Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-27 / 49. szám
ÉSZAK-MAGYAROKSZÁG 4 Nevelés, tájékozódás, tanulás Számvetés a megyei könyvtárban A Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár 1970. évi munkalerve nem érdektelen olvasmány. Mint minden munkaíerv ez is az előző esztendők tapasztalataira épül, és érdemes ezekbe a tapasztalatokba is beleolvasni. © 1975- ben a megyei könyvtár könyvállománya 204 561 kötet volt, és abból 14 180 olvasó 174 137 Bizalommal 710 740 kötetet kölcsönzött. A felnőtt olvasótábor számának emelkedése és összetétele megnyugtatóan javult, a fizikai dolgozó olvasók aránya meghaladta a 19 százalékot, a 30 éven aluli KlSZ-korosz- lályé pedig a 75 százalékot. A gyermekolvasók száma már 1974-ben elérte a maximumot. A kölcsönzött kötetek között az ismeretterjesztő és szakirodalom az összes kötetek egynegyedét haladta még. A helyben olvasott művek' 99 százaléka szakiroda- lom, de ennek olvasottságát lemérni nem lehet. Figyelmet érdemel viszont, hogy a helyben olvasók, különösképpen a tanulók száma növekedett a csak kölcsönzőkkel szemben. A könyvtár olvasóíorgalma egészében az elvárt szinten stabilizálódott, s a könyvtár- az alapvető kölcsönzési funkciója mellett egyre erőteljesebben tölti be a közönségszolgálatban a nevelés, a tájékozódás, a tanulás funkcióját. Az olvasómozgalmak hatékonysága révén a szépirodalom kölcsönzésében jelentősen emelkedett a szocialista tartalmú lcortársirodalom kölcsönzési aránya. Kiemelkedő szerepet kapott az író— olvasó találkozók tömeges szervezése. A megyei könyvtár részt vett a tokaji nyári írótábor munkájában, s a központi témához kapcsolódóan — tekintettel a ' nők nemzetközi évére is — elkészítette A nők az irodalomban című ajánló bibliográfiáját. Ugyancsak ajánló bibliográfia készült §z egészségügyi nevelés segítésére Szerelem, házasság, család címmel. A propagandamunka elsősorban a fizikai dolgozók és az ifjúság körében folyt, s ennek eredményeként a beiratkozott olvasók számának növekedésével jelentékenyen emelkedett a fizikai dolgozók és az ifjúság aránya. A gyermekolvasók számára könyvviták, író—olvasó találkozók,, irodalmi séták, olvasótáborok, vetélkedők ' képezték a tartalmi munka gerincét. A hálózati, • módszertani feladatok között különös gonddal foglalkoztak a kisközségek lakosságának könyvellátásával, dfe a gazdasági feltételek hiánya miatt jelentékeny javulásról nem lehet szólni. Ugyanakkor a korábbi stagnálás után bizonyos mértékű fejlődés indult meg a hálózatban. A felszabadulási emlékkönyv- tár pályázat keretében Ernődön, Felsőzsolcún, Pálházán és Ónodon korszerű könyvtárak létesültek. Az új sátoraljaújhelyi könyvtárnak a terve készült el. © A végzett munka fentiek- * ben kiragadott néhány vonása 'után érdemes megnézni, mik a, főbb célkitűzések erre az esztendőre. Elsőként az olvasóközönség körének bővítésére, az arányok javítására tűztek maguk elé feladatokat. Ennek érdekében a KlSZŰV-vel kötött szocialista együttműködési szerződés alapján közös munka- programot dolgoztak ki erre az évre js, szervező és irodalom népszerűsítő tevékenységet folytatnak a 101- es és 104-es Ipari Szakmunkásképző Intézetekben, a szerencsi és tiszalúci könyvtáraknak — mint a nők körében végzendő közművelődési munka bázishelyeinek —, hatékony módszertani segítséget nyújtanak, együttműködési megállapodást kötöttek a Borsod megyei Moziüzemi Vállalattal egymás munkájának kölcsönös támogatására,' propagálására. A könyvtárak' olvasószolgálati tevékenységben a nevelői és a tájékoztatási funkciók erősítésével továbbra is alapvető feladatnak tekintik az ismeretterjesztő és szakirodalom, valamint a szocialista tartalmú . kortársi , szépirodalom kölcsönzési arányának növelését,. Ennek érdekében részfeladatokat dolgoztak ki. Meghatározták a különböző tervszámokat, s ugyancsak tervbe vették a közgazdasági irodalom információs bázisának kiépítését. Erősítik a megyei könyvtár regionális funkcióját, kiemelten tervezik a kisközségek jobb könyvellátását; munkacsoportot hoznak létre a könyvtártudományi és társadalomtudományi kutatási feladatok és kísérletek megoldására; az új közművelődési koncepciónak megfelelően felülvizsgálják a könyvtár távlati hálózatfejlesztési tervét. A gyermek- irodalom helyzetéről, a gyermekek könyvellátásáról országos tanácskozást szerveznek Miskolcon a gyermekes ifjúsági írók, kiadók, szerkesztők, kritikusok és könyvtárosok részvételével. Nagy figyelmet érdemlő kezdeményezést is terveznek: a honismereti mozgalom, a helytörténeti kutatómunka segítése céljából a Miskolc területén működő gyűjtemények helyiismereti anyagából egy központi katalógust szeretnének felállítani a megyei könyvtárban. Tervek készültek még a Rákóczi-évfordulóval kapcsolatban, valamint a könyvtár belső életének.jobbítására. Természetesen, a fő célkitűzések meghatározása után elkészítették a feladatok végrehajtásának ütemezését is. © Mint olvastuk, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, mint „A” típusú közművelődési könyvtár, legfőbb feladatának tekintette a megye tanácsi könyvtárainak szakmai—módszertani gondozását, irányítását, továbbá gyűjteményével és speciális szolgáltatásaival Miskolc város és a megye lakosságának magas szintű könyvtári ellátását. Az 1976-os tervből az tükröződik, hogy ezt a legfőbb feladatot kívánják ez évben tpvábbra is, de tovább bővítve, szélesítve ellátni. " (bra) Hangv erseny krónika A Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfő esti hangversenyén a Miskolci Nemzeti Színházban először Tardos Bála: Nyitány egy mesejátékhoz- című műve hangzott el. Ez a koncerttermekben rendkívül ritkán játszott, kodályi hatásokat tükröző, a magyar népdal elemeit franciás zenekari színekkel tűzdelt nyitány Miskolcon hangzott el először. A műsor Honegger 1929-ben komponált, jazzhatásokra épülő gordonkaversenyével folytatódott, majd Schumann: III. (Rajnai) szimfóniája zárta a programot. A zenekart Borbély Gyula. a Magyar Állami Operaház karnagya vezényelte, a gordonkaverseny szólóját Mező László gordonkaművész játszotta. Minden külön méltatás helyett —, melyet ez a szép koncert igazán megérdemel — álljon itt a két vendégművész vallomása ... Mező László gordonkaművész: — Meg kell valljam, engem a miskolci zenekarhoz régi szerelem fűz. Velük volt egyik legszebb koncertélményem, s bárhol bármit játszanak. legszívesebben talán őket hallgatom az összes vidéki zenekar közül. Finom hangzás, kulturált játék jellemzi muzsikálásukat.. Nagyon tetszett a Schumann- szimfónia megformálása, persze ez Borbély karnagy úrnak az intenciói alapján született meg így, de nagyon jól csinálták. Amit én játszottam? Honegger gordonkaversenyével nyertem 1960- ban a prágai Dvorzsák-ver- senyt. s azóta ez a legkedvesebb repertoár darabom ... Borbély Gyula karmester: (Először is arra kért. ne felejtsem el. leírni, hogy. miskolci származás^). — Merem mondani, hogy sokéves barátság fűz a miskolci zenekarhoz. minden évben egy vagy több koncertem van velük, és maximális örömmel jövök mindig hozzájuk. Amellett, hogy kitűnően játszó zenekar, egy olyan remek közösségi szellem van az együttesben, hogy úgy érzem. minden karmester számára megtiszteltetés, ha velük együtt dolgozhat... Az az öt. próba, ami a koncertet megelőzte, azért volt feltétlenül elég a jó produkcióhoz. mert ez egy nagyon i lelkes és odafigyelő közösség. mindent megjegyeznek. ! amit