Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

1976. február 1., vosárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 * Sieti i LhC'IvűLlLí í-> O-i Fontossági sorrend A szolgáltató műhelyben Bors Balázs művezető rész­legéhez hat szerelő tartozott. A hat szerelő közül azon a regg len az eg/ik szabadság­ra .ment, a másik beteget je­li r tett, a harmadik kilépett, a negyedik munkába jövet elkallódott valahol. A megmaradt két szerelő­nek Bors Balázs rövid habo­zás után h huszonhárom sür­gős és a hetvenhét kevésbé sürgős munkalap közül ki­adta az óvodai csőrepedést. A két szerelő összepakolta a szerszámait, s már éppen indulni akart, amikor az alagsori műhelybe lerohant a főnök titkárnője személyesen, s miközben saját kezűleg visszahúzta az ajtóból a sze­relőket, valamit súgott a művezető fülébe. Bors Palázs dörzsölgette a tarkóját, morgott a fogai kö­zött, aztán odaszólt az egyik szerelőnek, hogy az óvoda előtt lépjen be Angyali Bi- rike művésznőhöz, de igye­kezzék. A másik szerelő ad­dig is... Ekkor szólt a telefon. Bois fölvette a kagylót, s a ta­pasztalt másik szerelő egye­lőre nem indult el az óvodá­ba. Aztán elindult a főkönyve­lő barátjához. Bors Balázs pedig telefo­nált az óvodába, a türelmü­ket kérte, és miután mélysé­ges részvéttel meghallgatta, hogy a kicsik az ágyukon kuporognak, az óvónők pe­dig fölkötötték a szoknyáju­kat — sej-haj — térdig, hogy járni tudjanak a vízben, meg­ígérte, hogy oldalkocsis mo­torkerékpárján maga viszi oda fél órán belül a szere­lőket. A művezető valóban el is robogott a szerelőiért, s kéi - leihetet lenül félbehagyat la velük a munkát min.l a mű­vésznő, mind a . 'könyve, n barát lakásán, és elvitte őket. Mégpedig az ca vüket Hajra Bélához, az élsportolóhoz, a másikat dr. Igaz Péter ügy­véd úrhoz, mért így utasítot­ta őt a Kisközpontja. Azután elmotorozott az óvodába, ahol a kicsinyek vi­gasztalására papírhajókat ké­szített. A gyerekek nagysze­rűen szórakoztak, és az óvó­nők szerencsére tudtak úsz­ni. Bors Balázs azonban — lé­vén maga is apa — nem lát­ta túl megnyugtatónak a helyzetet. Elhatározta, hogy elviszi a szerelőket az óvo­dába. Valóban — alig húsz perc múlva — vitte is a szerelőit. Mégpedig az egyiket Mohos főorvos úrhoz, aki a nagy- központi főmérnök úrból ta­valy kiszedte az epeköveket, a másikat viszont — a fő­mérnök titkárnőjének a fod­rászához. Ezután a lelkiismeretes művezető ismét elrobogott az óvodába, ahol tanúja volt an­nak a vidám víziparádénak, amit a gyerekek a fölfordí­tott asztalokkal tutajozva rendeztek. Bors Balázsnak fölgerjedt apai szíve, s szentül megfo­gadta magában, hogy — ha megpukkad is a Kis- és Nagy­központ minden fejese — azonnal elviszi a szerelőit az óvodába, mert szakértői meg­ítélése szerint a víz egy órán belül kicsurog a játszóterem­ből, s félő. hogy az ablako­kat kinyomva a lulajozó gyerekeket az autók elé so­dorja. Elhatározását perceken be­lül téli követte, azaz vitte is mindkét szerelőjét a Zobo- ries-'akásba, mert Zoborics- né, a Felettes Sierv nagy fő­nökének a kis felesége szólt le személyesen. Bors Balázs ekkor megtért irodájába, és magába ros- kadt. Hosszú percekig tartó kábultságából a '.elei >n c-ó- römpölése ébresztette föl. Csak sokára értette meg, hogy valami fejes hordja le őt, de egészen le a sárga föl­eiig —: amiért minden mást előbbre valónak tart, mint az óvodát. — Bocsánatot kérek, de úgy utasítottak ... — Ha maga az atyaúris­ten utasítja, akkor is az óvo­da az első! — dörögte ellent­mondást nem törően a hang. — Különben is ön állapítsa meg minden esetben a sor­rendet, és ha emiatt bántják, forduljon hozzám! — Bocsánatot kérek, de kivel beszélek tulajdonkép­pen? — kérdezte hebegve a művezető. — Zoborics vagyok a Fe­lettes Szervtől. Bors Balázs alig tíz perc múlva vitte a két szerelőt az óvodába, és közben próbálta elkép élni, hogy milyen csa­ládi botrány lesz az este Zo- boricséknál. Sólyom László A DÖNTŐRE KÉSZÜLNEK ... A kazincbarcikai „Lékai János" Ipari Szakmunkás- képző Intézet „Váci Mihály” KISZ-alapszervezete felhívás­sal fordult az iskola osztá­lyainak többi alapszervezeté­hez, hogy a KISZ IV. kong­resszusa tiszteletére meghir­detett „Forradalmi elődeink” országos vetélkedőjére nevezi zenek be. E vetélkedő célja,' hogy a szakmunkástanulók tanulmányozzák iskolájuk ifjúságmozgalmi múltját, gyűjtsék össze az ezzel kap­csolatos tárgyi és írásos em­lékeket. Ismerjék meg a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom történetét, kiemel­kedő személyiségeinek életét, munkásságát és tájékozódja­nak a KISZ tevékenységé­nek. legjelentősebb eredmé­nyeiről. a KISZ szerepéről a fiatalok mozgalmi életének irányításában. Az intézetben most nagy a versényláz. s kíváncsian vár­juk. melyik alapszervezet jut majd tovább a területi dön­tőre. amely a közeljövőben Egerben kerül megrende­zésre. Gubán Sánilornc kulturális nevelő tanár KÖVETÉSRE MÉLTÓ MAGATARTÁS... *■ Bizonyára többen tesznek a szerkesztőségnél is bejelen­tést. var/y panaszt a közleke­dési dolgozókkal kapcsolato­san és csak kevés azoknak a száma, akik köszönetét vagy dicséretet, mondattak. Én ez utóbbival szeretnék élni, amikor útitársaim és a ma- gam nevében köszönetét mondok az Ózd—Dédestapol- csány közölt 15.55 órakor közlekedő Volán-autóbusz vezetőjének. A hosszú úton a rossz útviszonyok ellenére is öröm ilyen gépkocsiveze­tővel utazni. Szinte minden­kihez-van egy kedves szava, a le- és felszállásnál pedig példamutató an figyelmes. Felállva a volán 1001101. ké­zen fogva segíti az idős em­bereket a magas lépcsők „maginászásábfin”. Nem tesz cinikus vagy sértő megjegy­zést a lassú felszállásért, s az ezzel járó félperces ké­sésért. Sőt. még meg is nyugtatja az utast ilyenkép­pen: „Csak lassan nagyapa, ez nem expressz járat.” S ami kivétel nélkül minden utas­ból ió érzést vált ki. hogy a leszállóktól így köszön cl: „Viszontlátásra, jó éjszakát, az esetleges késesért szives elnézést kérek”. Ez a példás udvariasság, figyelmesség őszinte elisme­rést érdemel, s a kulturált utazás biztosítása érdekében követésre ajánljuk minden gépkocsivezetőnek. Lovas Albert Tardona, Jókai u. 51. VÁSÁROLNÁNK — HA ENGEDNÉK ... Kázsmárkról január 2B-án utaztunk fel Szikszóra és szerettünk volna az ABC- áruházban vásárolni. Nem rajtunk múlott, hogy ez saj­nos nem sikerült. Ezen a na­pon. hétfőn, délután 1 3 óráig van a nyitva tartási idő. Mi 2 óra 50 perckor érkeztünk a bolt elé, de azt mór zárva találtuk. Az ajtót többszöri kérésünkre sem nyitották ki, hiába bizonygattuk löbbed­magunkkal. hogy még nincs itt a zárás ideje, s az ajtón sem jelezték, hogy áruátvé­tel. vagy esetleg más ok miatt zárlak be hamarább. Az üzletvezető viszont 3 óra­kor — a zárás időpontjára — megjelent és az üvegen ke­resztül ..megmagyarázta”, hogy most már felesleges to­vább várakoznunk. Vélemé­nyünk szerint ezek utón jó lenne úgy kiírni az üzlet nyitva tartási idejét, hogy: „Addig tartunk nyitva, amed­dig jónak látjuk.” Akkor leg­alább nem bosszankodnának a vásárlók, s nem lennének kiszolgálás helyett kiszolgál­tatva az üzletvezető önké­nyességének. Lovászi Gyula Kázsmárk KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET ... Múlt év november 4-én al­központkezelői tanfolyamot indított a: posta, amelynek elvégzésére cn is jelentkez­tem. Sajnos, csak három al­kalommal tudtam részt venni az oktatáson, mert baleset ért. eltöri a lábam. Kétségbe voltam esve. hogy ki kell maradnom, de az emberség, az önzetlen jóindulat segített rajtam. Sikerült felkészül­nöm, mert. a tananyagot az oktatók, Havas és Balogh elvtársak mindig eljuttatták hozzám cgy-egy hallgatóval, a tanfolyam vezetője. Hollóst elvtárs pedig engedélyezte, hogy vizsgál tények. A vizs­gám sikerült, amiért, úgy ér­zem. köszönetét kell monda­nom mindazoknak, akik eh­hez hozzásegítettek. Erősen csökkent miin ka képességű vagyok, s ezért, különösen, jóleső érzés volt az a törő­dés. segitökészség. amit szá­momra nyújtottak. r>. m. Miskolc. Lóvay u. 62. Amikor a „1-1 irharang” szerkesztőségében megbízlak a lelki klinika vezetésével, izgatottan vártam az első lá­togatói. Az első jelentkező egy nyugdíjas tisztviselő volt, aki elpanaszolta: nem tud szomorú, magányos éleién változtatni, mert nem talál megfelelő élellársat, nem ta­lálja. meg álmai asszonyát. Segítségemet kérte és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy jó tanácsol kap tőlem. — Milyen feleségre vá­gyik? — kérdeztem jóságo­sán, mert úgy éreztem, hogy a lelki rovat vezetőjének mindig szívből jövő érdeklő­dést és jóságot kell mulat­nia. — Önzetlen élellársat ke­resek, szerelő lélek legyen. — Miért, nem ad fel apró­hirdetést? Százan is jelent­keznének. — Már feladtam. Százhú­szon jelentkeztek. — És egyet sem talált al­kui inasnak közülük? — Mind a százhúsz alkal­mas lelt volna, de a lakás! — Nincs megfelelő lakás? — Gyönyörű kétszoba. hal­los lakásom van. Dunára né. zö ablakokkal. — Akkor mi a baj? — A gyönyörű kétszoba, hallos lakás a baj! A Dunára néző ablakokkal. Valameny- nyien a lakáshoz akarlak férjhez menni, nem hozzám. Szörnyű! Hej, ha nem lenne ilyen gyönyörű lakásom! Elgondolkoztam, Azért van a lelki klinikánk, hogy se­gítsünk az embereknek, ha már eljöttek a klinikánkba. így szóltam a szomorú em­berhez, aki olyan búsan ült a szobában, mintha nem is két, hanem három szobája és hozzá két hallja lenne: — Cserélje cl a szép láttá­vá t egy ócska szoba-konyliás lakásra, mellékhelyiségek nélkül. Aki ilyen körülmé­nyek között is a felesége akar lenni, az önzetlen nö. Elgondolkozott a tanácso­mon és remény csillant fel szentében. — Azt hiszem, jó ötletet adott — mondta —, talán fogalmazzuk meg együtt az apróhirdetési, ha nem ter­helem vele. Bár perc múlva meg is szü­leteti az apróhirdetés: Hatvanhat éves, nyugdíjas, szoba-konyliás lakással (víz az udvarban) önzetlen hazi.s- társat keres. Öt hét múlva már a fele­ségével keresett fel. — Gratulálok — mondtam őszintén és megszorítottam mind kellőjük kezét. Az asszony megkért, hogy telefonálhasson. Közben íial- kan kiváltottam az újdonsült férjet. — Önzetlen? — Ha nem lenne az, nem vettem volna ni. — Szerető lélek? — Nagyon is az. Szereti, imádja a lakásunkat. — A szoba-lconyhásat? Vízvezeték nélkül? — Dehogy! Amikor — még menyasszony korában — megtudta, hogy a lakáscseré­ért szép összegét kaptam, rá­beszélt, hogy vegyek az OTP- iiél öröklakást. Sikerült sze­reznünk egy kétszoba, hallos lakást. Dunára néző ablakok­kal, Még a szoba-konyhásért is kaptam némi pénzt. Na­gyon boldog vagyok, hogy si­került ilyen önzetlen élet- társhoz jutnom. Köszönöm a segítségét! Palásti László KEZDŐ VADASZ A vizek tisztaságáért A nagyarányú ipartelepítés következtében mindinkább előtérbe kerül hazánkban is az ember környezetének vé­delme, élővizeink tisztaságá­nak megóvása. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormány a közelmúltban tárgyalt ezek­ről a fontos, mindannyiunkat érintő kérdésekről. Borsod köztudottan nagy ipari megye, ennélfogva, kü­lönösen időszerű a folyók vi­zének tisztaságáról szót ejte­ni. A közvélemény szerint a legnagyobb szennyezést a vegyipari üzemek okozzák. Valóban így lenne? Megyénk egyik nagy vállalatát, a Ti­szai Vegyikombinátot keres­tük fel ebben az ügyben. Az iránt érdeklődtünk, milyen .módon tudják megakadályoz­ni az élővizek elszennyező­dését, van-e előrehaladás a korábbi évekhez képest. Be­szélgető partnerünk Zorányi Dezső, az energia-főosztály vezetője. — Hallottunk róla, hogy a TVK építésének kezdetén sok problémát okozott a gyárak­ból kikerülő szennyvizek megfelelő tisztítása. Elmon­dana ezzel kapcsolatban né­hány példát ? — A szennyvízprobléma akkor jelentkezett vállala­tunknál, amikor 1964-ben fel­épült a műtrágyagyár. Köz­ismerten nagy a vízigényük ezeknek a gyáraknak, így magától értetődő az is, hogy nagyobb 'a szennyvíz-kibo­csátásuk. Amikor a termelés megindult és az első nagyobb mennyiségű szennyvíz bele­került a Sajó-csatornába, nem mindennapi látványban volt részünk. A csatornában levő halak ugyanis szinte az egyik napról a másikra el­pusztullak. Ez elsősorban azért következett be, mert mint később kiderült, a meg­szűrt szennyvízbe valamilyen oknál fogva ammónia és egyéb szennyező anyag ke­rült. Természetesen vállal­nunk kellett érte a következ­ményeket is, jelentős pénz­bírságot róttak ki a vállalat­ra. — Ebben az időszakban, vagyis a hatvanas évek kö­zepén, és még az azt követő néhány esztendőben a festék­gyári szennyvizek tisztítása is igen nagy gondot okozott. Itt, az üzemekből kikerülő oldószerek káros hatása je­lentette a fő veszélyt. A kis etiléngyár üzembe helyezésé­vel tovább sokasodtak a prob­lémák. Mindezek ellenére si­került a szennyezés mértékét csökkenteni. Egyrészt azál­tal, hogy az etiléngyárban provizórikus tisztítóberende­zést létesítettünk, másrészről pedig a technológiai rendsze­rekben végbemenő folyama­tokat állandóan figyelemmel kísértük, s ahol szükségét láttuk, szigorításokat vezet­tünk be. Itt kell szólnom ál­lói is, hogy évek óla szoros kapcsolatot tartunk az illeté­kes vízügyi szervekkel, akik jelentős segítséget adtak munkánkhoz, annak érdeké­ben, hogy a vízszennyezést a minimálisra csökkenthessük. — A legnagyobb előrelé­pést ezen a téren az jelentet­te. — folytatta a tőosztály­vezető —, hogy már az ole- finmű tervezésének időszaká­ban kidolgozásra került egy nagy kapacitású, korszerű szenny víztisztító-mű terve. Amikor az olefingyárat üzembe helyeztük, akkorra a tatabányai VIDUS-cég is el­készítette a háromlépcsős biológiai tisztítórendszert, amelynek megépítése mint­egy löt) millió forintba ke­rült. Ilyen tisztítótelep eddig még nem épült az országban. A biológiai telep utolsó része egy úgynevezett algás-tó, ez fogadja a megtisztított szennyvizet, amely ötven nap elteltével innen kerül vissza a Tiszába. A sze. nyviztiszti- tó-mü a festékgyárból és az olefinüzemből kikerülő összes szennyvizet fogadni tudja, sőt az ötödik ötéves terv vé­gére felépülő polipropilén­gyár hasonló gondját is meg­oldja. — Tehát ma már nincse­nek szennyvíztisztítási prob­lémái a vállalatnak? — je­gyeztük meg. — Én inkább úgy fogal­maznék — mondta beszélgető partnerünk —. hogy egyre kevesebb lesz az ilyen gond. Alátámasztja ezt az is, hogy ma már csak néhány ezer forint az a pénzbírság, ame­lyet a korábbi kormányhatá­rozat nyomán évenként fizet­nünk kell. Vannak elképzelé­seink arra vonatkozóan is, hogy néhány éVen belül tel­jesen megoldjuk az ipari szennyvíztisztítást ‘ vállala­tunknál. Ezt célozzák azok a módosítások, amelyeket az ammóniagyárban, s általában a műtrágyagyártás technoló­giájában végzünk annak ér­dekében, hogy szennyező anyagok lehetőleg ne kerül­jenek az élővizekbe. A mun­kát már elkezdtük, s egy-két éven belül mintegy 35—40 millió forintos költséggel be­fejezzük a technológiai rend­szerek tervbe vett átalakítá­sát — mondotta végeztül a főosztályvezető. Lovas Lajos Ä tökéletes háziasság

Next

/
Thumbnails
Contents