Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. dec. 13., siómból Folytatta inkáját a szakszervezetek XXIII. btnpssaisa Hazaérkezett az MSZMP delegációja Varsókéi (Folytatás az 1. oldalról) százalékos alapbérfejlesztést tervezett, de a bértétel alsó határa alatt kereső dolgozók bérét átlag 9,1 százalékkal emelték. A vállalatnál azonban van néhány olyan dolgozó is, akinek órabére nem éri el még az alsó határt, mert munkafegyelmük nem megfelelő. Év közben intézkedéseket hoztak a munkakörök gyáregységi rangsorolására is. a két szakmával rendelkezők második szakmájának elismerésére pedig pótlékot vezettek be. A tapasztalatok úgy összegezhetők — mondotta —, hogy a bértáblázat bevezetése elősegítette a kereseti arányok helyesebb kialakítását. A további fejlődésért — véleménye szerint — célszerű lenne a bérhatárok fokozottabb, évenkénti szűkítése a felső határok kisebb ütemű növelése mellett. Hangsúlyozta, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával differenciáltabban kell foglalkozni a nehéz fizikai munkát végzőkkel, s továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a munkafeltételek javítására. Dr. Zádor György, a Borsodi Vegyikombinát igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a vegyipar dinamikus fejlődésével párhumazosan széles látókörű, jól képzett műszaki-gazdasági szakember- és szakmunkásgárda alakult ki, amelyet fokozottabban be kell vonni a fejlesztési munkába és a tervezésbe is. A Borsodi Vegyikombinát szakszervezeti bizottsága nemrég megvizsgálta a műszaki-vezetői munka hatékonyságát, s javaslatokat tett arra. milyen eszközökkel lehetne ezt fokozni. Megállapították például, hogy a műszaki értelmiség munkaidejének egynegyedé! adminisztratív ügyintézéssel s értekezleteken való részevétől lel tölti. A műszaki fejlesztésre fordított munkaidő mindössze 20 százaléka a teljes munkaidőnek. Sürgető feladat a munka hatékonyságának javítása, a vezetési szint emelése, a munkaidő- kiesés csökkentése. Baksa László, a Volán 3. sz. Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a létszámhiányból eredő gondokról beszélt. Elmondotta, hogy — bár sokat vártak tőle —, számukra nem járt eredménnyel a közületi személyautók számának csökkentése, a felszabadult járművezetők ugyanis nem a közlekedésben helyezkedtek el. A gépjárművezetői utánpótlás legjárhatóbb útjának a saját képzést tekintik — a vállalat 15 millió forintot fordított öt év alatt 1700 fiatal kiképzésére. A gazdasági vezetők és a szakszervezet különböző intézkedésekkel, anyagi és erkölcsi megbecsüléssel igyekeznek a vállalathoz kötni a dolgozókat, s ebben segítőtársakra találtak a szocialista brigádokban. Ezután az elnök felkérte Herczeg Károlyt, a SZOT titkárát, a határozatszövegező bizottság elnökét, hogy terjessze elő a bizottság jelentését. Herczeg Károly tájékoztatta a kongresszust arról, hogy a bizottsághoz több mint ötven észrevétel és javaslat érkezett. A bizottság minden egyes javaslatot megvizsgált és azokat, amelyeket a kongresszusnak elfogadásra javasol, írásban eljuttatta a küldötteknek. Gál László, a SZOT titkára, az alapszabály-szövegező bizottság elnöke beszámolt arról, hogy megbízásának megfelelően ez a testület összegyűjtötte és megvitatta a kongresszuson felvetett módosító javaslatokat. Ezután az elnök felkérte Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát, vitazáró beszédének elmondására. Gáspár Sándor vitazáró beszéde Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vitazáró beszédében a következőket mondotta: A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa befejezéséhez közeledik. A kongresszus vitájában 84-en mondtak véleményt a szak- szervezetek elmúlt években végzett munkájáról és a következő évek tennivalóiról. Kongresszusunk mondanivalója tartalmazta mindazt, amire az elmúlt években törekedtünk, és amire a jövőben még inkább törekednünk kell: erősíteni a munkáshatalmat, segíteni nagy társadalmi céljaink, a szocialista építés megvalósítását: még következetesebben érvényesíteni szocialista elveinket a társadalmi élet minden területén; segíteni megoldani népgazdaságunk jelenlegi feladatait, hogy hazánkban a dolgozók élete minden tekintetben tovább javuljon. A hozzászólók sokoldalúan elemezték népgazdaságunk mai gondjait és további teendőit.. Ezek mögött — kimondatlanul is — meghúzódik az a kérdés, hogy valójában milyen is a mi helyzetünk. Meggyőződéssel mondjuk: az ötéves terv célkitűzései reálisak és lelkesítőek, mert biztosítják népgazdaságunk, s ezzel együtt életszínvonalunk további fejlődését. Gondjaink a köré tömörülnek, hogy az ismert okok miatt a nemzeti jövedelmet teljes mértékben nem használhatjuk fel felhalmozásra és fogyasztásra. Mély meggyőződésünk, hogy azokat a célokat, amelyeket az ötödik ötéves terv tartalmaz, meg lehet és mes is fogjuk valósítani. Fel lehet és fel is fogjuk számolni azokat a rendellenességeket is. amelyeket most is sokan szóvá tettek. A vita során szóba kerültek az árkérdések'is, Akik ismerik a szakszervezetek eddigi tevékenységét, jól tudják, hogy sohasem örültünk. ha áremelésre került sor. Népgazdaságunk jelenlegi helyzete azonban szükségessé teszi, hogy megosz- szult a terheket az állam és a lakosság között. A jelenlegi helyzetben a szakszervezetek is úgy ítélik meg. hogy más lehetőség nincs. Ugyanakkor azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy a szakszervezeték elvárják a kormánytól az árak hatékony ellenőrzését. Még következetesebben biztosítani kell. hogy az árak ne lépjék túl a tervezett mértéket. . Abban viszont a szakszervezetekre is jelentős feladatok hárulnak, hogy amit növekvő bér, jövedelem, vagy más intézkedés formájában eloszthatunk, azt szocialista elveinknek megfelelően tegyük. Valamennyi életszínvonal-politikai intézkedés következetesebben tükrözze politikánkat, szocialista elveinket. Ami a munkaerőhelyzetet illeti, mindenki helyeselte, hogy határozott intézkedések szülessenek. Jogos ez a kívánság, de nagyon körültekintően és emberségesen kell végrehajtani, nem korlátozva a Munka Törvény- könyvében a szabad munka- vállalásra biztosított jogokat. Rendet kell teremteni a munkafegyelem terén és a szakszervezetek ehhez segítséget nyújtanak. A munkafegyelem azonban nemcsak azt jelenti, hogy időben kezdjék el és időben fejezzék be a munkát. Azt is jelenti, hogy a munkaidőt hatékonyan kell kidolgozni. Azt hiszem, senki sem számolta meg, hogy a kongresszuson hányán tették szóvá valamilyen formában az üzemi demokrácia kérdését. Mindenki előtt jól ismert, hogy a pártnak, a kormánynak. a szakszervezeteknek az üzemi demokrácia fejlesztésére és mindennapos érvényesülésére nagyon egyértelmű és világos álláspontja van. Álláspontunkat az elkövetkező években mindenképpen következetesen érvényre fogjuk juttatni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem maradt eddig sem, de a jövőben még kevésbé maradhat meg a kívánságok és az óhajok szintjén, mert a tömegek állandóan növekvő aktivitása szocialista fejlődésünk egyik alapvető kérdése. Nem lehet megengedni, hogy bárhol is figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét. A felszólalásokban így vagy úgy. de mindig megfogalmazódott az a gondolat. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata öt fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását, a szakszervezetek munkájáról és további feladatairól. Az első fejezet a szak- szervezetek helyével, szerepével, alapvető feladataival foglalkozik. A határozat bevezetőjében utal az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott dokumentumokra és hangsúlyozza, hogy az azokban hogy növekszik a dolgozók érdeklődése, igénye a szak- szervezetek tevékenysége iránt. Ez így igaz. De látnunk kell azt is, hogy emö- gött tulajdonképpen a dolgozóknak nagy társadalmi céljaink megvalósítása, pártunk politikájának még tökéletesebb végrehajtása iránti igénye húzódik meg. A szakszervézetektől joggal várják, hogy ennek érdekében még többet tegyenek, még jobban segítsék a szocializmus építésének bonyolult munkáját. A vitában felvetődött az a kérdés, hogy tulajdonképpen hol járunk: napos oldalon, vagy az árnyékban? Aki ismeri, hogy milyen volt a mi népünk élete a felszabadulás előtt; aki tudja, hogy abban, amit idáig elértünk, mennyi munka, mennyi akarat, hit es odaadás rejlik, mennyi fáradozás, mennyi verejték és gyakran áldozat kellett ahhoz, hogy a mi népünk — gondjaink ellenére — ma olyan életet élhessen, ami régebben csak vágyaiban jelenhetett meg, az tudja, hogy ez a kérdésfeltevés helytelen. Vannak gondjaink. De ezeket nem lehet árnyéknak tekinteni. A végrehajtás időszaka következik. Valamennyien felelősséggel tartozunk azért, hogy a kongresszusi számvetést dolgos hétköznapok kövessék. Mi ne nyugodjunk meg az eddig elért fejlődéssel. Mi „ne szokjuk meg” azt, amit a szocialista