Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

w­ÉSZAií-MAGYARORSZÁG 2 w 1976. február 21., szombat A budapesti szovjet filmnanok alkalmából fővárosunkba ér­kezett Sz. F. Bondarcsuk filmrendező. A világhírű művészt a Ferihegyi repülőtéren Gyöngyösi Imre filmrendező üdvö­zölte. Amerikai íoíÉ-fiaÉó lét zempléni mlmmlm Különleges értékű külde­mény érkezett a napokban Sárospatakra és Monokra. Egy Chicagóban élő magyar vendéglős, Szathmáry Lajos küldte, aki az l!)30-as évek­ben a sárospataki gimnázium diákja volt. A Sárospataki Tudományos Gyűjtemények igazgatója, dr. Üjszászy Kál­mán, Monokon pedig az ot­tani Kossuth Emlékmúzeum vezetője, Zsuffa Tibor öröm­mel vette jegyzékbe a becses ajándékot: egy-egy, Philadel­phiában 1852-ben nyomtatott blokkot, amely négy darab egyforintos Kossuth-bankót foglal magában. A kísérőlevélből aztán minden kiderült. Philadel­phiában ugyanis hozzáláttak a város egyike régi negyedé­nek a lebontásához, és az omlatag épületek egyikéből feledésbe merült vaspántos ládák kerültek elő. A ládák tele voltak az 1850-es évek­ben készített papírpénzekkel. Az épületben a múlt század derekán egy olyan nyomda működött, amely a latin- amerikai országok számára papírpénzt állított elő. Ezek között — hogy hogy nem — egy ládányi Kossuth-bankót találtak. Amint erről Szathmáry Lajos, akinek egyébként igen értékes Kossüth-gyűjteménye is van, tudomást szerzett, azonnal megvásárolta a lá­dát egész tartalmával együtt. Soha forgalomba nem hozott, magyar szövegű Kossuth- bankólcról van szó. A ma is vadonatúj, finom papíron ez a szöveg olvasható: „Ezen pénzjegy minden magyar ál- ladalrni és közpénztárban egy ezüst forint, vagyis három húszas gyanánt elfogadtatik, s teljes név szerinti értéke a közállomány által biztosít- taíik”. A bankjegy közepén pajzsos-kardos-páncélos szim­bolikus női alak látható, tő­le jobbra a zászlós negyven- nyolcas címer és Kossuth Lajos aláírása. Egészen lent aoró betűkkel pedig a nyom­da neve: Toppan Carpenter, Casilear and Co. Philadel­phia. A Kossuth-kutatóknak és a 48-as szabadságharc .törté­netíróinak eddigi ismeretei szerint Kossuth az emigrá­cióban kétféle papírpénzt bocsátott ki az esetleg meg­újuló forradalom anyagi alapjainak megteremtésére. Először észak-amerikai útja során New Yorkban nyom­tattak 1852-ben angol szöveg­gel 1, 5, 10, 50 és 100 dollá-' ros címletű bankjegyeket. Másodszor 1860-ban London­ban W. Day és fiai nyomdá­jában készítettek magyar nyelvű szöveggel 1, 2 és 5 forintosokat. Ezeket azonban az angol hatóságok hamar lefoglalták és az Angol Nem­zeti Bank hamvasztó kemen­céjében megsemmisítették. A New York-i dollárokat Szerbián . át sikerült Ma­gyarországra csempészni, s árusításukat meg is kezdték, sőt 72 ezer forint értékűt el is adtak belőlük, amikor árulás folytán az osztrák rendőrség tudomást szerzett a titkos szervezked ásről. A ,.dollárárusok” közül száz ha­zafit letartóztattak, és a bí­róság 8—18 évi börtönre ítél­te őket. Ügy látszik, Kossuth észak­amerikai útja során Phila­delphiában is előállítottak egyforintos bankókat magyar nyelven, de erről mindeddig senkinek sem volt tudomása. Ezeket azon módon ládába csomagolták, ahogy a nyom­dából kikerültek, sohasem ke­rültek forgalomba. A blokko­kat még darabokra sem bon­tották fel. Talán Kossuth visszautazása miatt nem volt rá idő, vagy esetleg — mert ilyenre is gondolhatunk —a nyomdaköltséget nem volt, aki kifizesse? Bárhogyan történt is: most, a philadelphiai Városrész le­bontásával lett ismeretessé, hogy az emigrációban har­madikféle Kossuth-bankó is készült. A hálás pataki diák Sárospatakon és Monokon kí­vül Ceglédre, az ottani gyűj­teménynek és Budapestre, a Nemzeti Múzeumnak, vala­mint a Magyar Nemzeti Bank numizmatikai gyűjteményé­nek is küldött egy-egy blok­kot a most napfényre került Kossuth-bankóból. Hegyi József Nagyszabású tüntetésre került sor Nairobiban, Kenva fővá­rosában, tiltakozásul Idi Amin ugandm államfő Kenyával szem ben támasztott területi követelése ellen. _______ M oszkva SZKP XXV. várja sznsénali siieifcsót Pénteken Moszkvában, a nagy Kreml-palota György- termében megkezdődött az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő küldöttek regiszt­rálása. Néhány nappal ezelőtt fe­jeződtek be a beszámoló és választó taggyűlések, ame­lyeken az SZKP mintegy ti­zenöt és fél milliós tagsága megválasztotta a kongresz- szuson részt vevő küldötteit. Az SZKP 1975. decem­ber 1-én megtartott plé­numának határozata ér­telmében háromezer párttag választott egy képviselőt, a küldöttek száma tehát körülbelül ötezer. Készen áll már a tanács­kozásra az 1961-ben épült, és a XXV. kongresszus előtt felújított, modernizált Kong­resszusi Palota is. A hatal­mas konferenciaterem új légkondicionáló, világítási és hangosító rendszere lehető­vé teszi, hogy a kongresszus résztvevői a legkedvezőbb körülmények között folytat­hassák munkájukat. A következő napokban sorra érkeznek Moszk­vába a testvérpártok küldöttségei is. A kong­resszusra több mint száz országból várnak dele­gációkat. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára a szovjet televíziónak adott interjújában bejelentette, hogy a szovjet kommunis­ták tanácskozásán személye­sen vezeti a kubai küldött­séget. Várhatóan más tesl- vérpártok is a legmagasabb szintű küldöttséggel képvi­seltetik magukat. A külföl­di delegátusok nemcsak a kongresszuson vesznek részt, hanem ellátogatnak több szövetséges köztársaságba, az ország nagy ipari központ­jaiba, Moszkva és más nagy­városok üzemeibe is, hogy ott gyűléseken találkozzanak a dolgozókkal. Moszkva ünnepi hangu­latban várja a négy nap múlva kezdődő tanács­kozást. A főváros utcáit transzparensek díszítik, amelyek éltetik az SZKP kül- és belpolitikáját, a szovjet kommunisták, dolgo­zók sikereit. A televízióban végéhez közeledik a szovjet köztársaságok életét, két kongresszus közölt elért si­kereit, fejlődését bemutató sorozat. A nézők az elmúlt hetekben megismerkedhettek több kongresszusi küldöttel, a szocialista munkaverseny­ben élen járó munkásokkal, tudósokkal, művészekkel is. ülésezett az A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága pénteki ülésén megvizs­gálta a Központi Bizottság­nak a XXV. pártkongresszus elé terjesztendő beszámoló­ját. Erről Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára tett je­lentést. Az ülésről kiadott tájékoz­tató közlemény szerint a Központi Bizottság egyhan­gúlag jóváhagyta az SZKP XXV. kongresszusa elé ter­jesztendő beszámolót. A plénumon megvizsgálták az 1976—8()-as szovjet nép­A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szer. dán ötszáz üzemnek, kolhoz­nak, szovhoznak, tudomá­nyos intézetnek és más dol­gozó kollektívának odaítélte a kilencedik ötéves terv végrehajtása során elért eredményeiért a Lenin-ren- det, az Októberi Forradalom Érdemrendet és egyéb ki­tüntetéseket. SZKP KB gazdaságfejlesztés főbb irá­nyairól szóló kongresszusi be­számoló tervezetét is. Ezt Alekszej Koszigin. a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke terjesztette elő. A ple­num egyhangúlag jóváhagyta ezt a beszámolót is. Az SZKP Központi Bizott­sága ezzel befejezte pénteki ülését. Ugyancsak pénteken ülést tartott az SZKP Központi Re- j víziós Bizottsága. Az ülés jó­váhagyta a bizottságnak a XXV. pártkongresszus elé j terjesztendő beszámolóját. ESEMEM YEÍÍ HO L 1 ridwldtea? ELUTAZOTT A CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG fii Pénteken elutazott. Bu­dapestről a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövet­ségi gyűlésének küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az or­szággyűlés elnökének meg­hívására — Alois Indrával, a CSKP KB elnökségének tagjával, a szövetségi gyűlés elnökével az élen hivatalos baráti látogatást tett hazánk­ban. ÜLÉSEZIK A LEMP KB © Pénteken Varsóban meg­nyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának teljes ülése. A tanácskozáson megvitatják a Politikai Bizottság beszámo­lóját a lengyel nép hazafias egységének elmélyítésével, az állam erősítésével és a szo­cialista demokrácia fejlesztő, sével kapcsolatos pártfelada­tokról. DUMITKU TURCES LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN ©i A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására február 17—20. között láto­gatást tett Budapestén Du- mitru Turces, a Román Kommunista Párt KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, aki az MSZMP KB külügyi osztályán megbeszé­léseket folytatóit a két test­vérpárt 1976—77-re szóló együttműködési munkatervé­ről. Mqnlftezés a szeiiel hiisereg évfiríuEóiáról A szovjet hadsereg és ha­diflotta megalakulásának '58. évfordulója alkalmából pén­teken este műsorral egybe­kötött ünnepséget rendeztek az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoksá­gán. Részt vett az ünnepsé­gen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Bcnkei András belügyminiszter és Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára. Ott voltak a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői, s részt vett az ün­nepi éseményen a Magyar Néphadsereg tábornoki, pa­rancsnoki karának számos tagja. Megjelent J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szer- 1 ződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője, valamint B. D. Sevikin kö­vettanácsos, ideiglenes ügy­vivő vezetésével a Szovjet- I unió budapesti nagykövetsé- í gének több magas rangú ! képviselője. A szovjet és a magyar j himnusz elhangzása után F. K. lsesenko altábornagy üdvözölte az ünnepség részt- vevőit, majd F. F. Krivda vezérezredes, a déli hadse­regcsoport parancsnoka mél- j tatta az évforduló jelentősé- ; gét. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival j ért véget, majd a déli had- seregcsoport ének- és tánc- j együttese adott nagysikerű műsort. FEJLŐDNI, a táblákról megszakítás .nélkül évről év­re nagyobb terméseket lehoz­ni, az istállókban több tejet fejni, a bizalmat a vezetés­ben megteremteni, nem könnyű feladat. Különösen a mezőgazdaságban, ahol egy Zivatar, árvíz, vagy éppen a betakarítás idejében hulló, tartós eső évre szólóan meg­törhet egy jól induló folya­matot. A hernádnémeti Her- nádvölgye Termelőszövetke­zet elmúlt tervidőszakát „hallatlanndk” nevezte dr. Németh Pál, a megyei TE- SZÖV titkára. Hallatlannak, mert példa nélküli eredmé­nyekről számolt be Nyeső István, a termelőszövetkezet elnöke. A nagy terméseredmények híre már évközben „kiszi­várgott”. megveszerte hallot­tak róluk a szakemberek. Sok helyén a Hernádvölgvére cé­lozva, ..telve jóindulattal” megjegyezték: azok a földek, ha a vetésről nem felejtkez­nek el. akkor kitűnően te­remnek. Nos. a „bőséges ter­mést”. ha a kezdetre, a bá­zisévre vonatkoztatnánk — a 20 mázsás búza- és a 26 má­zsás hektáronkénti kukorica- termésre —. akkor talán helytálló lenne. Tavaly vi­szont 40 mázsás búza- és 87 mázsás kukoricaterméssel fi­zettek a táblák, a legjobb megyei átlagokkal. Ezt az eredményt pedig aligha lehet elképzelni korszerű agrotech­nika. növényápolás nélkül. — Zárt rendszerben köny- nyű! — hangoztatták mások. — A termesztés akkor itt nagyon nehéz, mert a közös gazdaság nem tagja egyik iparszerű termelési rend­szernek sem. A tapaszta­latokat viszont átvették. A szerves és műtrágyázást meg­előzték a talajvizsgá'atok. a növényfajtákkal előbb kísér­letezlek és nagyüzemi köz­termesztésbe csak az került, amelyik a kisparcellás vi­szonyok között kitűnőre vizs­gázott. A drága nyugati gé­pek, gépsorok helyett, az adottságoknak jól megfelelő KGST-gyártmányokat alkal­mazlak. A 97 mázsa lucerna és 611 mázsa takarmányrépa, amelyet hektáronként beta­karítottak, szintén kiváló eredmény, de titokról még­sem beszélnek. Ezelőtt két évvel, egy értekezleten a ve­zetés úgy döntött, hogv a ter­melést szakosítja. A 15 nö­vény helyett a jövőben csak ötöt fognak termeszteni. Hol- nnora többet jelszóval. Az eredmény: a növénytermesz­tés árbevétele 20 millióval növekedett. A gazdaságosság és a jö- vedelmezős^i* „kulcsa” a sza­kosítás. A kezdetben veszte­jainkban 7 millió forint nye­reséggel zárta az évet. A szarvasmarhatartást, a ma- gyartarka-állományt tej- és húshasznú állományra bon­tották. A tehenek az 1200 li­teres évi átlag helyett ma már 3300 liter tejet adnak. Következetes, nehéz munká­val felszámolták a szakosított telepre behurcolt betegséget. A gesztelyi hízóbikatelepről pedig évente ezer marhát bo­csátanak ki. Kilencven szá­zalékukat export minősítés­sel. A szakosítás meghozta „gyümölcsét”. A növényter­mesztés nagy területe, magas hozama, alacsony önköltsé­ge, a közeli sörgyár mellék- termékeinek felhasználása „feltámasztotta” a már-már „eltemetett” ágazatot. A termelőszövetkezet fej­lődése tényleg dicséretre mél­tó. Viszont éppen itt. a köz­gyűlésen hangsúlyozták, mi­vel alacsony szintről indul­tak. a sajátosságok figyelem­bevételével könnyű volt a jelenlegi mércét elérni. A jöT vőben az eredményeket tar­tósítani kell, hiszen némely növénynél a termésátlag annyira magas, hogv már igen csekély növekedéssel is elégedettek lennének. Olyan kultúrákat, mint a cukorré­pa — mivel a többiektől el­maradt — erőteljesebben szükséges fejleszteni. Erre biztosíték a 12 millió forintos 1 fejlesztési alap. amelyet az 1 idén főleg gépek beszerzésé- t re költenek. A megvásárolt 1 gépekkel kell megoldani a 1 közös gazdaság legnagyobb 1 gondját, a munkaerő pótlá- * sát, hiszen a munkaképes ta- 1 gok száma 'éVről évre csők- 1 ken. t Ha a termelőszövetkezet < gazdálkodását vizsgáljuk. * semmi újat, rendkívülit nem r találunk. Ugyanazokat a nö- vényeket vetik, ugyanazokat ' az állatokat tartják, mint a l megye más gazdaságai. De 1 jobban dolgoznak. A vezetők ® hetente összeülnek megbe- s szélni. megvitatni az ágazati t gondokat s így mindig nao- , ra készen látják a gazdaság : f helyzetét. Azt. hogy hol van a lemaradás, hol tértek el a >‘ tervtől” A titok itt van. A 1; inbb munkaszervezésben, a il magasabb minőségi követel- i ménvekben. a szilárdabb ] munkafeevelemben. tgv tud­ják a hibákat, bajokat me- ti net. közben rögtön kiküszö­bölni. EGY ÜT választja ketté azt a táblát, amelyben mindkét oldalra búzát vetettek. Nyá­ron a kombájnok a jobb ói­mig a másikon, a szomszéd s tsz területén alig 20-at. Ez a e legjdLfe válasz az irigyeknek* j; r Karman István séges állattenyésztés nap­<?• 5T 73 S3 TT rr S:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents