Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

>i< ■it iií ti >r >> Cl !• ó :K «f b 1 v< C d f » Ö' ff c ol )V ,1)* e*1 H' a* 1576. február 0., vasárnap v i i ESZAIC-MAGYARORSZAG 9. Á Kaliforniai feszt — és Miskolc Sreg Egy hosszadalmas és bo­nyolult technikai méréssoro­zat céljából tűzték ki, hogy tisztázzák: a gépjárművek kipufogógázaiban rejlő mér­gező anyagoknak mekkora a forgalom nagyságától függő, még megengedhető határér­téke, ami tartós terhelés mellett emberileg egyáltalá­ban elviselhető. A kísérlete­ket Kaliforniában végezték, így a környezetvédelmi iro­dalomba, mint Kaliforniai teszt került. A benzin kilo­grammonként 0,4 gramm ól­mot tartalmaz. Ennek há­romnegyed része a levegőbe jut, illetve bel égzésen ke­resztül az emberi szervezet­ben rákkeltő sejtszerveződé­seket okozhat. Fokozza a ká­rosító hatást a szénmonoxid, széndioxid, kéndioxid stb. is. A városokat körülvevő ipartelepek, s a városokon belüli gépjárműforgalmi kon­centráció már Miskolcon is többször — ha csak rövidebb időtartamra is —, de együt­tesében a redukciós jellegű, úgynevezett „London” típusú füstködbe burkolta városunk belterületét. A Széchenyi ut­ca és a Szemere utcai talál­kozási ponton, az Üttöröház- nál, a Dózsa György és Sza­bó Lajos utcai sarokpontnál, a Petneházy lakótelepen stb. jöttek létre a legveszélye­sebb gócok, itt figyelőmbe kell azt is vennünk, hogy a terelőutakra átirányított te­herjárművek zömmel Diesel - motorral üzemelnek. Ezeknél a maggs nyomáson végbeme­nő égés eredményeként íö- leg nitrogénoxidok és sok kéndioxid kerül a levegőbe, mindenesetre több, mint a benzin ü zem űeknél. A Miskolcot övező iparte­lepek és a centrum túlzottan besűrített forgalmi vonalai együttesükben emelik a bor­sodi környezetvédelem gond­jait arra a szintre, ahol már a szűk területre lehatárolt termeszei védelmi tevékeny­ség (felügyeleti szerve: az Országos Természetvédelmi Hivatal), nemkülönben az élesen elkülönülő levegőtisz­taság-védelmi jogkör (fel­ügyeleti szerve az Építés- és Városfejlesztési Minisztéri­um). illetve a víztisztaság- védelmi szervek munkája (Országos Vízügyi Hivatal) külön-killön kategorizált megelőző, elhárító és védel­mi , programjai elerőtlened- nek. A veszélyek komplex mó­don zúdulnak városunkra, ebből következően a védelem szervezete is kénytelen lesz hasonló módon, kompiex cselekvésben összefogni. Megyeszékhelyünk az or­szág — túlontúl sokat emle­getett — „második legna­gyobb városa”. Rózsa Kál­mán, Miskolc városi Tanács vb-elnöke nagyon praktiku­san akképpen fogalmazta ezt át: „Mi, a második helyet inkább úgy fogjuk fel. hogy feladataink — Budapest után — a termelés, és a város fej­lesztésében a legnagyobb az országban.” ''Borsodi Szemle. HITS. IV. szám.) A termelés fejlesztése pe­dig kényszerűen együttjár a levegő, a víz, a zaj/ az ipari — háztartási — é-s közleke­dési hulladék, a zöldterüle­tek és a közlekedés-for­galom gondjainak halványo- zódásával! Így a főváros után a borsodi terület — s ezen belül Miskolc — komp­lex környezetvédelmi erőfe­szítéseihez sem várható, hogy a helyi ismereteket nélkülö­ző „felülről jövő” intézkedé­sek láncolata adja a meg­nyugtató megoldásokat. Pél­dául a Bajai Vízügyi Igazga­tóság szervei kidolgozlak a multispektrográfos, repülőről ellenőrzött olajszennyező fel­derítést. A Baranya megyei KÖJÁL-ban négy különböző légszennyező paraméter egy­idejű, automatikusan ismét- í lódó, programozott mintavé- 'telét, a Békés megyeiek a strand vizek karbamidmérésé- hez terveztek és készítetlek új műszert. Debrecenben az óvodákban tudományos prog­ram szerint mérik a zajszin­tekei és rendezik át a helyi­ségek belső terét. Eger Den tiillhálókkal felfogják a lomb- hullató fák leveleit stb. Az említett példákkal ta­lán sikerült rávilágítani: a környezetvédelmi akciók nem Kizárólagosán nagyberuházá­si kérdések, noha sokszor el­kerülhetetlen velejárói a ba­jok elhárításának. Ma mar — éppen a külföldi példák nyomán — jól tudjuk, hogy a gyáraknak a legtökélete­sebb porleválasztói is, mint a ciklonok, az önindukciós permetezők, a venturik, az elektrosztatikus, valamint a szövetes szűrök sem elégsé­gesek önmagukban. A kielé­gítő hatásfok biztosításához a tüzeléstechnikai berende­zések átgondolt üzemeltetése, a korszerű technológiai fe­gyelemnek a maradéktalan betartása és a kibocsátott por fajtájától függő, jól tű­rő több szintes zöldövezet együttes munkája is szüksé­ges. Például a HCM LUGRI- szűrői mellett mennyi prob­léma adódott a technológiai sikertelenségekből, vagv a szállítószalag átöntőoontjai, a kőbánya osztályozója ugyancsak közrejátszottak a levegő fokozott szennyezésé­ben. De említhetnénk az ércmű vagonberakó helyeit,, a KOKEV repülőtéri telepé­nek gondjait stb.-t is. És ha már a komplexitás nagyléptékű, átfogó szerve­zetének fontosságát hangsú­lyozzuk, ellenpéldaként hi­vatkozhatunk a Búza léri történetre. Az Észak-Ma- gynrország 1975. szeptember 7-én így írt róla: ....... a tá­v olsági buszok menetrend­szerűen hordják a sarat a járdára, nem lévén parkoló­helyük, így a járdán kény­telenek átgázolni, ... szenny, kosz, szúnyoglárvákat dédel­gető tócsák és általános ren- dezetlenség a tér uralkodó vonása. Nemcsak a salako- zotl részen, de a helyi és tá­volsági buszpályaudvarok kö­zött is, sőt a benzinkút irá­nyába telepített facsoportok, ugyancsak sokat segíthetné­nek a terület szép és egész­séges kiépítésében.” (Zaj-, por-, gázfogó zöldek.) A kö­vetkező néhány héten par teherautónyi homokot elterí­tettek, semmi több. Ma? Mintha ez sem történt volna. Az összkép változatlanul le­hangoló. Íme, egy önmagá­ban hozott intézkedés. Ma megyeszékhelyünk nem­csak európai értelemben, de hazai mércével is alig ne­vezhető nagyvárosnak. Az adott történelmi, társadalmi örökségből kifutotta magát, és statisztikai mennyiségek­ben egybevetve más váro­sokkal, ma már nagyvárosias dinamika feszíti szűk föld­rajzi kötöttségében. A nagy­városokra jellemző alkotói kezdeményezőkészségnek vá­rosunkban nem szabad be­fagynia. A társadalmi érők szintjén megoldódó cselek­vésben sem a Hazafias Nép­front aktíváinál, sem a MTESZ és más szervek ön-, tevékeny szakembereinek kö-1 rében nincs hiány. Nagyon sokat jelentene a városnak és a megyéhek éppúgy, mint az egész országnak is, ha ezeket az őröket a hivatalos irányítószervi támogatás mi­nél előbb egységes formába tudná tömöríteni, annak ér­dekében. hogy MÁR MA KELL ÓVNI HOLNAPUN­KAT! Dr. Kcthly Gyula Amikor tavasszal az öreg a hegyen elkezdett énekelni, a szőlőszomszédok összedugták a fejüket: Ez meg fog halni! De az öreg nem halt meg. Megvárta, amíg megérik a korai barack, a szilva, az­után az alma cs még a szőlő is. Ah (így a gyümölcsök ér­tek, elkezdte hordani hátiko­sárban azoknak a hajdani szépasszonyoknak, le a vá­rosba. akik még a körmük feketéjét sem mutatták még ingyen annak idején. A gyümölcsök vételárát az öreg csereértékben állapította meg. A korai barackok, a citromszínü a’mák és a csen­gő-bongó szőlőfürtök ekviva­lense a féldeci lett és néha egy-egy paraszti csók. Ezen azt kell érteni, hogy a haj­dani szépasszonyok a csókot csak az archúsra hagyták cuppantaai, amit aztán a kéz­fejjel azonnal le is lehetett törölni, már csak azért is, mert nem volt egészen szá­raz, — egyszóval semmikép­pen sem . szerelmi csókok voltak. Tehát nem véletlenül terjedt el .az öregről, azért énekelget ész nélkül, mert nemsokára meg fog halni... Ha a hegyen valakiről ilyesmi' elterjedt, annak nincs választani valója. Meg kell halnia. Mert több évezreden át megfigyelték a hegy műve­lők, hogy aki erejének fogyá­sát, érzi meg, annak olyan vidám érzései támadnak, hogy önkéntelenül valami dalra fanyalodik. — A veszt it érzi — szok­ták mondani a többiek —, a hangos danával pedig "éppen már a halálát adja hírül. Aztán ráadásul milyenek is ezek a danák? Lényegében a fene sem ismeri és érti már őket. Hiszen "a hogy ilyenkor már folyton dalolna tőle az ember. No, ha dalolna, akkor csak, daloljon! Főleg, ha öreg! Ne­ki már úgyis mindegy'! A hegyművelők hideg ge­rinccel hallgatták az öreg iszonyatos, első világháborús nótáit, melyeket még infan- teriszt korában tanulhatott: ..— Esik az eső. ázik a he­veder. Gyenge lábamat szo- rijja a kengyel. Bársony le­kötő fogja át lovamat, nehéz karabéj nyomja a vállá­rnál ...” Az öreg sohasem volt hu­szár, ezt a nótát, mint kato­na aligha énekelhette. De hallotta a huszároktól szám­talanszor, még kocsmai mu- latozgatás közben is és ép­pen ezért tetszett. ,.— Pajtás, hogyha látsz sebekben engemet! Ne hagyj sokáig vergődni engemet! Vedd a puskádat, lődd át a szívemet, ne hagyd sokáig senyvedni testemet...” — duplázott rá az öreg az ügyet­len sorral, mely i..m is így lehetett valamikor, de az ere­deti sort már elfeledte, vagy sohasem tudta megfigyelni. A hegyszomszédok döbben­ten hallgatták az öreg kia­jánlásait. Az iszonyatot fo­kozta, hogy két, lóháton himbálódzó siheder jelent meg a gyümölcsös aljában az úton és elkapva a szót az öregtől, folytatták a rettene­tes dalt: „— Megjött a levél fekete pecsét lel.. — A fene ette volna meg, még csak ez kellett, — ká­romkodott az egyik, nem ép­pen fiatal szomszéd. Az öreg is elhallgatott és az aljba kémlelt.. . Honnan jönnek ezek a furcsa lovasok és 'miféle levélről énekelnek...? De a sihederek nagyot ne­a Heti postái iiicfeisl egyelőre CSAK DÉLELŐTT... A minap lakcímváltozást kellett bejelentenem. Régeb­ben ezt a rendőrségen intéz­tük, de ebben az évben már \ a tanács vette át ezt az ügy­ié intézést. Ez mindennap reg­gel 8-tói 12 óráig történik az I. kerületi Tanács erre il­letékes osztályánál. Ahogy az előszobában so­rúmra vártam, önkéntelenül is kihallgattam az ottlevők beszélgetését. Ebből kiderült, nagyon sokan a munkahe­lyükről jöttek el, vagy sza­badságot vettek ki azért, hogy a ki- vagy bejelentést elintézhessék. Amikor még a rendőrség I foglalkozott a ki- és beje- ■ leöléssel, a délutáni órákban is volt félfogadás, így nem kellett a munkahelyről al­ják megoldani a délutáni ügyfélfogadást. A délelőtti órákban érkezők anyagát a délutáni időszakban dolgoz­zák fel. Naponta nagyon so­kan jelentkeznek a hivatal­ban lakcímváltozás bejelen­tésével, így az ott dolgozók szabad szombaton is szolgá­latban vannak. Az ügyinté­zés megkönnyítése érdekében elfogadják, ha egy családtag — aki a jelenlegi fogadó­órákban ráér — magával vi_ ezi a többiek lakásbejelentő anyagát is. Megjegyzésünk: egy ilyen nagy iparvárosban, mint Mis­kolc, ahol tízezrek járnak ál­landóan azonos műszakba, elfogadhatatlan, hogy a la­kásváltozás bejelentését csak délelőtt iptézzék. Munka- szervezéssel, átcsoportosítás, sál talán lehetne változtatni a jelenlegi gyakorlaton. hazacipeljük cs másnap ismét próbálkozunk. Dolgozó asz- szonyok vagyunk, akiknek a kevés szabadideje nagyon be van osztva. Nincs tehát le­hetőségünk rá, hogy feles­legesen. nap mint nap pró­bálkozzunk az 5-ös fióknál. H. Gy-nc, Miskolc KÖSZÖNÖM, GYEREKEK... A miskolci 4. számú lsl- vánffy Gyula Általános Is­kola 8/b. osztályának úttörői gyakran felkeresik Miskol­con, a Tanácsház tér 7. szám alatt élő, 76 éves, egyedülálló, özv. Takács Józsefnél. A Kun A jéiieriaszok elten Ü.i robbantási módszert próbáltak ki a napokban a Szamoson. A folyam zajlása következtében összetorlódott jégtorlaszokat távolították el a Bányászati Kutató Intézel tatabányai szakembereinek új eljárásával. A kísérleti robbantások eredményesen zárultak, a szakemberek az árvízvédelem rendkívül ha­tásos módszerének tartják az új eljárást. legrégibb nótákat fújják, amelyeket. még kisgyer­mek korukban az öregapjuk­tól lestek el, aki éppen ak­kor készült, úgy mint ők most, halni a hegyen. Réges- rég kimentek a divatból ezek a nóták, nem csoda hát, ha a szomszédok ilyeneket hal­lottak, rögtön rosszra go Hó­doltak. Maguknak az ének­lőknek is csak összefüggéste­len felvillanások jutottak eszükbe, a danázás java af­féle kegyetlen siránkozás volt, búcsú az élettől, az élőktől, a hegytől, a szép ba­rackfáktól és a fene sem tud­ná, a hányadik ükapa tele­pítette szőlőtől. amelynek olyan különleges borleve van, vettek az öreg döbbenetén és odakiáltottak: — Nem ülne fel, öreg­apánk? Ügethetne kedvére! A hajdani szépasszonyokat meg csak bízza ránk! Az öreg azonban már nem válaszolhatott. Szépen oda­hajtotta fejét a kosár mellé, s a kiömlő piros barackok körülkoszorúzták clíehéredö arcát... És a hegyszomszédok más­nap már azon tűnődtek, va­jon ki fog legközelebb éne­kelni ...? Borsodi Gyula MAII CSAK G NAPIG TAUT 40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL a miskolci Centrum Áruházban kéredzkedni, vagy szabadsá Béla őrs II tagja, elükön ■r1' 'í got kivenni. Szerintem nem lenne meg­oldhatatlan az egész napos fél fogadás. Itt ragadom meg az alkal­mat, hogy felhívjam mind­azok figyelmét arra, hogy az új lakásba költözök ne fe­lejtsék el magukkal vinni a tanács lakáskiutaló határo­zatát, vagy a MIK-kel kö­tött lakásbérleti szerződést, mert enélkül a bejelentőla­pot nem fogad iák el, és en­nek hiányában nem tudnak eleget tenni bejelentési kö­telezettségüknek. Pócs Imre, Miskolc * A kérdésre Farkas István­ná dr., a lákásbejelenlő hi­vatal osztályvezetője elmond­ta, hogy egyelőre nem tud­INTÉZKEDJÉK A PATYOLAT VÁLLALAT! Többször okozott már bősz. szú,ságot. s bizonyára nem­csak nekem, de rajtam kívül sokan másoknak is az a „szol­gáltatás”, amit a Patyolat Vállalatnak az Augusztus 20. utcán levő 5. számú fiókjá­nál tapasztalok. Reggel 1! órá­tól délután 5 óráig — egyórás ebédszünet beiktatásával — tart nyitva ez a fiók. Illetve csak tartana, mert a leg­ritkább eset. hogy az üzletet nyitva találjuk. Igaz, az ajtón egy kis cédula mindig felhív­ja a figyelmet, hogy például; telefonálni vagyok, — vagy —• orvoshoz mentem stb., de ez mit sem változtál azon, hogy vagy hosszú időn át vá­rakozunk a tisztításra váró csomagjainkkal, vagy újra Verbó Gyula őrsvezetővel, több alkalommal végez nála ház körüli munkát, llendbc- tcszik az egész lakást, a fás- kamrát, s rendszeresen fel­hordják a tüzelőt. A gyerekek kedvessége, vidámsága sok örömet szerez az idős asz- szonynak, aki úgy tekint rá­juk, mintha unokái lennének. — Köszönöm a szereidet, a gondoskodást, amelyben egy magára maradt idős nénit ré­szesítetek — írja levelében Ta Icács néni. A pajtások példamutatóan, úttörőkhöz méltóan cseleked­tek, amikor az idős, magá- rqios néninél<: segítségére si- ettek, s ezért'megérdemlik a dicséretet. Női kabát 1540 Ft helyett 924 — Ft Efi telikabát 1640 Ft helyett 984,— Ft Fii fésűs szövet 578 Ft helyett 346,80 Ft Efi bőrkesztyűk 210 Ft helyett 144,— Ft Női csizma 495 Ft helyett 297,— Ft Fii csizma 235 Ft helyett 141,— Ft Fii szint, pulóver 485 Ft helyett 291 ,— Ft Női kosztüm 1300 Ft helyett 780,— Ft Műszőrmék 40 %-os árengedménnyel Lányka köntös 131 Ft helyett 78,60 Ft Most érdemes •■‘V'-V . .•.*$*• «•.vCST*--'­vásárolni! \

Next

/
Thumbnails
Contents