Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
1976. január 17., szombat- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 . | Az 1960-as évek elején jnugy változások voltak a ; | Miskolci Bőröndös ts Bőr- . jdiszműves Szövetkezetben. . j Ma már nem is a nehézsé- [ gekre, hanem a sikerélményekre .emlékeznek inkább. -:A kollektíva élni, fejlődni akart, új piac után kellett ’ j nézniük. A teltételek meg- . j voltak, hiszen az 1951. no- , vember elsején megalakult _ |szövetkezet jó szakembereket . j örökölt Miskolc kisiparától. .A város bőrdíszműveseinek | ugyanis névé volt az ország- ! I ban, Léber Idát és társait je- 11 gyezte a környék. A szövetke- . zetel pedig e híres mesterek és _ | az ő tanítványaik alakították •! meg. A mesterek időközben j I megöregedtek, de a tanítvá- . j nyok örökölték a szaktudást, ,: voltak, akik ebben az idő- 11 ben már tovább is adták. A . I piackutatás mégis bukásokkal • (járt. A szövetkezet vezetői■ nek emlékezetében tisztán él . egy bizonyos árubemutató. A L: budapesti Divatáru Kiske• I reskedelmi Vállalat árufor• | galmi vezetőjének mutatták . be termékeiket. A kereske- , delmi szakember gúnyosan • elmosolyodott: jobb, precí- ! zebb munkát, korszerűbb ter- : méket kívánva búcsúzott a ■ miskolci szövetkezet küldött- : ségétől. ’ — Megsértődhettünk volna . akár olyannyira is, hogy többé nem is nézünk e felé a ' ; vállalat felé — mondják. De nem sértődtek meg, ha■ nem bizonyítottak. Másfél hét ■ múlva tíz korszerű termék■ kel álltak az áruforgalmi ve- : ; zető elé. A legutóbbi divat szerint készült retikülöket, utazótáskákat, bőröndöket, ; pénztárcákat, kulcstartókat, ■ igazolványtokokat vitték. A reményteli piac megtestesítője, az áruforgalmis ámuldozott, a szövetkezetiek mosolyogtak. Nagy üzlet született. Az a kiskereskedelmi vállalat ma az Aranypók nevet viseli, elit cég lett. Monopolcikkeit pedig a miskolci bőröndös szövetkezet gyártja. Évente 50—60 ezer darab táskát, mintegy 10 millió forint értékű árut szállít Budapestre. Hogy zajlott le ez a tizenöt évvel ezlötti nagyméretű piachódítás? A mai közgazdasági szemléletű világban úgy mondjuk, hogy kiaknázták belső tartalékaikat, még pontosabban: felhasználták szellemi tartalékaikat. — Tíz napon át gondolkodtam. rajzoltam és varrtam. Éjszaka is dolgoztam. Nem, nem fáradtam el, mert tudtam, hogy most ezen múlik a szövetkezet jövője. Napközben többször megkerestem a munkatársaimat, a brigádokat. tanakodtunk, talán vitatkoztunk is A szövetkezet elnöke és a többi vezető is hol az én asztalom fölött állt, hol a műhelyben szorgoskodott. Izgalmas, lelkes napok voltak — emlékezik Bánkúti Károly, a szövetkezet formatervezője, mintakészítője. Bánkúii Károly akkoriban bőrdíszművesként, brigád vezetőként dolgozott. Kitűnő szakembernek tartották, ő képezte szakmunkásokká’ a szövetkezet segédmunkásait. Köztiszteletben álló munkaerő volt és élénk fantáziával megáldott bőrdíszműves. Az a „szellemi tartalékéval” indult a szövetkezet piachódításra. — Léber Idánál tanultam a szakmát tizenéves koromban, az ő műhelyében oltották belém a kísérletezés igényét is. Az előbb említett tíz nap alatt aztán kiélhettem formatervezői ambíciómat. A lényeg az, hogy sikerült. Két sikerélményben volt részem egyszerre: elfogadta a piac a terveimet is és az egykori tanítványaim munkáját azóta is nagyra értékeli a piac. Mert nemcsak a mintakészítő asztalnál, hanem a kivitelezőknél, a műhelyekben is nagy változás történt akkor. Ki-ki felülvizsgálta a saját munkáját és javított rajta. A színvonalat azóta is tartják. Bánkúti Károly negyedévenként 6—10 féle új táskát is tervez, negyedévenként vált a szalag is. Kis szériában gyártanak. Ennek és a jó kivitelezésnek köszönhető, hogy az Aranypók árubemutatóin oly gyakran hallani a miskolci szövetkezet és- Bánkúti Károly nevét. — Évente mintegy negyven formát kell terveznie; nem fogynak el az ötletek? — Figye'emmel kísérem a külföldi divatirányzatokat, az innen szerzett ötleteket átültetem a mi viszonyainkra. Néha ebéd közben, vagy a strandon jut eszembe egy új forma, megoldás. Nem érzem magam fáradtnak. Erejéből arra is tellett, hogy hosszú évekig részt vegyen az országos bőrdíszmű- ipari kiállításon. A szövetkezet irodájának falára akasztott elismerő oklevelek első, második helyezésekről tanúskodnak. A legutóbbi években azonban megszakadt a sor. — Egy idő óta nem me- i gyünk kiállításra. A jobb helyezésekkel ugyanis kötelezettségeket kell vállalnunk. Mi ís alig tudtuk elhitetni az exportőrökkel, hogy pillanatnyilag képtelenek vagyunk exportra gyártani. Üzemünket kinőttük, rövidesen szanálják is a szövetkezet épületét. Utánpótlás lenne, úgy látszik érdekli a fiatalokat a bőrdíszműipar, de nincs hova fogadnunk őket. Várjuk a pillanatot, amikor új telephelyre, tágasabb, korszerűbb körülmények közé kerülünk. Azután, azt hiszem, exportra is gyárthatunk. Optimista vagyok, remélem még én is tervezek külföldi piacra — mondja Bánkúti Károly. Lévai Györgyi A legfelső emelet Nem panaszkodhatunk amiatt, hogy a „szocialista együtélés szabályai” — fogalom nem honosodott meg. Panaszkodhatunk azonban azért, hogy lassan olyan szólammá válik, amely mögött ; menedéket talál egy-egy vi- i ta esetén mindkét fél. Amilyen öröm, hogy váro- | sunk újabb lakótelepekkel j gazdagodik — s, hogy ezeken a lakótelepeken egyre mo- !. dernebb, korszerű igényeket I kielégítő lakások vannak —, : olyan gond, hogy az egymás i felelt elhelyezkedő lakások között korszerűtlen a hang- szigetelés. Amikor az ember napi munkája után hazatér, csendre vágyik, vagy ha nem is csendre, maga szeretné megválogatni, hogy milyen féle szórakozással lazítsa idegeit. Hányszor előfordul, I hogy csak azért kapcsoljuk | be a rádiót vagy a televíziói, mert a szomszédból úgyis át- ; hallatszik, s az még idegesí- tőbb, mintha a mienk szól. j Hallom a felettem lakó te- i leionjának csengését, s késő | este még a beszédet is hallom. Észlelem, ha a feleltem lakó család idegesebb, hallom, ha gyermekvendég van, hallom azt is, ha az alattam : lakó gyerek éppen sivalkodik a • fürdőkádban. Bizonyára ■'zek a szomszédok ugyanígy tudnának beszélni azokról a dolgokról, amik az én lakásomban történnek. Ez ellen nem tudunk pillanatnyilag mit tenni, e viszonyok bizonyos állapottá váltak, amelyeket kénytelen, kelletlen tudomásul kell' vennünk. Valamit azért mégis lehet tenni. Nem viszek a házba, se nagydobot, sem villanyfú- rós barkácsműhelyt nem rendezek be. Ha este Hz után írógéphez ülök, filc darabokat rakok a gép alá, hogy ne zajongjon. Lelkiis- meretfurdalásom van, amíg a húst klopfolom és így tovább. Ügy érzem, szomszédaim is hasonlóan viselkednek. Egy dolog van, amit szó nélkül eltűrünk, akár nappal, akár éjfél után, az a gyereksírás. Ilyenkor nincs mit lenni. Ámbár hallottam ismerőseimtől, hogy akad olyan ember, aki ilyen esetben rázörög a szomszédjára. Nem hiszem, hogy bármelyik kisbaba figyelembe vette volna már az ilyen intelmet. Türelem kell a ránkkény- szerített „nem csendes” otthonhoz. Csakhogy ez a türelem nem költözik be valamennyi bérházba. Sok helyen akadnak túl ideges emberek. Olyanok, akik a természetessé váló zajokat is képtelenek elviselni. Sok éves bérházi életmód áll már mögöttünk. Mindenki kiismerhette saját magút. Azaz kiismerhette volna, ha egyszer magába is néz, éji ott is keresi azt az okot, amely zavarja a szocialista együttélést. Évekkel ezelőtt foglalkoztunk egy esettel, amikor a túl ideges lakó állandó feljelentgetésekkel zaklatott egy háromgyerekes családot. Ad- dig-addig, hogy a család végre elköltözött a túl ideges ember feje felől, csak úgy, mint egy előtte ott lakó család. Azóta évek teltek el, s most a harmadik lakón van a sor. Megszületett a második gyerek, most nyolc hónapos. Ez a csecsemő sorozatosan megsérti a szocialista együttélés szabályait. Állítólag az apuka és anyuka is renitenskedik, mégpedig oly módon, hogy járkálnak a lakásban, olyan helyre is lépnek, ahol nincs szőnyeg, azon kívül átrendezgetik a lakást, meg ilyeneket. A túl ideges ember rendszeresen levelezik csakúgy, mint az előző két család esetében. A levélszekrénybe berakosgatja géppel írott felszólalásait, végül újra a tanácshoz fordult panaszával. Bátorítja, hogy legutóbb a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalában neki adtak igazat a három- gyermekes családdal szemben — akkor sem értettük, hogy lehetett ez. Reméli, hogy az eljárást most is odáig viheti, s ott elégtételt kap ismét. De nem lesz ez már feltűnő? A túl ideges ember a III. kerületben lakik. Bejelentései lehet, hogy ott már fel- tűnőekké váltak, mert - most az I. kerülethez kapott idézést a fent lakó. Vajon miért? ' Túl ideges emberünk nincs egyedül, sok hozzá hasonló él a városok viszhang- zó bérházaiban. Amikor lakáskiutalásra kerül sor, a legfelső emeletét mindig vi- szolyogva foglalják el a lakók. Azoknak kellene ezt fenntartani, akik tudják magukról, hogy túlérzékenyek a ház zajaira. A legkevesebb problémája ilyen vonatkozásban kétségtelenül a legfelső emelet lakóinak van. Jobban tenné a túl ideges ember is, ha beszüntetve a hadakozást, végül maga költözne egv ház legfelső emeletére. Ebben bizonyára szívesen segítene az a tanács is, amelyet folytonos beadványaival, feljelentéseivel ostromol. (Adamovlcs) Az elmúlt évben nagyszabású földmunkák kezdődtek Bogács község határában, a Szoros patak völgyében. A Borsod megyei Vízgazdálkodási Társulatok együttműködésének tervei alapján a Gyűroldal, az Ábrahámlca és a Cseres-tető dűlök által körülzárt patak völgyében 8,6 méter magas, 4 méter koronaszélességű völgyzárógát építését kezdték meg. Az építkezés kivitelezője a mezőkövesdi Bükkalja Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Az építkezésen jelenleg a földmunkák folynak. A völgyzárógát elkészültével a térségben csaknem 17 hektárnyi területű víztároló alakul ki. A víztároló mintegy 480 ezer köbméter víz befogadására alkalmas. A kivitelezés során a Bogács—Nosz- vaj közötti országút 1,2 kilométeres szakasza új nyomvonalat kap. Az építkezés teljes költsége 10 millió forint. A völgyzárógát és a kialakított víztároló hármas feladatot lát el. Egyrészt lehetőség nyílik a bogácsi Hór- völ.eye Termelőszövetkezet Gyűroldalban levő fiatal, teraszos szőlőültetvényeinek öntözésére, másrészt megszűnik az árvízveszély, amely eddig nagyobb esőzéskor a bogácsi fürdő körül kiépült üdülőterületet fenyegette. Harmadik rendeltetése szórakozási és sportjellegű. A víztároló csónakázási és hor- gászási lehetőséget biztosit a községben pihenő üdülővendégek számára. A vöigyzárógát és víztároló átadására a tervek sze-‘ rint 1976. év végén kerül sor. (H. I.—Sz. Gy.) Árucsere Szlovákiával MegEaa lározó erő a püísecm Tizenegy év a Hetek mögött A Mezőkövesd és Vidéke Áfész gyümölcsöző, baráti kapcsolatokat épített ki a szlovákiai komarnói Jednota Szövetkezettel. Az elmúlt esztendőben a két szövetkezet a Hungarocoop Intercoop szervezésében, 12 millió forint értékű árut cserélt egymás között. Ez az árucsere jelentősen hozzájárult a választék bővítéséhez. Szlovákiában örömmel fogadták a magyar élelmiszereket, ruházati- és könnyűipari termékeket. Különösen a magyar boroknak és a sárospataki kézi festésű kerámiáknak volt nagy sikerük a Komarno környéki üzletekben. A mezőkövesdiek a behozatali lista összeállításánál a j háztáji árutermelés igényeit is figyelembe vették, örömmel fogadták a kövesdi vásárlók a 600 darab Vespo- típusú, 300 kiló teherbírású, kis szállítókocsit, a 17 ezer méternyi, magasnyomású gumicsövet, a Norton kéziku- takat és a 2200 pár gumicsizmát. A kishatármenti árucsere más áruféleségek választékát is bővítette a mezőkövesdi és környékbeli szövetkezeti boltokban. I Pénzügyi vezetők tanácskozása A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok elnökhelyettesei és pénzügyi osztályvezetői, pénteken a Pénzügyminisztériumban tanácskozást tartottak az idei tanácsi költségvetések végrehajtásával, a módosított szabályozók alkalmazásával kapcsolatos új feladatokról. Mactarasi Attila államtitkár nyitotta meg az értekezletet, amelyen megbeszélték a mezőgazdasági szövetkezetek és a tanácsok gazdálkodásának hatékonyságát segítő közpon- I ti intézkedések végrehajtásával összefüggő tennivaló- I kát is. Tizenegy évvel ezelőtt hét nagy élelmiszer, kiskereskedelmi vállalat vezetői elhatározták, hogy rendszeresen informálják egymást a lakossági igények alakulásáról. Ez a szervezetileg meglehetősen laza kötődés elegendő volt ahhoz, hogy az ország különböző tájegységeit, vidékeit, városait ellátó élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok létrehozzák a Hetek elnevezésű csoportosulást. Azóta a hét vállalat igazgatója évente egy, vagy két alkalommal találkoznak, az áruforgalmi igazgatóhelyettesek és a főkönyvelők háromhónaponként. Ilyenkor a szakmát általánosan érintő rendeletekről, tapasztalatokról esik szó. Felvetődik a kérdés, hogy mit nyújt a megyének, illetve Miskolcnak az. hogy tagja a Hetek közösségének tizenegy éve a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Mátyás Lajos, a vállalat igazgatója elmondta, hogy jóllehet ezek a testvérvállalatok földrajzilag távol esnek egymástól, Miskolctól. nemegyszer tudnak hathatós segítséget nyújtani, és ez előfordult természetesen fordítva is. Amikor Miskolcon és a szomszédos nagyvárosokban sem lehetett bizonyos fajta ételízesítőt kapni, a Hetek egyik tagja, a Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat soron kívül küldött belőle annyit, amennyi átmenetileg megszüntette a hiányt. A hét vállalni állandó kapcsolata, lehetővé teszi a hiánytalan informálódást a nagykereskedelmi vállalatok szállításairól is. így valóban a legrövidebb úton értesülhetnek arról, hogy hol segíthetnek egymásnak az ellátás színvonalának javítása érdekében. A csoportosulás* legfontosabb célja persze az üzlet- oolitikai célok egyeztetése, a bevált, jó kereskede'mi. értékesítési módszerek c8é’'é’e. A Miskolci Élelmiszer Kis- kere-kedelmi Vállalat igazgatója példának említette, hogy Miskolcon próbálták meg először a hűtött és mélyhűtött baromfi árusítása mellett az előhűtött baromfi eladását. Ezt követően elsőként a Hetek üzleteiben került a vevők elé az előhűtött tyúk, csirke. Dicsekvés nélkül mondhatják a Hetek tagjai, hogy ügyvitelgépesítésben, a bolti munkák gépesítésében is élen járnak, az elsők között vannak az országban. A miskolci Csaba-áruház munkaszervezési módszerét az egész szakma átvette. Ennek a be- véztését a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodás vetette fel. A nehéz fizikai munkát sikerült harminc százalékkal csökkenteni, amiről figyelmet érdemlő tanulmány is készült. A szegedi és a baranyai kiskereskedelmi vállalat pedig kidolgozta a teljesítményhez jobban igazodó bérrendszer alkalmazását, és ezt a többi vállalat is átveszi. Talán hangsmyozni sem kell, hogy az élelmiszeriparnál megrendelőként jelentkező vállalatok közölt a Hetek csoportja nagyságrendjénél fogva is,külön figyelmet érdemel. A hét válla'at vezetői, szakemberei rendszeresen együtt tárgyalnak a nagykereskedelmi vállalat ok vezetőivel, egyeztetik a lehetőségeket, tájékozódnak es közvetítik a vásárlói igényeket, csaknem fél ország területéről. Nem ritka az olyan alkalom sem. amikor a Hetek csoportján kívül álló vállalatok jelentkeznek tapasztalatcserére. A közösséghez tartozó kiskereskedelmi vállalatok természetesen ez elöl sem zárkóznak el. szive-en továbbadják a hasznos tapasztalatokat ..kívülá* 1’ óknak” is. Az élelmiszer kiskereskedelmi szakmában immár meghatározó erőve’ számolhat a Hetek csoportja. A hét vállalat tavalv összesen hé>- milliárd forintos forgalmat bonyolított le. A köz~s célok érdekében a jó közösség kritériumának megfe'cl^en az egyes vállalatok olvkor alárendelik saját kisebb, belső érdekeiket a Hetek közös érdekeinek. N. J. A piac diktál Fantázia — pénzben kifejezve Épül a völgy zá
