Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
1976. március 24., szerda £SZAK-MAGYARORSZAG j A tardi Béke Termelőszövetkezet irodájában Stefan László elnök az időjárás miatt kesereg. Nem csoda, hissen március első napjai tavaszt Ígértek. A szövetkezetben is hozzáláttak a tavaszi Vetések talajelőkészítéséhez, dolgoztak a simítok, amikor ßergely megrázta szakállát”. Az egy hétre visszatért tél a nagy mennyiségű hó — kiajci az olvadás után itt maradt sár megszakította a tavaszi munkák folyamat, ossá- Eát. Abbamaradt a talajelő- Uszités, s emiatt késik a bortó, a tavaszi árpa vetése. Persze, nemcsak az időjá- >ás okoz gondot. Az év első hónapjai mindig nagy feladatókat rónak a szövetkezeti Vezetőkre. Március, a tervké- úftés, a „hogyan tovább” tóöszaka. így van ez Tardon I«, ebben a dombos-lankát; hél-borsodi községben. — Szövetkezetünk 2864 hektáron gazdálkodik. Ebből 2090 hektár a szántóterület, *30 hektár a rét, a legelő. Adottságaink megfelelnek blind a növénytermesztésre, blind az állattenyésztésre. — tóondta, mintegy bevezetőként Stefán László. A statisztikai adatok ismertetése után megkérdeztük elnöktől, a jövőt kutatván: tói változik a Béke Tsz-ben '976-ban, az elmúlt esztendőhöz viszonyítva? — Csökkenni fog a búza Vetésterülete... A válasz első mondata a Meglepetés erejével hat. Ész- Voveszi ezt az elnök is, mert A magyarázat nem késik. Fontos a fajtaváltás —- Eddig az összes szántó- területünknek csaknem 50 s?ázalékán búzát termesztettünk. Nem egy-két hold volt 8Z a terület, ahová éveken Át — monokultúrás termeszében — mindig búza ke- •filt. De ha véletlenül más Volt az elővetemény, — leggyakrabban kukorica — a 'vésői betakarítás miatt korántsem tudtunk olyan ta- fajelőkészítést végezni, és 'dobén vetni, mint azt a heves agrotechnika megkövezi. Ezért a helyes növény- termesztési szerkezet kialakítása érdekében elhatároztuk; idén ősszel kevesebb eszi búzát vetünk. Ez a kevesebb is 800 hektárt, tehát méreteinkhez képest jelentős Nagyságú területet jelent. Tavaly 34 mázsás hektáronkénti Átlagtermést értünk el őszi “üzából. Most az a tervünk, bogy a terülelcsökkenést ho- Aamnöveléssel pótoljuk. Idén mázsás átlagot tervezünk, vs 1980-ra el akarjuk érni a hektáronkénti 40 mázsát, hogy mit kell tennünk ehhez? Kezdem a fajtakérdés- sel. Eddig jobbára csak Be- Aosztája fajtát termesztettünk. Ezt fokozatosan felváltjuk a Mironovszkaja 808-as- AAl, amely intenzív körülmények között öt-tíz százalékáéi többet terem a Bezosztá- Mnál. Szárazságtűrése jó, Aem pereg, könnven csénel- netö. A más'k kiválasztott A'tánk a Kavkáz. amelv még a Mironovszkaiánál is I lobi-» termőkéoességű. A faj- Ileválasztás mellett elsősor- | “an az időben és jól végzett miuirnunkőktól, a fokozot- jebb istálló- és műtrágva- .“'használástól várhatunk si- ™rt, magasabb termésálla- 8ot. Gépesítés és takarmánvbázis A búza csökkenő vetésterületét hallván természetes a ^vetkező kérdés: Mi kerül A helyére? — Mintegy 50 hektárral növeljük a napraforgó és 20 nektárral a cukorrépa terültét. Az előbbi termesztése 8uzdaságos. az utóbbinál a néngazdasági elvárás az inA kukorica a tardi termelőszövetkezetben kettős szerepet tölt be. Egy részét áru- növénykénit értékesítik, nagyobb része azonban az állattenyésztés abraktakar- mány-szükségletét fedezi. Jó termőképességű marton vásári fajtákat termesztenek, mégis az elmúlt évben csak 43 mázsás átlagtermést értek « el. . | — Valóban, ezzel az ered- • ménnyel nem dicsekedhetünk. Sajnos, az 1974. évi kedvezőtlen ősz miatt tavaszi szántásba került a kukorica, ritka tőállománnyal kelt, ami alapvető oka az alacsony.ho- zamnak. Gond nálunk a gépi betakarítás is. A régi kombájnaink teljesítménye már nem megfelelő, a ta- • valy vásárolt két SZ—5-ös- höz pedig még nincs adapterünk. Ősszel is a Mezőnagy. • mihulyi Állami Gazdasághoz kellett segítségért fordulnunk. * | A szál ásták ármány-bázist a 253 hektár lucerna', «z 57 hektár vöröshere, valamint az 530 hektár rét-legelő terület biztosítja. Elsősorban a bevétel szem- ■■ pontjából jelentős, a szövetkezetben a Miko-féle kötetlen tartású marha-, elsősorban bikahizlalás. Tavaly 240 hízóbikát és 120 üszőt adtak át az állatforgalmi vállalatnak. A tehenészet még nem számottevő ágazat. Igaz, a jelenlegi 76-os tehén^Mszá- mot ez év végére 110-re, 1980-ra pedig 200 darabra kívánják fejleszteni. Ehhez természetesen férőhelybővítés is szükséges. Terveznek egv 100 férőhelyes tehénistállót, amelynek építését legkésőbb 1977-ben kezdik el. A 76 tehén fejésl átlaga 1935 liter volt az elmúlt évben. Bizony, nagyon alacsony. — Sajnos, a legfőbb baj j a nem megfelelő gondozás- I ból adódik. A tehenészek hamar „letudják” a munkájukat, hogy minél több szabad időt nyerjenek. Nem elég lelkiismeretesek. a tejet gyakran nem csepegtetik ki az utolsó cseppig. Persze, ahhoz, hogy a tervezett 2600 literes fejésl átlagot elérjük, a munkafegyelmen kívül javítani kell a takarmányozás minőségéti, korszerűsíteni kell a gyepgazdálkodást. Legelőink jelentős> része felújításra szorul... Munkaszervezés,' munkafegyelem Az elnök szavaiból megragadta figyelmünket a munkafegyelem kérdése. Annál is inkább, mert a tehenészetben — Stefán Lászlótól tudjuk — mindössze négyen dolgoznak. önkéntelenül felmerül az emberben a kérdés: milyen a szövetkezetben az ellenőrzés, ha ilyen kevés létszámnál sem tudják betartatni a technológiai fegyelmet? Milyen lehet a vezetés ilyen irányú munkája? ... Tény: kevés szakemberük van. Főagronómusuk technikumi végzettségű, az' állat- tenyésztő felsőfokú technikumot végzett. Több ágazati vezető kellene... Talál» a jövőben ilyen téren javul a helyzet Idén egv friss diplomás kerül hozzájuk a gyöngyösi főiskoláról, és van egy másik ösztöndíjasuk is, aki most harmadéves egyetemista. | Nem nagy tsz a tardi, de a gondokat, a feladatokat nem is az üzemnagyság szüli. Kiderült ez a Stefán Lászlóval folytatott beszélgetésünk során is, aki a Béke Tsz előrelépését három probléma megoldásához kötötte: meg kell oldani a szakemberellátást, — javítifni kell a vezetés tervező- és * főleg szervező munkáját — és minden területen a munkafegyelmet! Tardon, csak ezen feladatok megoldásával juthatnak előbbre. llajdu Imre TeliesíMe első negyedéves tervei a ICIfl Az ország legnagyobb és legkorszerűbb cementgyárában jó eredmények születtek ebben az évben. Az első negyedévre a HCM-bcn 135 ezer tonna cement gyár pisát tervezték és március a 22-i adatok szerint eddig 143 ezer 381 tonna cementet /őröltek. A íervet így legalább 20 ezer I j tonnával teljesíthetik hil a1 hónap, illetve a negyedév végéig. Hasonlóképpen jól alakultak az égetett mész előállítás eredményei is. A tervezett 38 ezer tonnával szemben március 22-ig 28 277 tonna égetett mcszet állítottak elő. Tegnap délután szakszervezeti bizottsági ülést tartottak a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárában, melynek napirendje a nyereségfelosztás elvének ismertetése, elfogadása volt. A BVM Miskolci Gyára az elmúlt évben jó eredményeket ért el, többek között 523 ezer négyzetméter mozaiklapot állítottak elő. Nyereségtervüket 7,5 millió forinttal tellei Gyárában jesilették túl. Ma reggeltől a betongyáriak számára megkezdik a nyereség kifizetését, ami 19,6 napi bérnek felel meg és dolgozónként átlagosan 2498 forintot tesz ki. A BVM Miskolci Gyárában az összes nyereség 2 százalékát fordítják szociális, kulturális célokra, egy százaléka pedig tartalékalapot képez. A BUBIV encsi gyárában Podráczki Mária a kárpitosrész- lcgbcn dolgozik. Képünkön műbőrrel vonja be a fotelokat. Fotó: Laczó József A kárpitos Elosztani csak azt teltet, Mint ismeretes, kifizették a nyereségrészesedést a Lenin Kohászati Müvekben. Az elmúlt évi munka eredményével együtt kapták meg a törzsgárdatagok a 800—3800 forintig terjedő törzsgárdaju- talmat is. Ez utóbbit — a kollektív szerződés által meghatározott feltételek alapján — tavaly fizették először. Ennek kapcsán a gyár két olyan dolgozóját kerestük fel, akik a nyereségrészesedés mellett a legmagasabb — 3800 forintos — törzsgárda- jutalomban részesültek. Mit végeztek a gyárban az eltöltött évtizedek alatt? Erről beszél Frigyik József fő- olvasztár és Kasza Mihály elöíorrasztár. * — Harminchét évvel ezelőtt, 1939. augusztus 1-én kerültem kohásztanulóként a gyárba. Dolgoztam olvasztár- segédként, olvasztárként, acélgyártóként, majd 1970- töl főolvasztárként tevékenykedem. A 8 martinkemence munkájának folyamatos ellenőrzése, a munkavédelmi előírások betarttatása, az anyag- és szerszámellátás biztosítása tartozik — többek között — feladatkörömbe. — Szép, de nehéz a munkánk. Folyamatos üzem lévén, naponként kell úrrá lennünk az izzó acél felett. Ha hív a gyári duda, nincs család, névnap, ünnepnap, vasárnap, menni kell, beállni a többiek közé. Két kezemen összeszámolhatom, hány karácsonyt töltöttem együtt a két gyerekkel. — Szerelem ezt a férfias kitartást kívánó szakmát. 37 év nagy idő, többször elgonU dolkoztam rajta; ha újrakezdeném, ismét csak olvasztár lennék. Örülök — hogyne amit megtermelünk örülnék — az anyagi megbecsülésnek, de fontosnak tartom azt is, hogy vállalatunk vezetői és szakszervezeti bizottságunk a gyárhoz való hűség jeleként biztosítja a törzsgárdajutalmal. Hogy mire költőm? Szép családi házunk van a Baráthegyen, a berendezés kiegészítésére fogjuk költeni egy részét. * — Lakalostan ulokcnt ke britem 1932 nyarán. Voltam lakatos, meós, anyagi rányíló, végül 1971-ben kerültem a durvahengerdébe előíorrasz- tárnak. A kohászat, a kohászszakma szeretete Öröklődött, hiszen édesapám is itt dolgozott, a lemezollónál volt előmunkás. Ű 36 évet töltött a gyárban, én már 44-et. Bizony, tudnék miről mesélni neki: a sok új létesítményről. a dolgozók megbecsüléséről és pei-sze a törzs- gárdajutalomról is. Amikor tavaly — a várakozással ellentétben — igen vastagnak tűnt a boríték, el sem akartam hinni, hogy ,a munkaviszony elismeréseként külön jutalmat kapunk. Jólesett. s megsokszorozta akaratomat. hogy minél jobb, pontosabb munkával viszonozzam az anyagi megbecsülést. Jól tudjuk: elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Ez alól a nyereség sem kivétel ... öt hónap múlva nyugdíjba megyek, kevés időt töltök már a gyárban. Nehéz megválni, hiszen egy életen át itt dolgoztam. Mégis, amikor szeptemberben búcsút veszek az üzemtől, a gyártól, jóleső érzéssel gondolok az elmúlt évekre. Nyugdíjas napjaimban pedig várnak a kis telkemen levő szőlőtőkék, a gyümölcsfák, s az a tv-készü- lék, amelyet a régi helyett a nyereségből és a törzsgár- dajutalomból veszünk. Szemes I. János Hagyományok és tervek FIGYELEMREMÉLTÓ hagyományai vannak már az újítási tevékenységnek a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárában. Az üzem rendszeresen kidolgozza az újítási íeladatterveket, amelyek alapján különböző pályázati felhívásokkal fordul a dolgozókhoz. Újítások azonban nemcsak a pályázatokra érkeznek: jelentős az egyéni kezdeményezések száma is. A múlt esztendőben például nem kevesebb, mint 82 újítást nyújtottak be a dolgozók. Ezek közül 37-et már be is vezettek a gyárban. Megvalósithatatlannak csupán 25 újítás bizonyult. Néhány közülük további „csiszolást” igényel, a többit végleg elutasították. Húsz újítást pedig —, amelyeket szintén az elmúlt évben adtak be, — most bírálnak, el. A már megvalósított, bevezetett újítások igen jelentős gazdasági megtakarítást eredményeztek. Az új módszerek anyagi haszna 1 millió 72 ezer forintot tett ki tavaly. A legtöbb pályamunka a miskolci leien dolgozóitól érkezett. Az elmúlt évben inkább az idősebb szakemberek tűnlek ki; a legtöbb újítást, amelyeket be is vezettek, ők nyújtották ’■‘e, s mintegy 43 ezer 50U forintot fizetett ki a gyár részükre újítási díjként. A legjobb elgondolások közül jelentőségét tekintve kiemelkedik egy, amelyet az üzem kazincbarcikai telepének két munkása dolgozott ki: megoldották ezzel a harcikat telepen gyártott födémek rakodási gondját. Az úgynevezett „Molétta” rakodógép megfogószerkezeiének módosításával gyors és biztonságos lelt a termékek rakodása. s megszűnt a fizikai munka. Az „ötlet" mintegy 300 ezer forintos megtakarítást jelent évente. A MÁSIK, nagy hasznot hozó újítás a gyár bodrog- keresztúri telepén született meg. Sikerült mégszüntetni a zsaluvibrátorok motorjának gyakori leégését. így mintegy 250 ezer forintos megtakarítással számolnak évente. A tavaly beadott újítások különböző munka folyama lókra vonatkoznak. Számos kivitelezhető elgondolás érkezett például a különböző gvártási problémák megoldására, a sablonok módosítására, az anyag- és energiatakarékosságra, s az import alkatrészek helyettesítésére. Az utóbbival kapcsolatban például hét javaslat is érkezett tavaly. Benyújtóik általában azt dolgozták ki, hogyan helyettesíthetők a különböző típusú, olasz és NSZK gyártmányú mozaiklap présgépek és csiszológépek import alkatrészei? A legjobb elgondolás a miskolci telepen vetődött fel. A Henke típusú csiszológép főtengely csapágyazásának módosításával sikerült kiküszöbölni az importból származó alkatrészeket. Ezekkel a módosításokkal mintegy 60 ezer forint éves megtakarítást értek cl. Tizenöt azoknak az újításoknak a száma, amelyek a munkásvédelemmel kapcsolatosak. Közülük ölöt már meg is valósítottak. Az egyik például a rakodás gépesítésére vonatkozik. Esv hasznos ötlettel sikerült • jelentősen csökkenteni a porszennyeződést is. A csiszo'ókő gvártá- sánál pedig a kézi beton- tömörítést szüntették meg. Ugyancsak a nunkásvéde'em- mel kapcsolatos a gyártósorokon alkalmazott emelőkészülékek cseréjének megkönnyítése. A dolgozók régi, jogos igénye volt, hogy megakadályozzák a gőz kiáramlását a szántókamrákból. A probléma megoldódott: az újítók egy tömitőberendezést készítettek, amelyet már fel is szereltek. Az újítási tevékenység egyéb bizonyítéka, hogy a miskolci gyár évek óta jól szerepel a BVM gyáregységei közti újítási versenyben. S e hasznos vetélkedésben rangos helyet foglalnak el megyénk nagyüzemei között is. Kiemelkedőek az egyéni eredmények is. Az elmúlt két esztendő alatt például nyolc dolgozó kapta meg a Kiváló Újító kitüntetést. Egy dolgozónak pedig odaítélték a Kiváló Feltaláló kitüntetést. A HASZNOS MOZGALOM az idén tovább folytatódik. Ez ideig 15 újítást nyújtottak be a dolgozók. Kettőt közülük már meg is valósítottak. A többi még a bíráló bizottság döntésére vár. Az idei újítási feladattervek még csak részben készültek el. a tavalyi pályázati felhívások között azonban akad még olyan, amelyre nem érkezett pályamunka. Ezek a felhívások továbbra * is érvényesek. Az üzem vezetősége várja a dolgozók javaslatait a DH- mozgalom kerekében hirdetett újítási pályázathoz \ jelen feladatai közé tartozik néldáu] a mo'-iklapok meg- fele’ő fényezése, s a cement- silók ' szintál! á'te’zésének megoldása is. Déváid Hedvig
