Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

1976. január 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ■ Mezőgazdasági vezetők ; továbbképzése u Putnokon, a termelőszövet- ' kezeli vezetők megyei to- ' vábbképzési központjában az •l 1976-os esztendőben is — '(hetes turnusokban — meg- rl rendezik a szövetkezeti ve­szetek képzését. Először ja- -! nuár 1!)—24. között a döntö- bizottsági elnökök tovább- ' képzésére kerül sor, majd ' őket a nőbizottsági elnökök ' követik. Február hónapban 1 tartják a termelőszövetkezeti ’ elnökök négyszeri egyhetes tanfolyamát, márciusban pe­- dig az ellenőrző bizottsági el- ' nökök, valamint a munkavé­delmi és biztonságtechnikai ! megbízottak mennek Putnok- í j ra. Ugyancsak 1976-ban ren- | dezik meg a személyzeti ve­zetők, a növénytermesztési és !•1 állattenyésztési brigádveze­- j tök, a munkaügyi előadók, a ' ! beosztott számviteli dolgozók, ' j valamint a maglárgazdálko­í dás és az erdőgazdálkodás í | szakembereinek továbbképzé­e ! sét. s s 4 millió műtrágya ti­$ ad a* .(9 á' 4' íj rí Sok nagyszerű tett, kima­gasló termelési siker fémjelzi a Tiszai Vegyikombinát mű­trágyagyárának a munkáját. Az üzem, amely tizenegy év­vel ezelőtt kezdte meg mű­ködését, ez idő alatt 4 mil­lió 450 ezer tonna műtrágyát adott a népgazdaságnak. Fel­adataiknak a jövőben is ha- sonó módon igyekeznek ele­get tenni a kapacitás leg­messzebbmenő kihasználásá­val. A sárospataki „Kossuth” Tsz erőgépjavító műhelyében a gépek téli nagyjavítását végzik. A képen Wacher János és Muha Mihály szerelők egy T—174-cs rakodógép főjavításán dol­gozik. Hat évtized*** HATVAN ÉVVEL ezelőtt, az első világháború nehéz hónapjaiban, amikor a hadi­termelésből is egyre több munkást kellett kivonni és írontszqlgálalra küldeni; amikor a frontról hazatért és a termelésbe visszahelye­zett,. úgynevezett hadimun- kásólí rohamosan kezdték terjeszteni a szocialista esz­méket, a Diósgyőri Vasgyár igazgatósága arra határozta el magát, hogy nőket is föl­vesz és alkalmaz a termelő- munkában. Az akkor meglepetésnek számító ötlet végrehajtásá­hoz meg kellett nyernie a Központi Igazgatóságot, hi­szen a gyár ekkor már az ország legnagyobb hadiüze­me volt. Munkája nagy mér­tékben befolyásolta a frontok állását: a lőszerellátást, vas­út- és hídépítő anyagokat, és ki tudná felsorolni mindazt az érdekeltséget, melyre ter­melőmunkája révén Diósgyőr kihatott. A Központi Igazgatóságon meglepetéssel olvasták a di­ósgyőri kérelmet, de csak­hamar ráeszméltek, milyen lehetőségeket jelent, milyen távlatokat nyit meg ez az ötlet: Munkához jutnak a megözvegyültek, és máris Ke­vesebben szorulnak segélyre, a sztrájkba lépő, vagy a frontra küldendő férfiak he­lye nem marad üresen és ugyanakkor még kevesebb bér is fizethető a nőknek, mint a férfiaknak. Engedélyezték tehát, hogy a Diósgyőri Vasgyár igazga­tósága nőket is fölvegyen azokra a munkahelyekre, ahol ezt eladdig a csaknem ötvenéves gyárban soha sen­ki el sem tudta volna kép­zel ni. A Miskolci Estilap 1916. január 10-én a következőket írta erről: „A háború egyik újítása a nők sokoldalú bevonása ipa­ri és kereskedelmi munkába. Legutóbb a Diósgyőri Vas­gyár igazgatósága kért enge­délyt a Központi Igazgató­ságtól, hogy a munkára nő­ket is alkalmazhasson és az igazgatóság próbaképpen az előterjesztéshez hozzá is já­rult. A mai napig a szegkovács- műhelyben százötven, a lö- vegműhelyben több mint százhúsz nő van alkalmazva, de naponként vesznek föl újabbakat és minden irány­ban kiképezik őket. A női munkások fizetése 1,80—2,40 között váltakozik.” (Az idézet kiemelés Ko- váts György: A diósgyőr- vasgyári művelődés történe­te című munkájából — 155.) AZ ELTELT HAT évti­zedben a nők a kohászat számos munkaterületén meg­honosodtak, és ma is ott vannak. Egyre többen sze­reztek szakképesítést és ve­zető beosztásokba is beke­rültek. Ma már aligha gon­doljuk, hogy a nagy múltú gyárban munkábalépésüket a „háború egyik újításaként” a szükség tette lehetővé. Borsodi Gyula iXyomoxás btínugyfoen (I,) H&ssno s 3 ■l)' lSl jK í* fv i\‘ ,i» 0' Ä& <t d' el rt. ll' Idős Horváth József tavaly november elsején, alig vala­mivel déli tizenkét óra uten jelentkezett az Edelényi járá­si Rendőrkapitányságon. Be­jelentette. hogy felesége