Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

T978, Jom, ff'.; rosőmop 9 I. raps városépítési tanácskozás otío A Magyar Urbanisztikai Társaság, Szolnok város Ta­nácsa és Szolnok megye Ta­nácsa szervezésében és köz­reműködésével lebonyolított tanácskozás gondos előkészí­tés mellett megerősítette és kisebb kiegészítésekkel jóvá- hagyta az előzetesen közre­adott téziseket. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ia, a MUT elnöke megnyi­tójában rámutatott, hogy az Urbanizációs íolyamat egy­részt hogyan hatott a lakos­tág életkörülményei javulá- tára; másrészt felhívta a fi­gyelmet a területgazdálkodós és eszközrendszere fejleszté­sének szükségességére; a jó tervek, programok, a követ­kezetes végrehajtás és a meg­felelő helyen alkalmazott tartalékképzés fontosságára. Szükséges a személyi tulaj­don fenntartása mellett a kö­zösségi igények, a tudomány Eredményei, a távlatban je­lentkező kötelezettségek ki­elégítési lehetőségeinek fenn­tartása. Az anyagi lehetősé­nek határai a szakemberek és állampolgárok részéről egyaránt fokozott fegyelme­zettséget követelnek, a terü­letgazdálkodás terén helyen­ként még megmutatkozó tpontaneitás felszámolásával. k tapasztalatok összegzése Dr. Perényi Imre egyetemi tanár bevezető előadásában a ti. tanácskozás óta eltelt hét év tapasztalatait összegezte, majd áttekintette az elmúlt harminc év magyar város- építési tevékenységét, .lói vá­zolta azt az ellentmondásos helyzetet, amelyben a felsza­badulás előtti magyar város­építés volt; a fejletlen tele­püléshálózatot és a települé­seken belüli: a rablógazdál­kodásra, telekspekulációra, Utalt és közművek nélküli Iparra és lakóterületre „tá­maszkodó”, a lakosság alap­vető igényeit kielégíteni kép­telen városgazdálkodást. A fejlődést az egyre fokozódó tervszerűség, az átrétegződés, n korszerű mezőgazdasági Nagyüzemek és településhá­lózat, a. tercier ágazat ará­nyának növekedése; újabban ®z agglomerációs folyamatok tudatos felismerése jellemzi. Megindult a társadalmi fe­szültségek és ezen belül a külterületi beépítések tuda­tos, a városszerkezetnek meg­felelő továbbfejlesztése, át­építése. Dunaújváros, Ka­zincbarcika, Lcninváros, kiomló, Ajka, Almásfüzitő új városépítésünk jelentős ered- Niényei. E városok tapaszta­latai segítettek a meglevő Városhálózat és városon belüli ellentmondások felszámolásá­ban is. Kirajzolódtak a fő­város mellett az öt megyei városban az ellenpólusok és Niás városok biztosították a Niegfelelő átmeneteket, vagy­is a városhálózat kiegyensú­lyozottabbá vált. Szolnok, Székesfehérvár, Szombathely Só példák e sorban, de biitz- kék lehetünk Salgótarján, Győr, Kecskemét, Szekszárd Yárosközpdn tjai korszerű megfogalmazására; Soproi i, ígér. Kőszeg, Vác történelmi Városközpontja korszerű ' ely- feállítására régi és új szín­vonalas együttélésére. Az Eredmények mellett azonban látni kell, hogy a szanálások Nem mindenütt és eléggé Szolgálják a közösségi célo­kat. Az új lakóterületeken jelentős eredmény az ellátó­hálózat megvalósítása, vagy­is e területek nemcsak a la­kástermelést, hanem jelentős mértékben városépítést is je­lentenek. A tervek felülvizs­gálatánál alaposabban, lé- Pyegretörően, az ellenőrzés fokozásával szükséges eljár­ni. A lakásépítés magánjel­legénél, az iparfejlesztések­nél, a rekonstrukcióknál, a mezőgazdasági területek fel- aprózásánál fokozottabb mér­tékben célszerű támaszkodni a városépítési szakemberek ismereteire, ami lényegében a közösségi, népgazdasági szintű elvek és módszerek alkalmazását, hatékonysága növelését is jelentené. A ren­delkezésre álló készletekkel — éppen azok véges lehető­ségei miatt — tervszerűbben, meggondoltabban és elörelá- ióbban kell gazdálkodni. E munka keretében az ágazati és helyi érdekek fokozottabb összehangolására, a tanácsi és társadalmi szervezetek foko­zottabb együttműködésére, végül a korábbi két város- építési tanácskozás határoza­tainak, eredményeinek tuda­tosabb alkalmazására, is szükség van a III1. Városépí­tési Tanácskozás téziseiben megjelent célkitűzések való- raváltásával együtt. Dr. Pongrácz Pál, Buda­pest főépítésze „Az urba­nisztika jelenlegi helyzete, proDiémái és feladatai” című előadásával erősítette a tézi­sekben megfogalmazott gon­dolatokat, érvelt — az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatai alapján — a föld hasznosításának tervsze­rűsége mellett és felhívta a figyelmet a Balaton, Buda­pest környéke, a Dunaka­nyar és más pihenő és üdü­lőterület! körzetek személyi kisajátítása helyett a közös­ségi szemlélet tervszerű ér­vényesítésére. A települések belierületei általában a szük­ségesnél nagyobb mértékben növekedtek, ezért javasolta a településszerkezet átgondol­tabb, méretezett, optimalizált, szervezeti kialakítását a köz­lekedési, közművesítési há­lózatok racionálisabb megva­lósítását és működtetését. Szükséges tehát feltenni a kérdést: mi, mikorra, hogyan és mi célból szükséges; mi­közben erősíteni kell az öko­nómiai szemléletet. Többet kell tennünk a városüzemel­tetés szervezése és a terület- felhasználás sorolása érdeké­ben. A városi zöldterületek fenntartása egyre nagyobb gond és a motorizáció növe­kedése csökkentette a zöld­területek növekedésének mér­tékét annak ellenére, hogy városaink zöldterületi muta­tói optimálisnak még nem voltak nevezhetlek. A zöld­területekkel számos helyen még mindig könnyelműen bánnak. Fokozódó mértékben előtérbe kerülnek a korszerű nyilvántartási rendszerek, amelyek a megfelelőbb és megalapozottabb döntések előfeltételei; hordozói. A kö­zéptávú tervek rendszerének területi jellegét hangsúlyoz­va és a módszert fejlesztve, az ágazati és területi tervek között szorosabb összhangot kiépítve, az urbanizáció ter­vezését is tudatosabbá kell tennünk. E tervezés színvo­nalának fejlesztése társadal­mi ügy, ezzel párhuzamosan határozottan szembe kell fordulni az építési fegyelem lazulásával is. A tartalékok leltárába A tanácskozás hozzászólói nagy felelősségtudattal, a le­hetőségek korlátái ismereté­ben, a városépítés tartalékai­nak feltárásával nyílt, őszin­te eszmecserét folytatlak. Ennek keretében az ipar és a város kapcsolata, a szabályo­zott telephelyforgalom szer­vezete, a tanácsok szakigaz­gatási szervezeteinek tovább­fejlesztése és a szakmai kö­vetelmények fokozottabb ér­vényesítése, a változó igé­nyek kielégítésének módsze­re és lehetősége, a népesség- mozgások tendenciái, a napi gondok és a jövő távlatainak fokozottabb összehangolása szükségessége, a Szovjetunió városépítési gyakorlatának korszerű tapasztalatainak át­vétele, a rögtönzések számá­nak csökkentése, a szakem­berek és politikusok fokozot­tabb együttműködése, meg­lévő hálózatok és eszközök eddiginél tervszerűbb kar­bantartása és fenntartása, felújítás, agglomerációs kér­dések témái egy-egy szál á III. Városépítési Tanácskozás hatalmas csokrából. Szóba került számtalan más fontos kérdés is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes dinamikus felszólalá­sában az eredmények bemu­tatása mellett a feladatokkal is foglalkozott. Véleménye szerint új komplex terület­fejlesztéssel lehel továbblép­ni a. gazdasági, politikai és társadalmi összefüggések mé­lyebb feltárásával. Létre kell hozni az optimális térszer­kezetet. A minisztérium szán­dékában áll növelni a gazda­sági körzetek és az agglo­merációs tervezés színvona­lát, mélységét. A tervezés módszerei továbbfejleszten­dők, sokkal dinamikusabbá szükséges tenni a meglevő slatikusság helyett. Szolnok város tanácselnöke a lakos­ság igényeivel és a fejleszté­si célkitűzések megvalósítá­sának folyamatos figyelem­mel kísérésével foglalkozott hozzászólásában. Kiemelte a rendezési tervek következe­tes végrehajtásának gondját, a koordinációs tevékenységet és az? iparfejlesztésben mu­tatkozó egyes ellentétes tö­rekvéseket is. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a közlekedés fejlesztés területén még min­dig sok rendezetlen téma ta­lálható. McgfcleJ/í környezetet További hozzászólásokban a városépítés szervezeti ke­retei és rendje értelmetlen kötöttségei és továbbfejlesz­tésének szükségessége, a helyváltoztatási igények és környezeti összefüggések, a tudományos kutatások irá­nyának kijelölése és a gya­korlat szorosabb kapcsolata, az urbanisztikai szemlélet politikai erősítése, tudatfor­málás, aktív városépítési gya­korlat, a közintézményháló­zat és városépítési összefüg­gések, művészi megfogalma­zás, mert a városfejlesztés célja, hogy az ember számá­ra megfelelő környezetei te­remtsen, ennek a feltételnek a, szép város jobban megfe­lel, mint a csúnya. A fanács* kozason egyhangú helyeslés nyilvánult meg a tézisekben megfogalmazott gondolatok­kal és azok finomítás jellegű kiegészítéseivel kapcsolatban. A tanácskozás hangulatából lemérhető, hogy a korszerű városépítés elképzelhetetlen bizonyos elvi cs magatartás­beli. következetesség nélkül. E folyamatban a napi gon­dok ügyeskedő megoldása helyett a becsületes, tervsze­rű, a társadalom összes érde­keit jobban figyelembe vevő politikai és szakmai munká­val sokat, többet is tehetünk a tézisek megvalósítása út­ján. Hatalmasak az eredmé­nyeink és számos város terv­szerű, szép és jó gyakorlata segítheti a többiek munkáját. A kiegészített tézisek mielőb­bi közreadása és széles körű elterjesztése, gyakorlati hasz­nosítása valamennyi telepü­lés számára hasznos útmu­tatásul szolgál. Dr. Horváth Béla 0,, f.p^£fT^.r0- - — ESZAK-MAGYARORSZÄG 9 ■ ■ ■ —— Cary Grant amerikai film­színészt ittas vezetés gyanú­ja miatt megállította Los Angelesben a motoros járőr. A művész vonakodott a szon­dába fújni, mire elvették a jogosítványát. — Na, és — kérdezte meg Grantot egy rosszmájú ri­porter —, hogyan óhajt a jövőben közlekedni? — Nagyon egyszerű, — válaszolta Cary, Grant. — Lóháton ... * Egymillió frankot kapott Dalida a híres francia éne­kesnő szilveszteri műsoráért Párizsban. Hogy van-e a mű­vésznőnek erről véleménye? Van. Egy színházi újságíró­nak eképp nyilatkozott: — Nézzék, ha van olyan bolond, aki nekem egymilli­ót fizet, akkor nem leszek én olyan bolond, aki ezt visz- szaulasítja... * Juliette Grecot a liftben megszólítja egy bűbájosán mosolygó korosodó hölgy: Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Nemzeti Színház villanyszerelőt keres a/oiinnll belépéssel. Jelentkezés a mű­szaki felügyelőnél. Takarítónőt felveszünk, azon­nal. M1SSZÖV, Baross Gálior u. 17. A VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat azonnali belépéssel felvesz vas- és műszaki raktáraiba raktári dolgozókat, .lelenlkezés: VASVIIX, Miskolc, Vágóhíd u. 6„ munkaügy. Tel.; 38-331. Az T5MASZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága anyagkezclói munkakörbe felvesz férfj- és női dolgozókat. Jelentkezni le­ltet a személyzeti vezetőnél, Ka­zincbarcika, Dimitrov u. 1!. sz. A borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz villanyszerelői és észter gályost felvesz. Jelentkezés a tmk-üzem vezetőjénél. Az AVI Mezőkövesdi Gyár­egysége felvesz megfelelő szak- képzettséggel rendelkező terv- munkaügyi vonalon jártas, terv- munkaügyi vezetőt. Jelentke­zés: AVF Mezőkövesdi Gyár­egysége, Dózsa György u. 3<i. sz. Fizetés megegyezés szerint. Belépés azonnal. Felvételre keresünk csoport- vezető technikust a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság hálózat? fenntartó üzemegységéhez, fi­zetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Miskolc, Budai Jó­zsef u. 44. szám alalií üzem­egységünkben. Telefon: 34-300. A Nehézipari Műszaki Egye­tem műszaki osztálya felvételre keres vizsgává! rendelkező ka­zánfűtőt. Jelentkezés: Nehézipa­ri Műszaki Egyetem, erőmű. A Miskolci Llkőrgyár felvesz női és férfi segédmunkásokat, kocsikísérőket,,.. gépkocsivezetőt és autóvillamossági szerelői. Je­lentkezés: Miskolc, Partizán u. 13. szám alatt. — Mondja, drága művész­nő, ez most önnek a saját haja, vagy paróka? Greco ránéz a hölgyre, s szemrebbenés nélkül ezt vá­laszolta: — A hajam, asszonyom, az valódi, de a fejem műfej... * Gigliola Cinquetti neves olasz táncdalénekesnő me­részen kivágott estélyi ruhá­ban jelent meg egy estélyen. Egy kolléganője szemrehá­nyást tett neki: — Ez az estélyi ruhád több mint merész! Semmit sem takar jóformán bájaidból. Mire Cinquetti csábos mo­solyával így felelt: — Másként nem is lehet kedvesem. Egy becsületes nőnek nincs mit rejteget­nie! ... * Fernándel bánatosan üldö­gélt egy párizsi bisztró sötét sarkában és bort iszogatott. Odajött egy felszolgálólány: — Parancsol egy feketét? Mire Fernandel ijedten: — Itt és most? A vendé­gek előtt?... * Hirohitó -japán császár amerikai látogatása idején találkozni akart Peter Fáik­ká! is, aki Colombo felügye­lő szerepében vált világhírű­vé. Peter Falk visszautasí­totta az ajánlatot azzal, hogy nem ér rá. Nos, erre mondják: ha nem megy Mohamed a hegy­hez, a hegy sem megy Mo­hamedhez ... * A monacói herceg lánya, a tizenkilenc éves Caroline minden vágya, hogy színész­nő legyen. Roger Vadim, a neves francia rendező, aki már több ismeretlen színész­nőt tett világhírűvé, kijelen­tette, hogy az ő kezei között Carolineből is nagy sztár lenne, minden adottsága meg­van hozzá. A hercegkisasszony anyja, a koronás hercegnő azonban hallani sem atytr lánya film­karrierjéről : — Nem engedem, hogy en­nek a vad foglalkozásnak szentelje magát — mondta. . Ügy látszik, elfelejti, hogy még ma is egy egyszerű sta­tiszta vagy Grace Kelly ne­vű táncosnő lenne valame­lyik Las Vegas-i bárban, ha annak idején nem fedezi fel öt Alfred Hitchcock... * — Mi kell ahhoz, hogy napjainkban egy könyvből világsiker legyen? — kérdez­te meg egy újságíró Alberto Moraviát.. — Először is legyen a bo­rítón egy rendkívül csinos, fiatal lány — válaszolta a világhírű olasz író. — És? — faggatta tovább az újságíró Moraviát. — És a lányon ne legyen semmi... Révész Tibor NÉZETET .TÉRÉS — Már megint valami nézeteltérés volt az osztályon? ' Felhívási Állami, szövetkezeti szervek, társadalmi szervezetek, valamint egyéb jogi személyek a kisipari és magánkereskedői mi tevékenységért ingatlanvételért stb. az 1975. évben teljesített kifizetésekről az adózó telephelye szerint illetékes adóhatósághoz (miskolciak vonatkozásában a Miskolc megyei város Illetékhivatal Tanács- háztér 2. szám alá) január 15. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni külön-külön kiállított adatlappal. Kérjük a határidő pontos betartását! ILLETÉKHIVATAL Feivessün .* lakatos szak- és segédmunkásokat, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat és takarítónőket. JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségen, Széchenyi u. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents