Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

fiSZAK-MAGYARORSZÁG 4 , 1976. január 20., kedd A képernyő előtt Újra vetélkedünk A már hagyományos nemzeti estek sorában az elmúlt hé­ten a Bolgár Televízió estje engedett bepillantást a baráti nép és annak televíziója éleiébe. A négy és fél órás összeállí­tás a legkülönbözőbb műfajú é.s jellegű kisfilmekből kínált igen széles választékot, s közben láthattunk egy olyan ötven­öt perces tévéfilmet is. amilyennel ritkán találkozunk a kép­ernyőn: A fehér kéz alkotói kiiktatták filmjükből az emberi beszédet, a némafilmekhez hasonlóan, de hangeffektusokkal, ám feliratozás •nélkül, pusztán a mozgásra, arcjátékra és a vágásokra éoítve tudták közel hozni a nézőhöz egy kisfiú drámáiét. Sikeres kísérlet volt, még színesebbé tette a baráti nép estjét. ■& Pénteken elkezdődött az ötrészes színházi vetélkedő-soro­zat, a színjÁTÉK-szín .. .-re keresztelt kvízműsor. Vitray Ta­más vezetésével. Az öt adásból a négy elsőben négy buda­pesti színház ismeretéből vizsgáznak tizenkét budapesti üze­mi és területi művelődési intézmény tíztagú csapatai; minden alkalommal három-három csoport méri össze felkészültségét, majd a rég” első helyezett vesz részt a bizonyára izgalmas döntőn. A versenyzők — a játék jelegéből adódóan a szín­házak gyakori látogatói, jó ismerői, de a színháztól független emberek. Érdeklődéssel vártuk az első összecsapást. Első alkalommal a Nemzeti Színház nézőterén ültek össze a színház barátai, illetve a kőbányai Pataki István Művelő­dési Ház, a Fővárosi Művelődési Központ, valamint a zuglói Danuvia Gorkij Művelődési Házának csapatai. Bevallom, az elején szorongva figyeltem: nicsak, megint a lexikális tudás­ra épül a verseny, meg a gombnyomási ügyességre? De később más feladatok jöttek, több gondolkozást, következte­tést kívánók, amelyeknél nem segíthettek a versenyzők tér­dére „puskaként” fektetett műsorfüzetek. A darabrészletek- böl kellékek hiányára következtetni, majd a kellékeket a rak­tárban kiválogatni nem mindig lehet könnyű, hiszen nemcsak a darab igen jó ismerete kell, de apróbb eltérések lehetnek rendezőként a színpadra állításnál is. Hasonlóan elgondolkod­tató volt különböző beszélgetésekből a szerzőre, a darabra következtetni, levelekből, kritikákból, tudatos hibákból szín­háztörténeti adatokra, egyéb tudnivalókra rájönni, vagy ép­pen szerepekbe beugrani, hiányzó szereplőt pótolni. Egé­szében jól szerkesztett vetélkedőt láttunk, többségben nagy­szerű szereplőkkel, s a kőbányaiak valóban megérdemelten jutottak az első helyre. Megérdemelte volna viszont ez a ve­télkedő, hogy a közreműködő színművészek mindegyike job­ban felkészüljön és — tisztelet a kivételnek — ezzel tisztelje meg színháza rajongóit. Nem volt jó hatású a szerep fel­olvasása, a hallható súgás és más felszínesség. Ismételjük: tisztelet a kivételnek; Major Tamásnak. Ladomerszky Mar­gitnak, Lukács Margitnak, Básti Lajosnak, s egy-két más sze­replőnek.-K­Az ifjabb nézőknek szánt Teleszubjektiv szombati csokra igen színes volt. Jó muzsika fogta át, s főszerepet kapott benne az öltözködés, a fiatalok ruházata. Petrányi Judit mű­sorvezető sajnos annyira hadart a műsor elején, hogy nem lehetett megtudni teljes bizonyossággal, mit eredményezett a fiatalok körében végzett divatízlés-vizsgálat, s a divatbe­mutató képei, meg kísérőszövege sem voltak mindig szink­ronban, Izgalmasabbnak tűnt a látható ízlésvizsgálat, zavart viszont, hogy egyik fiatalt tegezte a riporter, a másikat nem. (Csak nem azért magázta az egyik lányt, mert az csacskasá- gokat mondott a farmeröltözetek beszerezhetőségéről?) A 45 ezer forintos bakfis-nerebunda körüli felhajtás túlzó, a ri­porter — Déri János — kérdéseivel együtt (iskolában sehol senki nem hord nercet), s igaza volt a riportot kommentáló Árkus Józsefnek, amikor többek között azt mondta, hogy ez legyen mind a kereskedelemben, mind az ifjúsággal való törődésben a legnagyobb gondunk. ■Ve Csak megemlíteni van helyünk már: nagyon tetszett a Mojszejev-cgyüttes műhelymunkájába is bepillantást enge­dő egyórás műsora, amit jó lett volna színesben is látni. Az iparmüvészetröl látott, nagyonis összetett, ízlésformáló mű­sor pedig megérdemelt volna egy frekventáltabb adásidőt. Benedek Miklós Az Autóközlekedési Tanintézet soron kívül szcKlygeplwc$Mi Jelentkezni lehet: Miskolc, ATI, Major u. 2. sz. Sárospatak, Kovács János kirendeltségvezető, Rákóczi u. 5. sz. Ózd, Scitovszky Tibor, 3. sz. Volán Leninváros, Kovács Viktor TVK Mezőkövesd, Tóth Imre, Üttörőház Kazincbarcika, Kovács József, BVK-garázs Szerencs, Csőke László, Gépjavító. Bázishelyeinken és minden olyan helységben, ahol egy tanfolyamlétszám megvan. Szentendrei művészek tárlata Ligeti Erika egyik szép kisplasztikája Nem mindennapian izgal­mas képzőművészeti élményt kínál a miskolciaknak a Kossuth Művelődési Ház, ahol Feledy Gyula illusztrá­cióinak kiállítása mellett tegnap, január 19-én újabb kiállítás nyílt: a szentendrei művészek tárlata. Dr. Soly­már István, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgató-he­lyettese nyitotta meg a kiál­lítást, melyen hét művész — szobrászok és grafikusok — kollektív bemutatkozására nyílt lehetőség. Ismert és el­ismert művészek szép kiállí­tását láthatja a nagyközön­ség február 7-ig az emeleti kiá'lítóteremben. s a bemu­tatásra került mintegy száz alkotás változatos. magas művészi szintű tárlat lehe­tőségét teremtette meg. Asz- szonyi Tamás, Csikszentmi- hályi Róbert, Ligeti Erika szobrászművészek. Deim Pál. Gy. Molnár István és Jávor Piroska festő- és grafikus- művészek állandó részvevői a hazai és a külföldi kiállí­tásoknak, s munkásságukat többször is elismerték már. A szentendrei művészek ran­gos csoportjához tartoznak, s művészetük értékét most a miskolci közönségnek is alkalma van tapasztalni. A hagyomány és az új törek­vések ötvözésének szén pél­dái a Kossuth Műve'ődési Házban bemutatott alkotá­sok, melyek közül mi külön is kiemelnénk a szobor- és éremanyagot. Asszonyi Ta­más éremművészete, már- már domborműves kompozí­ciói külön is figyelmet érde­melnek, s egy igen tudatos művészi pálya szép alkotá­sai. Asszonyi Tamás érem­művészete mindenesetre e művészeti ág élvonalába tartozik, s szobrászati érték­kel is bír. A forma és a tar­talom szép harmóniája, lágy s mégis tömör kifejezésmód­ja az, amely elsősorban meg­ragadja az érdeklődőt. Na­gyon szépek Ligeti Erika munkái is, aki nemcsak ér­mékkel, hanem kisplaszti­kákkal is érkezett Miskolc­ra. Megragadóak Jávor Pi­roska halvány tónusú tűzzo­máncai, melyek olykor már a festmény erejével hatnak. A grafikai anyagból különö­sen tetszettek Kocsis Imre tömör, csak a lényegre kon­centráló, megrázó erejű al­kotásai. amelyek eav sajá­tosan ági tatív erejű vallo­mást is tartalmaznak. A for­mák és az ellentétes színek kompozíciójából bomlik ki Deirh Pál és Gv. Molnár Ist­ván művészi világa, sajáto­san egészítve ki a tárlatot. A hé! szentendrei művész bemutatkozó tárlata min­denesetre figyelmet érdemel az egyébként valóban gaz­dag és változatos miskolci kiállítássorból is. A kiállítást — vasárnap kivételével — február 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. S a tegnap délutáni megnyitóünnepség után a Kossuth Művelődési Ház újabb értékes kiállítás­sal gazdagította nemcsak a város képzőművészeti életét, hanem saját kiállításainak sorát is, melyben időről idő­re lehetőséget teremt más vidékeken élő alkotók kol­lektív bemutatkozására. (cs. a.) \ Jákó Pál 75 éves Szinte hihetetlennek tűnt, amikor azt olvastam, hogy Jákó Pál nyugdíjas szín­művészt, a Magyar Nép- köztársaság érdemes mű­vészét 75. születésnapja al­kalmából levélben köszön­tötte az MSZMP Központi Bizottsága. (Az ülvöz\etet a párt és a munkásmozga­lom régi harcosának Óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára adta át). Néma köszöntés volt a hihetetlen, hanem, hogy Jákó Pali im­már 75 éves. Nem is olyan régen találkoztunk. Miskol­con járt, színházi ügyben fáradozott, mert a nyugdíj nála nem a pihenést jelen­ti: társadalmi munkásként tevékenykedik a pártveze­tést seaitő egyik munkabi­zottságban. A lexikon igazolta: való­ban most 75 esztendős. Éle­te, pályája, tevékenysége, az illegalitás korában vég­zett művészi-mozaalmi te- vékenyséne közismert. Uanancsak ismert az új magyar színházművészet megteremtése körül vég­zett munkája is Miskolcon öt évig iaaznatta a színhá­zat. A felszabadulás utáni MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK tervezési és kivitelezési munkáit vállaljuk 250 m mélységig, rövid határidővel. A kivitelezés KORSZERŰ, KORRÓZIÓÁLLÓ MÜANYAGCSÖVES technológiával készül. További szolgáltatásaink: mélyfúrású kutak felújítása, vízellátó berendezések építése. Krasznamenti Kútfúró Vállalkozás Mátészalka, Tóth Árpád u. 1. sz. Telefon: 360 SZOVJET ÉS JAPÁN FILMEK A KÉPERNYŐN Intelligence Service tagja­ként harcolt a fasizmus el­len. Egy pesti bérház külö­nös történetei elevenednek meg a Volt, egyszer egy csa­lád című filmvígjáték koc­káin. 1 A Fekete gyertya fénye című háromrészes NDK-té- véfilmsorozat főhőse a spa­nyol polgárháborúban a Con- dór légióban teljesít szolgá­latot a Német Kommunista Párt megbízásából. Így kerül birtokába a fekete gyertya kísérlet eredménye, — egy ideggáz képlete. Annak meg­akadályozására, hogy a fa­siszták ezt a félelmetes fegy­vert bevethessék, a formulát a Szovjetunióba akarja jut­tatni. Megszökik különítmé­nyétől, hogy megkísérelje a lehetetlent. A kitaszított című svéd film egy zárkózott ember tragédiáját idézi elénk. Egy világváros nyomornegyedé­ben játszódik az ök ketten című japán film. A Marie című NSZK tévéfilm egy 17 óvés leány történetét meséli el, aki közöny és feszültség között váltakozó lelkiállapot­ban éli át legfogékonyabb éveit. A Nagy Sándor című színes amerikai film a legen­dás történelmi hősnek, had­vezérnek, Arisztotelész tanít­ványának kíván emléket ál­lítani. ; A SZÖVETKEZETEK, VÁLLALATOK FIGYELEM! Szövetkezetünk rövid határidővel vállalja VILLAMOS BERENDEZÉSEK szabványszérűségi felülvizsgálatát (MSZ 10 900—70 szerint) erintesvedelmi berendezések felülvizsgálatát (MSZ 172/1—72 szerint) épületekre szerelt VILLAMIIARITO BERENDEZÉSEK felülvizsgálatát (MSZ 274—72 szerint) MISKOLCI VILLAMOSIPARI SZÖVETKEZET Miskolc, Arany J. u. 32. sz. Telefon: 35-967. legnehezebb időszakban ült a miskolci direktori székbe. Azaz ült volna, hiszen ak­kor sem direktori szék, sem színház nem volt. Vagy csak alig. Az ellenforrada­lom utáni művészi-eszmei zűrzavart kellett félszá­molnia, új eszmeiségű szín­házat teremteni, s eüzel párhuzamosan meg kellett küzdenie az épületnélküli­ség gondjaival. Ekkor folyt a színház több mint há­romesztendős átépítése, s Jákó Pálnak egyszerre kel­lett kommunista színigaz­gatónak, szervezőnek, ren­dezőnek, színésznek és nem utolsósorban építtetőnek, sőt a szó legszorosabb ér­telmében anyagbeszerzőnek is lennie. A vasgyári Lo­vardában, meg a Kamara­színházban és szerte a me­gyében tartott akkori elő­adások többsége az öreg teátrum történetének leg­szebb Ionjaira kívánkozik. Jákó Pál miskolci öt éve elválaszthatatlan e váróé életétől, eredményeitől. Születésnapján sok sze­retettel és tisztelettel kö­szöntjük. (bm) Továbbra is jó néhány ér­dekes filmbemutatót tartogat a sokmilliós nézőtábor szá­mára a televízió. A követke­ző hetekben, hónapokban lát­hatjuk a tervek szerint a „Fedőneve Jégmadár” című szovjet ifjúsági filmet, amely­nek cselekménye a Nagy Honvédő Háború időszaká­ban játszódik, főhőse, a Jég­madár ' névű fiatal partikán azt a feladatot kapja, hogy a németek háta mögött rob­bantson fel egy fontos vas­úti hidat. A feladat teljesí­tése után azonban nem tér vissza csapatához. Sok-sok év elteltével egykori bajtársa, aki repülőgépen annak ide­jén a helyszínre szállította, visszatér erre a vidékre, hogy megtudja mi történt bajtár­sával. Ugyancsak a szovjet filmstúdiókban készült a Lá­nyok, anyák című színes szovjet film is, amelynek fő­szerepét Innokentyij Szmok- tunovszkij alakítja. A Szer- gej Bondarcsuk által rende­zett produkció témája a fő­város és vidék, a távoli Szi­bériában felnőtt lány és egy moszkvai értelmiségi család összeütközésének konfliktu­sokkal teli találkozásának drámája. Az egyes számú ügynök című színes lengyel film olyan fiatalemberről szól, aki a II. világháború idején az

Next

/
Thumbnails
Contents