Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
WT6. március 21., vasárnap ÉSZAK-WAGYARORSZÄö 9 iC ICözel egy esztendővel ez- 'ü , előtt jelent meg először az :* Észak-Magyarország környezetvédelmi cikksorozatának sí egy-egy aktuális témát lezá- t ró, befejező mottójaként az 1 azóta közismert környezet- védelmi felhívás: már ma kell óvni holnapunkat! * A tudományos-technikai * forradalom növekvő bázisa, nemkülönben az ezen a bázison gazdagodó sikerek mel( léktermékeként elterebélye- ,p sedő környezeti ártalmak hovatovább súlyos veszélynek . teszik ki létrehozójukat, ma- í gát az embert. Ugyanakkor éppen a fejlődés jellegéből, ff annak belső törvényszerűsé-. V geiből fakad, hogy tartósan megállíthatatlan. Az embe- c! liség rohamosan gyarapodó f száma, s az ezzel párhuzamos fogyasztási igénynövekedés őrült fantazmagóriává Dárologtalja szét az iparosí- j! tás, a mezőgazdaság kernizá- lása vagy az urbanizáció nagy léptékű előretörésének [J hátráltatását. A legkorszerűbb műszaki ,j elhárító, ill. védelmi beren- dezések vagy az aktív biológiai offenzíva alkalmazása egy-két évtizeddel ezelőtt t. szinte teljes mértékben ismeretlen volt a gyakorlati , felhasználás területén. Ma Vis' szorít tucatnyi típusú légszűrőkészülék, olajevő mikrobák Uitenyésztett törzsfajai, por* elvonó növényzeti lépcsőze- tek, új rendszerű szemétége(S tők stb. segítik az ember küz- ’ delmét a természet, végső soron pedig önmaga fennmara- i ' dúsának megőrzésére a. Föl- dön. Mindezek felmérése, vala- S mint a jövő különböző idő- ' metszeteinek természettudo- 9 hiányos mérlegelése nagyszerű optimizmussal tölti be a * szakembereket egészen addig a pontig, ahol önmagunk, vagyis az ember szerepe kerül gondolatjelek közé. A történelem bizonysága szerint az " omber már nagyon sokat és nagyon sokszor vétett éppen önmaga ellen. Elegendő csu- nán egyetlen példára, a háborúkra gondolnunk, jólle- ,, hét egyebekre is hivatkozhat- >í nánk. Az ember gyakorta érthetetlen ' közömbössége, nem egyszer tapasztalható nerptörődömsége, túlzott kényelemszeretete, vagy, sajnos, még mindig nem ritka tudatit lansága jó egynéhányszor teremtett áldatlan állapotokat a társadalmak életében. Ta- r nulsásként levonható következtetés maradt: szükséges, nagyon is szükséges, a pil- f lanatnyi jelentőségét a jövőben sokszorta felülmúló fon- ,, tosságú feladat a veszélyek 'már érzékelhető jelenlétének a köztudatban állándó ébren tartása, az egyszemélyes ' társadalmi agitáció szívós munkájának a szüntelen felszínen tartása. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége idejében felismerte a kérdés súlyát, s egyetlen percig sem habozott, hogy élére álljon, gazdája legyen az akkor még bizony gazdátlan mozgolódásnak. 1973 márciusában — a visegrádi környezetvédelmi konferencia periódusában — korántsem volt valószínűsíthető ennek a gigantikus méretű problémának sem a iiazai üteme, sem a védelmi összefogás személyi és tárgyi feltételeinek a konkrét megterem tési lehetősége. Nem lehetett kétséges, hogy azonnali erőcsoportosításra van szükség. Időközben összeállították a környezetvédelmi kerettörvény javaslatát és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a törvénytervezet teljes szövegét megvitatás céljából az ország lakossága ele terjesztette. Harminckét helyen tették meg a kiegészítő javaslataikat. Ezzel egyidejűleg a Hazafias Népfront kezdeményezését a helyi tanácsok is felkarolták és szerte az országban megalakultak a környezetvédelmi őrségek. Másrészről a tömegek között folyó aktív felvilágosító munka eredményeként a különféle társadalmi egyesületekben sorra szerveződtek a környezetvédelmi munkacsoportok vagy bizottságok. (Például , a MTESZ Környezetvédelmi Bizottsága, amely éves tevékenységi programokkal és saját információs bázissal, a Környezet- védelmi Tájékoztatóval ren- relkezik.) Egyre-másra vetődtek társadalmi életünk felszínére a jobbnál-jobb, egészséges kezdeményezések, mint Miskolcon a Környezetvédelmi Iskola, vagy Hevesben a környezetvédelmi minlatei'ülel slb. Bizonyára sokan tisztában vannak vele — vagy legalábbis sejtik —, ám, ennek ellenére a legtöbb borsodi emberben aligha ölt tudatos formát, hogy Borsod megye, s ezen belül is a. főbb ipari centrumok már ezideig is derekasan kivették részüket a környezetvédelmi munkából. A megye és a városok vezető testületéi az eddigi meglehetősen szűkre szabott lehetőségeik keretein belül nagyon sok áldozatot hoztak, hogy az itt lakó emberek élet- és munkakörülményei nemhogy nehezedjenek, de szocialista társadalmunk gazdaság: alaptörvényéből következően lépésről lépésre javuljanak. Létrejött a KÖJÁL regionális imissziós vizsgálati hálózata, az Építésügyi Minőségellenőrző intézet légszennyezőket nyilvántartó és mérő rendszere, az Észak-magyarországi Viz. ügyi Igazgatóság vízminőségvizsgáló állomása. A megyei és a városi tanácsokon külön szervezetek foglalkoznak u környezetet károsító egységekkel, ill. azok szankcionál- tatásával és a befolyó pénzösszegeknek a környezetvédelmi munkát anyagilag támogató szétosztásával stb. Ezen túlmenően ma már az üzemek is egyre behatóbban mérlegelik környezetrongáló szerepük súlyát, valamint az elhárítási lehetőségek megoldási útjait. A Lenin Kohászati Művek csakúgy mintáz Ózdi Kohászati Üzemek, vagy a Diósgyőri Gépgyár éppen olyan állhatatosan keresik a szűrést formák közül a számukra legalkalmasabbakat, mint a Borsodi, vagy a Tiszai Vegyikombinát. Persze az elért eredmények nem látványosak. Igaz, a környezet rongálása sem pillanatnyi jelenségé esemény volt a maga idejében! Évről évre, évtizedeken át tapasztalhattuk szomorúan, hogy elszíneződik, elbüdösödik a Szinva, kipusztul Sajó élővilága, füstösebbé válik Miskolc vagy Özd levegője, már nyár közepén sárgulnak az utakat szegélyező fák lombozatai, köröskörül építik a gyárakat, halmozódik a szemét, túlzsúfolttá zajosodik a miskolci belváros, több az ezekkel kapcsolatosan fejét felütő betegségek száma. Egyre türelmetlenebbé gó- cosodott az országos jellegű környezetvédelmi szervezet létrehozásának követelése. Mind hazai, mind nemzetközi szinten szükségessé vált a tárcák környezetvédelmi terveit és tevékenységeit összehangoló koordinációs tesiüiel felállítása. Igen nagy jelentőséggel bírt az országos szinten életre hivott Országos Környezetvédelmi Tanács. Fokozatosan elibénk tárul a szervezési programok végrehajtásának eredményeként hazánk környezetvédelmi akcióegysége, a különböző szakágazatok összefogásának a csak a szocialista termelőmódban elképzelhető társadalmi méretű sikere. És az ebből a szempontból első szakasznak tekinthető cselekvési sorozat a környezetvédelmi kerettörvény-jn- vaslatnak az országgyűlés általi elfogadásával, ill. jóváhagyásával lezárult,. A gazdasági szükségszerűségből fakadó tömegkezdeményezés a Hazafias Népfront felkarolásával a párt és a kormány munkatervének része lett. az országgyűlés pedig törvénybe iktatta. Az egy. tíz, száz, ezer, millió ember vágya, akarata törvénybe