Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
E5ZAK-MAGYARORSZAG? T976. január 18., vasárnap Jcdlinszky László munkája KALÁSZ LÁSZLÓ o Spa-Éyt napoknak tündöklő csillagoknak váltakozását érzed . szemmel már be nem foglak vibrálnák ugrándoznak testedben az emlékek: hol szívedből nő csillag hol meg elrebben egy Nap amint telkemmel nézlek várom: leszel-e holnap holnap is kérdeni: hol vagy N telel csak: negyven éved © m&xtaS mert ez s így: egyszerű arcodat izzadja derű egedet borítja ború — álmod ne lenne szomorú! * éged ne borítsa ború álmod ne izzadja derű ébren' se legyél szomorú nyálad se -legyen keserű ! © ESeEUsSestmcfe a szelek a tájba mennyi csonk a dombok oldalán: megroppant nyíl kettémetszett dárda d a rabjaik össze tol d a n á m minden újra egyenesén állna! sorsodat is összetoldanám sugarak is ütköznek a tájba mennyi csonk a dombok oldalán! megupppant nyíl kettémelszett dárda darabjaik összetoldanám! minden újra egyenesen állna: sorsunkat is összetoldanám Nevesiucs utca Miskolcon Az utca. amely tulajdonképpen nincs is, Miskolc II. kerületében Szirmán a Somlai és a Hevesi utcák között található. Létét mégis jelzi valami: az épülő, vagy már felépült házak sora, a két házsor között esős .időben bokáig érő sár, s az ott lakó — jelenleg hat család — panasza. Mert panasz van ezen a környéken bőven. Amikor pár éve. pontosan 1973-ban ide költöztek Makranczi Jstvánék a Martin-telepi albérletből, nem gondolták, hogy a szép családi ház helye és környéke ennyi bosszúságot okoz majd. — A telket, ahová felépítettük a házat, a szomszédtól vásároltuk. Ha jól tudom, volt a II. kerületi tanácsnak egy olyan határozata, miszerint kötelezte a régi telektulajdonosokat, hogy utcakialakítás céljából kötelesek ezt a területet átadni. Érdeklődtem a tanácson és úgy vettem meg a területet. Ezután elkészült a rajz. a telekkönyvi átírás; megkaptam az építési engedélyt és a tanács kitűzette a házat. A lakhatási engedélyt is kiadták, csak éppen nem tudom. hol lakom. Állandó bejelentett lakásom Torna- szentjakabon van. ideiglenes lakcímem a régi. Martin-telepi albérlet. Felesége is panaszkodik: — Tizennégy hónapos a kisfiam. Lakcíme neki sincs, de képzelje csak el. az áramot most, decemberben kötötték be. Gázzal fűtünk. ám a palackokat: sem tudják kihozni, mert ugyan hová is vinnék? v — Áramot hogy , szereztek amikor ideköltöztek? Hallgatnak ... Néznek egymásra, mondják, vagy ne? ... — Hát ahogy a többiek. A szomszéd, akitől a telket vettük, megengedte, hogy rákössünk egy vezetéket az övére. Fizettük a villanyszámla felét. Később leköttette. mert, ez törvénytelen dolog. Tudtuk ezt mi is, de mit tehettünk? — Szóltak valakinek? Ifjabb Lapis János konyhájában, ,ahol ülünk, pillanatok alatt óriási hangzavar támad. — Hát hogyne szóltunk volna!... Nem is egyszer. — Azt hiszi, nem fáradtunk már bele? — Itt. a helyi tanácsi kirendeltségen azt mondták, majd telefonálnak. Mi is elmentünk már többször, de csak ígéreteket kaptunk. Még tavaly azt mondták. sürgetik az ügyünket, lesz majd utcanév, megcsinálják az utat... De láthatja, mi van \ itt . .. A konyhában vastagon áll a sár. pedig a szomszédok. akik erre csak csizmában járnak át egymáshoz. kint hagyták a sáros lábbeliket. Én hordtam be a sarat. Szabó Fereneék egy éve jöttek ide. A felesége van itt csak. — Már az útért is szóltunk. Legalább «zúzalékot adnának, szétszórnánk azt mi társadalmi munkában. Ilyen sárban, amilyen most is van. akár kinevet, akár nem. — a fiamat a hátamon hordom a postáig. Ne mondják azt rá az iskolában, hogy térdig sárosán jár... (A kisfiú egyébként első osztályos.) Egymás után mondják el panaszaikat. Szidják a sarat, mert naponta ötször- hatszor telehordják a lakást. Aki szerencsés, az a szomszéd udvarán át járhat ki. Vagy a szomszéd portáján át bevezetheti a vizet a saját házába. Mak- rancziék kétszáz ‘méterről hordják, egy közkútról. S nem is keveset, hiszen ott ahol egy1 tizennégy hónapos gyerek van, örökké mosni kell. Az asszony nem lúd járni tanácsadásra, mert nem tartozik egyik körzethez sem. Ha az ittlakó'hat család között vHlaki hirtelen megbetegszik és mentőért, vagy ügyeletes orvosért telefonálnak, nem tudnak pontos eligazítást adni. Utcanév, házszám nincs. Ha ilyen esős időben ki is jönne mondjuk a mentő, nem tudna a sártól behajtani a házakhoz... Ha... — lehetne még tovább ■sorolni azokat az apró. ám bosszantó dolgokul, mint távirat, levél, csomag, újság. Ezek is csak késve érkeznek, ha egyáltalán megérkeznek. Az itt élő hat családnak nemsokára szomszédai is lesznek. A felépült házak mellett újabb hat alapja sorakozik. Az illetékes tanács építési osztálya altul kiadott engedélyeket; a papírok. a rajzok, a telekkönyvi bejegyzések valószínűleg annak rendje és módja szerint elkészüllek. Abban azonban már 'senki sem biztos az itt lakók , közül, hogy az illetékes tadács. illetékes osztálya végül is eleget tett-e minden kötelességének: meglelt-e mindent érdekükben? ... I’usztafalvi Th a dar Egy évig miskolci újsígíró is vili...- GERGELY SÁNDOR PUBLICISZTIKAI MÜVEIRŐL A karácsony előtti napokban került a könyvesboltokba Gergely Sándor életmű-sorozatának záró kötete, a Hittel és indulattal, művészi szintű publicisztikai Írásainak — karcolatéinak, riportjainak, cikkeinek, tanulmányainak. vallomásainak — válogatott gyűjteménye. A kötet a válogatásban is gazdag anyagot négy korszaknak megfelelő négy ciklusban csoportosítva adja közre, — még magának az 1966-ban, 70 éves korában elhunyt írónak elgondolásai szerint es bevezetőivel: A kalandozások kora (1914—1020) — A 10(>u o és a Korunk (1927— 1931) — Egész úton hasaidé ... (1932—1944) — Újra itthon (1945—62). Gergely Sándort, szocialista irodalmunk e számottevő és sajátos egyéniségét — már amennyire ismeri, — Hőként szépirók&nt ismeri a köztudat. Vitézek és hősök című elbeszélését, még inkább ugyanilyen, című, ebből készült drámáját, továbbá Dózsa-trilógi- á.ját (Úriszék — A nagy tábor — Tüzes trónus) és önéletrajzi regényeit őrzi leginkább az emlékezet. Szenvedélyes publicisztikája viszont. — melynek javát a Hittel és indulattal kötet tartalmazza, mintegy a kor és a személyes élet történetének apróságaival, — az eleven és hitelesítő hátterét rajzolja meg, önkéntelenül is, szépirodalmi munkásságának... A gyűjtemény címe: Hittel és indulattal — találó és tömör jellemzése nem csupán az ■újságíró Gergely Sándornál;, Iranern egész egyéniségének is: bátor, bizakodó. szenvedélyes szocialista igazságkeresésének. Megerősíti ezt a cikkek, riportok, vallomások ólva- 1 sasa is., Igazai kell adnunk az irodalomtörténet, megállapításának: Gergely Sáh- dor „publicisztikai írásai, vitaírásai nem mentesek azoktól a. torzulásoktól, amelyekről objektívebb formában regényei is számot adtak”; ezekben is megfigyelhető az aprólékos, nyers realizmus”, a „natura- lisztikus tényszerűség” pá- rosulása a „felfokozott, román t ikusan túlburjánzó expresszionista stílussal”, olykor a „személyes indolcú gyűlölettel vagy ellenszenvvel rajzolt torzkép” egy- égy vonása is... Ám így válnak hiteles, érdekes es tanulságos könyvvé ezek az írások. — Számunkra már csupán azért is figyelmet érdemelnek, mert Gergely Sándor egy évig. 1924—2,5- ben Miskolcon dolgozott, a Reggeli Hírlap munkatársa roll. Vallomása szerint állandó szépirodalmi rovatot honosított meg e lapban, mely aztán naponta közölt verset, novellát: folytatásos regényeket is. megjelentetett. „Miskolcon kapcsolódtam be tevőlegesen a munkásmozgalomba ...............Miskolcon jutottam először kommunista irodalomhoz” — emlékezik az író. Egy esztendő múlva aztán — felmondással — megvált a Reggeli Hírlap-tói. A napilap ugyanis ..a tulajdonos főszerkesztő költekezése miatt a csőd szélére sodródott, A városi tanács csak azzal a feltétellel volt hajlandó a napilapot „kisegíteni”, ha bennünket — írja Gergely Sándor —. engem s egy másik újságírót legjobb fiatalkori barátomat, Farkas Lajos elvtánsat, eltávolít a szerkesztőségből............keseregve vallotta be ezt. a „felülről jött nyomást” ió szándékú, alapjában véve baloldali gondolkodású lap- vezérünk, Fazekas Sámuel.” A Hittel és indulattal 13 riportot, cikket tartalmaz azok közül, melyek az egykori miskolci Reggeli Hír- lap-ban jelentek meg. Az elsőnek Oroszok a címe, s 1924. július 4. a megjelenést dáituma, az utolsóé pedig: Amíg egy novella eljut odáig, 1925. január 1. Ezek az írások arról tanúskodnak, hogy a Reggeli Hírlap — az akkori idők viszonyaihoz mérten —valóban haladó szellemű és igényes sajtóorgánum volt. látóhatára tágasabb; mintsem hogy csupán helyi, provinciális kérdésekkel foglalkozott volna. Gergely Sándor itt megemlékezhetett James halálának tizedik évfordulójáról, szólhatott az irodalmi élet időszerű, de országosan általános kérdéseiről (Könyvek, írók világszemléletek. Irodalom 1924-ben), új könyvekről (Kodolányi János regénye'. Levél Erdélyi Józsefhez), s közzé teltetett: személyes ügyéről is novellisztikus tárcát (Amíg egy novella eljut odáig). Természetesen helyi kérdésekről is írt: a régi miskolci művésztelep kiforratlan. kezdeti hőskoráról, a pusztuló matyó népművészetről. az úgynevezett „színügyi bizottság” akadékoskodásáról ... — A ma olvasójához mar egv elsüllyedt világ híradásaikéul szólnak ezek. — Észrevételeinek a szubjektivitáson is áttörő találó voltát és stílusának jellegzetességeit hadd érzékeltessem itl — befejezésül — némi szemelvényekkel. Kodolányi János első regényéről igv írt, kritikai jegyzetet Gergely Sándoi. a miskolci Reggeli Hírlap 1924. november 9-i szamában: „A Szép Zsuzska tulajdonképpen nöiesitelt Túri Dani. Móricz Zsigmond Sárarany-Ának ragyogó falusi színei adják meg a zamatál ............Sárban, hóban. könnyben, piszokban magasztosul fel ez az asszony, és koldussorsában sem más. mint ami volt: ájtatos, babonás. veszendő asszony . .. . . . A baranyai magyarság furcsa, életét robbantja elénk Kodolányi János. Az egyke vidékét, az ormánsági! .............a fiatal író nyelv e zengő, friss és buja. Beszédjének ősereje gyakran számumi erővel söpör végig a szabadjára engedett szenvedélyek ’ rögzítésénél . .. Máshol meg: halk, csöndes, festői.” A már-már búcsúzó miskolci cikkében (Irodalom 1924-ben) ezt a vallomást tette: ................nem érdekel az estharang, a báránvbé- getés, a kólóm p szava . . és nem érdekel a babám bokája, se versben, se prózában ............ de érdekel a t utuló gyár, a robotoló embermillió. érdekel a milliónyi sir Európában, a tízmillió rokkant, az interna- cionális éhség, és érdekel, kínoz, tép az egyesült, különböző színű kapitalista szövetkezés. .amely nyomorban tart engem, léged, őt. mindenkit, és a véremből. agyamból, testetekből épíli meg rabtartó házál. és értékeimből készítteti el magánai; rubinnal kirakott aranyfogantyüs korbácsai, amelyet kegyetlenül megsu. hogtat. és lecsap vele kíméletlenül. Érdekel a szörnyű korszak, amely milliók élele árán születeti meg, és érdekel a légkör,: milyen ember fog a vérrel, kínnal, jajjal, vággyal megtrágyá- zott időből kikelni!?” — E vallomásának lényegi igazával egybevág Gergely Sándor egész írói életműve, amelyből a publicisztikai termése javának a sorozat-záró Hittel és indulattal kötet a foglalata... Gyárfás Imre Filmszem a képernyőn \ Január végén érdekesnek ígérkező új magazin-műsor jelentkezik a képernyőn. A címe: Filmszem. Szerkesztő-rendezője B. Révész László, aki stábjával már a pécsi .íátékfilmszemlén e műsor részére forgatott több napon ál. Munka közben kértünk tájékoztatást az új sorozatról. ' — A Filmszem havonta jelentkező magazin kíván lenni — mondotta. — Fő célja, hogy a hónap filmjeire. játékfilmjeire-és kis- íiimekre egyaránt a figyelmet felhívja, azokat érték- , propaganda jelleggel bemutassa. a közönség körében bizonyosfajta jó értelmű elfogultságot ültessen el. Az a törekvésünk, hogy- csak a jó mellé álljunk ki. 'csak a? értékeket népszerűsítsük. Az erre alkalmasnak ítéli filmekből részleteket mutatunk be. kommentárokat, adunk közre. mini-esszéket adunk le róluk, jegyzetekét, kispub- licisztikáknt közlünk velük kapcsolatban. f. — Mikortól láthatjuk ezt a Filmszem-magazint? — Január végén jelentkezik az első adás, s mindjárt rendhagyó módon, azaz nem a hónap kiemelkedő filmje jegyében, hanem a Jutalomutazás lesz az egyik téma. Ezt indokolttá teszi, hogy ez a film nyerte el a filmkritikusok 1975-ös díját, és hogy a pécsi szemlén igen sok szó esett róla. De szerepel a januári programban még Chaplin Egy király New Yorkban című, a mozikban először január végén látható alkotása is. s ehhez kapcsolódik Gyárfás Miklós kiselőadása a neveltetés és a humanizmus kapcsolatáról. arról, hogy mennyit tanult Chaplintől a dráma a burleszktől az abszurdig. Ugyancsak a januári adásban már jelentkezik az a törekvésünk is. hogy e műsor ve a szakma szemléje, hanem a film és a közönség közelítése legyen, közművelődési célokat szolgáljon. Ehhez segítséget adóit a pécsi szemle kél vitája a mozik, illetve filmek és a közönség kapcsolatáról. — Az egyes filméi; bemutatása milyen jellegű lesz? — A Filmszem magazin- jelegénél fogva nem vállalkozhat egy-egv film részletes ismertetésére, esztétikai fejtegetésekre, csak az értékpropagandát vállalhatja. Esetleg később maid. ha markánsabban kialakulnak alkotói irányzatok, szó lehet róla. Lesz persze hírösszeállításunk is. Közönségpárti. de nem igényle- lensegpárti műsort akarunk. Adott esetben, mint például februárban a Vörös rekviem bemutatásánál, szakértőket is igénvbeve- szünk. — A műsor címét mi indokol 'H? — Dziga Vertovfól vettük. — E név és a Filmszem cím kötelez. Várjuk az adásokat. Ibin) ) /
