Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. március 19., péntek Kulcs ” a szocialista életformához Az SZKP XXV. kongresz- szusának vitájában már a második napon igen nagy helyet kapott a felszólalások­ban az ideológiai-szeilemi- politikai nevelőinunka sok­rétű feladata. Pjotr Maserov, a Politikai Bizottság póttag­ja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára például úgy fo­galmazott, hogy a szocialista életformát és gondolkodás­módot nem lehet a lakás­kulccsal együtt az emberek kezébe adni. Pjotr Maserov frappáns megállapítása alighanem a mi v. -anyainkra is érvé­nyes. Munkahelyet, előreha­ladási lehetőséget és — a fennálló nehézségeink elle­nére — egyre több családnak mind jobb lakást tudunk biz­tosítani és ezzel a szocia­lista életforma kereteit meg­adni. de pusztán azzal, hogy valaki szocialista nagyüzem­ben kap munkát, vagy pedig új .lakótelepit költözik, élet­vitele. magatartása, munká­ja még nem lesz szocialista. A környezet, munkahelyi rá­hatások, az önképzés során válik azzá. Ér, ezek között a ráhatások között döntő szerep jut 'a közművelődésnek. ' Hallottunk már jó törek­vésekről, például lakótelepi, vagy ahhoz közel levő műve- löaesi intézmények lakókat egymáshoz közelítő rendezvé­nyeinek terveiről, és hallot­tunk ezeknek kudarcairól. Nehezén megy az új életre való átállás. De éppen a mi j társadalmi rendszerünk, a ml< közösségre építő és épülő éle­lünk nem nélkülözheti e kö­zösségek ‘létrejöttét és egész- séges létét. És mert ezt a szo­cialista tudatot, a szocialista életformát és gondolkodás- módot a lakás juttatással együtt nem lehet „hivatal­ból" megoldani, feltétlenül előtérbe kell, hogy kerüljön a már említett környezeti és , munkahelyi ráhatások, az \ önképzés és a közművelődés 1 szerepe. A -közművelődés' munkálóinak, bár az előbb kudarccal járt vállalkozásról szóltunk, el nem hanyagolha­tó feladata az új lakótelepe­ken, mint szocialista közös­ségekben ' megteremteni a kö­zösségi élet, a közös szórako­zások és a szabad idő hasz­nos eltöltése lehetőségeit, biztosítani annak kereteit. Erre már a két évvel ezelőtt született MSZMP KB-határo- zal, a közművelődési párt­határozat is határozott irány- mutatást adott. Régi panasz, hogy az új la­kótelepeken élők nem ismerik egyináH. Hónapok, évek tel­nek el és semmiféle'jele sem' mutatkozik valamiféle lakó- közösség kialakulásának. Nem olyan lakóközösségekre gon­dolunk, mint amikor valami hivatalos ügybén összekolom- polják az egyes családok kép­viselőit. esetleg választó je­lölő gyűlés, vagy egyéb olyan esemény adódik, amelyen il­lik részt venni”. Azok a la­kóközösségek . hiányoznak, amelyeknek tagjai összetalál­koznak, felkeresik egymást, tudnak egymás öröméről, gondjairól, segítik a másikat, ha szükséges. Megjegyzendő, hogy például a panelházak építkezési rendszere is ne­hezíti az ilyenfajta összejü- vást, szemben a korábbi, már korszerűtlennek tartott füg- gőfolyosós házakkal, ahol mégiscsak el kellett menni egymás lakása előtt, eleve gdva volt bizonypsfajta — bár kényelmetlen hátrányok­tól sem mentes — ismerke­dési, közeledési lehetőség. Nehezíti a közösségek kiala­kulását'ezekben a társashá- zakbah az a körülmény is. hogy sokfelöl, különböző környezetekből jönnek a la­kók. magukkal hozva szoká­sokat, köztük nem ritkán olyan megnyilvánulásokat, amelyek éppen nem az egy­máshoz való közeledést szol­gálják. Sokáig lehetne sorolni hányféle gond, nehézség je­lentkezik annak életében, aki környezetet változtatva, új­fajta társasházba költözik. Nemcsak elkerül a régi kör­nyezetéből. és nemcsak ide­gennek ható környezetben kell megteremtenie új ottho­nát, de mások a körülmé­nyek. az új környezet szabta szokások is. A faluról, vagy városi kertes házakból jött lakók merőben más életkö­rülmények közé kerülnek, ta­lán kicsit börtönnek is érzik a mégoly modern lakótelepi házat is. Ezért kellene eze­ken a helyeken kialakulni valami jobb lakóközösségnek, olyannak, amely segítené a különböző helyekről, külön­böző szokások közül jött em­bereket valamiféle egysége- , sebb élet- és gondolkodásmód kialakításához, a szocialista életvitel normáinak elfoga­dásához és az aszerint való élet gyakorlatához. Nem a házirendre és egyéb írott jog­szabályokra gondolunk, hi­szen azok adottak, de azok­nak a betartása, gyakorlati megvalósítása, az. együttélést, együttlakást segítő szerepe csak valamiféle társadalmi közeledéssel, a szocialista együttélés íratlan szabályai­nak teljes tiszteletben tartá­sával alakulhat ki. Lenkey Zoltán munkája. Ma és holnap: Bartók- na bök A borsodszirálci Bartók Béla Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet, a helyi klubkönyvtár, vala­mint az Edelcnyi járási Hivatal m ü v e 1 ő d é s í l g y i o s z t á I y a m á r c i u s 1.9-cn és 20-án, ma és holnap Bartók-napokat rendez a kb.;l>- könyvtárban. Ma délután Öt óra­kor Ma.zso.roff Miklós festőmű­vész kiállítását Zödi Imre nyit­ja meg, majd utána a Miskol­ci Szimfonikusok Bartók-mű ve- ket mutatnak be. Mura Péter ve­zényletével. Szombaton délután több mint négyórás művészi mű­sort rendeznek, s annak kereté­ben az edclényi járás több gyer­mekkórusa és zenekara, felnőtt páva-köre és citeraegyüUese. a járási pedagógus-énekkar, vala­mint a miskolci 6. számú Álta­lános Iskola énekkara és tánc- kara működik közre. A kérdés másik oldala, a munka és a művelődés köl­csönhatása. Nevezetesén: a mindinkább növekvő terme­lési, gazdasági és társadalmi feladatok megoldása, minden szinten magasabban képzelt munkáiét kíván. Még a se­gédmunkásoknak is olyan lel- ; adatokat kell ma megoldani, j amelyek tegnap még eikép- i zelhétetlenek voltak a nap­számos munkában, és holnap még komplikáltabb - lesz a . legegyszerűbb segítő teendő­je is. Márpedig szocialista módon dolgozni, tehát a nö­vekvő feladatoknak eleget tenni csak úgy lehet, ha fel­készülten várjuk a holnapi leendőket, és mind magasabb szintű tudással oldjuk meg azokat. Szocialista módon dol­gozni, szocialista módon élni nem lehet a tegnapi, vagy éppen tegnapelötti gondolko­dásmóddal és felkészültség­gel. És itt ismét Pjotr Mase- rov megállapítására kell utalni, hogy ezt a gondolko­dásmódot és szocialista élet­formát nem lehet egyszerű- , en az emberek kezébe adni. ! A munkahelyi közművelő- ; dés feladatait átfogóan sza- ' báiyozta a rnár említett 1974. márciusi közművelődési párt- : határozat, azt megerősítette a XI. pártkongresszus és a gya­korlati végrehajtásra rendkí­vül sok állami és társadal­mi állásfoglalás, programter-r vezet született. Annyi .bizot , nyos, hogy a munkahelyi művelődés társadalmi és gaz­dasági életünk olyan szerves részévé vált, amelynek jó vi­tele nélkül semmiféle terme­lési, gazdásági, vagy társa­dalmi feladatot napjainkban már megoldani nem lehet. A szocialista módon végzett munka, az üzemi szocialista gondolkodásmód segítője, mondhatni első segítője a munkahelyi művelődés, s ez j az egyik eszköz, amely azt a többször említett „kulcsot” az emberek kezébe adhatja. , Az idézethez visszatérve, a lakáskulccsal együtt az em­bereké. a széles tömegeké le­het a „kulcs” a szocialista életformához és gondolko­dáshoz is, ha az ideológiai- szellemi-politikai nevelőmun­ka feladatait az erre hiva­tott párt-, állami és társa­dalmi szeriek jól látják el, és az emberek, a tömegek meg­felelően élnek, e nevelömunka nyújtotta sokrétű lehetősé­gekkel. Ehhez az első teen­dő. hogy az emberekben a művelődés iránti igényt min­dennapos velejáróvá tegyük. Benedek Miklós KISz! és művelődés A kulturális munka színtere az alap szervezet A kongresszusára készülő Kommunista Ifjúsági Szövet­ségben • — a közművelődési párthatározatot követően — mindinkább meghatározó je­lentőségűvé válik a kulturá­lis tevékenység, amit jól fe­jez ki a KISZ Intéző Bizott­ságának egy évvel ezelőtt megfogalmazott, február 20-i határozata, miszerint. „a KISZ-nek olyan közművelő­dési tevékenységre kell töre­kednie, amely segíti a fia­talok marxista világnézeté­nek kialakulását, a szocialis­ta életmód uralkodóvá vá­lását, az általános és szak- műveltség fokozását, s amely az ifjúság aktivitására és közösségigériyére építve szer­vezi meg a folyamatosságát... A KISZ közvetve és közvet­lenül vesz részt ebben a munkában. A feladatok egy részét a szervezeti életen be­lül a saját eszközeinkkel va­lósítjuk meg, más részét pe­dig kezdeményezően. a társ­szervekkel közösen ...” Közismert tény, hogy a mű­velődési házak és a könyvtá­rak látogatói elsősorban az ifjúság köréből kerülnek ki, ám az is igaz, hogy számuk még mindig kevés a fiatalok psszlétszámához képest. így mindenképpen figyelemre méltó az az állásfoglalás, hogy „a közművelődési mun- < ka alapvetően-mozgalmi jel­legű, és a KISZ tő céljának megvalósításához kapcsoló­dik; a fiatalok marxista—le­ninista szellemű eszmei-poli­tikai neveléséhez, a szocia­lista jövő igényeinek megfe­lelő, sokoldolúah művelt, kép­zett ember neveléséhez, a párt eszméinek és politiká­jának szolgálatához.” E két „színtérén”, részint az alapszervezetekben, ré­szint pedig az ifjúsági érdek- védelemben kifejtett kultu­rális tevékenység ma még semmiképpen sem zökkenő- mentes — ehhez szemlélet- változásra is szükség van, hiszen sok helyütt reszort- feladatként kezelik, a kultu­rális munkát —, de Borsod­ban azért örvendetesen szép eredményeket is hozott már magával. A sárospataki diák­napok elmúlt évi rendezvény- sorozata, a hagyományosan visszatérő mozgalmidal-íezx- tivál mellett egyre inkább felzárkózik a megyei ifjú­munkás napok rendezvény­sorozata is. S ezek esetében már érvényes az a kívána­lom is, hogy a rendezvényen már nemcsak jelen vannak a fiatalok, hanem aktív részvételükkel is számolha­tunk. Az egyébként feladat) is lesz a jövőben a KISZ- alapszervezateknék, hogy vál­lalásaikat ne szűkítsék le pusztán a rendezvényeken, színház- és i'ilmelőadásokcn való részvételre, hanem al­kotó-aktív módon „dolgoz­zák” is fel a szerzett élmény és gondolatanyagot. A KISZ kulturális tevé­kenységének jelentős fóruma az ifjúsági klubmozgalom, mely megyénkben is jelentős szerephez jut, hiszen csak­nem háromszáz ifjúsági klubot tartanak számon. Az elmúlt évi munkát értékelve, tizen­egy klub kapta meg a kiváló címet, s közülük három még az aranykoszorús jelvényt is. A kiváló címek átadására egyébként e hónap végén ke­rül sor -Budapesten, ahol eb­ből az alkalomból a klub­mozgalom időszerű feladatai­ról is tanácskoznak. Az ifjú­sági klubokra váró felada­tok azonban ismét csak fel­vetik annak szükségességét, hogy a KISZ-alapszervezetek, az ifjúsági mozgalom még hatékonyabb segítséget nyújt­son a tartalmi munka szín­vonalának növeléséhez. A megyében éppen ezért fon­tolgatják az ifjúsági klubok vezetőinek továbbképzéséi, amelyet ugyancsak az ifjú­sági szövetség vállalna ma­gára. Szerteágazó, sokrétű fel­adatról van persze szó. hi­szen a tanulási igény felkel­tése, az önművelés és a mű­velődés igényének fokozása egyaránt beletartozik, az ol­vasó ifjúságért mozgalom tá­mogatása csakúgy, mint a ■ szakmai továbbképzés igé­nyének ébren tartása. Nyil­vánvaló tehát, hogy a fiata­lok művelődéséért vállalt fe­lelősség nem csak a KISZ .vállán” nyugszik, 'tagadha­tatlan viszont, hogy az ifjú­sági szövetségnek képvisel­nie kell az ifiúság érdekeit. Nos. megyénkben örvendete­sen jó kapcsolatokat sikerül — legalábbis kezdeti lépés-’ ként — kialakítani a külön­böző szervezetekkel. A T .1- dományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségé­vel például a napokban írják alá a szocialista együttmű­ködési szerződést. A különbö­ző művelődési intézmények­ben való érdekképviselet te­rén azonban még bőven van tennivaló, s különösen a be­járó fiatalok művelődési le­hetőségeinek megteremtésé­ben kívánkozik határozottabb elöbbrelépés. A KISZ és a közművelő­dés kapcsolatáról szólva le­hetetlen nem említeni a me­gyének azt a kezdeményezé­sét. amelyet eddig — többek között — a Huszonötödik Színház Vörös rekviem be­mutatója fémjelez. Ennek mintegy folytatásának ígér­kezik a politikai dalíeszivál, amelyet a győzelem napján tartanak meg Miskolcon. Mert ezekben az esetekben nem­csak látványos, nagyszabású rendezvényekről van szó, hanem olyan, széles töme­gekre építő, aktivizáló tömeg­politikai , demonstrációkról, melyek égzelmi-értelmi ol­dalról közelítik meg a fiata­lokat. s olyan esztétikai-po­litikái élményanyaghoz jut­tatják őket. mely alapul szolgálhat már kulturális ér­tékek befogadásához is. Cs. A. FIATALJUK, ISKOLÁSOK, FIGYELEM! Húsvét Budapesten V április 18. (különvonat) Program: délelőtt a Nemzeti Színházban a Bánk bán c. előadás megtekintése, ebéd, délután látogatás a Várban, Halászbástya, Nemzeti Galéria. Részvételi díj: 140 Ft. Jelentkezés: EXPRESS Ifjúsági cs I>iak Utazási Iroda Miskolc, Széchenyi 11. 105. Tel.: 33-589, 17-008 TAKARÉKOSKODJUNK! Teher- személy és mezőgazdasági gépjármüvek külső köpenyjavítását, felújítását (futózását, talpalását, bel­ső-külső javítását) vállaljuk. Személyek és köziüetek részére rövid határidőn belül, garanciával. Járási Cipész- és Szolgáltatóipari Szövetkezet Sátoraljaújhely. Ságvári Endre út. Telefon: 844, «40, (>39. Leninvárosi szabadkasszás, nagy forgalmú fűszerboltunkba szakképzett VEZETŐT ÉS HELY ÉTTEST felveszünk. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán. Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat, Miskolc. I.. Zsolcai kapu I. I

Next

/
Thumbnails
Contents