fogalmazódott és törvényben öltött konkrét megjelenési formát. A jövő feladataiban most már mindinkább előtérbe fog kerülni a törvény nyújtotta lehetőségek keretein belül kiszabható „hogyan tovább?” nem kevésbé nehéz gond körültekintő alaposságú számbavétele és valóságba ültetése. Ha azt mondtuk, hogy bizonyos értelemben véve a környezetvédelmi munkának az/első szakaszát befejezettnek tekinthetjük, már ez önmagában is szervesen tartalmazza a problémák második felét, nevezetesen azt, hogy a törvény életbe lépésével előttünk áll a jelentőségében semmivel sem kisebb súlyú, sőt talán a halmozódó gondok minőségét felmérve problémáktól fokozottabban terhes második szakasz! A környezetvédelmi keret- törvényt tehát ügy tekinthetjük. — és úgy is kell tekintenünk! —, mint társadalmigazdasági életünknek egy olyan vívmányát, ami szilárd támasztékot biztosít mindannyiunknak a környezet rongálóival szembeni harcunkban. Dr. Rctlily Gyula Id humora SÉ'CS Ugye. drágám, most nagyon haragszol a te akaratos kis szerelmedre? — Eltaláltad. Paula, és hidd el. ha nem lenr/il a legjobb barátom felesége, hál rögtön el is zavarnálak .. . LONDON, Idősebb úriember keresi fel az ismert pszichiátert.: — Az apám miatt löltem i önhöz, doktor úr Egész nap t csak a színes építőkockákkal j játszik — És mondja leérem, mi : ebben a rossz? — mosolyog 1 o doktor. — Miért ne játszhatna a papa azokkal a kockákkal? — Azért doktor úr, mert azok az ón építőkockáim!. . GENF Az előkelő étterembe betér egy hölgy és étlapot kér Hosszas tanulmányozás után feladja a rendelést, mard külön kívánságként hozzál c szí: ■ _ — Es hozzon nekem egy ugyanolyan salátát. mint amilyent az ablaknál ülő hölgy asztalán látok. — Asszonyom, az lehetetlen — válaszol ilyedlcn a pincér. — Amit ön lát, az nem saláta, hanem egy kalap! ... HAMBURG A férj huszonöt éves érettségi találkozón van. Késöve jár. a felesége megunja a várakozást, és elmegy érte az étterem különtermébe. Férjét egy csinos, miniszoknyás, fia- ta1 nő társaságában találja. amint, éppen pezsgőznek. — Ki ez a lány. Hans? — Nem fogod elhinni, édes szivem Ö a Schulze. Mellettem till a negyedik bében.., Ln népségek I oka jban A forradalmi ifjúsági napok járási megnyitására ez évben Tokaji jelölte ki a járási párt- és KISZ-bizottság. Az ünnepség március 15-én, délelőtt. 9 órakor a tokaji temetőben a 48-as hősök sírjának és centenáriumi emlékművének megkoszorúzásával kezdődött. Az em- lókbeszédben a szónok felidézte azoknak a honvéd- hösölcnek emlékét, akik az 1849. január 22—23-i Tokaj —Tárcái—Bodrogkeresztiír községekben Klapka György honvédtábornok vezetésével vívott csatában fényes győzelmet arattak. Emléküket az lS96-ban emelt bodrog- kereszlúri Klapka-emlékmü őrzi. Számosán bekerültek a tokaji temetési anyakönyvekbe, s a megsárgult halotti anyakönyv lapjai megőrizték hős nevüket. A 48- as honvédsírokból csak Angyal Dániel 24 évet élt honvéd főhadnagy kőbe vésett nevét őrzi síremlék, s itt emelték 1948-ban a tokaji centenáriumi honvédcmlék- müvet. Ennek környékét most örökzöld dísznövényekkel ültették be, s a még meglevő sírok elrozsdásodott vaskerítését, oszlopait újakkal cserélték ki. ami a tokaji Vasipari Ktsz szocialista brigádja áldozatkészségének köszönhető. A forradalmi ifjúsági napok járási rendezvénysorozatának megnyitására délelőtt 10 órakor került sor, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban, ahol az irodalmi színpad szereplése után Eperjesi István, a járási KlSZ-bl- zottság