Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
1976. j’an. A., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 í ÍV e£ )H| ail o'e\ ei »K ;a in :1'A e-. iK in e. 3to i" /,*. /,t II iá y a i-j ie K »t ÍV »i! ii 0 J % c 5 t l » t Tettük sa nincstelen. paraszt tette volt A Miskolci Építőipari lállatainál Agrárszocialisták *7 Nagyobb feladatok, szigorúbb követelmények a Bükk alján A XIX. század utolsó- évtizedeiben Borsod megyében a mintegy 30 ezerre becsült napszámostábomak a nyári mezőgazdasági munkák idejére csak egyetlen munkalehetőség tkinállkiozoiU: a sum- másélet, az otthontól való több hónapos távoliét. Az Alföldön és a Dunántúlom, soíkszáz holdas uradalmaik tábláin görnyedve és magtárakban, de méginíkább birka- vagy marhalistállókban élve a napákat. Sommások. „Szómmiazásulk szerint parasztok, életük szerint proletárok, létbizonytalanságban élőik és kiszolgáltatottak. Legsűrűbben ott élnek, ahol a legkevesebb földön legtöbb a nép, Mezőkövesden, Kövesd körül, a Büktk aljában és hegyoldali községekben barlangokban, pinceliakásokban ...” — írta róluk Szabó Zoltán az 1898- ban megjelent Cifra nyomorúság című könyvében. A dél-borsodi Bogács egyike azoknak a községeknek, ahonnan „hagyomány volt” sommásnak menni, leszerződni hat hónapra, répaegye- sölésitől, egészen a betakarításig. Szabó Zoltán megállapítását — „a legkevesebb földön a legtöbb nép” — jól példázzák a következő adatok. Bogács határterülete az 1855-ös felmérés szerint 5087 hold. Ebből egyharmad rész az egri főkáptalan birtoka. Az egyházi birtokon kívül csak Kenyeres Lajos birtokos rendelkezett 100 holdnál nagyobb földterülettel. A fennmaradó körülbelül 2000 —2200 holdnyi szántóterületen — aránytalan elosztásban — elit a község 1729 lakosa. Nem csoda tehát, hogy Bogácsról is számtalan agrárproletár szegődött el hosz- szabb-rövidebb időre süni- másnak. Szinte az ország egészét bejárták,, sőt még külföldre is eljutottak. „Két ünnepük van: halottak nap ja és karácsony, s a többi már a pusztában éri őket, s ott még; a harangszó sem igen lel rájuk. Más nem is igen keresi őket, mint a harangszó, nemigen van ki szóljon értük olykor, a közélet igazán nem az ő bajuktól hangos” — írta róluk egy mezőkövesdi pap. Nehéz sors volt az övék. Küzdelmes sors; tele megpróbáltatással, harccal, ök voltak a millennium csillogásában tetszelgő, fénylő királyi Magyarország árnyai és egyben vádlói is. Nem véletlen, hogy az 1897—98-as, országos méretűvé terebélyesedett Várkonyi István-féle agrárszocialista mozgalom közöt- 1 tűk jó táptalajra talált. Kiszolgált summásnk, Alföldre szekerező meszesek hozták Bogácsra és a környező falvakba a hírt, az egyelőre csak titokban tartható igazságot. A veszélyes eszméket, amelyektől a Tar- nav Gyula alispán vezette „úri vármegye” ugyancsak rettegett. Jöttek az alispáni utasítások: . a szocialisták különböző ürügyek: dohányosok. munkások, juhnvírók keresése alatt terjesztik a kóréivá Sót s osztogatják a röp- iratokat. ■és a legkíméletlenebb nyílt terror. Ennek ellenére az agrárproletariátus, a szegényparasztság körébe eltiltott a mozgalom híre, tanítása, Várkonyiék harcos lapja, a Földmívelő. A bogácsi független szocialisták mozgalmát: az egész megyében az egyik legveszélyesebbnek tartották. Vezetőik nyíltan megmondták a főszolgabírónak : „ .., az néni igazság, hogv az urak nagy vagvonban dőzsölnek, mi pe- fllg koplalunk, télen nem kapunk munkál, nyáron napi 50 krajezár napszám mellett eieget keresni néni tudunk, az isten az embert egyíor- mánaK teremtene, s mégis megvan a nagy Külön őség. ’ az alispán a mozgalom veszélyét látva, szelídebb módszerekkel is próbálta „csillapítani” az elégedetlenséget. Felhívta az egri érsek .ügyeimét a párbér oeszedé- se körül tapasztalt visszaélésekre. Nem volt ritka ugyanis, hogy a parókia 8— 10 liter buzavai tooo parkért szedett a törvényesnél. Ugyancsak az alispáni meggyőzés egyik módszere volt az ígérgetés. Tarnay megígérte a munkanélküli tardi es bogácsi agrárszocialistáK- nak, bogy Kudabányán szerez számukra kereseti lehetőséget! Persze, az igazi módszerük az uraknak az erőszak alkalmazása volt. 1898. február 20-án a bogácsi postamester- nölioz érkezett az az alispa- ni utasítás, ami szerint, ha a község bármelyik lakosa címére Földmívelő érkezne: „ ... ne kézbesítsék ki a címzettnek, hanem azt ... a községi elöljárósághoz küldjék be. Ily módon az elöljáróságnak biztosan tudomására jut, hogy kik azok, akiknek működését felügyelet alatt szükséges tartani.” A megtorlás erősödött. Bogácson Győri Mártontól és Farmosi Mihályiéi koboztak el tiltott újságot. A mozgalom helyi vezetőjét Varga Istvánt pedig börtönbe zárták. S, hogy végleg elvegyék a szegények kedvét a szervezkedéstől, a községben csendőrkülónítményt állították fel. Borsodban a mozgalom a tavaszi hónapokra válságos helyzetbe kerüli. A bogácsiak azonban még tartották magukat. Márciusban a főszolgabírói jelentés szerint: „ ... még mindig foglalkoznak a szociális eszmékkel.” Sőt... A bogácsi független szocialisták Fodor János részéré pénzt gyűjtöttek, hogy elutazhasson Törökszentmik- lósra. arra a földmunkás- kongresszusra, amelyet Vár- konyiék még a tél folyamán meghirdettek. Fodor elutazott, de a kongresszusra a hatóságok közbelépése miatt már nem került sor. Visszatérte után a főszolgabíró Fodor Jánost 20, tizenegy társat pedig 8—8 forint pénz- büntetésre ítélte. Ha az akkori 20—50 krajezáros napszámokat vesszük figyelembe, a kiszabott büntetés bizony tetemes összegnek számított. Mégis március 12-én este 13 kucsmás, zsíros kalapos nincstelen lopakodott Varga Imre bogácsi lakására. A ía- gárendás, döngölt l’öldű tiszta szobában tanácskozásra gyűltek Össze. Összejövetelükről azonban már korábban tudomást szerzett a csendőrség. Észrevétlen vették körül a házat, ott lepték meg őket tanácskozás közben. A vallatás során kiderült, hogy — bár a megyében a mozgalom tüze elhamvadt — Bogácson még mindig 80 „elégedetlen” ember van. A letartóztatott vezetők természetesen tagadtak. Azt vallották — taktikából —, hogy csak kormánypárti lapot olvasnak, és arról tanácskoztak. hogyan lehetne felutazni Pestre Kossuth Ferenchez, akiről úav tudják: be akarja vezettetni a fokozatos adót. * A Várkonyi-féle agrárszocialista mozgalom 1898 nyarára Borsodban teljesen megszűnt. Megszűnt , anélkül, hogy a mezőkövesdi és a mezőcsá- ti járást kivéve a megye i többi részében elterjedt volna. A bogácsiak a mozgalom ' kudarcát egy Várkonyihoz írt elkobzott levélben panaszolták el: „Szervezkedésünk néni mehetett rendesen végbe, mert a csendőrök és a bírók mindég zavardzálnak, éjjel es nappal járnak, ahol észreveszik. hogy három vagy négy ember van. Az alispán itt járt és kecsegteti a lakosságot. hogy akár pénzt, akár vetnivalót, heremagot, lucernamagot ád, de a szocialista párt nem adhat semmit. Öli adhatnak, amit akarnak ... Több szomszéd falusiak szervezkednének, de a bírók néni engedik — a csendőrök és a szolgabíró mindég járkálnak és fenyegetik az embereket, mintha lopni menne az ember .. ” * Az 1898-as agrárszocialista mozgalom idején ismerkedett meg szélesebb körben Bogács népe a szociáldemokrata eszmékkel. Mozgalmuk a nincstelen paraszt tette volt, igazságérzet szülte cselekedet. Tett az igazságtalanság ellen; a földért, az emberért, önmagukért. Harcuk hírnöke volt 19-nek, a forradalomnak, a kommiln- nek; de a tett, a szándék csak 1945-ben jött el, a fel- szabadulással, a földosztással, a békével. A mozgalomban sok szegényparaszt vett részt. Többségük neve feledésbe ment. A vezetőik neve néhány sárguló iraton fennmaradt. Győri Márton, Varga Imre és István. Farmosi Mihály, Fodor János. Az ő hírük is fakul, nevük már-már odavész. Kár, hogv Bogácson emléküket nem őrzi sem emléktábla, sem utcanév. Ennyit az utódoktól mindemképp megérdemelnének! A Miskolci Építőipari Vállalat jó esztendőt zárt az elmúlt évben. Az árbevételi tervét teljesítette, és a szerződésekben szereplő épületek túlnyomó többségét — a mü- vészlakások kivételével — átadta. A tervezett 146 millió forintos árbevétel helyett 150 millió forintos árbevételt értek el. Az elért eredményekről és a jövő év terveiről beszélgettünk Slezdk Lászlóval, a vállalat főmérnökével. — Vállalatunk 36 millió forint értékben végzett felújítási munkálatokat a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat szániára. Az elmúlt evoen 352 lakást újítottunk fel. amelybe bele tartozott: a belső szerelvények szükségszerin ti cseréjétől, a festéstől kezdve a külső vakolásig sok minden. Ezeknél a lakásfelújítási munkáknál még mindig néni tudtuk kiküszöbölni teljesen a meglévő építés- szervezési gondokat, de a január elsejétől esedékessé váló fúziónk a Vegyesipari Vállalattal — a szak és szerelő- ipari kapacitás bővítésén keresztül — ezen a problémán remélhetőleg sokat segít . és növeli a vállalat felkészüli- ségét egyéb munkák esetén is. A nagyobb egyedi létesítmények építése, mint a Reményi utcai cs a bolgárföldi — egyenként 100—100 férőhelyes óvoda, a József úti 200 férőhelyes óvoda, — lehetőséget teremtett a vállalatnak a koncentráltabb munkavégzésre. Az előregyártott épületelemekből, a BVPL-rend- szer felhasználásával összeállított épületek jelentős mennyiségű építőmesteri munkát tettek szükségtelenné és így az építési feladatok összhangban lehettek a vállalat szűkös kőműveskapa- ciiásáv&L A munkáslakás-épitési akció keretében a vállalat j négyszintes, salakblokkos lakóházakat. épít. Az első lépcsőben felépítésre kerülő 100 lakást a Templom utcában, illetve a Komlósletőn adjuk Hajdú Imre Egvre több autóbusz Évről évre növekszik az autóbuszgyártás a székesfehérvári IKARUS gyáregységben. A darabszánj emelkedése mellett jelentős a gyártmányok értéknövekedése is. 1971-ben 94 millió, 1975-ben már egymilUárd forint nyereséget produkált a gyár. Termékeik! nemcsak itthon, hanem a tengeren bili országokban is népszerűek. Képünkön: autóbuszok a szerelőszalagon. majd át. Miután a lakások építését a városi tanács is szorgalmazta, így a vállalat számára 22,6 millió forint támogatást biztosított a technológiaváltásra, illetve gépesítésre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat 1975. évi terveit az ipari háttér megerősítésével teljesíteni tudta. Kedvező változást hozott a termelés irányításában a vállalatnál megvalósított átszervezés is. Az év során a termelési feladatok teljesítése mellett, nagy gondot fordítottak a segédüzemek fejlesztésére. Az anyagtelepet a feladatoknak megfelelően rendezték át és a műszaki fejlesztési alapból a segédipari üzemek rekonstrukciójára is sor került. Központi betonkeverő telepet hoztak létre, aminek megfelelő gazdasági számítások esetén számos előnye lehet. És mivel a vállalat jószerint csak Miskolc területén dolgozik, a város bármely pontján levő építkezést el tudják látni megfelelő minőségű és mennyiségű betonnal. Megfelelő gépesítéssel az is elérhető, hogy egy ilyen beton- 1 telepen a kezelő személyzet csak 3—4 fő legyen. Ebben az évben számos nagy feladat vár a vállalatra. Az máris kedvezőnek mondható, hogy a vállalat, jóváhagyott éves tervvel rendelkezik. — Folytatjuk a munkáslakások építését és részt veszünk, körülbelül az eddigi kapacitás mértékének megfelelően, a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat felújítási munkáiban. Elvégezzük a Zrínyi Ilona Gimnázium felújítását és a Kilián-déli iskola bővítését. A MERKÚR számára használt gépkocsiát- vevő telepet építünk, és a Sa jó-parton létrehozzuk a vízmű, új telephelyét, ami lehetővé teszi, hogy végre kiköltözhessenek a Vörösmarty utcából. A Szendrey utcán a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak 6(1 millió forintért gasztrofol üzemet létesítünk. Ebben a háziaszszonyok munkáját is megkönnyítő félkész, illetve konyhakész élelmiszerek előállítására kerül sor. Tovább folytatjuk a Széchenyi utcai sortatarozást is. Ezekhez, a feladatokhoz a vállalatnak jelentős eszközökre van szüksége; munkaerőre, pénzre és gépekre is. A munkaerő tekintetében sokat jelent, hogy a vállalat jelenlegi 970 fős létszáma gyarapodik a Vegyesipari Vállalat 240 dolgozójával. Ez elsősorban a szak- és szerelőipari kapacitást növeli, így a befejező munkák meggyorsulhatnak és végsősoron egy- egy épület: átfutási ideje is rövidebb lesz. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez az egyesülés a Vegyesipari Vállalattal, a lakossági és közületi szolgáltatásokat nem érinti, azt továbbra is ellátjuk. Eszközök tekintetében a szállítás és a vezérgépek fejlesztése mellett fokoznunk kell a kisgépesítési. Ezek számának bővítése — szögbelövő. falmaró, ütvefúró. stb. — jelentős élőmunka megtakarítást eredményez és csökkenti a fizikai igénybevételt is. Az asztalosüzem teljes rekonstrukcióját is tervezzük, ami mintegy 6 millió forintos termelési értékkel bővíti az asztalosipari kapacitást. Ez számunkra annyit jelent, hogy a belső asztalosmunkákat teljes egészében el tudjuk magunk végezni és nem kell alvállalkozókat keresnünk. Ügy tervezzük, hogy a gyorsabb átfutási idők elérése érdekében a kisebb mélyépítési munkákat, közművesítéseket is saját erőből végezzük el. A központi telepünkön — a betontelep mellett — stabil habarcsüzemet is létesítünk. A fejlesztési intézkedések, a létszám- és gépparkbővítések jogosan nyújtanak reményt arra, hogy a vállalat az 1976-os évet, a nagyobb feladatok és szigorúbb követelmények mellett is eredményesen teljesíti. —ért Áladták a diákot (hont Átadták rendeltetésének a miskolci összekötő városrészben épült — házgyári elemekből elsőként elkészült — diákotthont, amely 4C0 tanuló kollégiumi elhelyezését biztosítja. A köze) 30 millió forint költséggel létrehozott oktatási intézményt tegnap avatták fel. Amire ügyelni kell a házi sertésvásfásoknál Megyénkben több ezerre tehető azoknak a sertéseknek a száma, amelyek hólyagfér- gességben szenvednek. A parazita okozta betegség elsősorban a májat támadja meg. Kártétele kettős: nagymértékben rontja az állatok hí- zékonyságát. és a fogyasztás, ra alkalmatlan májat el kell kobozni. Megbetegedett sertések elsősorban a háztájiakban. az egyéni gazdák tulajdonában találhatók. Eddig az ellesi járásban volt a legnagyobb mértékű a betegség, hiszen 1974-ben a vágóhida- kon levágott állatok 50 százaié'--'"ál állapították meg a „bajt”. A betegség terjedéséről dr. Fehér József, az Állategészségügyi Állomás igazgató főorvosa szerint elsősorban a (envésztők tehetnek. A sertés májában talált szürkés-fehér diónyi. vagy ettől nagyobb hólyagokban a kutya három, tagú galandférgének lárvája van. Ezek a lárvák akkor fejlődnek gglandférgekké, ha visszajutnak a ..gazdaállatba”, a kutyába. Ezt gyakran! maga a sertéstartó segíti elő.' mert a disznóölésnél a helytelen szokás eredményeként a májból kivágott hólyagokat. vagy a fogyasztásra alkalmatlan májat az ott ólálkodó kutyának dobta. Ezzel biztosítja a feilődés és a szaporodás ciklusát, pedig védekezni itt lehetne a legbiztosabban. Ha elégetnék a májat, a körfolyamat megszakadna, s igy a sertések nem br'eeeö- nének meg. A védekezés ilyen módja lobb he*-«fokú, mint a gyógvszeres kezelés. Mivel a kutya galandférgének lárvája az ember •> és a hasznos háziállatokra is veszélyes, feltétlen szükséges lenne, hogy vágásoknál a „gyanús”, a bete" májat minden esetben megmutassák az állatorvosnak, aki a használhatóságára vonatkozólag tanácsot adna.
