Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. február 3., kedd A képernyő előtt ff 'em műsor a sokból Sokszínű, számszerűleg igen bőséges, gazdag 'volt az el­múlt heti müsorajánlat. A kritikai jegyzet írójának ugyan­csak nehéz elhagyni egyik-másik méltatást érdemlő mű­sorról kikívánkozó mondandóját, hogy a még inkább lel. jegyzésre érdemeseknek helyet biztosítson. Pedig feltétlenül szót érdemelne, a maga ellentmondásosságával, is a Vajda Lajos-portré, a Hét végén — a hétköznapokról címmel in­dult újszerű sorozat, a szombaton kora délutáni órákban .sugárzott tudósportré Mátrai László akadémikusról, a szln- jATEK-szín második, igen szórakoztató adása és több más műsor, [de kívánkoznék kérdésként: ■ ha már időnek eny- nvire szűkében vagyunk, miért kell télidőben sugározni (még ha ilyen rövid is) A libapásztorlány-szerü anekdota- giccset? Egyik-másik téma ezek közül bővebb kifejtést igényelne. / A fekete macska címmel láttuk az Erdélyben élt Aszta­los István először 1913-ban bemutatott drámájának tévé­játék-változatát Harag György — erdélyi színész és ren­dező — rendezésében. A másfél órás játék kevés emléke­zetes perccel ajándékozott meg. A paraszti élet több haj­dani jellegzetessége állt a dráma előterében: a módos pa­raszt kapzsisága; a szép, ám szegény lány élete a módos, ám sánta férj mellett; az anyós áskálódása; a babonaság, a kilátástalan, sivár környezet. Megvásárolható szomszé­dok és a hamis tanúk; a szép menyecske kitartó, ám szegény szerelmese, korrupt bíró, emberölés szerelemféltésből, — mindmegannyi népszínműből átörökített poros motívum: kopottságot és temetőt, meg időtlen semmit egyaránt jelző díszletlecek között kerengö-bóklászó jó színészekkel; már- már sokkolóan visszafogott lassú cselekménybonyolítással — voltak a főbb jellemzői a produkciónak. A hajdan nagyerejű dráma ez alkalommal nem találkozott a más műfajon be­lüli jó megvalósulással. A túlzsúfolt szombati programban láthattuk az Alakok és ablakok című összeállítást a szovjet szerzők derűs müveiből. A Bogáti Péter szerkesztette, Benedek Árpád rendezte mű­sor tizenhárom darabjához egy nagy bérház szolgált kere­tül. Nálunk is vannak ilyen házak, nálunk sem ismerik egymást a lakók, adódnak hasonló szituációk. Kicsit sok volt ez a tizenhárom műsorszám. S ha egy estén következe­tesen arról beszélnek a szereplők, mennyire unatkoznak, s ez ellen nem tudnak mit tmmi, a szereplőknek, meg a szer­zőknek kell sokat tenniük, hogy ez az unalom ne legyen na­gyon ragadós. Ez alkalommal sokat tettek, s ha nem is fo­lyamatosan, de elérte a műsor a célját: többször is derül­tünk. Aki szombaton még éjszakára is a képernyő előtt maradt, jól járt: Görgey Gábor tragikus bohózata, a Rokokó háború félelmetes élményt jelentett. A rizsporos parókák alatt él­degélő, látszólag operettállami bohókás életbe belerobban a szörnyű valóság: eljut a fasiszta háború az elnöki palotába is. Igaz, csak éppen a szele, néhány halott, meg egy meg­gyalázott lány jelzi csak. hogy itt járt, de szelleme itt ma­radt: még az egyetlen humanista, a látszatdemokrácia ked­véért tartott hivatásos ellenzéki is behódol, s az élet megy tovább, folyik a hódító háború messze a határokon túl ártatlan emberek ellen, kegyetlenül. A fasizmus idején felnőtt nézők­nek nem volt nehéz azonosítaniuk a történéseket, sőt egyes személyeket sem. Nem a hazai, vagy más ismert országbeli fasizmus születéséről, kiteljesedéséről, hanem a fasizmusról szólt ez a tragikus bohózat sajátos nyelven, de félelmetes hittel, művészien. A játékot Sándor János rendezte, a sze­replők közül elsősorban Körmendi János, Tábori Nóra és Sinkó László emelendő ki. A mindenütt jelenlevő kamera, Dziga Vertov szavával a Filmszem a címe az új, havonta jelentkező magazinnak, amely — mint arról korábban tájékoztatást adtunk — ér­tékpropaganda jelleggel kíván hidat képezni a közönség és az új filmek között. A szombati első adás már felvillantotta a tervezett sokszínűséget. Ránki Júlia műsorvezetésével. B. Révész László szerkesztésében és rendezésében érdekes ősz. szenilitást láttunk. Az időpont miatt kissé ránehezedett a pécsi filmszemle értékelése, de Gyárfás Miklós mini-esszéje, Lázár István kommentárja, több aktualitás, hírcsokor, em­lékezés jól érzékeltette a szerkesztői szándékot. Mivel janu­ár utolsó napján pergett, a februári filmműsorból kívánko­zott valami markánsabb tájékoztatás, értékpropaganda. Jó .művészeti-közművelődési műsornak ígérkezik. Benedek Miklós TÉRÍTÉSMENTES HIVATÁSOS SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPJÁRMŰ-VE ZETÖI TANFOLYAMOT SZERVEZ: az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysége. Jelentkezési feltételek: — 8 általános iskolai végzettség, — büntetlen előélet, — betöltött 20 éves életkor A tanfolyam időtartama alatt 1400 Ft illetményben részesül a beiskolázott hallgató Jelentkezés: személyesen, 1976. február 16-ig Miskolc, Besenyői u. ÉPFU-lcIcp (megközelíthető a 10-cs busszal) Mezei István rajza Minden percben az embert szolgálva Senki sem mondaná róla, hogy januártól nyugdíjas. Üdén. fiatalosan jön-megy a megszokott irodában. Szeme végigsimít egy-egy irathal­mazon, plakátkötegen, pecsé­ten. Míg beszél, megelevene­dik benne az elmúlt évek so­kaságának számtalan kis mozzanata, a vöröskeresztes munka szépségének, nehézsé­gének millió példája. Sárvá­ri ICárolyné — vagy ahogyan mindenki ismeri, akinek va- . lamiféle köze volt vagy van a mozgalomhoz: Erzsiké — január elsejétől átadta he­lyét a Magyar Vöröskereszt Miskolc városi szervezetének titkári székéber. a fiatalabb generációnak. 1957-től volt egyfolytában városi titkár. Eredményes — olykor na­gyon nehéz '-^rülmények kö­zött végzett — munkájának elismeréséről számos kitünte­tés. oklevél tanúskodik. És a tagság, az aktívák, az alap­szervezeti titkárok szeretete. Munkájáról így vall: — Ezt a munkát csak úgy lehet jól elvégezni, ha min­den percben, minden gondo­latban az embert szolgáljuk. Az embert, akinek segíteni kell, akit fel keli világosíta­ni azért, hogy egészségeseb­ben élhessen, hogy tudjon vé­dekezni a rá leselkedő ezer­féle veszély ellen. Azt az em­bert kell szolgálnunk, aki embertársait szolgálja, ami­kor vért ad, vagy amikor se­gítőkészen részt vesz egy-egy elsősegélynyújtó tanfolya­munkon, versenyünkön. Az embert, aki sokszor elhanya­golja saját egészségét, vagy szánt szándékkal vét ellene. Minden egyes cselekedetünk­kel az embert, önmagunkat s a világon élő embertársain­kat kell segíteni. Azokat az embertársainkat, akik Indiá­ban éheznek, Vietnamban harcoltak, azokat, akik ré­szére segélyakciókat szervez­tünk, akiknek pokrócokat, gyógyszereket küldünk, aki­ket elemi csapások sújtottak szerte a világon. És azokat az embertársainkat kell segíte­nünk — nagy-nagy szeretet­tel és megértéssel —, akik harminc évvel a második vi­lágháború után is rajtunk keresztül, a mi világot átfo­gó szervezetünk segítségével keresik szeretteiket, hozzá­tartozóikat. — Ezt a munkát csak sze­retettel, az emberség min­denkori szem előtt tartásá­val, az együttélés legapróbb, alapvető szabályainak be­tartásával, nagy odafigyelés­sel lehet végezni. S hogy megéri ez az odafigyelés. BESZEREZHETŐ 200 literes import lemezhordó valamennyi MEH-tclepcn cs járási átvevöhelyen. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat felvesz: központi pénztárost Jelentkezés a személyzeti vezetőnél, Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz. alatt. AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK villanyszerelőket, betanított munkásokat, hőszigetelőket, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc, József A. u. 57. sz. napról napra megbizonyo­sodhatunk róla. Nem elegen­dő bizonyíték-e pz, hogy a tavaly meghirdetett bélyeg­segélyakcióban több mint másfél millió forint értékben tettek tanúbizonyságot szoli­daritásukról megyénk lakói?! Vagy nem elegendő példa az, hogy az elmúlt évben Mis­kolc város lakossága 7229,140 liter vért adott, térítésmen­tesen?! Vagy látni azt, hogy egész éleiében végzett ki­emelkedő munkájáért meg­kapja valaki közülünk a Nemzetközi Vöröskereszt leg­magasabb kitüntetését?! — Ezt a munkát csak min­den percben az embert, az emberséget, az emberiséget szolgálva lehet végezni. S aki ezt teszi, míg él. nem tudja abbahagyni... Sárvári Károly né, Erzsiké nem hagyja abba. Gyakran meglátogatja, felhívja mun­kahelyét. Tanácsokat, ad. fel­adatokat vállal, segít.. Egy­szóval dolgozik. Hitvallásá­nak megfelelően. Minden percben az embert szolgálva! (vásárhelyi) Zavaró A 7. esztendő második hó­napját kezdtük cl. Fo­lyamatosan végzik mun­kájukat a termelőüzemek, a különböző cgvéb munkahelyek cs végzik a szakszervezeti művelődési intézmények is. bár ez utóbbiak nem zökkenő nélkül. A nmi munka zavar­talan. de a közművelődési in­tézmények vezetői gondlcrhcj- tck. A közművelődési intézmé­nyek munkájához — a szak- szervezeti irányításúakélioz is! — a vezérfonalat a közműve­lődési párthatározatra és a XI. pártkongresszus határoza­taira épülő •különböző állás- foglalások. útmutatások hatá­rozzák meg. E vezérfonalhoz kapcsolódva alakítják ki az in­tézmények — a helyi igények, adottságok, sajátosságok,/ lehe­tőségek figyelembevételével — az éves munkatervet. A tartal­mi munka e tervek alapjáéi folyik, s az eltelt egy hónap alatt is Igen sok figyelemre érdemes eredményei. A gondot nem elsősorban a munka, ha­nem a munka feltételeinek anyagi bitzosítása jelenti. A munkatervektöl elválasztha­tatlan költségvetés ugyanis meg napjainkban sem biztos. Jóváhagyása, a fedezet bizto­sítása még hiányzik. A szakszervezeti közművelő­dési intézmények megállás nélkül ellátják feladataikat, de a munkát igen nagy mérték­ben zavarja, bogy a nem is olyan távoli hónapokra terve­zett tevékenység nélkülözhe­tetlen anyagi bázisa több felé még bizonytalan, ezért a mun­katerv illuzórikus. Tudott, hogy a különféle támogatások érdemben nem változnak, fő­leg nem emelkednek, de mert ármozgások jelentkeztek. Jó lenne mielőbb tudniuk az in­tézményeknek, hogy tartalmi munkájuk végzéséhez, milyen alapokkal számolhatnak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa még nem hagyta jó­vá az Intézmények alap- és céltámogatásának összegét, en­nélfogva az alsóbb szakszerve­zeti irányító szervek sem dönt­hettek azok felosztásáról, in­tézményenkénti hasznosításá­ról. A munka — ismételjük — akadálytalanul folyik, de ez a késedelem határozottan zavaró, mert nemcsak a mai munkál kell az intézményeknek jól el­látniuk, hanem azt is hell tudniuk, hogy mit tervezhet­nek cs végezhetnek, ha «vár­ra, vagy őszre kell előre gon­dolkozniuk, Ezért lenne Jó ezt a zavaró körülményt kiiktatni. tbm> miskolci toészs r ii • zés képzést ter 1-én Jelentkezhetnek 14 éves kortól azok a 8 általános iskolát végzett fiatal lányok, akik 17. életévüket még nem töltötték be. A jelentkezési határidő: 1976. március 20. A jelentkezéshez: 1. a Vili. osztályos ált. iskolai tanulók a továbbtanuláshoz rendszeresített jelentkezési lapot, 2. akik 1975-ben végezték el az általános iskolát; kérvényt, iskolai bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot küldjenek be iskolánk címére: Eü. Szakiskola, 3501 Miskolc, Pl.: 61. Szentpéteri kapu 76. A tanulók a 3 éves képzés során az egészségügyi szakismeretek mellett közismereti tárgyakat is tanulnak. A képesítés megszerzése után lehetőségük van: 1. Kórházi vagy rendelőintézeti elhelyezkedésre, 2. Egyéb egészségügyi képesítés megszerzésére (gyermekápolónői, csecsemögondozónői, szülész­női stb.). 3. Középiskolai tanulmányok folytatására. Vidéki tanulóink részére indokolt esetben kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Ösztöndíjat tanulmányi előmenetelüktől függően kapnak az iskola növendékei. Bővebb felvilágosítást az iskola vezetősége ad. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents