Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

1976. j’an. A., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 í ÍV e£ )H| ail o'­e\ ei »K ;a in :1'A e-. iK in e. 3­to i" /,*. /,t II iá y a i-j i­e K »t ÍV »i! ii 0 J % c 5 t l » t Tettük sa nincstelen. paraszt tette volt A Miskolci Építőipari lállatainál Agrárszocialisták *7 Nagyobb feladatok, szigorúbb követelmények a Bükk alján A XIX. század utolsó- év­tizedeiben Borsod megyében a mintegy 30 ezerre becsült napszámostábomak a nyári mezőgazdasági munkák ide­jére csak egyetlen munkale­hetőség tkinállkiozoiU: a sum- másélet, az otthontól való több hónapos távoliét. Az Alföldön és a Dunántúlom, soíkszáz holdas uradalmaik tábláin görnyedve és magtá­rakban, de méginíkább bir­ka- vagy marhalistállókban élve a napákat. Sommások. „Szómmiazásulk szerint parasztok, életük sze­rint proletárok, létbizonyta­lanságban élőik és kiszolgál­tatottak. Legsűrűbben ott él­nek, ahol a legkevesebb föl­dön legtöbb a nép, Mezőkö­vesden, Kövesd körül, a Büktk aljában és hegyoldali községekben barlangokban, pinceliakásokban ...” — írta róluk Szabó Zoltán az 1898- ban megjelent Cifra nyomo­rúság című könyvében. A dél-borsodi Bogács egyi­ke azoknak a községeknek, ahonnan „hagyomány volt” sommásnak menni, leszer­ződni hat hónapra, répaegye- sölésitől, egészen a betakarítá­sig. Szabó Zoltán megálla­pítását — „a legkevesebb földön a legtöbb nép” — jól példázzák a következő ada­tok. Bogács határterülete az 1855-ös felmérés szerint 5087 hold. Ebből egyharmad rész az egri főkáptalan birtoka. Az egyházi birtokon kívül csak Kenyeres Lajos birto­kos rendelkezett 100 holdnál nagyobb földterülettel. A fennmaradó körülbelül 2000 —2200 holdnyi szántóterüle­ten — aránytalan elosztás­ban — elit a község 1729 la­kosa. Nem csoda tehát, hogy Bo­gácsról is számtalan agrár­proletár szegődött el hosz- szabb-rövidebb időre süni- másnak. Szinte az ország egészét bejárták,, sőt még külföldre is eljutottak. „Két ünnepük van: halot­tak nap ja és karácsony, s a többi már a pusztában éri őket, s ott még; a harangszó sem igen lel rájuk. Más nem is igen keresi őket, mint a harangszó, nemigen van ki szóljon értük olykor, a köz­élet igazán nem az ő ba­juktól hangos” — írta róluk egy mezőkövesdi pap. Nehéz sors volt az övék. Küzdel­mes sors; tele megpróbálta­tással, harccal, ök voltak a millennium csillogásában tet­szelgő, fénylő királyi Ma­gyarország árnyai és egyben vádlói is. Nem véletlen, hogy az 1897—98-as, országos méretűvé terebélyesedett Várkonyi István-féle agrár­szocialista mozgalom közöt- 1 tűk jó táptalajra talált. Kiszolgált summásnk, Al­földre szekerező meszesek hozták Bogácsra és a kör­nyező falvakba a hírt, az egyelőre csak titokban tart­ható igazságot. A veszélyes eszméket, amelyektől a Tar- nav Gyula alispán vezette „úri vármegye” ugyancsak rettegett. Jöttek az alispáni utasítá­sok: . a szocialisták kü­lönböző ürügyek: dohányo­sok. munkások, juhnvírók ke­resése alatt terjesztik a kór­éivá Sót s osztogatják a röp- iratokat. ■és a legkímé­letlenebb nyílt terror. Ennek ellenére az agrárproletariá­tus, a szegényparasztság kö­rébe eltiltott a mozgalom hí­re, tanítása, Várkonyiék har­cos lapja, a Földmívelő. A bogácsi független szocia­listák mozgalmát: az egész megyében az egyik legveszé­lyesebbnek tartották. Vezető­ik nyíltan megmondták a fő­szolgabírónak : „ .., az néni igazság, hogv az urak nagy vagvonban dőzsölnek, mi pe- fllg koplalunk, télen nem ka­punk munkál, nyáron napi 50 krajezár napszám mellett eieget keresni néni tudunk, az isten az embert egyíor- mánaK teremtene, s mégis megvan a nagy Külön őség. ’ az alispán a mozgalom ve­szélyét látva, szelídebb mód­szerekkel is próbálta „csil­lapítani” az elégedetlensé­get. Felhívta az egri érsek .ügyeimét a párbér oeszedé- se körül tapasztalt vissza­élésekre. Nem volt ritka ugyanis, hogy a parókia 8— 10 liter buzavai tooo parkért szedett a törvényesnél. Ugyancsak az alispáni meg­győzés egyik módszere volt az ígérgetés. Tarnay meg­ígérte a munkanélküli tardi es bogácsi agrárszocialistáK- nak, bogy Kudabányán sze­rez számukra kereseti lehe­tőséget! Persze, az igazi módszerük az uraknak az erőszak alkal­mazása volt. 1898. február 20-án a bogácsi postamester- nölioz érkezett az az alispa- ni utasítás, ami szerint, ha a község bármelyik lakosa cí­mére Földmívelő érkezne: „ ... ne kézbesítsék ki a cím­zettnek, hanem azt ... a köz­ségi elöljárósághoz küldjék be. Ily módon az elöljáró­ságnak biztosan tudomására jut, hogy kik azok, akiknek működését felügyelet alatt szükséges tartani.” A megtorlás erősödött. Bo­gácson Győri Mártontól és Farmosi Mihályiéi koboztak el tiltott újságot. A mozga­lom helyi vezetőjét Varga Istvánt pedig börtönbe zár­ták. S, hogy végleg elvegyék a szegények kedvét a szer­vezkedéstől, a községben csendőrkülónítményt állítot­ták fel. Borsodban a mozgalom a tavaszi hónapokra válságos helyzetbe kerüli. A bogácsi­ak azonban még tartották magukat. Márciusban a fő­szolgabírói jelentés szerint: „ ... még mindig foglalkoz­nak a szociális eszmékkel.” Sőt... A bogácsi független szocialisták Fodor János ré­széré pénzt gyűjtöttek, hogy elutazhasson Törökszentmik- lósra. arra a földmunkás- kongresszusra, amelyet Vár- konyiék még a tél folyamán meghirdettek. Fodor eluta­zott, de a kongresszusra a hatóságok közbelépése miatt már nem került sor. Vissza­térte után a főszolgabíró Fo­dor Jánost 20, tizenegy tár­sat pedig 8—8 forint pénz- büntetésre ítélte. Ha az ak­kori 20—50 krajezáros nap­számokat vesszük figye­lembe, a kiszabott büntetés bizony tetemes összegnek számított. Mégis március 12-én este 13 kucsmás, zsíros kalapos nincstelen lopakodott Varga Imre bogácsi lakására. A ía- gárendás, döngölt l’öldű tisz­ta szobában tanácskozásra gyűltek Össze. Összejövete­lükről azonban már koráb­ban tudomást szerzett a csendőrség. Észrevétlen vet­ték körül a házat, ott lepték meg őket tanácskozás közben. A vallatás során kiderült, hogy — bár a megyében a mozgalom tüze elhamvadt — Bogácson még mindig 80 „elégedetlen” ember van. A letartóztatott vezetők termé­szetesen tagadtak. Azt vallot­ták — taktikából —, hogy csak kormánypárti lapot ol­vasnak, és arról tanácskoz­tak. hogyan lehetne felutaz­ni Pestre Kossuth Ferenchez, akiről úav tudják: be akar­ja vezettetni a fokozatos adót. * A Várkonyi-féle agrárszo­cialista mozgalom 1898 nya­rára Borsodban teljesen meg­szűnt. Megszűnt , anélkül, hogy a mezőkövesdi és a mezőcsá- ti járást kivéve a megye i többi részében elterjedt vol­na. A bogácsiak a mozgalom ' kudarcát egy Várkonyihoz írt elkobzott levélben pana­szolták el: „Szervezkedésünk néni me­hetett rendesen végbe, mert a csendőrök és a bírók min­dég zavardzálnak, éjjel es nappal járnak, ahol észreve­szik. hogy három vagy négy ember van. Az alispán itt járt és kecsegteti a lakossá­got. hogy akár pénzt, akár vetnivalót, heremagot, lucer­namagot ád, de a szocialista párt nem adhat semmit. Öli adhatnak, amit akarnak ... Több szomszéd falusiak szer­vezkednének, de a bírók néni engedik — a csendőrök és a szolgabíró mindég járkálnak és fenyegetik az embereket, mintha lopni menne az em­ber .. ” * Az 1898-as agrárszocialista mozgalom idején ismerkedett meg szélesebb körben Bo­gács népe a szociáldemok­rata eszmékkel. Mozgalmuk a nincstelen paraszt tette volt, igazságérzet szülte cse­lekedet. Tett az igazságta­lanság ellen; a földért, az emberért, önmagukért. Har­cuk hírnöke volt 19-nek, a forradalomnak, a kommiln- nek; de a tett, a szándék csak 1945-ben jött el, a fel- szabadulással, a földosztással, a békével. A mozgalomban sok sze­gényparaszt vett részt. Több­ségük neve feledésbe ment. A vezetőik neve néhány sár­guló iraton fennmaradt. Győ­ri Márton, Varga Imre és István. Farmosi Mihály, Fo­dor János. Az ő hírük is fa­kul, nevük már-már odavész. Kár, hogv Bogácson emlékü­ket nem őrzi sem emléktábla, sem utcanév. Ennyit az utódoktól min­demképp megérdemelnének! A Miskolci Építőipari Vál­lalat jó esztendőt zárt az el­múlt évben. Az árbevételi tervét teljesítette, és a szer­ződésekben szereplő épületek túlnyomó többségét — a mü- vészlakások kivételével — átadta. A tervezett 146 mil­lió forintos árbevétel helyett 150 millió forintos árbevé­telt értek el. Az elért ered­ményekről és a jövő év ter­veiről beszélgettünk Slezdk Lászlóval, a vállalat főmér­nökével. — Vállalatunk 36 millió forint értékben végzett fel­újítási munkálatokat a Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat szániára. Az elmúlt evoen 352 lakást újítottunk fel. amelybe bele tartozott: a bel­ső szerelvények szükségsze­rin ti cseréjétől, a festéstől kezdve a külső vakolásig sok minden. Ezeknél a lakásfel­újítási munkáknál még min­dig néni tudtuk kiküszöbölni teljesen a meglévő építés- szervezési gondokat, de a ja­nuár elsejétől esedékessé vá­ló fúziónk a Vegyesipari Vál­lalattal — a szak és szerelő- ipari kapacitás bővítésén ke­resztül — ezen a problémán remélhetőleg sokat segít . és növeli a vállalat felkészüli- ségét egyéb munkák esetén is. A nagyobb egyedi létesít­mények építése, mint a Re­ményi utcai cs a bolgárföldi — egyenként 100—100 férő­helyes óvoda, a József úti 200 férőhelyes óvoda, — lehető­séget teremtett a vállalatnak a koncentráltabb munkavég­zésre. Az előregyártott épü­letelemekből, a BVPL-rend- szer felhasználásával össze­állított épületek jelentős mennyiségű építőmesteri munkát tettek szükségtelen­né és így az építési felada­tok összhangban lehettek a vállalat szűkös kőműveskapa- ciiásáv&L A munkáslakás-épitési ak­ció keretében a vállalat j négyszintes, salakblokkos la­kóházakat. épít. Az első lép­csőben felépítésre kerülő 100 lakást a Templom utcában, illetve a Komlósletőn adjuk Hajdú Imre Egvre több autóbusz Évről évre növekszik az autóbuszgyártás a székesfehérvári IKARUS gyáregységben. A darabszánj emelkedése mellett jelentős a gyártmányok értéknövekedése is. 1971-ben 94 mil­lió, 1975-ben már egymilUárd forint nyereséget produkált a gyár. Termékeik! nemcsak itthon, hanem a tengeren bili or­szágokban is népszerűek. Képünkön: autóbuszok a szerelő­szalagon. majd át. Miután a lakások építését a városi tanács is szorgalmazta, így a vállalat számára 22,6 millió forint tá­mogatást biztosított a tech­nológiaváltásra, illetve gépe­sítésre. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a vállalat 1975. évi terveit az ipari háttér meg­erősítésével teljesíteni tudta. Kedvező változást hozott a termelés irányításában a vál­lalatnál megvalósított átszer­vezés is. Az év során a termelési feladatok teljesítése mellett, nagy gondot fordítottak a se­gédüzemek fejlesztésére. Az anyagtelepet a feladatoknak megfelelően rendezték át és a műszaki fejlesztési alapból a segédipari üzemek rekonst­rukciójára is sor került. Köz­ponti betonkeverő telepet hoztak létre, aminek megfe­lelő gazdasági számítások esetén számos előnye lehet. És mivel a vállalat jószerint csak Miskolc területén dol­gozik, a város bármely pont­ján levő építkezést el tudják látni megfelelő minőségű és mennyiségű betonnal. Meg­felelő gépesítéssel az is el­érhető, hogy egy ilyen beton- 1 telepen a kezelő személy­zet csak 3—4 fő legyen. Ebben az évben számos nagy feladat vár a vállalat­ra. Az máris kedvezőnek mondható, hogy a vállalat, jóváhagyott éves tervvel ren­delkezik. — Folytatjuk a munkás­lakások építését és részt ve­szünk, körülbelül az eddigi kapacitás mértékének meg­felelően, a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat felújítási munkáiban. Elvégezzük a Zrínyi Ilona Gimnázium fel­újítását és a Kilián-déli is­kola bővítését. A MERKÚR számára használt gépkocsiát- vevő telepet építünk, és a Sa jó-parton létrehozzuk a vízmű, új telephelyét, ami lehetővé teszi, hogy végre ki­költözhessenek a Vörösmarty utcából. A Szendrey utcán a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak 6(1 millió fo­rintért gasztrofol üzemet lé­tesítünk. Ebben a háziasz­szonyok munkáját is meg­könnyítő félkész, illetve konyhakész élelmiszerek elő­állítására kerül sor. Tovább folytatjuk a Széchenyi utcai sortatarozást is. Ezekhez, a feladatokhoz a vállalatnak jelentős eszkö­zökre van szüksége; munka­erőre, pénzre és gépekre is. A munkaerő tekintetében so­kat jelent, hogy a vállalat jelenlegi 970 fős létszáma gyarapodik a Vegyesipari Vál­lalat 240 dolgozójával. Ez el­sősorban a szak- és szerelő­ipari kapacitást növeli, így a befejező munkák meggyor­sulhatnak és végsősoron egy- egy épület: átfutási ideje is rövidebb lesz. Fontosnak tar­tom megjegyezni, hogy ez az egyesülés a Vegyesipari Vál­lalattal, a lakossági és kö­zületi szolgáltatásokat nem érinti, azt továbbra is ellát­juk. Eszközök tekintetében a szállítás és a vezérgépek fej­lesztése mellett fokoznunk kell a kisgépesítési. Ezek szá­mának bővítése — szögbelö­vő. falmaró, ütvefúró. stb. — jelentős élőmunka megtaka­rítást eredményez és csök­kenti a fizikai igénybevételt is. Az asztalosüzem teljes rekonstrukcióját is tervez­zük, ami mintegy 6 millió forintos termelési értékkel bővíti az asztalosipari kapa­citást. Ez számunkra annyit jelent, hogy a belső asztalos­munkákat teljes egészében el tudjuk magunk végezni és nem kell alvállalkozókat ke­resnünk. Ügy tervezzük, hogy a gyorsabb átfutási idők el­érése érdekében a kisebb mélyépítési munkákat, köz­művesítéseket is saját erőből végezzük el. A központi te­lepünkön — a betontelep mellett — stabil habarcsüze­met is létesítünk. A fejlesztési intézkedések, a létszám- és gépparkbővíté­sek jogosan nyújtanak re­ményt arra, hogy a vállalat az 1976-os évet, a nagyobb feladatok és szigorúbb köve­telmények mellett is eredmé­nyesen teljesíti. —ért Áladták a diákot (hont Átadták rendeltetésének a miskolci összekötő város­részben épült — házgyári elemekből elsőként elkészült — diákotthont, amely 4C0 tanuló kollégiumi elhelyezé­sét biztosítja. A köze) 30 millió forint költséggel lét­rehozott oktatási intézményt tegnap avatták fel. Amire ügyelni kell a házi sertésvásfásoknál Megyénkben több ezerre tehető azoknak a sertéseknek a száma, amelyek hólyagfér- gességben szenvednek. A pa­razita okozta betegség első­sorban a májat támadja meg. Kártétele kettős: nagymér­tékben rontja az állatok hí- zékonyságát. és a fogyasztás, ra alkalmatlan májat el kell kobozni. Megbetegedett ser­tések elsősorban a háztájiak­ban. az egyéni gazdák tulaj­donában találhatók. Eddig az ellesi járásban volt a legna­gyobb mértékű a betegség, hiszen 1974-ben a vágóhida- kon levágott állatok 50 szá­zaié'--'"ál állapították meg a „bajt”. A betegség terjedéséről dr. Fehér József, az Állategész­ségügyi Állomás igazgató fő­orvosa szerint elsősorban a (envésztők tehetnek. A sertés májában talált szürkés-fehér diónyi. vagy ettől nagyobb hólyagokban a kutya három, tagú galandférgének lárvája van. Ezek a lárvák akkor fej­lődnek gglandférgekké, ha visszajutnak a ..gazdaállat­ba”, a kutyába. Ezt gyakran! maga a sertéstartó segíti elő.' mert a disznóölésnél a hely­telen szokás eredményeként a májból kivágott hólyago­kat. vagy a fogyasztásra al­kalmatlan májat az ott ólál­kodó kutyának dobta. Ezzel biztosítja a feilődés és a sza­porodás ciklusát, pedig véde­kezni itt lehetne a legbizto­sabban. Ha elégetnék a májat, a körfolyamat megszakadna, s igy a sertések nem br'eeeö- nének meg. A védekezés ilyen módja lobb he*-«fokú, mint a gyógvszeres kezelés. Mivel a kutya galandférgé­nek lárvája az ember •> és a hasznos háziállatokra is ve­szélyes, feltétlen szükséges lenne, hogy vágásoknál a „gyanús”, a bete" májat minden esetben megmutas­sák az állatorvosnak, aki a használhatóságára vonatkozó­lag tanácsot adna.

Next

/
Thumbnails
Contents