a karmester instruk- ! cióként ad nekik, és a közös munka még egy ilyen kényes műsornál is. mint ' ez volt. nagyon jó eredményekhez vezet.., Varsányi Zsuzsa 197ő. február 27., péntek mentét Innen „irányítják” a sört a palackozóba cs a tartálykocsikba. A főzőíiáz hatalmas üstjei nagy Építkezés kezdődött 1969-ben a kis Her- nád-parti faluban, Bőesön. A bócsiek és a közeli falvak népe álmokat szőtt: nem kell többé utazni, közeli munkát ad a gyár. A’lokál- patrióták szíve is megdobbant a hírre: megváltozik a falu arculata, Bocs neve közismertté válik. A Bocsi Sör- és Malátagyár a negyedik ötéves terv egyik nagyberuházása volt Borsodban. Országos viszonylatban is kiemelt beruházás. Építési költségeit a kezdet kezdetén 837 millió forintban állapították meg. 1970-'ban azonban módosítani kellett az építési költségek tervein, hiszen az anyagárak változtak, különösképpen a rozsdamentes anyagoké, amelyeknek ennél az építkezésnél meghatározó szerepük volt, A kö'tségterv 981 millió forintra ugrott, de a költség- különbözet szerencsére kapacitásnövekedéssel is járt. A sörgyártó kapacitás 1 millióról 1 millió 200 ezer hektoliterre, a malátagyártó kapacitás 12 ezerről 18 ezer tonnára nőtt, bővült. Több építő- és szerelővállalat dolgozott Bőesön, sok izgalmat éltek át a beruházók és a kivitelezők. Szép, de nehéz feladatnak bizonyult e hatalmas gyár felépítése, technikai bravúrok születtek és kudarcok is adódtak. Csúsztak a részhatáridők, módosultak az ütemtervek, később kezdődhetett meg a próbaüzemelés. 1972. november 9-én hírt adhattak az újságok a malátagyár üzehnbe helyezéséről. Az első árpaadagot 8- án öntötték az áztatóba, s a töltet 17-én ®malátává érett. A sörgyári részen ekkor még építőmunkások, szerelők tevékenykedtek. De nem várták még a saját maláta elkészültét, a Kőbányai Sörgyár elegendő malátát adott a próbaüzemhez. Nem történt túl régen, de ma már mégiscsak ipartörténelem. Nekünk, borsodiaknak különösen kedves fejezet. A megye közvéleménye nagy érdeklődéssel vár. la az első palack borsodi sört. Aztán egy kissé csalódnia kellett. Gyárunk bemutatkozása nem volt túl sikeres. A próbaüzemelés során fejtett sör nem nyerte meg a fogyasztók tetszését, bajok voltak a minőséggel. Kígyót-békát kiabáltunk a bécsiekre, holott nem volt teljesen igazunk. A magyar söriparnak, illetve a bocsi sörgyárnak kényszerítő okai voltak, úgy kívánták a gazdasági tervek, hogy értékesítsék a próbafőzetet. Elképzelhető; az adott tech-. nológia napi 5000 hektoliter sör előállítására rendezkedett, be, ekkortájt viszont mindössze napi 450 hektolitert tudtak előállítani. A „megcsalt” technológia rossz minőségű sörrel bosszulta meg magát. MA MAR KEVESEN emlékeznek erre az időszakra. 1973. január 6-töl jó minőségű sört termelt a gyár. Annak az évnek a gazdasági eredményei mindezek ellenére kedvezőtlenül alakultak. öszidőben ugyanis eladási gondjai támadtak a bocsi sörgyárnak. Átmeneti gondok voltak, talán a sikertelen bemutatkozás reakciója . .. 1974-ben már túlteljesítették éves (érvükét, 1 millió 214 ezer hektoliter sört állítottak elő a gyárban. Ám a fogyasztók igényei nagyobbak voltak ennél. A sörgyár körzetében lakó 2 millió ember — borsodiak, szabolcsiak, hajdúbihariak, kismértékben hevesiek, szolnokiak, békésiek — kevesellte a mennyiséget. Kevésnek bizonyult az 1975-ös mennyiség is, amely 1 millió 250 ezer hektoliter volt. A bocsi sörgyár nagy mennyiségű szlovák sört is palackoz, palackozó kapacitását bővítette időközben. Nyaranta még így is sok a mennyiségi reklamáció. Naponta csörög a telefon a gyári irodákban, felháborodott sörivók reklamálnak. A válasz az, hogy a gyártó- kapacitás véges, az ország második legnagyobb sörgyára ’ sem képes annyi sört gyártani, mint amennyit a körzet igényel. Furcsa helyzet. Talán nem volt ennyi ..sörös” probléma akkor, amikor még rém létezett a bocsi sörgvár. Üzembe állása mintha elkényeztette volna egy kissé a tájegység lakóit. Ez a megállapítás talán hízeleg is egv kissé a Borsodi világos, a Borsodi Kinizsi, a Borsodi barna előállítóinak. Talán a minőség vonzata a mennyiség. Milyen minőségű is a borsodi sör? Tíz és fél Bal- ling-íokos a világos, 12 a Kinizsi, 14 a barna. De nem a lók a meghatározó. A világhírű piisoni sörről például az a hír járja, hogy nevét a víznek köszönheti. Olyan víz van a környéken, amely eleve garantálja a jó minőséget. De ma már a vízminőség sem meghatározó, hiszen kémiai úton ideálissá lágyítható a víz. A bocsi sörgyár a Ilernád partján épült, de nem a Her- nádból, hanem fúrt kutakból fedezi vízszükségletét. Szerencse — mondhatjuk, hiszen a szép Hernád vize nem üti meg a tisztaság i mércéjét. Az élelmiszeripari ! izemben fokozottan ügyelnek a környezeti tisztaságra is. Ha szennyhullám jön a folyón, szüneteltetik a vízkivételt. A védötalaj megóvása így biztosított. Közvetlen veszély nincs, do hosszú távon igen nagy érdekük fűződik a sörgyáriaknak a Hernád tisztaságához. A malátagyár termeléséről annyit, hogy a múlt évben például 45 százalékkal többet állított elő, mint amennyi a terve volt. A bocsi malátából gyártja sörének egy részét a kőbányai es a pécsi sörgyár is. A Bocsi Sör- és Malátagyárnak 1600 dolgozója van. Ezeregyszázan dolgoznak Bőesön, a többiek a kirendeltségeken, távoli palackozókban. A gyárban 60 műszaki, 50 sörlőző szakmunkás és 250 egyéb szakmunkás dolgozik. A sörfőzóket j Kőbányán képezték ki a gyár építtetésének idején. Többségük 25—26 éves. iA műszakiak átlagéletkora is alig haladja meg a 30 évet. E fiatal üzem’ fiatal gárdája jó légkörű munkahelyet teremtett, rövid idő alatt sikerült leraknia a szocialista munkaverseny, brigádmozgalom alapjait is. A múlt évi vállalásaikból egyetlen adatot ragadnánk ki: tervezték, hogy 7 és fél millió forinttal csökkentik a gyár anyag- és energiafelhasználását. A tervet túlteljesitet- 1 lék, 11 millió forint lett a megtakarítás. Az ,öt magyar sörgyár | 1975-ben 6 millió 650 ezer hektoliter sört fejtett. Legtöbbet Kőbányán. A második legnagyobb kapacitású gyár a bőcsieké. A gépesítettséget tekintve, a korsze- : rűséget nézve természetesen I Bocs vezet. Talán ezért je- | lölték ki fejlesztésre, kapa- j citásnövelésre éppen a bor- : sodi gyárat. A terv még nem konkretizálódott, de nincs kizárva, hogy az ötödik ötéves terv időszakában bővül a gyár. A kapacitás- növekedés évi 500 ezer hektoliter sört jelent, tehát egymillió 900 ezer hektoliter sör előállitására nyílik lehetőség Borsodban. A beruházás ebben az iparágban gyorsan megtérül, a pár éves gyár már megtermelte építésének költségeit. LASSAN-LASSAN felzárkózunk a sörivó nemzereK közé, ha nincs is olyan sör- gyártó-sörivó tradíciónk, mint az NSZK-nak, vagy Csehszlovákiának. A sörivást illetően Európa középmezőnyében foglalunk helyet. Nem mintha érdem volna ez! A Bocsi Sör- és Malátagyár nemcsak a sört; hanem az üdítő italokat is reklámozza. 1973 májusában ugyanis megkezdte a Pepsi Cola gyártását. Ebből, és a narancsízű, citromízű üdítőből az idén már 170 ezer hektolitert állítanak elő. Január elsejétől a sörgyár forgalmazza a közkedvelt Borsodi vizet is. És egv hir a sörivóknak: szezonra, a második negyedév elejére forgalomba kerül a gyár új terméke, a Rákóczi sör. Lcvay Györgyi Fotó: Laczó József s i 1 V 1 1 a cl s ll ] c 1 r a í a 5 5 \ * b k t; Íí 3: .) R i\ ll ti n b t! h 1Y n t; b > 1 r o b b t. t V b s il íl K 1, 1b CÍ t l: t C: 1 / l
