Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 SOK! 1976. február 7., szombat (Folytatás az 1. oldalról) kai, a könnyűiparé és az clelmiszeriparé 3, ill. 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a tőkés országokba irányuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való elmaradása jelentős részben a mezőgazdasági termelés alakulásával íüggött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. , A központi fejlesztési programok — a földgázprogram, a közúti járműproaram. az ole- finprograrri, a\ számítástechnikai program megvalósítása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók. a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött. azonban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összhangban nagymértékben fokozódott. Különösen a híradástechnikai és műszeripari termékek. komplett gyárberendezések, autóbuszok termelése és exportja nőtt. A fogyasztási cikkek Közül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben a munkaerőhiány, részben a tőkés piacokra irányuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Az élelmiszeripari termékek közül — nagyrészt a nyersanyag- és az exportlehetőségekkel összefüggésben — számottevően nőtt a csontos nyers hús. a vágott baromfi, a napraforgóolaj termelése. NÉHÁNY FONTOSAHtS TERMEK TERMELESE “ £ hl > > CJ •4>.S A .-IS ÜSS *3Í Villamos energia, milliárd kWó 20,5 108,0 Szén, millió tonna 24.9 96.6 Kőolaj, millió tonna 2.0 100.5 Földgáz, milliárd köbméter 5,2 101.6 Acélnyersvas, millió tonna 2,1 96.6 Acél. millió tonna 3.7 105.9 Bauxit, millió tonna 2,9 105,0 Timföld, ezer tonna Alum ín ium félgyártmány, 756,2 109,1 ezer tonna * 130,2 96,1 Tégla, millió darab 1839,4 100,7 Cement, millió tonna 3,8 109,4 Kénsav. ezer tonna 630.3 95.9 Marónátron, ezer tonna Műtrágya hatóanyagban, 91,3 102,7 ezer tonna 629,0 107,9 Növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna 15,5 113,8 Műanyagok, ezer tonna 123,3 106,7 Autóbusz, darab Számítástechnikai termékek 10 696 1.18,3 folyó árakon, milliárd Ft 2,5 134.2 Rádió, ezer darab 255 124,0 Televízió, ezer darab 400 101,3 Hűtőszekrény, ezer darab 431 103,5 Mosógép, ezer darab 164 112.4 Centrifuga, ezer darab 165 101.9 Porszívó, ezer darab Pamulszövet, 106 101,7 millió négyzetméter 351,4 99,0 Kötöttáru, ezer tonna 19,8 107,2 Cipő, millió pár 43,1 105,1 Fogyasztói tej. millió liter 688.0 103,6 Csontos nyershús. ezer tonna 545,1 113.7 Vágott baromfi, ezer tonna 133,2 108,2 Sör, millió hektoliter 6.6 102,7 Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzóit G százalék helyett íl százalékkal emelkedett. ' z állami cpítő- iprri vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabba. . több mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több. összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelően mintegv 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakásépítkezések száma jelentősen meghaladta a tervezett'3' Az állami és szövetkezeti' kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 ezer főt foglalkoztattak. 1.5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 90 százalékban a termelékenység 6—7 százalékos emelkedéséből származott. Javult az ém'lési munkák véoes’tettsése növekedett az előregyártóit elemek és szerkezetek fölhasználása. A rendelkezésre álló énftöipar’ kaoacitás nem tudta a avorsan növekvő énítési igényeket maradéktalanul kielégíteni. Eaves esetekben hátráltatták a munkát anvagellá- tási nehézségek és munkaerőhiány is. Mi’ítóGAZÜAS'ÍG A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben. 1—2 Százalékkal nőtt. A növénvterme- lés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2— 2.5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcstermelésre.. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával, .19 százalékital kevesebb az egy évvei azelőttinél. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37.5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel azelőttinél kevesebb volt. a zöldségtermés nem változott. A kukorica termésmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termésmennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15. illetve 19 százalékkal több mint 1974- ben. A cukorrépatermésünk több volt mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet. így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén G.9 millió darab volt. 1G százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és elöhasi üszőállo- mány 793 ezer darabot tett ki. 6. illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat- és a tojástermelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. , A munka termelékenysége a jnezőgazda- ságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma 3 ’százalékkal. az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4—3,5 millió lóerő volt. í—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 1882 arató-cséplőgépet', 978 kukoricabetakarító gépet, ill. adaptert, 747 cukorrépa-betakarító gépet, 148 burgonyabetakarító gépet vásároltak. A műtrágya-felhasználás il százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő- gyümölcsös területre — hatóanyagban — 270 kg műtrágya jutott. Az óv folyamán 14 ezer hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5.2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 ezer hektár volt. I SZÁLLÍTÁS és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1.5 százalékkal, le- »hergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállították az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974rben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975- ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 8G százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Murakeresztúrnál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómotorkocsit, több új csuklós villamost és HÉV-szerelvényt állítottak forgalomba. Üjabb településeket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az ö-szes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik száma csaknem 90 ezerrel emelkedett, és az év végén elérte az 580 ezret. Ebből 551 ezer a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán a tervnek megfelelően 21 ezer darab új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M-r-7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lipót telefonközpont. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 15 ezer, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. KÜLKERESKEDELEM. A behozatal folyó devizaárakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. Összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőit. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szo_ cialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országikkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Kábel elszámolásokban — a tervnek meg. felelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. Összehasonlítható árakon á behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal je_ lentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt! Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár-elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. BERUHÁZÁS A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást Irányzott gjő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több, mint 1974_ ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságikig különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag kis többletráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összege is jelentősen nőtt. A tervelőirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. Öt évre szóló magyar—szovjet egészségügyi cgyiihmíiköóési tervei írlak alá pénteken Budapesten. Képünk: dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár és Sz. P. Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese aláírja az okmányokat. A népgazdasági ágak közül leggyorsabba a szállítás és a hírközlés, valamint a mező gazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruh« zásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több, mii egyharmadát az építési beruházások, a töt bi részét a gépberuházások és az egyéb be ruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke • folyó árakon — 132 milliárd forint volt, a előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befe ‘jezetlen beruházások állománya 9—10 mii liárd forinttal emelkedett, és az év vég« megközelítette a 113 milliárd forintot. 15 ve tó s? cli IV !o ta i'c >v 1); A lí P >.( u FOGLALKOZTATOTTSÁG. JÖVEDELMEI' FOGYASZTÁS li il 1976., január 1-én az aktív keresők szám kis mértékben meghaladta az 5,1 millió fői n ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy év ^ vei korábban. Az 1975. évi átlagos állomén)' ^ létszám az iparban és a mezőgazdaságba1 n csökkent, az építőiparban, különösen pedi Sl a s: Igáltató jellegű ágazatokban nőtt. ^ 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó köt« lező heti munkaidejét csökkentették, min p denekelőtt az állami mezőgazdaság, erdőgaz r, dálkodás, vízgazdálkodás, a szállítás és hív ^ • közlés, továbbá az egészségügy területéi n 1975. végén a foglalkozotatottak 95 százai« j, ka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nomináli lo havi átlagkeresete — beleértve a különbőz ], bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forin z volt, a tervezett, 6,4 százalékkal szembe1 ]< mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinéi t A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékká emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, 1 s tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékbei' ., 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A J mezőgazdasági termelésből származó össze lakossági jövedelmek nominálértéken körű) t belül 4 százalékkal nőttek, reálértéken 1« j nyegében nem változtak. A mezőgazdaság f keresők száma csökkent. Az egy -főre jut1 mezőgazdasági eredetű reáljövedelem emel j kedett. ( A lakosság jövedelmét a reálbérek és * j mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett * i foglalkoztatottság emelkedése kis mértékbei’ ( a társadalmi juttatások jelentősen növeltél! A pénzbeni társadalmi juttatások összeg! . emelkedett. Legszámottevőbben a népesedés' j politikai határozatokból adódó kifizetése’’ : nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot j gyermekgondozási segélyre 3 milliárd fo- , rintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékká' , többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 mi' , liárd forintot, az előző évinél 17 százalékká ; többet fizettek ki. ; Az év végén a nyugdíjasok száma 1 802 00’ , fő volt. 54 009 fővel több mint egy évvel ko‘ . rabban. 1975. július 1 -löl 1,1 millió alacsoní I : nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyugdíj- ] jellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó összes reáljöv«' delme az előirányzott 3,5 százaléknál na' gyobb mértékben. 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalék kai, egy lakosra számítva 4 százalékkal eme'" kedett. A kiskereskedelmi forgalom a tér«; ben előirányzott 4,8 százalékos növekedés1 meghaladta, összehasonlító árakon 5,4 szk zalékkal volt több. mint 1974-ben. Az éle'" miszerek és élvezeti cikkek eladása > ugyancsak összehasonlítható árakon — 7.' százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 százaiéi!' kai, a vegyes iparcikkeké 5,0 százalékká) emelkedett. A lakossági szolgáltatások érté' ke is nőtt. A parasztság és a kettős jövedel' rnü háztartások saját termelésből szármái0 fogyasztása nem változott ázámottevően. A 'takarékbetét-állomány 15 százalékká nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit ÁRALAKULÁS A külkereskedelemben az általunk impoí' tált termékek árai nagyobb mértékben emel' kedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyot’*1 mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem '* százalékkal magasabb árakon értékesített« termékeit. Jelentősebb volt például az enek giahordozók, az üzemanyagok, a kohásza)] termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil ■s • iházati cikkek áremelkedése. Az éoító" ipari árak körülbelül 4 százalékkal, a bei''1' házási árak körülbelül 3 százalékkal hala«*' Iák meg az egv évvel korábbit. A mezőga'i' dasá”i felvásárlási árak lényegében nem vél' toztak. Az áruszállítási tarifák az üzenj' anvag-áremelkedések következtében 5 szó" zalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős vést' ben közoonti árintézkedések következtébe’1 — átlagosan 4.4 százalékkal voltak magasat”, az előző évinél. A piaci árak és a szol' gáltatások árai 2—2 százalékkal haladtál' meg az egv évvel korábbit. A fogyasztói *r; s"'.ivónál — a kiskereskedelmi és a pia«'1 k, valamint a szolgáltatások árai egyik* 3.3 Százalékkal emelkedett. . NÉPMOZQALOM, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az ország népessége 1976. január 1-é" 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gvermeü született, az előző évinél 7900-zal több. A* ezer lakosra jutó élveszülelések száma a* itatás a 3. oldalon)
