Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

1976. február 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Rákóczi-emlékhelyekben oly gazdag megyénk és vá­rosunk is csatlakozik Rá­kóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján rendezett ünnepség-sorozathoz, ame­lyen a „Nagyságos Fejede­lem” kiemelkedő történelmi személyiségét, az általa ve­zetett szabadságmozgalom jelentőségét méltatják. Rá­kóczinak szoros kapcsolata (, Volt Miskolccal. Városunk áldozatkész lakóit szerette — ennek több jelét is adta — ám a miskolciak is igen sze­rették. Rákóczi többször járt városunkban, ezen találko­zások emlékét villantom fel taegemlékezésül. 1697 tavasza. Rákóczi Fe­renc, Sáros vármegye főis­pánja fiatal feleségét, Hesse- Pi Amáliát, és alig egyéves kisfiái, Leopoldot, Becsben hagyva, Lipót császár tudtá­val Sárospatakon . jár, meg- , Vizsgálja birtokait, gazdasági ügyeit intézi. Szomorú ta­pasztalatokat szerez, kényte­len látni Hegyalja népének elkeseredését, a császári zsol­dosok garázdálkodását. Nem kíván politikai ügyekbe bo­csátkozni, hiszen mostoha­apja, Thököly Imre és nagy­apja, Zrínyi Péter után úgyis megbízhatatlannak I tartják és figyeltetik. 1(397. június 30-án a pataki vár idegen nemzetiségű zsoldosai 'Megsarcolják a sátoraljaúj­helyi vásárt. Ezt a gazságot Thököly volt hadnagya, To­kaji Ferenc, a hegyekben bujdosó kurucokból szerve­zett csapatával megbosszul­ja, a zsákmányt elszedik, a Zsoldosokat egy szálig levág­ják. Ezzel vette kezdetét a Tokaji Ferenc-féle felkelés. Rákóczi, hogy a gyanú ár­nyéka se vetődjön rá, meg­szakítja útját, otthagyja bir­tokát és Patak — Tokaj — Szerencs — Miskolc — Eger JGyöngyös — Hatvan — Buda —•’ Bécs postavonaton, váltott lovakon igyekszik Becsbe. Városunkban csak lóváltásnyi ideig tartózkodik. Miután Tokaji Ferenc lázadását a zsoldosokkal le- Verették, Bécsben a kedé­lyek lecsillapodtak, Rákóczi hazajöhet birtokára család­jával. Eddig sem nézte kö­zömbösen a jobbágynép sa­nyargatását, mindjobban tu­datára ébred családi és tör­ténelmi elkötelezettségének. Kihasználva az osztrák— francia ellenségeskedést, a franciák segítségére számít­va, bizalmasának hitt Lon- Pueval nevű császári tiszttel htokban levelet küld a fran­cia hadügyminiszterhez, •helyben ■diplomáciai együtt­működést ajánl XIV. Lajos '•irálynak. A hűtlen bizal­mas, mielőtt a levelet kézbe adta. kiszolgáltatja a császá­ri udvarnak. í)1‘ ■s< I , 1701 április végén Rákóczi családjával a nagysárosi kastélyában tartózkodik. Ez Volt a megbeszélt hely. aho­vá a francia király követe érkezett a pénzbeli és hadi támogatás ígéretével. Ez a l’.togalás is kitudódott, mire elrendelték Rákóczi és ösz- f «esküvő társai letartózta­tnál. Itt tör rá Solani oszt­rák tábornok katonáival. A Rákóczi-családot gyors fel­készülésre serkentik és in­dulnak Eperjesre. Rákóczi innen feleségét és gyermekét p ostakocsi n a legnagyobb gyorsasággal Bécsbe küldi 4 [í előre. Ütjük Eperjesről Kassára, majd onnan Miskolcra ve­zet. Itt két napot pihennek. A városi tanács tisztelettel fogadja a fogoly főispánt és bőséges ellátásáról gondos­kodik. Szállásuk bizonyára Vay Adáni. (később udvari főkapitány) házában, a Sö­tét-kapu melletti épületben (a mostani cipőbolt helyén) volt. Innen indultak a pos­tavonalon Pottendorfba, majd május 29-ér. Bécsúj­helybe, ugyanabba a börtön­be, ahonnán 30 évvel azelőtt nagyapja a vérpadra lépett, mint a