a la­kásukon meghalt. A helyszín­re érkező rendőr és az or­vos idős Horváth József ede­lényi lakásán olyan körülmé­nyeket, nyomokat talált, mi­ből arra lehetett következtet­ni, hogy a holtan fekvő Horváth Józsefije nem ter­mészetes halállal halt meg. A kérdésre, hogy bántotta-e a feleségét, idős Horváth Jó­zsef igennel válaszolt. A nyomozást végző tiszt, a Borsod megyei Rendőr-fő- kaoitányság vizsgálati osztá­lyának főelőadója elmondta: hogy a helyszínen néhánv jelentéktelennek látszó, de később nagvon is értékessé vált nvomokat találtak. td Horváth József és fia. H.i. Horváth József letartóz­tatásban várja, hosy ügyei­ben a bíróság Ítéletet mond­jon. Zsalui te áll an "Mi is történt Edelényben, Horváthék lakásán tavalv no­vember elseién, illetve az azt megelőző napon? Mit mondanak Horváthékról Ede­lényben azok, akik ismerték őket? — Egy mintaszerű házas­ságot vitt zsákutcába az al­kohol. Horváthné az életével fizetett. — Szépen éltek hosszú évekig, ?zép gyermekeik szü­lettek. Később kibillentette őket egyensúlyukból az ita­lozás. — A férfi kezdte, amikor még pásztorkodott. Ha nem ivott vele az asszony, az ar­cába öntötte a neki szánt italt. — Horváthné sokára, csak igen lassan vált alkoholistá­vá. Nagyobbrészt egymagá­ban ivott, de jó ideje, már szinte sohasem volt józan. Emiatt balesetek is érték, s törött lába most is gipszben volt. Egyszer hetekre eltűnt és úgy akadtak rá, hogy a feje alatt ott volt a pálinkás­üveg. Talán nagyon szégyellte. de hát ez még nem ok arra, hogy... Igaz. Horváthné a gyerme­kei kabátját is eladta, ha nem volt elég pénze italra. Ne bántsd anyut! Október 31-én este, ami­kor idős Horváth József munkából hazaérkezett (vájár volt az aknamélyítőknél) lát­ta. hogy a felesége megint, erősen ittas, a kéznél levő rézkampós juhászbottnl ütle­gelni kezdte áz asszonyt, aki­nek a feje több helyen is vé- rezni kezdett. A 13 éves kislányuk, Ma­riann a másik agyon feküdt, rászólt az apjára. — Ne bántsd anyut! , Jóllehet, az ilyen, vagy eh­hez hasonló családi jelenetek elég gyakoriak v ittak, az apa brutalitása szánalmat éb­resztett a gyermekben. Az erősen vérző asszony­nak a konyhában csináltak helyet, majd elaludtak. Más­nap a kislány ugyanott talál­ta anyját a konyhában, el is köszönt tőle, mielőtt iskolába ment. Együtt hagyták el a házat az apjával, aki a kocs­ma felé vette útját, ahol is a lányának süteményt, ma­gának italt vett. Közben beállt a busz a kocsmához közeli megállóba. Ezzel érkezett haza ifjú Hor­váth József a munkából, s egyenesen a kocsmához tar­tott. Apjával ittak, és ami­kor elfogyott a pénzük, Hor­váth hazaküldte a fiát, hogy tovább italozzanak. Félóra sem lelt el. amikor ifjú Horváth József megér­kezett a pénzzel. Nagy József (Következik: A beszédes helyszín) h mértet Az útjainkon futó autók ki­pufogógázából évente 800 tonna erősen szennyező ólom jut a levegőbe. A nagynyo­mású kísérleti intézet ezért a benzin minőségének további javítása mellett kutatja az ólomtartalom csökkentésének lehetőségét is. A gépkocsikban használt benzint négy-ötféie kompo- j nens alkotja, ezek arányá-1 nak megváltoztatásával ki- j vánják csökkenteni az ólom- tartalmat. Számítógép segít­ségével az intézet munkatár- ! sai már néhány receptúrát ki is dolgoztak, ezek közül vá­lasztják majd ki a legmeg­felelőbbet, amellyel a tervek szerint 1980-ig 20—30 száza­lékkal csökkenthetik ennek a környezetvédelmi szempont- j ból különösen káros vegyü- j lelnek az arányát a benzin- ! ben. A megváltozott arányok azonban egyes alkotóelemek1 nagyobb mennyiségét igény­lik, ezeknek nagy részét pe­dig importálják. Százhalom­battán azonban már épül az az üzem, ahol a benzin egyik ilyen alkotóelemét, az izopen- tánt állítják majd elő. A kísérleti intézet laborató­riumában — és más helyeken — most eddig kevésbé érté­kesnek tartott kőolajipari melléktermékkel kísérletez­nek, amelyből a benzin ok­tánszámúnak — így minősé­gének — növelését és egyben az ólomtartalom csökkenését biztosító újabb vegyületet kí­vánnak előállítani. Mit mond a paragrafus? Jogászunk lloíivan közleked őnek Cv a líva'ojíosok í c Közismert, hogy 1976. évi január hó 1-ével hatályba le­pett az új KRESZ. Lapunk­ban és más helyen is sokat foglalkoztunk azokkal a sza­bályokkal, melyek a gépjár­művezetőket érintik, ezért most hézagpótlásként ismer­tetjük azokat a szabályokat, amelyek a gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkoz­nak. A KRESZ főszabályként előírja, hogy a gyalogosoknak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávban az út­padkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha az úton az előbbiek hiányoznak, vagy azok nem járhatók, akkor a gyalogosnak az úttest szélén egy sorban — lakott terüle­ten kívül az úttest menet­irány szerinti bal oldalán — kel I* közlekedniük. Előfordulhat, hogy a gya­logos betegszállító-kocsit tol, vagy hajt, segédmotoros ke­rékpárt, (két- vagy három­kerekű jármű), vagy kerék­párt tol, akkor a gyalogos­nak az úttesten, annak me­netirány szerinti jobb szélén kell közlekednie. Ugyancsak az úttesten, a menetirány szerinti jobb oldalon, az út­test szélén lehet közlekedni, ha a gyalogos olyan tárgyat visz, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná. Az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak éjszaka is korlá­tozott látási viszonyok között, (esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűné­séig terjedő időszak és az át­lagos látási viszonyoknak, felhősödés (köd, eső. hóesés, porfelhő stb.), olyan lámpát kell vinnie, amit a jármüvek vezetői elölről és hátulról kellő távolságból észlelhet­nek. Tilos a gyalogosnak csoma­golás nélkül olyan tárgyat vinni az úton, amely sérülést, rongálást, vagy szennyezést okozhat. Hol haladhat át a gyalogos az úttesten'.' A KRESZ szerint a gyalo­gos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen (útbur­kolaton jelölt zebrán) halad­hat át. Ha a közelben kije­lölt gyalogosátkelőhely nincs; — lakott területen levő (a lakott terület kezdetét és vé­gét jelző táblák közé eső te­rület) főútvonalon az útke­reszteződésnél (a járda meg­hosszabbított vonalában); — valamint a menetrend szerint közlekedő jármű meg­állóhelyen (autóbusz, villa­mos) levő járdasziget és az válaszai ahhoz közelebb cső járda között (a járdasziget teljes hosszában); — egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást bizto­sító irányban mehet át. A gyalogos az úttestre ak­kor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem lép­het, köteles az úttesten kése­delem nélkül átmenni és tar­tózkodni minden olyan ma­gatartástól, amely a jármü­vek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. Mikor van a gyalogosnak elsőbbsége? A járművekkel szemben a gyalogosnak a kijelölt gya­logos-átkelőhelyen történő át­haladáskor van elsőbbsége. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek (tűz­oltó-, mentőautó- stb.) kivé­telével elsőbbsége van — ki­jelölt gyalogos-átkelőhely hiá­nyában is — az útkeresztező­désnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szem­ben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyő­ződni arról, hogy áthaladásá­val a járműforgalmat nem závarja. A gyalogos nem lép­het az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud. A gyalogosnak tilos hid, alagút, aluljáró, felüljáró út­testjén áthaladni; olyan he­lyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (álló busz stb.) közelében az úttestre lépni; lánc-, illetve csökorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbúj­ni, illetve azt megkerülve el­zárt területre lépni; villa- mospál.ván közlekedni, vas­úti vagy zárt villamospályán —• a kiépített átkelőhelyen kívül — áthaladni; autópá­lyán közlekedni, valamint át­haladni; autóúton közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni. A gyalogosok zárt csoport­ja az úttesten — annak me­netirány szerinti jobb szélén — közlekedhetnek. A csoport közlekedésére vonatkozó sza­bályok megtartásáról a cso­port vezetője köteles gondos­kodni. A jármű utasának — töb­bek között — tilos a vezetőt a vezetésben zavarni; állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson; a jármű lépcsőjén, illetve kül­ső részén utazni; a jármű ab­lakán vagy ajtaján kihajolni. Dr. Sass Tiber A bányában a biztosításhoz használt süveggerendát a Köz­ponti Bányagépiavitó üzemében újítják fel. Hőkezelés után minden gerendát Brinell-Ucménység vizsgálatnak vetnek alá. Képünkön: Nagy Tibor ellenőrzi az anyag keménységét. 4

Next

/
Thumbnails
Contents