Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

1976. február 4.,, szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ||a megyei pártbizottság napirendjén m> n1 őrt ilfl dó1 int Gazdasági fejlődésünkkel összhangban megyénk lakos- rti Ságénak életszínvonala, élet­it rje' )7.t! at ■n) ■df m> pt mi IC jnf iur étit lat őrt rW el< pá1 út YH1 iGr üt' és‘ litUUUUl Életszínvonal-politikánk (II.) es munkakörülményei .lénye­gesen javultak. Tovább eme’- kedett a foglalkoztatottság szintje. A bérek és keresetek a tervezett mértékben növe­kedtek. A munkásság és pa­rasztság jövedelemszintje lé­nyegében kiegyenlítődött. A lakosság fogyasztása lényege­sen növekedett. Jól segítette az életszínvo­nal javulását a .negye IV. ötéves tanácsi terve. Elsősor­ban a lakáshelyzet javítása, a 11* kulturális, kommunális, egész­ségügyi ellátás fejlődése: gyermekintézmények ki­emelt fejlesztése, oktatási és egészségügyi intézmények korszerűsítése, egészséges ivó­víz-hálózat bővítése terén ér­tünk el kiemelkedő eredmé­nyeket. jól gazdálkodtak tanácsi szerveink A célkitűzések megvalósí­tására mintegy 10 milliárd forintot használtak fel taná­csi szerveink. Ebben az idő­szakban megépítettünk 130 3§ ezer 500 lakást, ebből 14 ezer f háromszázat állami erőből. "Öt év alatt több mint száz­ezer ember költözött új, egészséges, korszerű lakások­ba. Jelentősen javult a hely­zet a munkáslakta városok­ban. Ez a tervidőszak egy­ben a 15 éves lakásépítési Program záróciklusa is volt. Országosan több mint egy­millió uj lakás épült e prog­ram keretében. Ilyen arányú lakásépítés példa nélkül áll történelmünkben. Az óvodai férőhelyek szá­ma nyolcezerrel, a bölcsődei 1200-zal növekedett. A terv­időszakban 440 általános is­kolai tanterem épült, és ez­zel párhuzamosan és össze­függően az általános iskolai diákotthonok 750 férőhellyel bővültek. Több mint 70 ezer lakó kap — új szolgáltatás­ként — jó, egészséges vizet a vezetékes ivóvízhálózatból. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 15 ezerrel gya­rapodott. öt év alatt 04 szá­zalékkal, körülbelül 7 mil­liárd forinttal növekedett a lakosság készpénzbevétele. Az elmúlt öt esztendő , eredményeit, tapasztalatait Oe, összegezve jó érzéssel álla­píthatjuk meg, hogy megyénk dolgozóinak, alkotó, szorgal­mas munkája révén eredmé­nyesen hozzájárultunk a nép­gazdaság IV. ötéves tervé­nek teljesítéséhez. Ebben meghatározó szerepe volt an­nak, hogy a megye pártszer­veinek és szervezeteinek gaz­daságpolitikai tevékenységé­ben, tömegpolitikai munkájá­ban központi helyet foglaltak el a tervekkel, gazdasági kérdésekkel összefüggő ten­nivalók. Mindez a kommu­nisták és pártonkjvüli dolgo­zók körében is nagy mozgó­sító erőt jelentett, amely a termelési ' eredményeken túl a közgondolkodás ős életmód szocialista vonásainak erősö­dését is elősegítene. Eredmé­nyeink cáfolhatatlan bizonyí­tékai annak, hogy fejlődé­sünk töretlen és hogy erőfe­szítéseink nem voltak hiába­valók. Az előttünk álló fel­adatok viszont nagyok, meg több energiát, áldozatválla­lást, munkát kívánnak tő­lünk. Az V. ötéves tér v f íobhWgvci célkitűzései A megyei pártbizottság ha­tározata hangsúlyozza, hogy s) a IV. ötéves terv sikeres tel­jesítése és befejezése me­gyénk általános fejlődése, gazdasági építőmunkánk eredményei jó alapot bizto­sítanak az V. ötéves terv megvalósításához. Ezek tel­jes összhangban vannak a XI. pártkongresszus és a me­gyei pártértekezlet határoza­taival, valamint megyénk anyagi, gazdasági lehetősé­geivel. Mindezek együtt biz­tosítják Borsod megye továb­bi dinamikus fejlődését. A gazdasági életben meglevő gondok, feszültségek felszá- mplásához, az egyensúly biz­tosításához kedvező társadal­mi, politikai és gazdasági fel­tételekkel rendelkezünk. Az V. ötéves tervünk leg­főbb politikai célja, a szocia­lista munka tervszerű folyta- tatása. a termelőerők fejlesz, lése, korszerüsi+ése és jobb kihasználása, A lakosság élet- és munkakörülményei­nek javítása, a kiegyensúlyo­zott fejlődés tartós feltételei­nek folyamatos megteremté­se. Az V. ötéves terv a sta­bilitás terve, amely fenntart­ja népgazdaságunk szilárd­ságát, egyensúlyát, de a fel- emelkedés terve is, mert biz­tosítja a nép életkörülmé­nyeinek szolid, de megalapo­zóit javítását, emelését. Sze­rényebb lehetőségeinken be­lül is módot talál a szociális, egészségügyi, kulturális szín­vonal fejlesztésére. Ez az alapja annak, hogy megyénk dolgozó népe magáénak érzi a tervet, és nagy erőfeszí­téssel, szorgalmas munkával dolgozik annak megvalósítá­sán. Optimizmusunkat az eddigi kiemelkedő eredmé­nyein k és megalapozott tér- yeink mellett a borsodi mun­kások áldozatkészsége, ter­mel őszövetk őzéi i parasztsá­gunk és értelmiségünk szor­galma, szakértelme, alkotó- készsége és a fejlett szocia­lista társadalom építésének nagyszerű perspektívája táp­lálja. Az V. ötéves terv a tár­sadalmi termelés fejlődésének üteméi a reális tervek maxi­mumán irányozza elő. A terv reális, teljesíthető, de meg­valósítása az eddig végzett munka színvonalától számot­tevő javulást vár. A célok elérésében hatékonyabb, len­dületesebb munkára van szükség. A gazdasági növe­kedés extenzív forrásai me­gyénkben is kimerülőben vannak. Szükségszerűen kö­vetkezik tehát az intenzív fejlődés biztosítása. A vál­lalatok és szövetkezetek belső tartalékai lehetővé teszik, hogy magasabb minőségi követel­mények mellett javuljon po­litikai és gazdasági munkánk hatékonysága. Az anyagi ter­melés olyan minőségi és strukturális változására kell törekedni megyénkben, amely a gazdaság Valamennyi terü­letén biztosítja a társadalmi termelés hatékonyságának nö­vekedését, gazdaságunk in­tenzív fejlesztését. A tartalékok további [eljárására van szükség Mindezek érdekében külö­nös gondot kell fordítani a nagyfokú és ésszerű takaré­kosságra. Meg kell gyorsíta­ni a tartalékok feltárását. Fontos annak felismerése, hogy milyen nagy tartalékok rejlenek még például a ve­zetői munka megjavításában, a következetes végrehajtás­ban, az ellenőrzésben. Ezért korszerűsíteni kell a válla­lati irányítás módszereit. Minden ágazatban szorgal­mazni kell a korszerű terme- ' lőberendezések jobb kihasz- ' nálásál. A munka- és üzem- szervezés színvonalának eme­lését, a vezetői és a kollek­tív felelősségérzet növelését, a kezdeményezőkészség ki­bontakoztatását. Meg kell gyorsítani a termékszerkezet átalakításának folyamatát. Nem engedhető meg korsze­rűtlen, drágán előállított és eladásra, értékesítésre alkal­matlan cikkek gyártása. A vi­lágpiaci versenyképesség igen fontos feladat, csak jó mi­nőségű és olcsón előállított árukkal tartható fenn. Gazdasági előrehaladásunk fontos feltétele, a munkaerő­gazdálkodás lényeges javítá­sa, amelyet mindenekelőtt az érvényes párt- és kormány- határozatok következetes végrehajtásával, valamint az érvényben levő munkaerő­gazdálkodási és bérszabályo­zási eszközök jobb alkalma­zásával kell elősegíteni. A foglalkoztatottak számának jelentős emelkedésével eb­ben a tervciklusban nem szá­molhatunk. Éppen ezért a vállalatok munkaerő-igé­nyeinek kielégítését, a szük­séges munkaerő-átcsoportosí­tással kell elősegíteni. A Thünka termelékenységének növelése szükségszerűen meg­követeli a munkaszervezés korszerűsítését, a teljesít­ménybérezés kiszélesítését, a munkanormák karbantartá­sát, a munkaerkölcs és mun­kafegyelem erősítését. Nincs még teljes egyetértés és össz­hang a normák megszigorí­tása, a több műszak beveze­tése és a munkaerő rugal­mas átcsoportosítása terén. Ezen a szemléleten kell ha­tározottan változtatni. Wirth Lajos (Folytatjuk) Tovább gyarapodott a mezőkövesdi járás A járási hivatal a közel­múltban egy kimutatást ké­szített azokról a fejlesztések­ről, amelyeket a mezőköves­di járás községeiben az el­múlt egy ev során megvaló­sítottak. E szerint a járásban nyolcmillió 010 ezer forintot költöttek a helyi tanácsok utak, hidak stb. karbantartá­sara, illetve korszerűsítésére. A legjelentősebb munkákat Tiboludarócon, Sályban, Me­zőkeresztesen és Bogácson végezték. Sor került több alsófokú oktatási intézmény felújítására is. így például Cserépfalun 393, Mezőkeresz­tesen 213, Tibolddarócon 1^18, míg Egerlövőn 150 ezer to- rinl állt a tanácsok rendel­kezésére. Ezenkívül Cserép­faluban egy 50 férőhelyes óvoda kialakítását végezték el, zömmel felsőbb tanácsi támogatásból, illetve saját erőből. Tardon a korábbi években sok gondot okozott a közsé­get átszelő patak áradása. Ezért célul tűzték ki, hogy folytatják a patakrendezést. Tárd és Tibolddaróc 1975- ben további egy-egy millió forintot kapott ezekre a mun­kákra. Bogácson a cigánycsa­ládok lakásproblémájának megoldását szorgalmazták a helyi szervek. A megyei ta­nács jelentős anyagi hozzá­járulásával hozzáfogtak 19, úgynevezett Cs-lakás építésé­hez. Ebből 14 épület 1975 vé­gére elkészült. Borsodi vánkán, ugyancsak tanácsi támogatással egy kor­szerű klubkönyvtár létesült. Bükkábrányban célcsoportos lakásépítési keretből két la­kást építettek, amelyhez a megyei tanács 420 ezer fo­rinttal járult hozzá. Mező- nagymihályon. Mezőkereszte­sen és Vattán ugyancsak 2—2 lakás építése kezdődött meg. illetve Mezőnagymihály kivételével a múlt év végén be is fejeződött, A Miskolci Postaigazgatóság több millió forintos hozzájárulásával új postaépület kivitelezéséhez fogtak hozzá Bükkzsércen, Cserépfalun, Cserépváralján, Egerlövőn, Mezönagymihá- lyon, Szentistvánon és Ti­bolddarócon. A legfrissebb adatok szerint a mezőkövesdi járásban tavaly csaknem 18 millió forint értékű fejlesz­tési célkitűzést valósítottak meg. MepaEésttE! úfitásek Az Észak-magyarországi Vegyiművekben már hagyo­mánynak számit, hogy min­den esztendőben meghirdetik az újítási versenyt, aminek célja: ösztönözni a mozga­lomban való részvételre. A tapasztalatok szerint mind több szocialista brigád dolgoz ki együttes erővel, közös munkával jól hasznosítható újítási javaslatot. Tavaly is szép sikerek szü­lettek az újítási versenyben, összesen 228 javaslat érke­zett be. A vállalat 150 szo­cialista brigádja közül nyolc­vankilenc kollektíva tett ja­vaslatot. Az év során száz újítást bevezettek? az ÉMV- ben. Ennek nyomán csaknem húszmillió forinttal növeke­dett a vállalati bevétel. Az idén ismét meghirdetik a versenyt a gyárban. A verseny kiírásával az ÉMV célja, hogy az idén leg­alább 250 újítási javaslatot .nyújtsanak be a dolgozók.. Szeretnék azt is elérni, hogv valamennyi szocialista brigád újítson. Éppen ezért részlete­sen kidolgozták az újítási fel­adattervet, melyben az üzemi kollektíváknak, az újítani vá­gyó dolgozóknak részletesen felsorolták a legfontosabb, megoldásra váró teendőket. A Csepel Művek Jármű, és Konfekcióipari Gépgyárának sá- , rospataki gyáregységében varró- cs vasalógépeket továbbá — a budapesti gyár részére — kerékpáralkatrészeket gyárta­nak. A sárospataki üzemben 1975-ben mintegy háromezer különböző konfekcióipari gépet készítettek. A termékek 80 százalékát a KGST-országokba, elsősorban a Szovjetunióba exportálják. Jó hír a tavaszi dologidő beköszöntése előtt, hogy az idén lényegsen javul a ház­táji gazdaságok kisgép- és. eszközválasztéka. A szövet­kezetek árubeszerző vállalata, a SZÖVÁRU a múlt évi 55 millió forinttal szemben 1976- ban 70 millió forint értékű mezőgazdasági kisgépet, esz­közt, felszerelést szerez be az áfész-áruházak, szaküzletek részére. Először az idén hoz­nak be a Szovjetunióból ol­csó metszőollókat, Lengyelor­szágból különféle gereblyé- ket, s a Belkereskedelmi Rli_ nisztérium támogatósával Svájcból, Nyugat-Németor- szógból. Japánból kéziszer­számokat, motoros permete­zőket, Dániából pedig moto­ros kertikapákat importálnak.-10 8í Az edelényi járás északi ré­szén gazdálkodó rakacai Ü.j Dolgozó Termelőszövetkezet nem sorolható a kedvező földrajzi adottságú gazdasá­gok közé. A föld minőségére jellemző, hogy az összterület átlagos , értéke 4 aranykoro­na alatt marad. A mostoha adottságon kívül az előző években a vezetés hibái, az elavult géppark, a kedvezőt­len vetésszerkezet együttesen azt eredményezték, hogy 1971-ben 1 millió 700 ezer forint mérleghiánnyal zárt a szövetkezet. A kudarc után kicserélő­dött a szövetkezet vezetősé­ge. Csabay János. Gass Fe­renc, Viszóczky István sze­mélyében új elnök, főagronó- mus és főkönyvelő 'került a szövetkezet élére. Az új ve­zetőség a gazdaság reális le­hetőségeinek felmérésével kezdte munkáját. Rakacán a kátyúból kive­zető utat az állattenyésztés fejlesztésében látták. Ezért a növénytermesztés vetésszer­kezetét is az állattenyésztés igényei Szerint alakították át. A szántóterület 50 százalé­kán pillangósokat (lucerna, vöröshere, szarvaskerep) te­lepítettek. Emellett jelentő­sen növekedett a silókukori­cának mint tömeg- és a ta­vaszi árpának, valamint ku­koricának, mint abraktakar­mánynak a vetésterülete >s. Az úgynevezett árunövények közül csak az őszi búza és a napraforgó termesztésével foglalkoznak. Bátran éltek a gépvásárlási hitel lehetőségével. A régi, el­avult gépparkot szinte telje­sen felújították. A 716 hek­tár szántóterülettel rendelke­ző szövetkezetben most ket­tő DT—45-ös, hét MTZ—50- es és egy Super Zelor erő­géppel, továbbá megfelelő számú és fajtájú munkagép­pel rendelkeznek. A talaj tápanyag-utánpótlására fel­használták az évek óla ösz- szegyűlt, de a földekre ki nem hordott istállótrágyát. A tervszerűség és ésszerű­ség eredményei már az első évben jelentkeztek. 1972-ben nemcsak az 1 millió 700 ezer forint hiányt gazdálkodtak ki, hanem emellett 310 ezer fo­rint nyereséget is elértek. Az­óta minden esztendőt nyere­séggel zártak: 1973-ban más­fél millió, 1974-ben két és fél millió forint volt a nye­reségük. És az elmúlt évben is — a kedvezőtlen időjárás ellenére — több mint egy­millió forinttal teljesítették túl a tervet. Rakacán a legjövedelme­zőbb üzemág az állattenyész­tés. — Az elmúlt négy év alatt sokat fejlődtünk — jellem­zi az eltelt időszakot Gass Ferenc főagronómus. Amikor a fejlődésről beszél, az ered­ményeket a gazdaság négy évvel ezelőtti adataihoz vi­szonyítja. — Mindössze 220 szarvas- marhát és 500 anyajuhot „örököltünk”. A legnagyobb gondot azonban nem is az ál­lomány létszáma, mint in­kább gyenge kondíciója és idős korösszetétele jelentette. Most 700 — korát tekint . fiatál, —. anyajuh-állomány- nyal rendelkezünk. Szarvas­marha-állományunk is válto­zott, mind létszámában, mind minőségében. A 380 darab szarvasmarha jó kondíciójú állományt alkot, Már 1972- ben megtörtént az állomány tébécémentesítése. Szarvas­marha-telepünk hizómarha hasznosítású. Az elmúlt év­ben 140 darab 550—650 kilo­gramm súlyú hizómarhát ad­tunk át az Állatforgalmi Vál­lalatnak ... És ez csak a szövetkezet által értékesített hizómarha- létszám. Rakacán — elsősor­ban a tsz támogatásával — virágzó a háztáji hizlalás is. Legtöbb háznál 3—4 marhát tartanak, amihez a takar­mányt a termelőszövetkezet biztosítja. A jövőt illetően a főagronómus elmondta, hogy cél a szarvasmarha-tenyész­tés — ezen belül a hizlalás — további fejlesztése. E..t fogja szolgálni az ötödik öt­éves terv során megépülő 150 férőhelyes új, hitetlen hízó­marha-istálló. Rakacán négy év alatt sok minden megváltozott. Ered­ményeikben. ha nem is kö­zelítik meg a megye jobb adottságú gazdaságait, önma­gukhoz képest, nagyot léptek előre. Sikerük titka: a lehe­tőségeik reális felmérésén túl, az ésszerű gazdálkodás, és nem utolsósorban a ter­melőszövetkezeti tagság szor­galmas munkája. 17. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents