Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

1976. február 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 (■ Hercegkúti vélemény: zni A címben szereplő idézőiét Vitányi .János hozzászólásá­ból jegyeztem tel a herceg- kúti Remény Termelőszövet­kezet közgyűlésén. Azon a közgyűlésen, ahol valameny- nyi beszámolóból, hozzászó­lásból az őszinte kritikus hang, a realitás cs a felelős­ségérzet csendült ki. Munka- értekezlet volt a hercegkúti- ak számvetése, mégis megőr­zött valami kedves, családias jelleget. Akik szóltak, ered­ményekről éppúgy beszéltek, mint gondokról. Meghányták, vetették a „nagy család” egész évi munkáját. De hát így van ez rendjén 1-Icrccg- kúton már évek ' óta, miért lelt volna más az immár ti­zenötödik zárszámadás. Várhomoki Ambrus, lsz-el- nök beszámolója- részletesen érintette a szövetkezet vala­mennyi tevékenységét, visz- Nzapillantást nyújtott a IV. ötéves tervidőszak munkájá­ra. öt év alatt, a 200 darabos • szarvasmarhalétszám meg­duplázódott. Javult az épü­leteiig toMság. Felépült. 000 férőhelyes sertéshizlalda, 140 férőhelyes borjúnevelő, 1Ö0 vagonos magtár és új gép­műhely. A tervidőszakban végezték el azt a 7 millió fo­rint értékű vízrendezési és talajjavítási munkát is, amelyre nagy szüksége volt a termelőszövetkezetnek. A géppark lóerőben és létszám­ban megnövekedőit. Csak az elmúlt évben 7 új gépet vá­sároltak., Többek között egy Rába—Steiger traktort, egy Ikarus-autóbuszt, egy bille­nős IFA tehergépkocsit, egy Hamster önfelszedő szállító- kocsit. A tavalyi jelentős be­ruházások értéke csaknem eléri a 13 millió forintot. Ezt elsősorban gépi beruházások­ra, vízrendezésre, talajjaví­tásra és szőlőkorszerűsítésre fordították. A szőlő a hercegkútiak „szent növénye". A 174 hek- ‘tár közös szőlő tavaly 7646 mázsa szőlőt és 614 mázsa aszúszemet adott, az átlag­termés 61 mázsa volt hektá­ronként, amivel korántsem elégedettek a zempléni' köz­ségben. Az alacsonyabb ál­lag összefügg azzal a tény­nyel, hogy bár nyolcszor per­meteztek és kétszer poroztak, az időjárás miatt a szőlőben mégis 25 százalékos kár ke­letkezett. Kedvezett viszont a tava­lyi év a szálas takarmányok­nak. A termés bőven fedezi a közös és a háztáji állatál­lomány takarmányszükségle­tét. A burgonyánál a fajta­leromlás és a betakarítás el­húzódása miatt az átlagter­més alacsony. Gondot jelent, hogy a burgonya betakarítá­sának égy része a szüret miatt áthúzódott a szüret utánra. Tény: nehezen egyez­tethető össze a szőlő és a burgonya termelése. A gondok, nehézségek el­lenére jó évet zart a herceg- kitti Remény Tsz. A bruttó jövedelem tavaly 13 millió 78!) ezer forint volt. Munka­díjra, munkabérre 9 millió 586 ezer forintot használtak fel. Egy tag napi részesedése l'J8,28 forint. A közös va-1 gyón értéke míg 1974-ben 59 millió 242 ezer forint volt, ■ tavaly már meghaladta a 63 millió forintot. A mérleg sze­rinti nyereségük több mint négy és fel millió. Cikkem elején azt írtam, az őszinteség, a realitás csen­dült ki a hozzászólásokból. Talán még hozzátenném az egymás iránti bizalmat és lö-. rődést is. A 15 éve ász-tag és most nyugdíjba vonuló Stumpf Flórián, Braun Antal, Gőte István, bácsik és a töb­bi kitüntetett példája is ezt a törődést igazolja. — Nehéz év volt a tava­lyi — mondják Ilcrcegkúton, és rögtön azután hozzáteszik, — az új sem lesz könnyebb. Mégis a tagság és a vezető­ség közötti bizalom és a her­cegkúti emberek szolgaiéra — akárcsak tavaly —, idén is a sikeres helytállás leg­főbb biztosítéka. (hajdú) Tegnap délután Szőke Bé­la, a Borsodi Vegyikombinát beruházási igazgatóhelyettese köszöntötte a Radnóti Miklós Művelődési Házban azokat a kommunistákat, akik ~ részt , vesznek ' a PVC—111. építé­sében. Az összevont párttag- gyűlés részvevőinek Orosz Jenő az új pvc-gyár párt- vezetőségének titkára szá­molt. be az 1975. évi mun­káról. Elsőként arról szólt, hogy a pártvezetőség 1975-ben 12 alkalommal ülésezett. Be­számoltatták munkájáról a kivitelezésben érdekelt vil­lalatok párt- és gazdasági vezetőit, a KISZ-védnökség! | operatív bizottságot, a szak- szervezeti intéző bizottságot, valamint, az érintett KISZ- csúcs vezetőségeket. Nagy volt az izgulom teg­nap, szerdán délelőtt Kazinc­barcikán, a 105. számú Szak­munkásképző Iskolában. A KlSZ-ldubban megyénk szak­munkásképző iskoláinak 12 legjobb diákja mérte össze tudását magyar irodalomból. A szakmunkásképző intéze­tek megyei versenyének 1975-ben a kivitelező’ vál­lalatok a nagyberuházás pénzügyi tervét kétmilliárd j 262,8 millió forintra teljesí­tették. Lemaradások elsősor­ban szerelési ér építési mun- ’ káknál tapasztalhatók. A j tervhez képest jelenleg az építészeti lemaradás, mint­egy 95 millió forint. Az 1976. évben «z ÉÁÉV-re és, „ 31. számú ÁÉV-re több mint 800 millió forint értékű épí- ( tészeti munka vár. Most. a nagyberuházás „félidejében” már több fó­rumon elhangzott, hogy a' kivitelező vállalatok kommu­nistái még többet tehetnek azért, hogy a beruházáson a munka intenzitása nagyobb legyen, s meggyorsítsák egyes létesítmények átadási határidejét. győztese irodalomból Zapres- kó La jos, a 100. számú Szak­munkásképző Iskola tanuló­ja lett:, második helyen Tur­csik Erika (101. sz. Szak­munkásképző), a harmadik helyen pedig Csehcs Ilona (105. sz. Szakmunkásképző, Kazincbarcika) végzett. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat asztalosüze­mében ideális körülmények között, korszerű gépek és beren­dezések segítik az ott dolgozók munkáját. SzakíMÉásielSek vetélkedése Egy telepvezető hétköznapjai AZ ELMÚLT ÉVBEN hat­száz vagon zöldséget, gyü­mölcsöt továbbítottak a me­gye északi városaiba: Ózdra, Kazincbarcikára és főként Miskolcra. Ez a mennyiség 130 százalékos tervtúlteljesi- tést jelentett1. A húsztagú kollektívának nagy becsüle­te van a megyei AGROKON. ZUM-nál. munkájukért több elismerést kaptak már. Jó a kapcsolatuk a zöldséget, gyü­mölcsöt termelő mezőgazda- sági nagyüzemekkel is. Vég­eredményben ez utóbbiból adódik az első. — A zöldséges szakma abc. je a jó szervezés és a pon­tosság — mondja Murányi Józsefné, az AGROKONZUM mezőkövesdi telepének veze­tője. — Ha valamilyen oknál fogva késik a leszedett gyü­mölcs elszállítása, akkor nagy károkat szenvedhet a terme­lő. a kereskedő, a fogyasztó pedig szegényes piacot talál. Nálunk Borsodban ennek nem szabad előfordulnia, a zöldségellátás köztudottan szerény. Murányi Józsefné pontos munkáját, szervezőkészségét ismerik a vállalatnál, a ter­melőüzemekben, a fuvarozó vállalatnál. Az a típus, aki nem az íróasztal mellől in­tézkedik, hanem kimegy a paprikaföldre, a gyümölcsö­sökbe, a Volán-irodába, a vasúti rámpára és ahol lehel, személyesen egyengeti a gör­dülékeny felvásárlást, szállí­tást. De. nem lehet ott min­den szállítmány elindításánál, és ez nem is szükséges, mun­katársai hasonló ambícióval végzik feladatukat. — Hogy nem fordult még elő nagyobb hiba, azt annak köszönhetjük, hogy ilyen a kollektívánk, összhang van köztünk, összeszoktunk. N:i, lünk az a szokás, hogy min­denki megismerkedik az éves tervvel és a napi tervvel is. Így aztán ninés szükség kü­lön utasításokra, bármelyik kocsikísérő éppúgy tudja a feladatát, mint én. Ez a jó munkakapcsolat emberi kap­csolatokból fakad. Nem szok­tunk dicsekedni vele, csak á szocialista brigádnaplóba ír­tuk be. hogy egyik dolgozón­kat megtanítottuk írni, ol­vasni. Tandíjként ő olyan munkát produkált, hogv ta­valy kiváló dolgozó kitünte­tést. kapott. A KÖVESDI TELEP hat­száz vagonja nem is akármi­lyen termékből tevődött össze. Ok szállították a borsodi pi­acokra a szomolyai cseresz­nyéi, a hevesi dinnye zömét, /a primőrök jó részét, a leg­frissebb zöldhagymát. — Tavaly 700 ezer csomó zöldhagymát küldtünk a vá­rosokba. Ez a mennyiség csaknem teljes egészében av mezőkövesdi kiskertekben termett. Az. idén egymilliós szerződésünk van a kiskert- tulajdonosokkal. 1972-ben tíz. család próbálkozott vele elő­ször. jó üzletnek bizonyult, ma már népszerű. Magám is termeltem a kertemben 4 ezer csomót. Volt olyan L_'r- ződő felünk, aki 30 ezer fo­rintot kapott a hagymáért, az átlagfizetés családonként 10— 15 ezer forint. Ez a zöldség­féle ugyanis nagyüzemekben nem túl gazdaságos, otthon viszont a 70 éves nagymama (is könnyedén előállítja. Talán néhány év múlva vegyes zöld. ségből is többet tudunk ad­ni. méghozzá jó korán. A ta­vasszal a csongrádi szállít­mánnyal egyidőben érkezett meg a mezőkövesdi ker­tekben termett sárgarépa, petrezselyem is. — Honnan van a primőr­áru ? , — Nagyon jó partnergaz­daságunk van: a Heves köz­ségi Rákóczi Termelőszövet­kezet. Márciusban indítjuk az első saláta, paprika, paradi­csom szállítmányokat. Heves megyének egyébként is sokat köszönhetünk, náluk nagyobb a zöldségtermelői kedv, talán az adottságaik is jobbak. Murányi Józsefné tizenöt éve dolgozik az AGROKON- ZUM-teíepen, hét éve vezető. Az AGROKONZUM SZKV- nát ö az egyetlen női telepve­zető. — Az első kudarc akkor ért, amikor kineveztek veze­tőnek: négy kocsikísérőnk azonnal felmondott. mert nem tudták elviselni, hogy nő „parancsoljon” nekik. Ak­kor nagyon fájt ez nekem, de a megmaradt kollektíva önbizalmat is adott. Először a termelőszövetkezeti elnökök is gyanakodtak, nem bíztak bennem. Én meg elhatároz­tam. hogy bizonyítok. Több energiát fordítottam a mun­kámra, mint amennyit elvár­lak, mint amennyit cgv fér­fitól vártak volruj. Ezt az energjatöbbletet mi is adom, meg is szoktam már. Kárpó­tolnak ezért a telep sikerei, gazdasági eredményei. A MEZŐKÖVESDI telep idei tervében 800 vagon zöld­ség-gyümölcs értékesítése szerepel. Kétszáz vagonnal több. mint lavalv. A többlet érződik majd a zöldséges ■boltok, piaci standok kínála­tán. — lévay — A negyedik ötéves térv el­ső ( esztendejében kevesen gondolták, hogy a tiszapalko- nyai egyesített November 7. Termelőszövetkezet a terv­időszak végére messze túltel­jesíti termelési előirányzatát. Érthetően nagy volt az öröm a tagság körében, amikor Benőcs József tsz-elnök zár­számadás; beszámolójában is­mertette a közös gazdaság eredményeit. Eszerint a No­vember 7. Tsz halmozott ter­melési értéke az elmúlt öt év alatt több mint kétszeresére, azaz 81,1 millió forintra emel­kedett, míg az egy tsz-lagra jutó részesedés 64 százalék­kal növekedett. Ez azt jelen­ti, hogy a gazdaság elmúlt évi teljesítménye alapján — az 1971. évi' 19 ezer 530 fo­rinttal szemben — átlagosan 32 ezer 73 (forint jövedelem illeti meg a termelőszövet­kezet dolgozóit. Benőcs József tsz-e]nök,el­mondta, hogy számos nö­vényféleség, így mindenek­előtt a kukorica termésátla­ga évről évre növekedett. Az elmúlt esztendőben például 61 mázsát takarítottak be hektáronként,. amely kilenc mázsával haladta meg az előző évi hozamot. A beszámolóból azt is meg­tudtuk, hogy a termelőszö­vetkezet tavaly vezette be a szójalefmeiést. Több mint kétszáz hektáron termesztet- ték ezt az igen fontos nö­vényfajtát.. A hektáronkénti hozam már az első eszten- \dőben elérte a húsz mázsát, amely biztató a jövőt illető— • en. Csak szójából egymillió forinttal volt több az árbe­vétel a tervezettnél. Az idén ennél lényegesen jobb ered­ményt szeretnének elérni, el­sősorban 'azaltal, hogy na­gyobb gondot fordítanak a fajtakiválasztásra, a vegy­szerezésre, valamint, a beta­karításból származó veszte­ségek csökkentésére. A termelőszövetkezet nö­vénytermesztési árbevételét tavaly 13 százalékkal telje­sítette túl. Ebben döntően közrejátszott, hogy 1975-ben csaknem • 130 kilogrammal növelték az egy hektárra ju­tó .műt rá gy a - f el h asználas t. Fokozódott a beruházási tevékenység is, amely az 1,7 millió forintos allami támo­gatást is beleszámítva meg­haladta a nyolcmillió forin­tot. A gazdálkodás eredmé­nyességét bizonyítja, hogy az egyesített termelőszövetkezet több mint 15 millió forinttal szárnyalta túl éves árbevé­teli tervét, míg a nyereség összege 9.2 millió forint volt. Egy tízórás munkanapra 136,7 forintot fizettek a tsz- tagoknak. L. L. T udom, hogy sokféle mó­don lehet csalni, felvi­lágosít erről a sajtó bűnügyi rovata, a televízió Kék fény műsorának-jó ne­hány szereplője. . A csalók rendszerint találnak még ki Tfeni játszott ötletet, vagy gyakran jól használják a már agyoncsepclleket is. Ilyenkor arra számítanak, hogy pontosan azért nem fog gyanút az ártatlan balek, mert fel sem tételezi, hogy ilyen átlátszó trükköt merjen valaki alkalmazni. Így lehet eladni a Nyugatit, így lehet unos-untalan pénzt kicsikar­ni nemiélező lakásépítkezés­re és még sorolhatnánk. A csalók ellen természete­sen védekezik a társadalom. Védekezik, ahogy Ind, ahogy lehet. Gyakran maguk a bű­nözők öltenek nyelvet a jó­hiszemű állampolgárra, s csaknem szidják őket. ami­ért hiszékenységükkel, íme ilyen bajba keverték az élel­mesebbeket. A hivatalok sokféle irata, igazolása, tanúk és kezesek igénylése mind mind vala­milyen védekezési igény a csalás ellen. Ki kell zárnunk minden lehetőséget. El kell hárítanunk magunkról is a csalás gyanúját. Erre az el­hárításra különösen nagy gondot kell fordítaniuk a terhes anyáknak. Míg gyer­meküket igen látványosan testükben hordják, igazolást, papírt is kell szerezniük ar­ról. hogy ruhájuk alatt nem kispárna van. Ha valaki nem elég gondos, ráfizet. Szó sze­rint fizet rá. A Diósgyőri Munkás leg­utóbbi számában olvastam egy kis cikket Kismamák fi­gyelmébe — címmel. A cikk így kezdődik: , „Még mindig sok esetben fordul elő. hogy 2500 forint helyett, csak 1000 forint anyasági segélyt kénytelen kiutalni a kifizetőhely.” Ez azért van, mert a felemelt anyasági segély a 2500 forint a gyermek fnegszületése után csak abban az esetben illeti meg az édesanyát, ha: — el­ső orvosi vizsgálaton még a terhesség 140. napja előtt megjelenik, s ha szülésig legalább három esetben részt vesz orvosi vizsgálaton. Nyilvánvaló ez a rendelke­zés arra ösztönzi a terhes nőket, hogy idejében fordul­janak orvoshoz, megelőzve az esetleges komplikációkat, zavarokat, nem utolsósor­ban megelőzve az igen gya­kori koraszülést. Ilyen formán egészségügyi felvilágosító munkával állunk szemben, s a legjobb meggyőzés az anya­gi érdekeltség. Ez sok eset­ben be is válik. Nem tudom azonban, hogy a végrehajtás minden esetben a legszeren­csésebb-e? A cikkben a to­vábbiakban ez áll: •........ a napokban a gép­gyári társadalombiztosítási tanács olyan vitás ügyet tár­gyalt, hogy ikerszülés esetén az előírás betartásakor jogos 5000 forint helyett (2-szer 2500 forint), csak 2000 forint anyasági segély kifizetése történhetett meg, mert a kismama a terhesség 140. napja után jelent meg az el­ső orvosi vizsgálaton.” Nem derül ki, mit döntött a . társadalombiztosítási ta­nács. Ha az ikrek után az anya megkapná az ötezer fo­rintot, én nem érezném úgy, hogy becsapta a világot, azt sem érezném, hogy csalárd módon jogtalan pénzt vett át az államtól. Elhiszem, hogy szülés előtt a 140. napon is terhes volt. Ismétlem: nem vitatom a rendelkezés egészségnevelő hatását, azt a helyes ösztön­zését, hogy minden terhes nőt legalább háromszor lás­son orvos szülés előtt. Az egészségügyi felvilágosító munkához azonban ebben az esetben igen komolv ad­minisztratív eszköz kapcso­lódik. Végül is az anya a pénzt azért kapja, mert új állampolgárt adott az ország­nak, azért, mert azok a bi­zonyos napok rendkívüli Ki­adásokkal járnak. azért, hogy.... de miért is sorol­jam azt, amit mindenki érez és tud. A mit adunk — ebben az esetben különösen — feltétel nélkül, öröm­mel és jó szívvel kell adni, azért, mert valaki éleiet adott. Az egészségügyi felvi­lágosító és nevelő munka to­vábbi fokozására valamilven más eszközt kellene keresni. Adamovics

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents