Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

GBzd&sägasan, t&rmeiék^ny&sv Piss és l®i K A szakosodás szerepe » A BVK példája ■ Források, teljesítmények 1976. március 4,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARORS2AG 3 Bár az új közgazdasági sza­bályozó rendszer „eltörölte” hatékonyság mutatójának Midig alkalmazott képletét, a ^Halatok célja változatlanul vállalati tiszta jövedelem, nyereség mértékének nö- 'elése marad. A hatékonyság Megítélése szempontjából (8ye.s vállalatok elvileg tet­tleges formulát alkalmaz­óinak, hiszen a végső célúk Mindig az, hogy egységnyi hőforrással — ráfordítással '' a lehető legnagyobb gaz­dásági hozamot, eredményt íj hjenek el. it ii » 1, A termelő vállalatok a gaz- K tagi rendszer továbbfej­lesztése után is arra tőre­idnek, hogy a termelési 'Öltségek fedezésén és az ál. íami kötelezettségek teljesíté­sit túl, egyre nagyobb nye­rgük maradjon, egyrészt a Működési feltételeik javítá­sra, násrészt a dolgozók ttszínvonalának, jövedel- Msnek emelésére. Az árbevétel, illetve a nye- bség növelésére közismerten tmos út, mód, lehetőség ki. tkozik. Csökkenteni lehet Ó Önköltséget a gyártmány- jjtrkezet átalakításával, s j, Mv sokszor egyúttal kedve­ld feltételek között eladha. y cikkek is állíthatók elő, lavitható a termékek minő­i'fc '^"e és növelhető a termelés Mennyisége is. Ezek a fénye­ik tehát az árbevételek nö­vekedésének irányába hat­nék. Ugyanakkor változatlan ^'bevétel esetén is növelhető nyereség, ha a termelési fordításokat csökkentjük. A 'Módszerek és1 a lehetőségek !°kféiesége közül külön, ti­zeimet érdemel az a megöl­és, amikor a rendelkezé- inkre álló erőforrásokat úgy kombináljuk, illetve helyet- fitjük egymással, hogy a Mrmékegységre jutó ráfordí­tok — egyszeri és folyama. 115 költségek — csökkenjenek. Ennek korántsem egyetlen, Ó nagyon fontos és napja­ikban egyre inkább előtérbe étrülö formája a különböző 'öntű, fajtájú kooperációs te. 'ékenység. A termelő egysé­gek szakosodását és szoros kooperációját, együttműködé­sét a gazdasági, műszaki és társadalmi tényezők fejlettsé­ge. bonyolulttá, gazdagabbá válása indokolja és teszi el­kerülhetetlenné. A munka- megosztás kiszélesítése bizto­sítja a termelés nagymérvű növelését anélkül, hogy a pi­ac felvevőképességeinek kor­látaiba ütköznénk, javítja a termelés koncentrálását, ezen keresztül megkönnyíti a leg­fejlettebb technika alkalma­zását. Javítja a termelő be­rendezések és a termelési te­rület kihasználását, csök­kenti a beruházási költsége­ket és a fajlagos forgóeszköz szükségletet i-s. Ezek — és még oly sokféle előny — arra ösztönzi a vál­lalatokat, hogy a már hagyo­mányosnak mondható mun­kamegosztás formáit, a spe- cializációt, a kooperációt, a kombinációt és a koncentrá­ciót egyre több helyen alkal­mazzák, egyre színesebb és bővülő tartalommal töltsék meg. Ez vonatkozik nagy és középvállalatokra, valamint kisüzemekre egyaránt. így például szép és lanulságos formáit figyelhetjük meg a kooperációnak a Borsodi Ve­gyikombinát, műszaki-, tudo­mányos, gazdasági és fejlesz­tési tevékenységében, életé­ben. Hosszú távét együttműkö­dést kötöttek az új pvc-gyár üzembe helyezésére való fel­készülés kapcsán a német Bunawerke gyárral, amely a különböző szerves műanyago­kon kívül fejlett technológiá­val, jó minőségű pvc-t is elő­állít. A BVK és német part­nere összehangolt műszaki­tudományos kutatásokat vé­gez és ezek tapasztalatait egymásnak kölcsönösen át­adja. Ilv módon megoldható­vá válik mindkét gyár szá­mára a szellemi kapacitások jobb, eredményesebb kihasz­nálása. a termelésben való gyorsabb hasznosítása. Négy éve az államközi szerződés keretén belül a BVK fiatal szakemberei ebben a gyárban sajátítják el a szakma egyes mesterfogásait. Jelenleg is száz fiatal dolgozik ott. hogy hazatérve a „munkaerő koo­peráció” hasznát itthon gyíi- mölcsöztesse. Nemcsak vállalati, de nép- gazdasági szinten is jelen­tős- volt az Ikarus gyártási programjába való bekapcso­lódás. Az Ikarus évente mintegy tízezer darab autó­buszt gyárt. Az autóbuszhoz szükséges egyes alumínium és gumialkatrészek, szereivé-; nvek műanyaggal való kivál-! tása, ennek a lehetőségnek időben való felismerése ko- j moly eredményekkel kecscg-! tét. Nagy mértékű importot j tesz fölöslegessé, fokozza az autóbuszok esztétikai színvo- ■ nalát. A BVK számára pedig gyártmányfejlesztést és pi­acbővülést tesz lehetővé. Jól járnak a vállalatok és mivel az önköltségcsökkentésnek, a nyereség növelésének ez a módja egybeesik az össztársa­dalmi értékítélettel is, jól jár a népgazdaság, az állam is.' Bizonyos fajta kooperáció- ! nak tekinthető a japánoktól vásárolt gyártási eljárás sza. 1 badalom bevezetése. Jelenleg a világon ezzel a technológiá­val állítják elő a legkorsze­rűbb pvc-t. A vásárlással a műszaki fejlesztésre és kuta­tásra szánt összeget takarí­tották meg, s nem forgácsol­ták szét a kutató-fejlesztő apparátust. Egyúttal ez a korszerű technológia biztos alapját képezheti a gyártási eljárás továbbfejlesztésének, i jobb tulajdonságokkal rendel- j kező új pvc-por előállításá­nak. ami természetesen ked­vezőbb feltételek melleit ér­tékesíthető a hazai és külföldi piacokon. A sok közül kiragadott vállalat néhány igencsak em­lítésre és követésre méltó te­vékenységén keresztül is lát­ható — a már szinte elcsépelt ; szó — „a hatékonyságnak, | vagy még inkább az elérendő: cél ok m egközelithetőségén ek sokféle útja. Es ez a kép még nem teljes. Az új tervidő-1 szakban vállalatainknak, a| dolgozóknak, a vezetőknek1 ilyen, vagy még szélesebb ( „tskálán” kell játszaniuk, j Egyrészt, hogy a lehető leg- J gazdaságosabban használják i fel a rendelkezésre álló esz- ! közöket, forrásokat, másrészt: i ! Tavaszi elükészilletsk A Tiszai Vegyikombinát egyik leggyorsabban fejlődő ter­melőegysége a műanyaggyár. Szinte „naponta” jelentkeznek új termékkel. A képen a kötözőzsineg-gyártás egyik folya­mata látható. Fotó: Laczó József a wifzitealHi A tavaszi munkákra ké­szülnek a Isz-ekben és az állami gazdaságokban. Feb­ruár második felében kedve­zett az időjárás. Különösen a hónap utolsó 4—5 napja hozott sok napsütést, enyhe széljárást, ami jótékonyan felszárította a talajt, úgyhogy március elején nincs akadá­lya a gépel> indításának, a szántóföldi munkák megkez­désének. A földeken ország­szerte megjelentek a trakto­rok, és benépesültek a sző­lős- és gyümölcsöskertek. A gazdaságokban sor ke­rült az első tavaszi halár- szemlékre, az agronómusok kijelölték azokat a táblákat, amelyeket legkorábban kell előkészíteni a tavaszi veté­sek alá. Ezeken a földrésze­ken az őszi mélyszántást si­mítják el a munkagépek. Az őszi vetésű gabonák is ezek­ben a napokban kapják meg a tavaszi „starthoz” szüksé­ges műtrágyaadagot. A mák vetését valószínűleg ezen a héten megkezdik a köny- nyebb talajokon. azt a módot keresve, hogy a teljesítményeket, a hozamo­kat folyamatosan növelhessék. Buebert Miklós i Baráti találkozón vettek részt az elmull hét végén az j edelényi járás kisiparosai. A járás területén működő 322 kisiparos közül 210-en fo­gadták el a meghívást, s nemcsak a közös szórakozás­ban vettek részt, hanem azon a beszélgetésen is, melyet dr. Sándor Dezső országgyű­lési képviselő előadása ve­zetett be. A kisiparosok te­vékenységéről szólva, többek között elmondotta, hogy többségük becsülettel dolgo­zik. Sajnos, a járás több községében hiányzik mo­tor- és rádiószerelő, vala­mint cipész. Tapasztalható „az.: is, hogy szamuk csökken, ami a lakossági szolgáltatás­ban hátrányos. A beszélge­tésen szó esett arról, hogy kívánatos lenne a kisiparo­sok nagyobb részvállalása a községépitő társadalmi mun­kában is. A találkozó második ré­szében az öltözködésről hangzott el előadás, amelyet a járás női szabó kisiparosai­nak divatbemutatója köve­tett. A 22 női szabó 59 mo­delljéből a borsodsziráki Horváth Istvánná, a színi Szász Ilona, az edelényi Laczkó Mária és a szendröi Csapó Sándor modelljei nyer­ték meg legjobban a részt­vevők tetszéséi. Hétfőn reggel már vado- bttúj panorámabuszok szál- „ itották munkahelyükre a ^ "bakói bányászokat. A Kács- n'ól, Csenyétéről és Sza­ténéről bejáró dolgozok a gmondhatói, mennyivel '-nyclmescbb, kellemesebb 1 utazás a 43 személyes «árus 211-ben, mint a régi, iVonhasznált Ikarus 31-ben ’olt. Még a rossz utak sem Miinek annyira rázósnak ... Március elsején tehát szép Jiándckkal „kedveskedett” a 'Ólán 3. számú Vállalata a M^héz, föld alatti munkát Végző szénbányászoknak. Az M'tala vásárolt mind a négy bnorániabuszt a Borsodi bénbányák rendelkezésére bocsátotta. Három gépjármű '* lyukóiakat, egy az edelé- ** bj’ieket fuvarozza az akná­P W. ^ A bányászok örülnek az új p s*erzeményeknek. A bizal- (t Miak és a buszok vezetői bocinlista szerződésben vál- 'aiták, hogy óvják, vigyázzák 3 5 tetszetős kivitelű, korszerű y Manorámabuszokal. Megyéit lezigszÉsápréi a Magyar Mezőgazdaságban A Magyar Mezőgazdaság című hetilap legutóbbi szá­ma „Az ez évi tervekről és a fejlesztés időszerű kérdései­ről” címmel közli Faragó Károlynak, a Borsod-Abaúj- Zemplén^ megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetőjének cikkét. Az írás összegezi a megye mezőgazdaságának múlt évi eredményeit és gondjait, ismerteti az idei tervcélokat, és azoknak főbb jellemzőit. A növénytermesztés vo­natkozásában a megyei ösz- szegezés rámutat; az idei esztendő jó alapozását jelen­ti. hogy az elmúlt év őszén közel 1)000 hektárral több kenyérgabonát vetettek — időben és jó minőségben — közös gazdaságaink. Cukorrépából, napraforgó­ból és burgonyából me­gyénkben az elmúlt évi ve­tésterülettel számolnak, mér­sékelt termésátlag-növeke­dés mellett. A nagyüzemi zöldségtermesztésben tovább növekszik a fólia alaíti terü- . let és a lakosság friss zöld­ségellátása érdekében mint­egy 6 százalékkal kell nö­velni a szántóföldi zöldség­termesztést is. Az állattenyésztéssel kap­csolatban a megyei tanács osztályvezetője cikkében rá­mutat, hogy az elmúlt évi kedvező árutermelési muta­tók ellenére kedvezőtlen helyzet alakult ki és ebben az ágazatban sok a sürgős tennivaló. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a háztáji és kistermelő gazda­ságokban az összes szarvas­marha-létszám 15 százalék­kal, a tehénlétszám pedig 14 százalékkal lett kevesebb. A sertéstenyésztésben szinte kritikus a helyzet. Az összes sertéslétszám közel 28 szá­zalékos visszaesése mellett a kocalétszám 20—21 százalék­kal csökkent, A sertéstc-- nvésztésben az idén meg kell alapozni a vágósertés-terme­lés 1077. évi növelését. A háztájiban legalább 10, a kö­zösben 20 százalékkal kell növelni a kocalétszámot. A háztáji és kistermelő gazda­ságok részére újabb kocaak­ciót, kel! szervezni. Sürgősen szükség van arra is, hogy a közös gazdaságok a nemrég megürült férőhelyeiket kor­szerűsítve, újra feltöltsék, s emellett a közös tulajdon­ban levő kocákat háztáji férőhelyen helyezzenek el. A szarvasmarha-tenyész­tésben a háztáji tehénlét­szám további csökkenését kell megállítani, elsősorban a közös gazdaságok háztájit fokozottabban segítő maga­tartásával. A tsz-ekben a. terv: W70-bav, 1300 darab­bal növelni a tehénlétszámot. A közös gazdaságok juhte­nyésztésében — a koncent­ráció folytatása mellett — az elmúlt két év létszámnöve­kedési ütemét keil tartani. Az anyajuhlétszám megyénk­ben 7.5 százalékkal, mintegy 7000 dardbbal fog növekedni. Kilenc lány és nyolc fia­talember első munkanapját kezdte az épülő Tiszai Kő- olajfinomítóban. A T1FO ösztöndíjasai voltak a 318. számú Komáromi Szakmun­kásképző Intézetben és most, miután befejezték a tanul­mányaikat, a vállalat vezetői ünnepélyes külsőségek köze­pette fogadták őket leendő munkahelyükön. Ezután mind gyakrabban kerül sor a mostanihoz ha­sonló eseményre, hiszen a jövő év végén mar termelni kezd az olajfinomító, tehát kellenek a jól képzett szak­emberek. Ahány fiatal, annyi helyről érkeztek Leninvárosba. Van közöttük polgári, ároktői, ti- szadadai és persze helyi la­kos is. A lányok is, a fiúk is, érettségi után kerültek Ko­máromba, hogy megtanulják a választól! szakmát. Másfél évet töltötXek az intézet fa­lai között, A lányokat Varga József, a tárolótér üzemvezetője tájé­koztatta arról, hol lesz a munkahelyük. Elsőként Palla Ildikót- kérdezem. — A tárolótér berendezé­seinek kezelését és működte­tését végezzük — hangzott a tömör, szakszerű válasz. — Ez tehát azt jelenti, hogy műszakba keli járniuk? Nem késik a válasz. — Igen, de nem okoz prob­lémát, fiatalok vagyunk, va­lahol el kell kezdeni. — Hogyan szánták rá ma­gukat. hogy érettségi után szakmát tanulnak? — Kedvező ajánlatot kap­tunk a vállalattól. Megígér­ték, hogy később biztosítják számunkra a továbbtanulási lehetőséget. — Nem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta? — Nem — mondta hatá­rozottan. — Szüleim is ipari üzemben dolgoznak, nem messze tőlem, a Tiszai Erő­műben. Tar Mária tiszadadai szü­letésű és Tiszalökön érettsé­gizett. — Jó ismerősöm Ildikó, 6 mesélt annak idején az itteni lehetőségekről. És én nem ha­boztam, együtt jelentkeztünk. Baka Éva a mezőcsáti gim­náziumban szerzett érettségi bizonyítványt, különben árok­tői lakos: — A pályaválasztás alkal­mával felkerestek bennünket Leninvárosból és ekkor tud­tam meg, hogy kőolajfino­mító épül. Érdekesnek tar­tottam a kőolajfeldolgozást, ezért választottam ezt a szak­mát. Ildikó, Mária és Éva jó eredménnyel végeztek. Erdé­lyi Katalin, Csizmadia Erzsé­bet kitűnő, Csetneki Ilona je­les rendű tanulója volt a szakmunkásképző intézetnek. A fiúk közül Baranyai Sándor és Répánszky József bizo­nyult a legjobbnak. Mindez kifejezésre jut a bérezésben is. amely egyálta­lán nem lebecsülendő. A fia­talok elmondták, hogy havi 2200 forint alapbért kapnak. Ehhez jön még a tanulmányi eredmény után. a vállalat, ál­tal biztosított kiegészítő bér. Ha például valaki közepes osztályzatot ért el, 2300 fo­rintot kap. míg a kitűnő ered­ményt elért fiatal szakmun­kásnak 2500 forint havi fize­tést garantálnak, amely folya­matos műszak esetén még tovább emelkedik. Jelenleg hatvan fiú és lány — köztük húsz érettségivel rendelkező fiatal — tanul Ko­máromban. Egy részük az idén, másik részük jövőre vé­gez. A vállalat vezetői azt tervezik, hogy 1976-ban to­vábbi negyven — középisko­lát végzett fiúval és lánnyal kötnek tanulmányi szerződést. Lovas Lajos Utólag táppénzre Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyermeket lia- zaküldik a bölcsődékből, óvo­dákból. Eddig a szülőknek, aki hazavitte a gyermekét, még aznap táppénzre kellett vétetnie magát. Ha ez nem sikerült, úgy előfordult, hogy igazolatlan munkanapja volt. Mivel nem mindig van rá mód. hogy a szülő még az­nap táppénzre vetesse ma­gát — a közösségből pedig mindenképpen el kell vinnie gyermekét — ezzel kapcsolat­ban sok panasz merül fel. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és az Egész­ségügyi Minisztérium állás­foglalása most előírja, hogy a gyermek betegsége esetén a bölcsőde, óvoda igazolást köteles adni és ennek alap­ján a szülőt utólag — más­nap —, visszamenőleg is táp­pénzre vehetik.

Next

/
Thumbnails
Contents