Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

r^narmr ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1976. február 14., szombat Válasz egy fiatal kőművesnek Kruzlicz Sándor 77 esztendeje A fiatal kőműves még nem dolgozik egy esztendeje, nem­régen lépett ki az iskolapad­ból. Es most meggondolta ma­gát, arra az elhatározásra ju­tott, hogy szakmát változtat. Mint panaszolta, nem neki való az építkezések során szükségszerű vándorélet, az ezzel járó sok hideg koszt, a tál zord hidege, vagy a káni­kulai hőség, vagy a tartós őszi eső, ami megszenvedteti, hiszen az ő munkahelyüket az ég és a föld határolja. Es azt sem szenvedheti — mondotta —. hogy a keze, a körmei a leggondosabb ápolás ellenére is elárulják, ha tánc­ra kér egy csinos leányt, hogy ő „csak csóró melós”. Leg­utóbbi találkozásunkkor el­mondta azt is, hogy minden­féleképpen foglalkozást, ál­lást változtat, még akkor is, ha a jövedelme felére csök­ken. Szerettem volna akkor neki egy idős ember, egy kő­műves gazdag életéről beszél­ni. Nem hallgatott meg. Mint mondta, unja ezeket a „szo­cialista példabeszédeket”, és elrohant. Kruzlicz Sándor 77 eszten- ! dejét én most mégis közre­adom. Nemcsak fiatal kőmű­ves ismerősömnek, hanem általában a fiataloknak. * Azt mondták róla, nehe­zebb volt az 'öreget elválasz­tani a munkától, mint a cse­csemőt az anyatejtől. Tán rítt is, amikor nyugdíjba küldték. — Hát, valóban, nagyon I rosszul esett — mondta leg- ! utóbbi találkozásunkkor a 77 esztendős Kruzlicz Sándor kőműves, aki akkor már 64 esztendei munka után ment pihenőbe. — Megszoktam a munkát, szerettem a szakmát. Csináltam amíg bírtam. Ezt tette az apám, meg a nagy- apám is, mert hoev ők is kő- I művesek voltak. Mikor utoljára találkoztam vele, nyár volt. Kis kertjében, a diófa alatt üldögéltünk. Az öreg csontos arcát a levelek között beszökő napfény felé fordította. Ősz, oldalra fésült. 1 szoktatott haja meg-megcsil- lant a napfényben. Kissé ősz. szehúzta a szemét, amikor rám nézett és ezt mondta: — Gyorsan eltelt ez a het­venhét év. Még gyerekkori emlékeim is olyan frissen él­nek bennem, mintha tegnap' előtt 'történtek volna. Nég' évig voltam inas. Megpofo­zott a pallér, de meg is ta­nított a szakmára. A politi­kát meg az életből tanultam. Már inas koromban részt vet- lem egy sztráikban. Ekkor '.ettem szakszervezeti tag is. Azután következtek a vándor­évek. Bejártuk az egész or­szágot, sok helyen, sok házat építettünk, amíg ki nem tört az első világháború és mint katonát arra oktattak, hogyan kell felrobbantani az építmé­nyeket. Mire haza kerültünk, itthon már leverték a prole­tárdiktatúrát. Soha nem fc lejtem el, micsoda fáradtság zuhant akkor fám. Azokbar a napokban vettem először észre, hogy már nem vagyok fiatal... Kissé összehúzott szemeivel fürkészte az arcomat. Azt vizsgálta, azt kutatta rajtam hogy értem-e, érzem-e mi volt az ő élete, aztán foly­tatta : — Ami ezután következett az számomra a tegnap. Ál­landóan vándoroltunk, oda mentünk dolgozni, ahol töb­bet fizettek. A harmincas évek elején, a nagy építőmun. kás sztrájkokban én is részt- vetem Pesten. Aztán később, apám halála után, visszatér­tem szülőhelyemre. Az éoi- tőmunkások itt is harcoltuk, sztrájkoltak. Még emlékszem egy sztrájk nótára: „Már ez­után nem dolgozunk paszu- jért, sem krumpliért, sem szalonnáért. Pénz köll nekünk, veszünk mi majd ami köll...” Munka, munkanélküliség, munkamegtagadás, aztán me­gint. munka. Elhallgatott. Nézte a kezeit és látszott rajta, hogy erősen gondolkodik. — Negyvenöttől, a felsza­badulástól számítom az én életemben is a mát. Azóta úgv érzem, teljesen újat csi­nálok. Nem mondom, a szak­ma is sokat változott, de az életünk változott a legtöbbet. Gond van most is, de mosta­nában többet tudunk örülni. Amikor a mostani fiatalok­ról beszélt, azt mondta, hogy még az ipari tanulókat sem tegezi. Mindenkinek megadja a tiszteletet. — Tudja, én szinte gyere­kek között dolgoztam, amíg nyugdíjba nem kerültem. A brigádvezetőm is alig múlott huszonöt éves és valamikor az inasom volt. Szeretném, ha ők is olyan szakmunkások lennének, mint mi. Mert mi valamikor büszkék voltunk a mesterségünkre. Én például azért lettem kőművesinas. mert kőműves akartam lenni. Mostanában azonban többször is tapasztaltam, hogy valaki azért lesz kőműves iparita­nuló. mert máshová nem tud bejutni. Ez aztán meglátszik az elhanyagolt szerszámain, a rendetlen munkahelyén, anya­got, időt pocsékoló, pazarló munkáján. Persze — kacsin­tott ravaszkásan az öreg — vannak kitűnő szakmunkások is a fiatalok között, akik ma már úgy raknak, szerelnek, szinte egész, előregyártóit la­kásokat egvmás mellé, és egymásra, mint mi valamikor, haidanán, téglát téglára... Egy darabig hallgattunk, aztán az öreg széttárta a kar­ját: — Mit mondjak még? — kérdezte. — Hát ilyen volt az én életem. Olyan, mintha az egész teqnavelőtt, tegnap és ma történt' volna. — És holnap? — kérdez­tem. Az öreg meghökkent, de aztán rávágta: — Holnap? Holnap, mint ráérő nyugdíjas, elsétálok oda, ahol a volt brigádom dolgo­zik. Megnézem, hogy halad­nak a munkával... Oravcc János Madaraink védelmében... Örömmel tapasztalható, hogy megyénkben mind több helyen megjelentek a ma­dáretetők. Különös gonddal végzik hasznos segítőtársa­ink etetését az általános is­kolások. Az úttörők őrsi-, raj-feladatként készítik az etetőket, s helyezik ki a madárpogácsákat, az olajos magvakat. A hegyoldalon, a Pincesorok között azonban megdöbbentő veszélyt jelent fázó, éhező madarainkra a jó szándék. Több helyen — jó­hiszeműen — kenyérszelete­ket akasztanak ki madárele- ségként a fákra. Az átned­vesedett kenyér Végzetes bélhurutot okozhat, s így a segíteni akarás csak bajt okozhat. Tudni kell tehát, madarainknak csak olyan táplálékot nyújtsunk — pél­dául napraforgómag, tök- mag, szalonnabör —, amoly- lyel egészségükben nem oko­zunk kárt. Tóth László tanár Sajókeresztúr Közúti elle a szerencsi A Kecskeméti Zöldségtermesztés! Kutatóintézet üvegházában szedésre érett a csiperkegomba. A 600 négyzetméter területű ágyasokról löbb mint 4500 kg. termést várnak. Képünkön: Megkezdődött az üvegházi csiperke szedése. Rekord az LKM-hen Rckonsíru * ció után Az előkészületeket is be­leszámítva, két évig tartott és 74 millióba került a Ka­zincbarcikai Könny űbeton- gyár rekonstrukciója. A csehszlovák gépek beállítá­sával csaknem teljes mér­tékben kiküszöbölték a fi­zikai munkát az üzemben, s javult az építkező lakosság körében közkedvelt szilikát- blokk minősége is. Kevesebb létszámmal is többszörösét termelik annak, amit néhány évvel ezelőtt adtak. Az idén rekordered­ményre számítanak a gyár­ban. A terv: 260 000 köbmé­ter blokk és 137 milliós ér­ték előállítása. Kiemelkedő munkasikert értek el február 13-ra virra­dón a Lenin Kohászati Mü­vek gerendasorának szocia­lista brigádjai. A „C-”, „D-” és „B-"műszakban dolgozó kollektívák egy nap alatt 664 tonnát hengereltek az 54 kg-os vasúti sínből. A mintegy 70 ember pon­tos, fegyelmezett munkáját dicsérő rekorderedménnyel túlszárnyalta a korábbi, 1071-ben elért 654 tonnás csúcsteljesítményt. Kellemetlen, ködös, párás téli idő. a délelőtti órákoan szokásos hétköznapi torga- lom a 37-es utón. Jólienet szabad a pálya, senki sem siet. Kivéve egy sóderrel ra­kott teherkocsii. Az emelke­dőnek felfelé is nyolcvanat mutat a rendőrségi kocsi Ki­lométerórája: tartósan Hala­dunk a sietős jármű mögött. Azt mérés nélkül is jól látni, hogy az IFA a megengedett­nél jóval nagyobb mértek­ben ontja a füstöt, de mint ahogy rövid idó múlva kide­rült, ez talán a legkisebb gondot okozta az ellenőrzést végző rendőröknek. Igazoltatás, előkerülnek az okmányok. Buskó József a teherkocsi vezetője meglepet­nek látszik, amikor köziik vele a mért sebességet. — Az órát nemrég szerel­ték be, még újnak mond­ható, lehet, hogy hitelesíteni kellene! Az irányjelző lámpa törött, tele sárral, a sóderral ra­kott kocsi egyik oldalfala nyitva lebeg, se bekapcsolva, se biztosítva. Mindezek gon­datlanságról árulkodnak. Elhangzik az ilyenkor már szinte kötelező kérdés: — Ivott szeszesitalt indu­lás előtt? — Nem. Szonda kerül elő és nem is kell sokáig várni, barnás­ra. színeződnek az üvegben levő kristályok. — Csak egy stampedli volt reggel a kávéban — ismeri el végül az idős férfi, aki tizenhat éve vezet. A három cent konyak kevés az ittas­sághoz, de túlontúl sok a járművezetéshez. Nyilatkozat készül, amibe ezek mind sor­ra bekerülnek. A menetle­vélre a rendőrjárőr felveze­ti. hogy a kocsivezctö dél­után 15 óráig nem közleked­het a járművel. A kényszer- pihenőt egykedvűen veszi tudomásul az IFA vezetője. Pótkocsis teherautó köze­ledik, jóllehet ködös az idő, egyetlen lámpa sem világit. Az ellenőrzés során minden műszaki berendezést rend­ben találtak a rendőrök, es a jármű vezetője bekapcsol­ja a világítást, úgy indul to­vább. A legtüzetesebb vizsgálatot is kiállta az FM 36—80-as rendszámú teherkocsi, amely­nek a volánja mögött egy fiatalember ült. — Addig nem jövök ki a telephelyről, amíg mindent rendben nem találok. Masok hanyagsága miatt nincs ked­vem fizetni — mondja. — Őszinteségét igazolja az­zal is, hogy a menetlevél szinte kilométernyi pontos­sággal. alapossággal tartal­maz mindent, amit a sza­bályok előírnak. A tizenéves öreg kocsik komótos tempójában halad előttünk egy régivonalú, ne külsőre nézve jól karbantai- tott Trabant Szerencs hatá­rában. Az ellenőrzéskor Ki­derül, hogy a jármű tizen­négy éves; sok műszaki szemlét látott már. Gondos ápoltsága mellett is akad rajta azonban egynéhány ja­vítanivaló. Igaz, hogy veze­tője nem hajhássza a sebes­ségrekordokat. de a kor­mánymű hibáját igv is sür­gősen ki kell küszöbölni, mert nemcsak a saját, de a forgalomban résztvevők biz­tonságát is veszélyeztetné, amerre jár. — Kié a kocsi? — hang­zik a kérdés. — Egy ismerősöm adta kölcsön. Kistóth Béla, a vezető azonban egykettőre feladja előző állítását. — Móré Tamás autószere­lőtől vettem tavaly decem­berben. de még nem írattam át. mert tartoztam a vétel­ár egy részével. Az átíratást legkésőbb 15 napon belül rendezni kellett volna. Kistóth Béla nyilat­kozatában ismeri el mulasz­tását, amit aláírásával Hite­lesít. A késlekedésért fele­lősséggel tartozik a hatósá­gok előtt. Nagy József .Mit mond a pas’agraitis? Jogászunk válaszol Az új műszaki KRESZ (!.) 1976. évi január hó 1. nap­ján lépett hatályba a 23/ 1975. KPM számú rendelet (a műszaki KRESZ), aminek szabályait differenciáltan kell alkalmazni. A jogsza­bály többek között részle­tesen foglalkozik a jármű, vek méreteivel és súlyával, a fékekkel, a kormánymű­vel, a futóművel, a világító és jelzőberendezésekkel, a jármű felépítményével, a tartozékokkal, • a pótalkatré­szekkel stb. A jogszabály előírásait an­nak megfelelően kell alkal­mazni, hogy a járművet a rendelet hatálybalépése (1975. évi december 31-ig) előtt helyezték-e forgalom­ba, vagy 1076. évi január hó 1. napját követően. Ennek megfelelően a ren­delet hatálybalépése előtt forgalomba helyezett jármü­vekre is alkalmazni kell a jármű szélességére (2,5 mé­ter, illetve 1 méter), a jár­mű magasságára (3, illetve 4 méter), a jármű hosszúsá­gára (12—28 métev) vonat­kozó szabványokat. A motoros jármű zajértéke nem haladhatja meg a ren­delet szerinti értéket pl. a külső zajszint a 82—91 dBA I. (decibelt). Az Otto-rend- szerű motorok kipufogógáz monoxidtartalma 4.5 térfo­gatszázalékot nem haladhatja meg. A motor kartergázt a szabadba nem bocsáthat ki. A Diesel-rendszerű motorok ki nu fogógázának körömi ár­talma az 550 mg/nf'-t nem haladhatja meg. Meg kell akadályozni, hogy a jármű a jogszabályi mér­téknél nagyobb mértékű rá- diófrekvenciás sugárzást bo­csásson ki. A motorkerékpárhoz oldal- kocsi csak abban az esetben kapcsolható, ha a motorke­rékpár önsúlya az oldalko­csi önsúlyának a kétszeresét, az oldalkocsis motorkerék­pár megengedett legnagyobb összsúlyára vonatkoztatott motorteljesítmény pedig 100 kg-onként a négy lóerőt el­éri. A motoros járművet és a pótkocsit a jogszabályi elő. írásoknak megfelelően vagy közvetlenül a járműre sze­relve. vagy rendszámtábla­tartóval kell ellátni rend­számtáblával. A motoros járműre és a pótkocsira az ország terüle­téről történő kilépés előtt felszerelendő „H" betűt fel­tüntető — szabványos kivi­telű — államjelzést a jármű hátsó részén, jól látható he­lyen úgy kell elhelyezni, hogy az államjelzésnek a rendszámmal való összeol­vasását kizárja. A gumiabroncsokban az előírt nyomást tartani kell. A járműveken — motor- kerékpár és a személygép­kocsi kivételével — fel kell tüntetni a gumiabroncs nyo­máshatárait. Tilos az olyan gumiabroncs használata, amelvcn a futófelület bor­dázatának magassága 0.75 métert meg nem haladó át­mérőjű gumiabroncs eseté­ben az egv millimétert, en­nél nagyobb köpenynél a három millimétert a teljes futófelületen nem éri el. Felújított köpenyt a jármű első kerekein, vagy egyéb kormányzott kerekein hasz­nálni tilos. Motoros jármű­vön. valamint pótkocsin az azonos tengelyen levő kere­kekre csak olyan gumiab­roncsok szerelhetők, ame­lyek méretei és egyéb mű­szaki jellemzői azonosak. Az utólagosan szögezett gumiabroncsot használni ti­los. A személygépkocsi ke­rekeire felszerelt gumiab­roncsoknak valamennyi ten­gelyen azonos szerkezetűek- nek (vagy diagonal, vagy radial stb.) kell lenniük. A fém kapaszkodókörmök, il­letve élük az útburkolat­hoz nem érhetnek. A rende­let előírja a világító és fény­jelző berendezések színét, fajtáját,1 számát és elhelye­zésük módját is. A világító és a fényjelző berendezé­sekben csak a berendezés típusára előirt műszaki jel­lemzőkkel rendelkező izzó­lámpát szabad használni. Minden motoros járművet fel kell szerelni — a motor álló helyzetében is működ­tethető — hangjelző beren­dezéssel. Az üzemanyagtar­tálynak és vezetéknek könv- nyen kezelhető és biztonsá­gosnak kell lennie. A kipu­fogó csővezetékre is bizton­ságos előírások vannak. A génkocsit és a zárt vezető­fülkéjű egyéb motoros jár­müvet fel kell szerelni leg. alább két visszapillantó tü­körrel. Az egyik visszaoil- lantó tükröt a jármű külső részén a bal oldalon, a má- s'kat a jobb oldalon vagy a jármű belsejében kell elhe­lyezni. A visszapillantó tü­I kör kialakítására, elhelyezé­sére és méretére külön elő­írás van. A motorkerékpárra lábtá­masztót, az utasüléshez ka­paszkodót is fel kell szerel­ni. A gépjármű hátsó kere­kének sárvédőjét fel kell szerelni kiegészítő sárvédő­vel. A zárt vezetőfülkéjű gépjármüvet a vezetőülésnél fel kell szerelni könnyen ál­lítható belső napellenzövel. A sebességmérő és kilo­méterszámláló műszerrel fel kell szerelni a sík úton ön­erejéből 40 km/óránál na­gyobb sebességgel haladni képes gépjárművet. Kivétel csak azok, ahol sebességiró műszert kell felszerelni. A motoros járművön rögzíthe­tő kormányzárnak kell lenni. Biztonsági övvel kell fel­szerelni többek között min­den személygéokocsit. A biztonsági övnek legalább hárompontos rögzítésűnek, továbbá egy kézzel és egy mozdulattal könnyen és gyorsan nyithatónak kell lennie. Tilos a jármű külsejét oly módon festeni, illetve a jár­mű külsején olyan feliratot, jelzést vagy ábrát elhelyez­ni, amely a többi jármű ve­zetőjét zavarhatja. A moto­ros jármű szélvédőjén, illet­ve a szélvédő mögött felira­tot, ábrát, vagy jelzést elhe­lyezni tilos, kivéve, ha azo­kat jogszabály írja elő, a gyár helyezte rá stb. A mo­toros jármű belsejében tilos olyan díszítést alkalmazni, amely a vezetőt zavarhatja vagy a szabad kilátásban akadályozná. Az oldalkocsi nélküli mo­torkerékpár kivételével min­den motoros járművön ké­szenlétben kell tartani egy — szabványos kivitelű — elakadást jelző háromszöget. A 3500 kg összsúlyúnál na­gyobb járművekben legalább két kerékkitámasztó <%'cet is tartani kell. Dr. Sass Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents