Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

É5ZAK-MAGYAR0RSZÁG 9 1976. Január 18., vasárnap Autósoknak F émj'visszaverő jelzőtáblák . {i Szitanyomással viszik fel a felületére Az útmenti jelzőtáblák fontos szerepet töltenek be a 1 közlekedésbe^. Az úthálózat fejlődésével és a gépkocsi­forgalom növekedésével szá­muk egyre szaporodik, öt év­vel ezelőtt — a Fővárosi ,e Köztisztasági Hivatal kebe­lében — külön üzemet léte­sítettek a táblák ezreinek, tízezreinek az előállítására. Régebben vaslemezből ké­szítették a jelzőtáblákat, sú­szöveget és az ábrát a tábla lyuk kb. 8 kg volt. Ma már félkemény ötvözött alumí- niumlemezböl állítják elő őket, és súlyuk csupán 2 kg. Az egyszerűbb kivitelű, lakkozott táblákra az alapo­zás után kemencében, 180 C° hőmérsékleten égetik be á műanyag lakkot, majd ún. sz.i- tanyomásos eljárással viszik lel — s ugyancsak rúégetjk —1 a szöveget, illetve az áb­rát. A lakkozott táblák •!—5 Ä közlekedési jelzőtáblák észlelése esti, éjszakai veze­tés során rendkívül fontos, hiszen különböző veszély­helyzetekről, élsőbbségadási kötelezettségről stb. általuk értesül a járművezető. Mi­után bésötétedés után a jár­mű saját fényforrásával ha­lad, önként adódott a gondo­lat, hogy fényvisszaverő táb­lákat készítsenek. A táblák felületét hat ré­tegből álló, de így is csak 0,25 mm vastag fényvissza­verő fóliával vonják' be. Az egyik réteg mikroszkopikus nagyságú üveggyöngyök tö­megéből áll, ez veri vissza a ráirányuló fénysugarakat. A fólia felvitelét hengerléssel végzik, majd vákuum-vuika- nizálással tartósítják. Erre az alapra — ugyancsak szi­tanyomással — áttetsző fes­tékből viszik fel a szöveget és az ábrái. Végül áttetsző védőlakkal vonják be a táb­lát, amely 8—10 évig is meg. tartja fényvisszaverő képes­ségéi. A fényvisszaverő táb­lák 1,5—2 kilométerről ész­revehetők. Az ismertetett el­járás ma még meglehetősen drága, ezért nem készülhet minden tábla '.ebben a kivi­telben. " — ———— *—— .......................................................—: * , . Kerekesű®&é® védelem évig megtartják , a színültet. Az időjárási károsodásnak nincsenek kitéve, nem korro­dálódnak, nem pattog le ró­luk a festékréteg. Súlyos balesetek előidéző­je lehet, ha síkos úton való fékezésnél a kerekek „blok­kolása" miatt egy vagy több tengely ■ oldalvezetése meg­szűnik. A kutatók már régen kísérleteztek olyan olokko- lásszabályozó kialaki tusával, amely megszüntetheti ezt a kellemetlen és veszélyes je­lenséget. Olyan kis segédbe­rendezés megszerkesziese volt a cél, amely a blokkolási hajlani tekintetében minden egyes keretet ellenőrzés alatt tart és a fékerőeloaztást en­nek megfelelően szabi’voz/u. A nyugatnémet Bosch-cég szakembereinek sikerült megoldaniuk a feladatot, s a MAN-gyár különféle teher­járművein már alkalmazzák is az általuk előállított elek­tronikus vezérlésű szabályzó­egységet. Ez megakadályoz­za a túlfékezést es ezáltal a kerekek megcsúszását. a vontatmány .ráfutását’’, sod­ródását is. A szabályzóegy­ség minden kerek fékjét, a többi keréktől függetlenül, az illető keréktől szerzett in­formáció (visszajelzés) alap­ján vezérli. Csipetnyi bors Beethoven egyszer egy elég középszerű operát hall­gatott a színházban. Az elő­adás végén a mű szerzője megkérdezte Beethoventől, hogy mi a véleménye az ope­ráról. A mester így vála- i szolt: — Az ön müve nekem olyannyira megtetszett, hogy valószínű, zenét fogok hoz- ; zá komponálni. Az óceán közepén két ha­jótöröttet összesodornak a hullámok. Mindkettő egy-egv deszkadarabon hánykódik a hullámok hátán. — Jó napot! — szó] ille­delmesen az egyik. — Az ön hajója elsüllyedt? t — Igen, már éppen egy esztendeje, hogy a tengeren hányódok. , — Mit mond? Egy egész esztendeje, hogy a tengeren hányódik? — Igen. Miért érdeües ez? — Hogy tudott ilyen soká­ig kitartani? | — Ezen 1 magam is csodál­I kozom. A vasárnapok külö­nösen unalmasok voltak. A bíróságon: — Tehát, amikor egy mái­nak estek, akkor áz ellenfe­lének bot volt a kezében. És mi volt az ön kezében? — A ő felesége. ★ Az állatorvos megbetege­dett. Doktort hivatott magá­hoz. és így szólt hozzá: — Sajnos, beteg lettem El szeretném önnek mondani, hogy én hogyan gyógyítom a* pácienseimet. Meg azt, hogy én csakis a saját, gyógymó­domban bízok. Arra kérem, hogy az én gyógykezelésem­nél is a saját gyógymódomat . alkalmazza. Tegyen mindent ' úgy, ahogy azt én szoktam. A doktor figyelmesen meg­vizsgálta páciensét, írt fel neki gyógyszert, átadta a re­ceptet és távozáskor megje­gyezte: — Mindent úgy csináltam, ahogy kérte, illetve, ahogy ön szokta csinálni. Ha két hét múlva nem gyógyul meg, akkor attól tartok, nem ma­rad más liárta, mint önt is agyón kell lőni. ★ A kisfiú este a televízió­ban nézte a jégkorongmér­kőzést. A mama elhatározta, hogy mivel késő van, kikap­csolja a készüléket és, leiek- ‘ tett kisfiát. így szólt hozzá: — Kisfiam, későre jár, menj szépen aludni.. Elalvás előtt ne feledkezz el az esti imáról. I A gyerek le sem véve a szemét a televízióról, megszó­lalt: — Nem gondolod, mama, hogy egy ilyen jó mérkőzés közben megzavarni az isten­két, halálos bűn? ★ A kórház főorvosa magá­hoz kérette a fiatal sebészt, és így szólt hozzá: j — Kérem, operálás közben mérsékelje indulatait,.. Ön miatt már a harmadik mű­tőasztalt kell selejtezni. Az a kérésünk, hogy operálás közben ne nyomja olyan erő­sen a mű tőkést. ★ A rendőr nem hisz a sze­mének: a járdán egy las­san közeledő járművet lát közeledni. Odamegy, megál­lítja. és így szól a gépkocsi vezetőiéhez: — Mit csinál ön, ember! Miért a járdán közlekedik? .— Tudja, biztos úr, éppen most kaptam meg a jogosít­ványomat. és még nagyon félek a szembejövő forgalom­tól — mondja zavartan az újdonsült vezietö. Dosfcukbő A BALESETEK MEGELŐZÉSÉÉRT... Az elmúlt < fél évben so­kat hallottunk, olvastunk a közlekedésben lí)7<5- .iiínuár .elsején életbe lépő, új sza­bályokról, s úgy gondolom, ez nemcsak a gépjárműve­zetőket, hanem a gyalogoso­kat is érdekelte. Talán ép­pen ezért az elmúlt két hé­ten én is jobban odafigyel­tem a forgalomra; a gép­kocsivezetőkre, gyalogos >Kra egyaránt. Sajnos, nem mond­hatom, hogy a sok oktatás különösebb változást hozott volna. A gyalogosok. legin­kább a csúcsforgalmi időben, továbbra is figyelmetlenek, rohannak, nem - egy esetben fit Ivet hányva a legelemibb közlekedési szabálynak. El­feledkeznek arról, hogy ezért testi épségükkel, esetleg éle­tükkel fizetnek, amire saj­nos elég sűrűn van példa. Nem gondolnak arra sem, hogy az autóbusz-, vagy' vil- lampskocsi-vezetők idegei is, a nap. mint nap ismétlődő vezetés során erősen próbá­ra vannak téve, s emellett, különösen most, a, téli idő­szakban, még az útviszonyok sem a legjobbak, divatosab­baknak kellene teliét len­nünk, jobban törődni ma­gunkkal és másokkal is. s körültekintőbben közlekedni. Vagy olyan nehezünkre esik pár percet várakozni, hagy ezért esetleg az életünket is érdemes kockáztatni? K. J. Miskolc MIÉRT NEM GONDOSKODNAK HÁZFELÜGYELŐRŐL? A Kazinczy utca 1-t. szám alali bérház bejárati lépcső- házában olyan körülmények uralkodnak, amelyet a leg­enyhébb kifejezéssel élve is, felelőtlenségnek kell nevez­ni. A ház tizenegy bérlőjét, vagy az azokhoz érkezőket bűz, szemét és piszok fogad­ja, Itt van ugyanis a * *ze- mcltároló, dé ide gyűjti a hulladékot, szemetet a Mus­kátli étterem is. A nyár fo­lyamán jelentettük ezt a tarthatatlan állapotot az In­gatlankezelő Vállalat 6-os szánni házkezelőségének. a KÖJÁL-vak. de intézkedés a mai tápig sem történte Ahhoz, hogy környezetünk elviselhető legyen, s vendé­geink előtt se kelljen szé- gyenkeznünk. magunk mos­suk fel a lépcsőházal, mint azt november 30-án. kará­csony első napján és szil­veszter estéjén tettük. A ka­pu éjjel-nappal nyitva, és a „dolgaikat” végző részeg ombereket nap mint nap ne­künk kell kitcssékelnünk. Kern tudjuk megérteni, mi­ért nincs házfelügyelő ilyen forgalmas helyen, legalább úgy. hogy poy másik házzal közösen. Bérleményeinkért pontosan, rendesen fizetünk és nem is keveset, de az In­gatlankezelő Vállalat a leg­minimálisabb kötelességét sem teljesíti velünk szem­ben. Vajon, meddig kell még tűrni ezt a lehetetlen álla­potot tizenegy családnak?! Nagy Andrásod Miskolc, Kazinczy u. 14. INTÉZKEDÉST SÜRGET 28 CSALÁD ... Miskolc III., Kuruc u. 41 —43. szám alatti lakások­ban, ahol sok az idős em­ber és kisgyerek, már hetek óta nem kielégítő a fűtés. A víz is csak az éjjeli órák­ban éri el azt a hőfokot, ami ( fürdésre alkalmas, nappal csak kézmeleg, vagy annul hidegebb a „meleg" víz. Már több esetben egyénileg is tettünk ezért bejelentést az Ingatlankezelő Vállalatnál — de eredménytelenül, mert a bejelentőnek olyan választ adnak, hogy az éDiiletoől más nem panaszkodik. így csak egyedi hibáról lenet szó. s majd intézkednek. Szeretnénk bebizonyítani, hogy nem egy-két lakónak a panaszáról van szó, s ezért 28-an írtuk alá fenti leve­lünket, s kérjük az Ingal- lankeze'ő Vállalat sürgős in­tézkedését. Véghseő István és társai Miskolc, Kuruc u. 41—43. KÖSZÖNET AZ ÖNKÉNTES VÉRADÓKNAK Taktaszada községben ja­nuár hó 5-én tartották meg ez év első önkéntes véradó- napját. A községből 70-cn jelentkeztek önkéntes vér­adásra. s összesen több mint 22 liter várt adtak. Többen voltak olyanok, mint példá­ul id. Sára Lajos, vagy td. Gyúrón Miklós, akik ez al­kalommal már húsz. illetve huszonötödik esetben jelent­keztek önkéntes véradásra, példát mutatva ezzel is az önkéntes segítségnyújtásban. A véradónap szervező se­ben, irányításában, eredmé­nyes munkát végzett a több­szörös véradó Varsányi La­jos, községi tanácselnök, s ezért úgy neki, mint az ön­kéntes véradóknak ezúton is szeretne őszinte köszönetét mondani. a Vöröskereszt Taktaszudai Szervezetének Vezetősége Megengedett értékek Bátor emberek sókadalma lakja fö.ldgolyóbisunkat. ez senki előli ’ nem lehet vitás. Persze, nemcsak az ún, hős­korok termik meg a maguk bátor, merész egyéniségeit, hanem minden, egyéb korok is. Például: ki állapította meg a megengedett értéket? Sőt, értekeket? Nyilvánvaló­• an bátor, merész ember, vagy emberek. Méghozzá napjainkban élő, bátor, me­rész. tettrekész emberek, hi­szen a megengedett érték, illetve értékek kifejezéssel leginkább napjainkban talál­kozhatunk. és mindinkább találkozunk. Igaz, hogy példának, oká­ért a kalória kifejezést már régóta ismerjük, de az is igaz, hogy mostanság mind több szó esik róla. Legin­kább egészségügyi cikkekben, előadásokban, óvásként, in­tésként az elhízás ellen. Ne vegyünk belőle magunkhoz többet, csak annyit, mint amennyi adott munkánkhoz éppen szükséges! Különben bai lesz! Egynémely külor­szágban az étlapokon nem­esik az eeves fogások beke­rülési értékét, hanem a kaló­riaértékét is feltüntetik, hogy könnyebb legyen a táiéko- zó’dás, az eligazodás. Hogy , odafigyel-e valaki vagy sem. arról nincs hír. A kalória fogalma úav- ahogy, már régóta ismerős­ként cseng. A decibel kife­jezéssel viszont inkább csak n ap j a in k bo rí is m erked ü n k. Mondhatnék úgy is: napja­inkban ismerkedtünk meg vele, mert valójában már polgárjogot nyert. Ugyanis zajban, zajosan élünk. Neni- csak munkahelyünkön, nem­csak az utcán haladtunk­ban. hanem otthon is. És, mint ahogyan a kalóriát, úgy a zajt is mérni lehet. Mérjük is, legalább tudjuk, milyenben, mennyiben élünk. És mérünk sok minden egyebet is már. Például azt. hogy évente hány tonna va­sat, kátrányt, cementet, port, mangánt stb., és milyen tö­ménységű — vagy hány köb­méter? — kéndioxidot, szén- monoxidot stb. nyelünk le, eszünk meg. Mérjük ,a víz szennyezettségét is. Különbö­ző fokozatokra osztva, mert különböző fokozatok lehet­ségesek. Igaz, a vizek nem mindig veszik figyelembe a fokozatokat és egynémely megátalkodott folyó a szeny- nyezettséget illetően túl­megy minden lehetséges ha­táron — lásd a Sajót —, de erről persze nem a megen­gedett értékük tehetnek. Mi becsületesen mérünk min­den szennyeződést, minden, nem helyénvaló dolgot, amely életünket nehezíti, keseríti, rövidíti, egészségünket tá­madja. károsítja a társadal­mi tulajdont, köztük az em­bert. aki szintén társadalmi tulajdon. Magától értetődően éppen azért mérjük, mérics­kéljük, hogy tegyünk vala­mit ellene, mármint a szeny- nyezés, a nem helyénvaló dolgok ellen. Nem vitás, hogy a méré­sek ü evében mindenekelőtt meg kell, vagy meg kellett állapítani vnlgniifaRa alsó határi. Hatért, amelyen alul még nincs különösebb baj, fölötte pedig már igen. Ezek a meongedett értékek. Meg­szabták például a decibel határát amely alatt még kü­lönösebb károsodás nélkül elviselhető a zaj. mely fölött viszont már mind nagyobb a károsodás. Minél nagyobb a decibel, annál nagyobb a ká­rosodás. Hazánk több sz.áz- ezer „restül hallója” mond­hatna erről egyet s mást, azoknak, akik niég megfele­lően hallják. Feltehetően meg van szabva az alsó ha­tára a levegő szennyeződésé­nek is. Valószínű, hogy ezen belül a különböző- szennye­ző anyagok — vas. cement, kéndioxid stb. — mennyisé­gének is. Valakik megálla­pították már, hogy ennyi és epnyi a megengedett érték. Nyilvánvalóan alapos meg­fontolás, mérlegelés, vizsgá­lódás alapján. Valami mó­dón kikerekedhetett egy bi­zonyos átlag. Lehetséges persze, hogy ezt a bizonyos átlagszennye­ződést nem ugyanúgy viseli el egy gyermek, mint egy felnőtt, nem úgy egy idősebb ember, nem úgy egy nő, mint egy férfi és nem úgy egy... stb., stb., de valamiféle ha­tárra mégiscsak szükség van. . Szilikózisról is hallottunk már, ezzel összefüggésben pedig porról, a pornak kü­lönböző összetételeiről, meny- nyiségéről, a porozó üze­mekkel kapcsolatosan pedig megengedett értékekről. Igen, mivel valamifajta határt mégis kell szabni. Nem lehet bizony könnyű dolguk azoknak, akik azt a bizonyos megengedett érté­ket meghatározzák. Akik el­döntik: ennyi még lehet, amennyi meg már nem lehet. Ráadásul idő múltán kiderül­het: a megengedett érték bi­zony jóval alacsonyabban ál­lapítandó meg. Kiderülhet: a most megengedett érték — ennek vélt érték — nagyon is nem megengedett. Minden lelkiismeretes, alapos vizs­gálódás ellenére is bizony bátorság, merészség szüksé­geltetik ezeknek az értékek­nek a felállításához, megha­tározásához. Kontrol]-anyagként ugyan­is mi magunk, valamennyi­en szerepelünk, számos kü­lönbségünkkel együtt. Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents