Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
f97<5. február 22., vasárnap ESZAK-MAGYAROR5ZÄG 9 Heti postán S:. ■'! I Százéves Péch Antal szótára A magyar szaknyelv úttörője A MAGYAR BÁNYÁSZAT és kohászat fejlesztésének fáradhatatlan apostola, Péch Antal bányamérnök, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, „országos képviselő” sok egyéb gazdasági és politikai munkája mellett száz évvel ezelőtt dolgozott egyik nagy jelentőségű művén, a Magyar és Német Bányászati Szótár-on. Mind a bányászat, mind pedig a kohászat eleddig magyar szakkifejezést jószerével alig használt, hiszen a bányászatban a vezetők mindenképpen, a kohászatban pedig még a munkások zöme is idegen nyelvű, főleg német, cseh, lengyel, vagy olyan szlovákok voltak, akiknek lakóhelyén a már kifejlesztett ipar szintén német szakemberek irányításával működött. Péch Antal szükségét érezte annak, hogy az említett ágazatok szakszókészletét magyar nyelven is megadja, s ebben nem a „magyar állameszmének szolgálata” vezette, mint ahogy kortársát, Gipsz Miksát sem, aki pedig említi is ezt a kifejezést a Praktische Lehrgang zur schnellen und leichten Erlernung der slowakischen Sprahe című művének magyar átdolgozásában. A német nyelvű, 1871- ben megjelentetett kis remekművet a kiadó biztatására 1887-ben teszi át magyarra és bocsátja közre Gyakorlati tót nyelvtan címmel. Ennek előszavában olvashatjuk:...” ez által szolgálatot vélek és akarok tenni a magyar állameszmének is, úgy tudniillik, hogy azoknak, kik a modern nyelvek közül ezen hazai nyelveit is meg akarják tanulni, segédeszközt nyújtsak a tót nyelvnek megtanulására, mivel azon meggyőződésben vagyok, hogy Felső- Magyarország szláv vidékein a magyar állameszmének az tehet bővebb szolgálatot, ki azon vidékek nyelvét bírja.” GLOSZ MIKSA Gyakorlati tót nyelvtanával más alkaA VARSÓ —• Az ötödik emeleti új lakó egy lehetetlen ember. Tegnap éjjel például több mint egy fél órát zöröglek. — Fölébresztettek benneteket? — Azt még kibírtuk volna, de a kislányunkat nem hagyták nyugodtan zongorázni... PRÁGA Válóperes tárgyaláson köny- nyeit törölgetve követeli az asszony: — Te durva fráter! Add vissza az elvesztett fiatalságomat! A férj erre felnéz a sportújságból és így szól: — Jól van, vigyed, de aztán többet ne is lássalak! __ S ZÓFIA A szórakozott professzor csuromvizesen lépked az utcán. Egy kisfiú esernyővel szalad utána: — Bácsi kérem, nem az öné ez az -rnyő? — Sajnos nem, kisfiam, az enyémet valahol elvesztettem ... BUKAREST Petrescut előléptetik. Büszkén ül új íróasztala mellett, lommal külön is szeretnék majd foglalkozni, itt csak annyit jegyzek még meg, mindketten jól tudták, hogy a „magyar állameszmén” jelen esetben a felvidék erőszakos magyarosítását kell érteni, a szlovák nemzetiség kultúrértékeinek, nyelvi, etnográfiai törekvéseinek semmibevételét. Ha közvetvé is, de lényegében ezt a kultúr- hadjáratot segítette Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter népiskolaépítési programja is, melynek jelentős része a felvidék-v re irányult, továbbá a magyar nyelv kötelező elemi- iskolai oktatásának bevezetése, mely a magyarlakta területeken kétségtelen haladó, az idegenajkú lakosság körében pedig retrográd érdekeket szolgált. Trefort ugyanakkor a középiskolákban kötelezően bevezette a német nyelv oktatását, mely amellett, hogy pozitív előrelépés volt a szakképzés szempontjából, egyben mellőzhetővé, ha nem éppen fölöslegessé tette a magyar nyelvű bányászati és kohászati terminológia kialakítását, vagy az erre irányuló, törekvéseket. Erre válaszolt lényegében Glosz Miksa főgimnáziumi tanár Csik—Somlyón, Péch Antal bányamérnök Selme- cen kiadott munkája. A Magyar és Német Bányászati Szótár első kiadása 1879-ben jelent meg Selme- cen, a második 1891-ben ugyanitt. A szerző úttörőként foglalkozott a geomechani kának nevezett föld kéregmozgásokkal, a bányaművelés történetével, az ércekkel és az olvasztás technikájával, szakértőként nyújtott védelmet a csak néhány éve működő Diósgyőri Vasgyárnak a Mocsáry Lajos miskolci képviselő által 1871. december 12-én az országgyűlésben, az 1872. évi költségvetés tárgyalásakor megindított elvtelen amikor látogatója .érkezik. — Foglaljon helyet. Még el kell intéznem egy fontos telefont, azután ön következik. Tárcsáz, majd fölényesen csevegni kezd: — Üdvözlöm kedves barátom ... tegnap sajnos, nehéz napom volt, de ma este a szokott helyen találkozhatunk ... Utána a látogatóhoz fordul: — Mit óhajt? — A postától jöttem, szeretném bekapcsolni a telefonkészülékét ... MOSZKVA — Anyukám! Te sokat szórakoztál fiatal korodban? — Be kell vallanom, Mitya, hogy igen sokat. — Es sokszor megbüntettek ezért. Anyukám? — Nem kisfiam, csak egyszer, de akkor nagyon. — És az mikor volt? — Amikor férjhez mentem apádhoz __ B ERLIN — Tudod, Elbert, régi vágyam, hogy egyszer meghívjam a lakásomra Elsét, de félek ... — Mitől félsz Hans? Csak nem attól, hogy visszautasít? támadásával szemben. Ezt a harcot Péch úgy vitte diadalra, hogy a leállítás helyett a gyár továbbfejlesztését vívta ki a kormánynál. Selmecet, a mai Banska Stiavnicát az Árpád-korban betelepített német bányászok alapították. Erdészeti és bányászati főiskolája már a 18. századtól világhírű volt. Péch Antal, az itteni bányaigazgatóság vezetője azáltal is kapcsolatba került Diósgyőrrel, hogy a Pénzügymi- minisztérium 1873. október 1- ével megszüntette a Diósgyőri Bányaigazgatóságot és a Diósgyőri Vasgyárat, továbbá az azt kiszolgáló bányát a Selmecbányái Bányaigazgatóság, tehát lényegében Péch Antal felügyelete alá helyezte. A gyár ennek köszönhette további fejlődését. E jeles szakembernek most már a magyar bányászokra is kellett gondolnia szótára összeállításakor. Nem volt könnyű dolga, hiszen a Beg- männisches Wörterbuch magyar felének jelentős részét neki magának kellett megalkotnia. Ezeknek számos darabja nem lett köznyelvi, de mégcsak szaknyelvi szó sem, ma már teljesen érthetetlen, vagy éppen humoros. Nézzünk néhány példát. PÉCH Az einmännischer Haspel-t egykezű göngörítő- nek, egykezű kankarék-nak, a Parallelgänge-t egykezű erek-nek, a Parallelschraubs- toc-ot egykezű sutu-nak, a Verblasungsabzug-ot dús fé- meskőfölzék-nek, az Abzug- sreichspeise-t dús fölzékfé- meskő-nek fordítja. Ezekből aligha ért a mai bányász, vagy kohász valamit, Péch érdemei mégis elévülhetetlenek, hiszen oly hősi erőfeszítéssel igyekszik megteremteni jó formán a semmiből a magyar bányász- és kohásznyelv alapjait, melyhez hasonlót a szaknyelvben mindmáig hiába keresünk. Borsodi Gyula — A, dehogyis. — Hát akkor mitől? —r Attól barátom, ha egyszer feljön hozzám, többé el sem megy onnan ... BELGRAD Két borbarát utazik a vonaton. Szomjasak, de a büfés fiúnál csak ásványvíz kapható. Egyikük nagyot húz a vízből, keservében még a szemét is behunyja, éppen akkor, amikor a vonat befut egy alagútba. — Na, hogy ízlik? — kérdi a barátja kaján hangsúllyal. — Az istenért ' Gosa, ne igyál belőle! Én máris megvakultam ... CHICAGO Az asszony, karján gőgi- csélö kisbabával várja szabaduló férjét a börtön kapujában. — Ez a te gyereked Dolly? — csodálkozik a férj. — Igen, Joe — csattan föl az asszony. — Ha téged nem ítélnek el három évre garázdaságért. most éppúgy a tied is lehetne! FALUGYŰLÉS ARLÓN Február 17-én, kedden az ózdi járás területén elsőként Arlón rendezték meg — falugyűlés keretén belül — a Hazafias Népfront testület újjáválasztását. Az elmúlt négy év munkájáról Füller Tibor népfront elnök számolt be. Ismertette, hogy ez időszak alatt tovább épült, szépült Arló nagyközség, megépült egy korszerű pártház, amelyben helyet kapott a KISZ-szervezet is. Megoldódott a fűtőolaj ellátás, folyamatban van egy 50 férőhelyes óvoda építése. Eltűntek a községből a sáros utak, a főútvonalakon .már korszerű világítás van. A napokban adták át rendeltetésének az újjáépített könyvtárat. Az arlói strandfürdő és környékének szépsége pedig már országos hírű. Külön elismerést érdemel, hogy a társadalmi munka szervezését szívügyének, tekintette és tekinti a Hazafias Népfront, s évente mintegy kétmillió forint összegű munkával, illetve annak szervezésével segítették a középítkezést. A felszólalók valamennyien közérdekű javaslatokat tettek. Ez a gyűlés is igazolta, hogy Arló nagyközségnek szüksége volna már egy kul- túrházra, mert a megjelent részvevők bizony nehezen fémek el a „tanácskozó” teremben. Az ülésen felszólalt Mráz Tibor, országgyűlési képviselő és Nyéki József, a HNF Országos Tanácsának munkatársa. A falugyűlésen 51 tagú bizottságot választottak meg, amelynek elnöke továbbra is Füller Tibor gyári munkás lett. Adler István Arló JÓL DOLGOZTAK A MONQKIAK Javult a közszellem és á közgondolkodás a monoki Kossuth Lajos Termelőszövetkezetben — mondotta Huszti István elnök, az elmúlt szombaton, február 14- én megtartott zárszámadó közgyűlésen ismertetett beszámolójában. A monokiak a munkafegyelem terén is előbbre jutottak, s így méltán ,zárták az 1975-ös gazdasági évet dicséretesen szép eredménnyel. A nyereségként mutatkozó több mint 4,5 millió forint igazolja, hogy a szövetkezet tagsága és vezetősége derekasan megállta a helyét. A sikeresen lezárt negyedik ötéves terv eredményei feljogosítanak arra a reményre, hogy a szövetkezet dolgozói még nagyobb odaadással fogják megvalósítani az ötödik ötéves terv feladatait. A már kétszer elnyert „Kiváló Szövetkezet” cím pedig kötelezni fogja mind a tagságot, mind a vezetőséget, hogy politikai, gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt elérendő jó eredményeikkel, a járás, sőt a megye élenjáró közös gazdaságainak sorában foglaljanak helyet. Zsuffa Tibor Monok NYUGDÍJASOK KLUBJA ORMOSBÁNYÁN Ormosbánya lakosságának jelentős részét a bányásznyugdíjasok teszik ki. Rég óhajtott vágyuk teljesült, amikor február 14-én birtokukba vehették a nagyon szép, családias légkört biztosító nyugdíjas klubot. Éppen két évvel ezelőtt határozták el a társadalmi és gazdasági vezetők, hogy — bízva a nyugdíjasok aktivitásában és az üzem szocialista brigádjainak támogatásában — biztosítják a klub létrehozásához szükséges anyagi fedezetet. A munkálatok a múlt év augusztusában elkezdődtek. Egy olyan épületrész felújításához fogtak hozzá, amely már állagánál fogva régen használaton kívül volt és lebontásra várt. A biztosított anyagi fedezet, a munkálatokban részvevő, közel 80 nyugdíjas, valamint az ormosi bányaüzem szocialista brigádjainak mintegy 2100 óra társadalmi munkában eltöltött fáradozása meghozta az alig remélt sikert. E nagyszerű társadalmi összefogást értékelve, a klub részére egy rádiót és egy televíziót ajándékozott a Borsodi Szénbányák Vállalat, — a bányásznyugdíjasok örömére. Az elkészült klub hasznos programok biztosításával lehetőséget nyújt a nyugdíjas bányászok részére különböző kultúrrendezvények tartására is. Fényes Béla Ormosbánya külföld humora A legszebb színekben, ezüstfenyők, thuyák. Nemes orgonák, díszcserjék, gladioluszok. Vidéki megrendeléseket, postán, pontosan teljesítjük Kérje díjmentes, színes, nagy árjegyzékünket. Szálkái Díszfaiskola, 1061 Budapest, Népköztársaság útja 8. ENTRUSVi m . Hetfo AJANLATA 20% Női télcipők A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat miskolci és vidéki munkahelyeire dolgozókat vesz fel az alábbi szakmákban: — vízvezeték-szerelő — gázszerelő — központifűtés-saerelő — villanyszerelő — hőszigetelő Jelentkezni lehet reggel 8—10 óra között a vállalat szerelőipari főépítésvezetőségén. (Miskolc, I., Szekerész u. 5.) Továbbá felvesz: — ács — kőműves — lakatos (vasszerkezeti) — hegesztő — épületasztalos — festő-mázoló — bádogos — tetőfedő-szigetelő — gépkocsivezető (gyakorlott) — üvegező valamint a fenti szakmákban jártas betanított és segédmunkásokat. kubikosokat, kiszolgáló segédmunkásokat. Bérezés: teljesítménybér. A vállalat üzemi étkezést és vidéki dolgozók részére szállást biztosít. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodásán. (Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4.) Felveszünh lakatos szak- és segédmunkásokat, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat N Bérezés megegyezés szeriül JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Széchenyi u. 28.
