Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

E~ZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. március 20., szombat Nemeslaki Tivadar beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) Nemeslaki Tivadar, Kolló- és gépipari miniszter az or­szággyűlés pénteki üléssza­kán beszámolt a tárca fel­készüléséről, az V. ötéves terv és az 1976, évi terv vég­rehajtására, különös tekintet­tel a gépiparnak és a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. Bevezetőjében elmondotta, hogy a gépiparnak az V. öt­éves tervben is jelentős a feladata, A vállalatoknál és a minisztériumban ma már mindenki tudja, hogv a ren­delkezésre álló beruházás’ és fejlesztési pénzügyi források elég szűkösek, hogy nem sak­kal több anyaggal, és keve­sebb munkaerővel kell meg­oldani feladatainkat. To­vábbra is rendkívül nehéz piaci viszonyok között kell termékeinket értékesíteni. A korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok hasznosításával le­het eredményesen dolgozni. Az -előirányzott, mintegy 40 százalékos gépipari termelés- növekedés mellett a dinami­kusan fejlesztendő termékek, termékcsonortok gyártása át­lagosan 90 százalékkal nö­vekszik. Ezután a dinamiku­san fejlesztendő területek, il­letve termékek meghatározá­sánál a miniszter felhívta a figyelmet, hogv a termék magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, döntően hazai és szocialista importból szár­mázó anvagbázisrg énül ion. hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapoz­ható. A szűkös fejlesztési for­rások miatt rekonstrukciók­kal legyen megoldható a ter­melésfejlesztés. Az előadó kifejtette, hogy . a piaci igények változása miatt módosításokra van szükség. Így az autóbuszok gyártására koncentráltuk az erőforrásokat és ezzel esv- időben leállítottuk a gazda-- ságtalan dömper és traktor készítését, csökkentettük a Csepel típusú tehergépkocsik és _ Diesel-rpotorok gyártását. Ez utóbbiak termelését az V. ötéves terv esztendeiben vég­leg megszüntetjük. Így aütó- inarunk belső szerkezete át­alakul. a munkaerőt haté­konyabban tudjuk foglalkoz­tatni. Elkészítettük a ter­mékszerkezet átalakítását meggyorsító programot, ame­lyet a vállalatok vezetőinek nagy többsége örömmel fo­gadott. A termékszerkezet át­alakításának meggyorsítása magasabb követelményeket támaszt nemzetközi, minde­nekelőtt a Szovjetuniónoz és a többi KGST-országhoz fű­ződő kapcsolataink szemezé­sében. A szelektív feilasz'.es elsősorban a szocialista gaz­dasági integrá"iőha való lbe­kapcsolódásunkkal lehetséges. Ehhez tartozik, hogy mind­azt a terméket, amit az in­tegráció keretében gazdasá­gosabban tudunk közösen fejleszteni és gyártani, nem kell itthon előállítani. Nemeslaki Tivadar a to­vábbiakban a műszaki fej­lesztés kérdéseivel, a tech­nológia korszerűsítésével, a szerelés és anyagmozgatás gépesítésével foglalkozott. A gépiparban a munkáslétszám 23 százalékát az alig gépe­sített szerelés, 12 százalékát pedig az anyagmozgatás köti le. A technológia korszerűsí­tésének gyors és olcsó módja a kiegészítő automatizálás. Közel tízezerre tehető az olyan gépek száma, amelvek hatékonysága .az V. ótéves terv során kiegészítő auro- matizálással lényegesen nö­velhető. Korlátozni, illetve meg kell szüntetni a gazda­ságtalan termékek gyártását. Ugyanakkor törődni kell a lakosság zavartalan ellátásá­val is. Fürdőkádból, automa­ta mosógépből, viilamossze- relési cikkekből és forróvíz­tárolókból a hazai gyártás nem tudja az igényeket ki­elégíteni. Most az intézkedé­sek nyomán mód lesz arra, hogy forró víziéi rolóból, v'illa- mosszerelési cikkekből kielé­gíthessük az igényeket, jobb lesz az automata mosógép- ellátás is. Az öntöttvas-für­dőkád gyártás rekonstrukció­ja csak a tervidőszak végén valósul meg, így az ellátás javulása ezután várható. Ki­emelt feladat közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszvr- inari gépgyártás fejlesztése. Fel kell számolni a termelési párhuzamosságokat. Fomos feladat az előgyártmányok, az acélöntvények, kovácsolt darabok, az alkatrészgyártás fejlesztésének meggyorsítása. Ajs előadó ezután a mun­kaerő-gazdálkodással foglal­kozott. A nem kellő haté­konysággal dolgozó telepeket átcsoportosítottuk. Számotte­vőek tartalékaink a korszerű technika hatékonyabb ki­használásával is: a gépipar­ban a műszakszám alig éri el az 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek értéke 22 százalék. Nagyobb mértékben kell leselejtezni a korszerűt­len gépeket, és így munka­erő-átcsoportosítás révén nö­velhető a műszakszám. A műszakszámot 1,2-ről 1,8-ra kell. emelni, A normában dolgozók aránya 1979-ben 41,8 százalék volt. Ez a szám 39,7 százalékra csökken. Ala­csony a teljesítménykövetel­mények alapján dolgozók aránya is. Lazultak a nor­mák, fontos feladat a nor­mák felülvizsgálata, folyama­tos karbantartása. Legalább 50 százalékra kell növelni a teljesítmény-követelmények alapján dolgozók arányát Az adminisztratív létszám meg­nőtt. A felvételi zárlat mel­let célul tűztük ki az admi­nisztratív munka racionali­zálásával a munkás—alkal­mazotti létszámarány 2 szá­zalékos javulását 1976-bsn. Túlszervezettség is tapasztal­ható, Nőtt a vezetők szárra. Nem ritka a 3—4 beosztottal dolgozó főosztály sem. Ezek bizonyítják, hogy jelentős tartalékunk van az eredmé­nyes munkaerő-gazdálkodás­ban. Az energiatakarékosság na­gyon fontos feladat. Számítá­saink szerint a tervezett in­tézkedésekkel évente 2,5 szá-, zalékos költségmegtakarítás érhető el. Folyamatos tenni­való az anyagtakarákosság is. Az elmúlt esztendő intézke­dései 1,9 milliárd forint ér­tékű anyagmegtakarítást eredményeztek. A vállalati V. ötéves tervek készítésénél a takarékosság és a gyártás­fejlesztés már nem különült el egymástól. Most a végre­hajtás menetében a feladatok ilyen megközelítésére van szükség. Jelentős szerepe van a fel­adatok sikeres megoldásában a vezetési színvonal erősíté­sének. a kádermunka fejlesz­tésének. A vezetőknek érte­niük kell, hogv a tervben meghatározott feladatok tel­jesítése nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Ezután az országgyűlés ha­tározatban engyhangúlag tu­domásul vette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszte­ri beszámolóját és a felszó­lalásokra adott választ. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Aoró Antal, Péter János és Rafíai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját. Napirenden a környezetvédelem Nemcsak pénzkérdés — Olyan időben került sor az emberi környezet védel­mével foglalkozó törvény megszületésére, amikor még van mit védeni — mondottá Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter csü­törtökön a törvényjavaslatot előterjesztő expozéjában. A törvényjavaslat vitája teg­nap, pénteken délelőtt is folytatódott. A témához igen sokan szóltak hozzá, töűbek között megyénk egyik képvi­selője. Hornyák Istvánná is. Rádiósok, televíziósok, új­ságírók vették közre minden szünetben a törvényt előter­jesztő minisztert. Bondor Jó­zsef elvtársnak lapunk szá-, mára is volt néhány perce: — Miniszter elvtárs, a mi medvénkben, de különösen Miskolcon nagy figyelemmel kísérik az emberek a parla­menti ülést. Mit várhatunk mi a törvénytől? — Inkább sizt kérdezze, mit tehetnek annak érdeké­ben. hogy a törvény haté­kony legyen, mert szeretném újra hangsúlyozni, hogy a környezetvédelem nemcsak pénz kérdése. A miskolciak­nak például ott van a termé­szet ragyogó ajándéka, a Bükk. Vigyázzanak rá! Az ember, ha kimegy a szabad­ba. gyakran igen sok kárt okoz. Nem szabad elfelejteni. hogy az ember az egyik leg­főbb szennyező! — Engedjen még égy kér­dést miniszter elvtárs. Való­ban nemcsak pénzkérdés a környezetvédelem, de azért az is! Abból a több 10 mil.- liárd forintból, amit az ötö­dik ötéves tervben az ipari ágazatok a környezetvéde­lemre fordítanak, jut-e arra is, hogy javuljon Miskolc le­vegője? — Ezt így nem lehet ki­mondani! Most az a tó fel­adatunk, hogy izoláljuk az emberi környezet szennyező­dését. Az a feladat, hogy megállítsuk ezt a folyamatot, hogy ne jöjjenek létre újabb szennyező gócok. Ez js hatal­mas összegeket igényel. De szeretnék mégegyszer nyoma­tékosan utalni rá: az emberi környezet védelme nemcsak a központi szervek feladata, hanem minden állampolgáré. Csak így lesz hatásos ez a törvény. Megyénk országgyűlési kép­viselői a szünetekben is a törvénnyel kaocsolatos témát vitatták. Mindenki felfigyelt ugyanis a Szolnok megyei képviselő szavaira, aki ugv fogalmazott, mintha Borsod „bűne” lenne, hogy a Sájó szennyezetten érkezik a Ti­szába ... — Nekünk tisztítani kell a Sajó vizét ahhoz is, hogy ipari víznek felhasználhas­suk — mondotta ezzel kap­csolatban Ollári István kép­viselő. — Vizünk tisztaságában — fűzte hozzá dr. Déváid Jó­zsef —, csak a folyamatban levő nemzetközi szerződések érvénybe léptetése után vár­hatunk lényeges javulást. Hornyák Istvánná képvise­lő felszólalásában is említet­te, amit Olári István itt most szűkebb körben kiegészített: — A BVK szennyvíztisztító telepének építésére a negye­dik ötéves tervben több mint 130 millió forintot fordítot­tak. Az ötödik ötéves terv­ben 800 millió forintot építe­nek be a BVK szennyvizei­nek és kibocsátott gázainak tisztítására. — Mert azt kell végre el­érni — folytatta a gondolatot dr. Déváid József —. hogy a bírságolás ne legyen olcsóbb, mint a tisztítás. Akkor vár­hatunk eredményeket. A vállalati bírságolás té­mája még sokoldalúan szóba került a folvnsói vitában. A BVK-nál például az eddi-d környezetvédelmi akciók nyomán 23 millióról 7 és fél­millióra csökkent a vízb'r?ág összege egy év alatt. Igc,n ám, de ahhoz, hogy 3 és fél millióra csökkenjen tovább ez,az összeg, 50 millió forin­tos beruházást kell megvaló­sítani. A hőerőműnél most épülő pernyeleválasztó pél­dául 130 miliió forintba ke­rül. A környezeti ártalmak közt jelentős szerepe van a mo­dern eszközökkel dolgozó mezőgazdaságnak. Dr. Ne­meth Pál országgyűlési kép­viselő ezzel kapcsolatban el­mondotta: — Az uj törvény kitér a műtrágyák és a növényvédő szerek környezeti károsodá­sának csökkentésére. Terme­lőszövetkezeteink feladata, hogy gondoskodjanak a nö­vényvédelemmel foglalkozó szakemberek alkalmazásúról. Ezeknek az embereknek a képzése azonban központi feladat kell 'hogy' legyen, mint ahogy központi feladat az is. hogy folyamatosan vé­gezzék a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos humán toxikológiai vizsgála­tokat. A környezetvédelemnek ná­lunk, Borsodban tartósan központi kérdésnek kell ma­radnia. Igaz ugyan, hogy van Bükkünk, Zempléni hegységünk, de van Miskol­ciunk. Özdunk, Sajónk és Szinvánk is. Bondor József miniszter elvtárs mondatát idézve. valóban. minőén erőnkkel azon kell lennünk, hogv értékeinket becsüljük és őrizzük, újvárakkor- p,nfat vessünk minden további kör- nyezetousztító hatásnak. Ez rajtunk múlik elsősoroar. Adamovics Ilona a Megemlékezések Tanácsköztársaságról Megemlékezés et tartottak pénteken Moszkvában, a Ma- » gyár Tanácsköztársaság öt- venhetedik évfordulója alkal­mából. A Forradalmi Múzeumban a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság szerve­zésében tudományos konfe­renciát tartottak. A konfe­rencián szovjet és magyar tudósok tartottak előadást. A moszkvai magyar nagy­követségen pénteken délután baráti találkozót rendezte!:. Részt vettek a találkozón a Szovjetunióban élő magyar interncionalisták és leszár­mazottaik, valamint azok a szovjet internacionalisták, akik a magyar Vörös Had­seregben harcollak és véd­ték a Tanácsköztársaságot a külföldi intervencióval szem­ben. Jelen volt a találkozón a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetsége, és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság veze­tőségének több tagja. A Leninvárosi KISZ-bi- zottság 1976. március 19-én a forradalmi ifjúsági napok keretén belül megrendezte az új KISZ-tagok íogadalomté- telét. A fogadalomtételen részt vett Üjvári István, a városi pártbizottság titkára, Sotlcó Józsefné, a városi ta­nács elnökhelyettese. Az ünnepi ülésen Bakonyi Árpád, a KISZ városi bi­zottságának titkára tartott ünnepi beszédet. Az ünnep­ségen 278 fő új KISZ-tag lett fogadalmat a KISZ vá­rosi bizottság zászlaja előtt. Ez alkalomból képviseltcttéK magukat a KISZ városi bi­zottság irányítása alá tartozó KISZ-szervek és szerveze­tek, melyen több mint 400 fő vett részt. Az ünnepség keretén belül a KISZ zászló- bontásának 19. évfordulója alkalmából a KISZ városi bizottsága kitüntetéseket adott át KlSZ-szervezelek- nek és KISZ-tagoknak, Az ünnepség a DÍVSZ in­duló hangjaival ért véget. Az NKP kongresszusa Csaknem négy óra hosszat tartó kongresszusi beszámo­lójában Herbert Mies, a Né­met Kommunista Párt el­nöke áttekintést adott a párt harcáról a két és fél éve tartott hamburgi kongresz- szus óta. Részletesen foglal­kozott a .nemzetközi helyzet alakulásával, az NSZK-ban bekövetkezett legújabb poli­tikai gazdasági és társadalmi fejleményekkel és tájékozta­tott a párt időszerű felada­tairól, közvetlen és hosszú távú céljairól. Nagy érdeklődéssel köve­tett beszédében —, amelyről 20 hírügynökség, 20 tv-lár- sasag és száznál több lap tu­dósított — megállapította, hogy az enyhülési politika újabb eredményekkel gazda­godott és az enyhülés — a hidegháborús erők zavaró manőverei ellenére — ..a nemzetközi élet fő irányza­tává vált. A békés egymás mellett élés lenini elveit —« amelyekről megállapodás született a helsinki értekez­let záróokmányaiban — kö­telező nemzetközi jogi alapú* fogadták el a különböző -tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatainak formálásá­ban”. A Német KP kongresszu­sán, pénteken felszólalt Vla­gyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának tit' kára, a kongresszuson részt vevő szovjet pártküldöttséí! vezetője. Az ÁB éidonségai Az Állami Biztosító ered­ményes tevékenységéről adott számot, szolgáltatásainak idei újdonságait, további terveit ismertette hagyományos ta­vaszi sajtótájékoztatóján Ge- rebenics Imre vezérigazgató pénteken a MUOSZ-ban. Elmondotta, hogy a IV. öt­éves tervidőszakban a mező- gazdaság elpmi káraira csak­nem 10 milliárd forintot, az állami vállalatok vagyonbiz­tosításaira 1,3 milliárd forin­tot, casco biztosításra 200 millió forintot fizettek ki. Az Állami Biztosító január 1,-i hatállyal egész sor szol­gáltatást vezetett be: az utasbiztosításban például díj­emelés nélkül növelték a kü­lönféle térítések összegét, a megnövekedett igényekhez igazították a lakosság új va­gyonbiztosítási lehetőségeit, amelyek a kiegészítő biztosí­tásokkal eavütt ma már a városi és a falusi háztartá­sokban előforduló 24 féle' káresetre fedezetet nyújta­nak. A múlt évben 1,8 millió esetben fizettek ki kártérí­tést., közöttük 1.4 millió volt a lakossági kár. Ez azt is jelenti, bney a biztosították évente több millió órát töl­tenek ügyeik Intézésével. Ezért is törekszik az ÁB az adminisztrációs ügyvitel munka egyszerűsítésért gyorsítására, amelynek .érde­kében egész sor intézkedést vezetett be. Az életbiztosítási összeg felvételéhez lényege' sen kevesebb igazolást kér' nek, mint korábban. A hosszadalmas hagyatéki I eljárás végzését sem kei* megvárniok az örökösöknek, az összeg felvételéhez, ele*; gendő a tanácsok úgyneve­zett öröklési bizonyítvány*1' A különféle biztosítási ügyek' bez a jövőben a lehetőségek j szerint a személyi igazol' ványba bejegyzett adatok iá szolgálhatnak igazolásul' I Megálíaoodást kötöttek 11 nyugdíjfolyósító igazgatóság' gal is. 10 megyében — írás' | beli beleegyező nyilatkoza* alapján — a nyugdíjból von' j ják le a biztosítási díjakéi;1 így elkerülhető az is, ho?'11 a díj be nem lizelése miau éppen akkor szűnjön meg :1 biztosítás, amikor erre a leg' nagyobb szí '-ség lenne. Az AFIT-tal kötött szer ződés nyomán tóvábbfejles?' tették a gépjármű klirrende* zést is: Budapesten 8, vidé': ken 30 AFIT-telepen létesi' tettek ÁB kirendeltséget. lg}’ egy helven intézik a kárle*' vételt és a javításokat.

Next

/
Thumbnails
Contents