Wesselényi-féle ösz- szeesküvés egyik vezéralakja. Rákóczinak sikerült csel­lel kiszabadulnia börtönéből. Fejére Bécsben 10 000 forin­tot tűztek ki. Elfogató pa­rancs ment minden várme­gyének. Borsod nem sietett a császári elfogató parancs­nak elegei tenni, csak de­cember végén utasítja a fő­szolgabírókat — ha a „fel- ségsértőt” elfogják, tartóz­tassák le —, mikor már Len­gyelországban volt. Megyénk, városunk ekkor már lelkes híve volt Rá­kóczinak. Már 1703 októbe­rében 60 lovast és 190 gya­logot küldött Rákóczi tábo­rába, akik részt vették To­kaj várának elfoglalásában. Több harcost Rákóczi sem igényelt Miskolctól, mond­ván, tartalékolja erejét Eger bevételéhez. Tokaj várának 1703 végén történt elfoglalá­sa után a fejedelem Miskolc­ra vonult hadával téli szál­lásra, rövid pihenőre, no meg a még el nem foglalt Kassa, Eger, Szendrő német helyőr­ségének szemmel tartására. 1704 elején — írják — ko­misz hideg volt, a mezei ha­dak sátraikból behúzódtak Miskolc házaiba, élvezték a lakosság vendégszeretőt. Rá­kóczi fényes és nagyszámú kíséretével 1704. január lil­én Dőry Ferencnek, a város egyik leggazdagabb nemesé­nek és tőzsérének emeletes házába szállt be, ezt az épü­letet hívjuk ma is Rákóczi- háznak. Miskolc e napokban fontos politikai csatározások szín­helye volt. Itt tanácskozott folyamatosan a kormányta­nács. Itt fogadta XIV. Lajos követét, Tierville lovagol, több francia katonai szakér­tőt, a holland és lengyel kö­vetet, akiknek útján kapcso­latot tartott a szabadsághar­cot támogató uralkodókkal. Itt készült az. a . híres Mani- íesztum, amelyben az. ország szomorú állapotát, gazdasági és jogi kifosztottságát, az erő­szakos és önkényes kormány­zati módot — mint a felke­lés okait — lefesti és amit így fejez be: „Mi édes hazánk ezen já­rombeli megszabadítása vé­gett készek vaggunk jelál­dozni életünket, javainkat, az utolsó csepp vérünket... a világ előtt tiszta lelkiisme­retid kijelentjük, hogy fegy­verre kelésünk alatt semmi uralomvágy, semmi magán­érdek nem lappang ... re­méljük a gondviselés vala- liára a hajdani boldogság biztos révébe vezeiendi e so­kat hányatott nemzet hajó­ját.” A fejedelem miskolci tar­tózkodása alatt több olyan intézkedést tett, mely a la­kosság érdekét, boldogulását szolgálta és ezekkel kivívta a lakosság szere te tét. Meg­erősítette a város Nagy La­jos királytól nyert azon jo­gát, hogy a bükki Fekete erdőből szabadon hordhatott fát tüzelésre, mészégetésre. Magához váltotta a szendrői várparancsnokságtól a város 2500 forintos kötelezvényét, azt nem hajtotta be a váro­son, hanem betudta a palo­tás hajdúk eltartására. A postavonalak mellé postaál­lomásokat és segédposta­mesterségeket (veredárius) szervezett. A posták irányí­tásút 1707-ig Szepessy János miskolci lakos látta el, mint a fejedelem postaigazgatója. A Miskolcon való idézés­nek március 4-én szakadt vége. Tőlünk Eger ellen in­dult. ahová Miskolc szinte minden fegyverforgató pol­gára követte. Ez évben 567, 1705-ben 55 polgár harcolt a felkelt serpgbcn. A fejedelem másodszor 1706. I. 19—II. 10-ig tartózkodott Miskolcon. Főhadiszállásáról — mely ismét a Dőry-házban volt — intézte s felkelés ügyét. Itt tartotta a felkelés történetében oly jelentős ta­nácskozását a szövetkezett rendekkel. A tanácsülés leg­fontosabb témája a császár­ral kötendő béke feltételei­nek megbeszélése a közvetí­tő külső hatalmak — Anna angol királynő, a Holland Szövetség követeinek bevo­násával. Rákóczi kikötése a béke fejében: biztosítsák az or­szág alkotmányos szabadsá­gát. vigyék ki az országból az idegen katonaságot, a ha­za védelmére önálló nemzeti hadsereg szerveztessék, Er­délyt, a Tiszántúllal tegyék szabad fejedelemséggé. A köz­vetítőktől megtudták, hogy kellő biztosítékot e feltételek teljesítésére a fegyvert fogók nem kapnak. „A császári ud­var — írja a tárgyalások lé­nyegét tartalmazó jegyző­könyv — semmi hajlandósá­got nem mutatott, hogy az országot szabad országnak és törvényeink szerint sza­bad országbelieknek ismer­jen el és ily módon velünk békét akarna, hanem most is színes ígéretek által öröksé­gét követelvén jobbágyok­nak tartani igyekszik... ez ellenkezik a szövetkezeit ren­dek egyhangú azon kinyilvá­nításával, hogy: senki job- báaynak magát nem szen­vedheti.” Elhatározták, hogy a köz­vetítőknek választ adnak; nem zárják el a megegyezés útját, de határozottan kíván­ják a követelések teljesítését. Miskolc lakossága érezte, hogy a fejedelem törekvése, a felkelés célja egybe vág a maga vágyaival, szabadság­törekvésével, hitének szabad követni vágyásával, a legna­gyobb áldozatokra is képes volt. Mikor Rákóczi elhagyta Miskolcot, ismét 68 lovast és 188 gyalogost vitt magával Károlyi Sándor táborába. A Szolnok városa ellen vonuló németek ellen újabb 217 gya­logos kuruc vitéz növelte Miskolcról Bercsényi táborét. Miskolc lakosságénak ál­dozatkészsége nem ismeri ha­tárt: Rabutin császári tábor­nok Eger sikertelen ostro­mába belefáradt, kiéhezett zsoldosaival Miskolc alá ér­kezett 1706 őszén. Bercsényi, hogy a város ne legyen kénytelen a labanc hadakat élelemmel ellátni, a Szinva menti malmokat előre fel­gyújtana. A lakosság, eldug­va élelmét, bezárva házát, pincéjét, Szendrő vára alá menekült, majd innen to­vább Szögligetre. Mikor Ra­butin üres várost talált és a várt élelmet katonáinak nem tudta biztosítani, szabad rab­lást engedélyezett. A lakos­ság október közepén vissza­tért, de csakhamar menekül­nie kellett ismét Rabutin elől, ezúttal Barcikára. Sze­rencséjére, Rabutin most el­vonult Miskolc mellett. Rá­kóczi a visszatért miskolcia­kat mentesítette minden te­ller alól és a szomszédos fal­vak népének segítségével a városi tanács két év alatt fel­építette a várost. E 'nehéz körülményei között is adott 40 gyalogos katonát váro­sunk a fejedelemnek. 1708 után Rákóczi szeren- csecsillaga hanyatlani kez­dett. A külföldi támogatás elmáradt, a diplomáciai re­mények a külpolitikai válto­zások miatt kútba estek. A szövetkezett rendek kimerül­tek. a jobbágy kurucok a várt szabadításukban hitüket vesztették, a gazdasági hely­zet romlott, a császáriak pe­dig mind több fölényt nyer­tek. A fejedelem 1710 nyarán még egyszer Miskolcra ren­delte a vármegyék nemeseit, hogy újra erőt adjon a harc­nak. A felkelők ellátására élelmiszer-szolgáltatást kér a várostól, 300 kenyeret, 25 má­zsa vágómarhát, 230 köböl zabot és 18 szekeret. Ez volt az utolsó áldozat városunk­tól. Miskolc lakossága szívébe zárta Rákóczi és a nemzeti felkelés emlékét, forradalmi szelleműsége ezen időkre ve­zethető vissza. l)r. Kamody Miklós JOBB KÖRÜLMÉNYEKET KÉRÜNK AZ UTAZÁSHOZ! Halászhomokon mintegy 60 család lakik. Ez a kis telepü­lés közigazgatásilag Sárospa­takhoz tartozik, területileg Vajdácska és Sárospatak kö­zött van. Gyakorlatilag azon­ban sehová nem tartozunk, mert olyan felvilágosítást kaptunk, hogy településünk halálra van ítélve. Ezt saj­nos egyre gyakrabban érez­zük is. Nem kevesen uta­zunk, illetve utaznánk innen munkába a csepeli üzem sá­rospataki kirendeltségéhez, a Bodrogközi Állami Gazda­sághoz, a sárospataki Kos­suth Tsz-hez és több kis­üzembe, — ha erre emberi körülmények között lehe­tőségünk volna. Ügy gondol­juk, hogy a mi munkánkra is szükség van, s ezért nem lehet közömbös, hogyan ju­tunk el munkahelyünkre, vagy haza, családunkhoz és hogyan tudjuk végezni mun­kánkat akkor, amikor a köz­lekedés miatt idegesen, fá­radtan érünk be dolgozni. Legtöbbször ugyanis csak „szívességből” állnak meg az autóbuszok a táblával jelzett megállóban. Az utóbbi idő­ben szinte már mindennapos dolog, hogy tizenöten, húszán gyalog tesszük meg a 10—12 kilométeres utat. De egyre gyakoribb az is, hogy az autóbuszra 40—45 dolgozó nem fér fel. ott marad a megállóban. Olyan sajnálatos és elítélendő eset is megtör­tént, hogy az egyik autó- buszvezető kijelentette: elve­szi a kedvünket attól, hogy az ö járatára szálljunk fel, hiába is jelzünk, nem áll meg a megállóban. Fenyege­tését be is váltotta, s ezért vagy másfél kilométert kel­lett visszagyalogolnunk sö­tét este, hóban, sárban az országúton. Száva Sándor és 52 aláíró Halászhomok ★ A Volán 3. számú Vállalat sze­mély forgalmi főosztály vezetője, Nagy István válaszol: ,,A Sáros­pataki városi Tanács illetékesei­nek bevonásával kivizsgáltuk a halászhomokiak panaszát és in­tézkedéseinkről az alábbi tájé­koztatást adjuk. Halászhomok tanyai települést a reggeli sűes- idöszakban négy iárat érinti Ezek a hét bizonvos napjain zsúfoltak, mivel Bodrogköz köz­ségeiből érkeznek. Esetenként főleg teli időszakban előfordul a járatok zsúfoltsága, a hét első nanján utaslemaradás is történt. Ezen az üzemeltető sátoraljaúj­helyi üzemegység a műszaki helyzettől függően rásegítő lí­rátok közlekedtetésével enyhí­tett, s ez vonatkozik a délutáni visszaszállításra is. Tekintettel arra. hogy ez a szállítási probléma állandósult, az esetenkénti rásegítő lírátok­kal az utasiemarodást és zsú­foltságot csak ideiglenesen old’« meg. Vállalatunk 1976 május '«in­tól a fejlesztésre érkező autó­busz beállításával már terve »te Hercegkút. Halászhomok. liléivé Vajdácska térségének meeerösí- tését és egy űi iá»*at beállítását biztosiunk. Ezzel az új iárat oá r beállításával — reggel 5.36—6 00 óra közötti időben és délután 14.00—15.30 óra közölt — az űi já­rat munkanaoonkémi közleked­tetésével a zsúfoltság és utas­lemaradás megoldódik Ezen időpontig a sátoraljainbelvi üzemegység már 1976. február 17-től kezdődén reggel 6.00 óra­kor Vajdácska—Sárospatak kö­zött mentesítő járatot köz’cked- tet, délután pedig 15.30 órakor Sárospatakról Vajdácskára.” VESZÉLYES KÜT ... Tállya községben a Petőfi utca 10. számú ház elölt van egy kút, amelyen régebben egy úgynevezett káva is volt. Ez azonban eltűnt, s azóta a kút az úttesttel egy szintben fedetlen áll. Télen jéggel kö­rülövezve életveszélyes hely­zetet teremt ez a felnőtt la­kosságra. Még veszélyesebb azonban a gyerekekre, akik este, sötétben jönnek haza iskolából, napköziből, ha vé­letlenül beleesne valamelyik, az tragédia lenne. Sürgős in­tézkedést kérünk a községi tanácstól addig, amíg nem késő. Svantek Lajos Tállya HOL KAPHATÓ TÜFEJ? Több mint négy hónapja, egy csehszlovák Tesla lemez­játszót vettem a Centrum Áruházban. Sajnos még két hétig sem örülhettem az új szerzeménynek', ugyanis a tü­te) tönkrement. Érdeklődé­semre azt a felvilágosítást kaptam, hogy erre a jótállás nem terjed ki. Hiába próbál­tam másikai venni, nem le­het kapni, s ezért sajnos az­óta is hallgat a lemezját­szóm. Jó lenne, ha legalább a garancia leteltéig árusíta­nának alkatrészt, ha már forgalomba hoznak ilyen, ol­csónak nem mondható cik­ket. De már azt is megkö­szönném. ha értesítenének, hogy hol és mikor kaphat­nék ilyen tűfejet. ' Ozv. Tóth Fcrencné Miskolc, Futó u. 25. MiKOR HASZNÁLHATOM A DARALOM? Múlt év november 4-én egy „Kedvenc” kávédarálót vásá­roltam az edelényi ABC-áru- házban. Rövid használat után használhatatlanná vált. s ezért január 5-én beadtam javításra, a Pulnoki Vegyes­ipari Ktsz-hez. Hétfői napo­kon jár ki községünkbe a ktsz kocsija és én azóta min­den héten érdeklődöm tőlük, de még ma sem készültek el a javítással. Hihetetlen, ne­kem, hogy közel két hónán alatt sem lehet elkészülni a javítással. Gcrőcs István Kurityán LEVELEKBŐL — RÖVIDEN — Kedves ünnepséget tar­tottunk február 21-én az aba- itjkéri "192. számút Petőfi Sándor Üttöröcsapat otthoná­ban — írja Szabó Sándorné csapatvezető. — A csapat fennállásának 27. évforduló­ját ünnepelte, amelyre meg­hívták Árvái András, peda­gógust is, aki az első csapat megalakításában tevékenyke­dett. Beszámolt régi emlékei­ről. s elhozta ajándékba első úttörő igazolványát, fényké­peket. tanfolyamról szóló do­kumentumot és egy szép al­bumot. a kisdobosoknak és úttörőknek. — A gönci általános iskolai diákotthonban tevékenykedő diáktanács tagjai írják: Sze­retnénk köszönetét mondani a diákotthon tanulóinak ne­vében a járási könyvtárnak, az ajándékba kanolt 400 könyvért. Nagy örömet sze­reztek nekünk a sok és nagyszerű könyvvel. — Szorgalmas felnőtt dol­gozók vizsgáztak az elmúlt hét elején a monoki általános iskola esti tagozatán. A he­tedik és nyolcadik osztály anyagából vizsgázó csoport is bebizonyította, boon tanulni sohasem késő — írja Zsufa Tibor Monokról. A legszebb szenekben, ezüstfenyők thuvák Nemes orsónak dísz­cserjék. cindin! úszók Vidéki mesrendelésehgt postán pontosan tejesít j ük Kérje díjmentes színes nagv árjegyzékünket. Szálkái Díszfaiskola 1061 Budapest. Népköztársaság útia 8 u ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, SZAKCSOPORTOK, HÁZTÁJI TERMELŐK FIGYELEM! Idejében elvetett fémzárolt vetőmag a biztonságos, jó termés alapja, ezért már most vásárolja meg vetőmag szükségletét az Agromag Vetőmag-szaküzleteibcn. Vi­déken a vetőmagot árusító kereskedelmi egységekben. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat miskolci és vidéki munkahelyeire dolgozókat vesz lel az alábbi szakmákban: — vízvezeték-szerelő — gázszerelő — központifűtés-szerelő — villanyszerelő — hőszigetelő Jelentkezni tehet reggel 8—10 óra között a vállalat szerelőipari főépítésvezetőségén. (Miskolc, 1., Szekerész u. 5.) Továbbá felvesz: — ács — kőműves — lakatos (vasszerkezeti) — hegesztő — épületasztalos — festö-mázoló — bádogos — tetőfedő-szigetelő — gépkocsivezető (gyakorlott) — üvegező valamint a fenti szakmákban jártas betanított és se­gédmunkásokat. kubikosokat, kiszolgáló segédmunká­sokat. Bérezés: teljesítménybér. A vállalat üzemi étkezést és vidéki dolgozók részére szállási biztosít Jelentkezni írbet a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, (Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4.) V '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents