kö­zött szerepel többek között az utak, hidak felújítása, a közvilágítás korszerűsítése, a több csoportos óvoda létre­hozása, az idős emberek nap­közijének bővítése, a parkok és játszóterek fejlesztése: s a tervidőszakban új tanács- házat kap a 8 ezer lakosú három érdekelt község, Arlo nagyközség központban. Mindezt a lakosság megértő és cselekvő támogatásával kívánjuk megvalósítani. An­nak tudatában, hogy az ér­dekelt községek lakói tavaly is személyenként több mint 700 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a községfejlesztési feladatok megvalósításához, bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló, vagy még ennél na­gyobb értékű társadalmi munkát tudunk majd vé­gezni. Papp Emii tanácselnök Arló A Kazincbarcikai Városszépitő Egyesület pá­lyázatot hirdet nyomdai úton sokszorosításra kerülő plakát tervének elkészítésére. A pályá­zatra kerülő '^nyújtott plakáttervnek azt a célt kell szolgálnia, hogy a város lakói igyekezzenek megérteni a tisztaság, a rend. az egészséges kulturált életmód előnyeit és fontosságát. Ébresszen fel a plakát mindenkiben igényt a tiszta, esztétikus életmód iránt. A pályázaton oárki - részt vehet. több pályamunkával is A pályázati kiírást az érdeklődők átvehetik a Kazincbarcikai Városszépítő Egyesület helvi- ségében, Kazincbarcika. Lenin út 34.. 11. emelet, minden hétfőn délu’án 14—16 óráig, vagy pe­dig postán levélben is megkérhetik. Cím: 3701 Kazincbarcika. Pf. 140. A pályamunkák beadási határideje: 1976 június 1., helye: az egyesület címe. A pályázat eredményét június 15-ig kihirdetik. PALY ADIJ AK: A legjobb 3 pályamunka díjazására es megvá­sárlására 10 000 íori*(>4 irányoztunk elő.

Next

/
Thumbnails
Contents