titkára méltatta a forradalmi ifjúsági napok, a forradalmiság — hazafiság — nemzetköziség, és a kongresszusi előkészületek jelentőséget, ifjúságunk szép cs nagy feladatait. Az ünnepséget a járásban megtartott programok: politikai vetélkedő, kézilabda-bajnokság, szavaló- és népdalverseny követték. Glaskó Mihály Tokaj Eredményes munka Bük ka ra n yoson Bükkaranyos község lakói szívesen végeznek társadalmi munkát, s ez az elért eredményekben is megmutatkozik. Az elmúlt: időszakban társadalmi munkával építettük meg az olajtárolót, s a járdát a Báthori úton; kőzúzalékkal láttuk el a Császár Péter utat; csinosítottuk az óvoda udvarát, amit a tanács saját erőből, községfejlesztési hozzájárulásból épített meg. Az egycsoportos óvodának babaházat, kerítésanyagot adott a patronáló Miskolc és Vidéke Áfész. Jó együttműködés alakult ki a társadalmi szervezetek között, amelyet a tél folyamán tarlóit sikeres rendezvények is igazolnak. Az álesz részközgyűlésén mintegy kétszázan jelentek meg, s a Hazafias Népfrontbizottság választásánál is megtelt a Népház nagyterme. A rendezvényeket az óvoda- és úttörőcsapat tagjainak színvonalas műsorai tették emlékezetessé. Községünk az elmúlt öt éy alatt tovább épült, fejlődött, s megalapozott terveink vannak a jövőre is. Napközi otthont, útépítést. ABC-áru- célul * ervre. Szabó Péter MSZMP alapszervezeti titkár « * Öregek köszöntése Szép feladatot oldott meg a városi tanács egészségügyi osztályú, amikor Laninva- rosban megszervezte az öregek napközi otthonát, s az ott dolgozók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy városunk öregjei a szó igazi értelmében otthon érezzék itt magukat, Az itt élők életét lelkes úttörők cs a közművelődési intézmények öntevékeny művészeti csoportjai is igyekeznek megszépíteni. Kedves ünnepség színhelye volt március 17-én is a szépen berendezett intézmény. A Leninváros-Úva- rosi Művelődési Ház népdal- köre és citcraegyüttese köszöntötte kedves műsorral az ittlakókat, köktük a Sándorokat. Nemegyszer bele-be- lekezdctt az éppen műsoron levő dallamba öregjeink éneke is. A 82 éves Horváth Sándor bácsi meghatódoít- ságlől alig hallható szóval ismételgette: „Soha életemben nem volt ilyen boldog névnapi köszöntésem”. Nagyon hálásak vagyunk városunk vezetőinek — mondták többen is —. hogy ilyen gondtalan, vidám örerkor t biztosítanak számunkra. Köszönjük a kedves műsort és reméljük, hogy közös összefogással még sok ihicn szép percet szerezhetünk a lenihvárosi öregek napközi otthona lakóinak. Csefcrki Sándor népműv. felügyelő Heti óvodafejlesztési, ház építését tűztük következő öléves t ozuletek, figyelem! Az ÉTEX közületi ajánlata! Vásároljon nálunk NAGYKERESKEDELMI ÁRON ! 50 000 Ft-on felüli tételnél díjtalan szállítást biztosítunk. Saját szállítás esetén, szállítási költséget térítünk! KAPHATÓ ; kétrészes munkaruha, férfi munkanadrág, pamut és lenzsávoly sötétkék és szürke, szerelő öltöny; barna és enciánkék férfi munkaköpeny; szintetikus és pamut több színben. Női munkaköpenyek; A SZÉP KÖPENY NEM LUXUS! díszített és sima, szintetikus és pamut anyagból, több színben, ízléses fazonokban, nagy választékban kaphatók. TELI VÉDŐRUHÁZATI igényeit már május 1-től tudjuk biztosítani. Továbbá: ágyneműféleségek és egyéb méter-konfekció, lakberendezési cikkek nagykereskedelmi áron! Megrendelést felveszünk: ÉTEX. Miskolc, Szeles u. 71. Telefon? 14-801. — Telex: 62200 ÉTEX egri lerakata. Eger. Münnich Ferenc u. 4. Telefon: 29-60 — Telex: 63338.