rendszer már tud adni. A szocialista rendszer többre kéoes ennél- és többet is tűzött maga elé, mint amennyi ma van. Munkánktól függően ma többet ad, mint tegnap, de holnap, többet fog adni, mint ma, ha megdolgozunk érte. Nagyon megtisztelő volt számunkra — mondotta a továbbiakban —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János elvtárs foglaltakkal a magyar szak- szervezetek teljes mértékben egyetértenek, és megvalósításukban cselekvőén részt kívánnak venni. A második fejezet összegezi a szakszervezel teendőit, a gazdasági építőmunkában, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakításában. Egész társadalmunk erejét össze kell fognunk a termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a takarékosság érdekében. üdvözölte a magyar szak- szervezetek kongresszusát, a szervezett dolgozók 4 milliós táborát. Számunkra mindig alapvető fontosságú volt a párt véleménye, eszmei, politikai útmutatása, biztatása, elismerése: Köszönjük a Központi Bizottságnak Bisz- ku Béla elvtárs által elmondott bizalmat és biztatást kifejező szavait a szakszervezetek eddigi és jövőbeni tevékenységéhez. Mély egyetértéssel fogadtuk Lázár György elvtársnak, a kormány elnökének felszólalását. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében fejezem be a választ a hozzászólásokra. Kívánom minden küldött elvtársnak, hogy saját munkaterületén, kongresszusunk állásfoglalásáért a gyakorlatban mind többet tudjon tenni a dolgozók, a szak- szervezeti tagság és társadalmunk továbbfejlődése érdekében. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott vitazáró összefoglalója után a kongresszus elnöke bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság egyetért a munkáját érintő felszólalásokkal, így nem tartja szükségesnek, hogy még külön válaszoljon az észrevételekre. A kongresszus részvevői egyhangúlag elfogadták a SZOT és a számvizsgáló bizottság írásos beszámolóját, a szóbeli kiegészítést, valamint Gáspár Sándor összefoglalóját. Az előterjesztett határozati javaslatot a módosításokkal együtt egyhangú szavazással határozattá emelték és elfogadták a módosításokkal együtt a magyar szakszervezetek új alapszabályát. Az elnök ezután bejelentette, hoav a SZOT és a számvizsgáló bizottság mandátuma lejárt. A kongresszus szombaton az utolsó napirendi ponttal, a SZOT és a számvizsgáló bizottság megválasztásával folytatja munkáját. A harmadik fejezet a szakszervezetek nevelő munkájának fejlesztéséről, a tagság színvonalasabb politikai, szakmai, erkölcsi és kulturális nevelésével foglalkozik. A szakszervezeti demokrácia bővítésének feladatait összegezi a negyedik fejezel. Az ötödik fejezet a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységének i továbbfejlesztését összegezi. H oogresszusi határoz a t Pénteken este hazaérkezett Varsóból Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sikula György. a Hajdú-Bihar megyei. Párt- bizottság első titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gye- nes András, a Központi Fi- zottság titkára és dr. Bérc ez János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztásrsaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Harmadszor is eisők A honi légvédelem megyénkben állomásozó egyik légvédelmi rakéta tüzér egységének KISZ-fiataljai — az ifjúsági mozgalomban, a ’■'oli- tikai és harci , kiképzésben, valamint a szolgálat fegyelmezett ellátásában elért kiemelkedő eredményeik alapján — egymás után harmadszor. s ezzel véglegesen elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A KISZ-szervezetek kiemelkedő munkájának legnagyobb elismerését jelentő zászlót tegnap délelőtt Miskolcon, a fegyveres erők klubjában ünnepélyes ifiúsá- gi gyűlésen nyújtották át a versenygyőztes alakulat KISZ-bizottságának. Az ifjúsági gyűlésen részt vettek a kitüntetett egység parancsnokai, párt- és K1SZ- szervezeteinek, továbbá a magasabb egység és a társalakulatok KISZ-bizottságainak képviselői; jelen voltak megyénk és Miskolc város, valamint a kitüntetett egységnek csapatzászlót adományozó Diósgyőri Gépgyár párt, gazdasági és társadalmi szervezeteinek képviselői. A megjelenteket Beregi István alezredes köszöntötte, majd Benczkó Béla, a KISZ KB intéző bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Mindenekelőtt tolmácsolta a KISZ Központi Bizottságának üdvözletét az egység parancsnokainak. párt- és KISZ-szervezeteinek, akiknek jó együttműködése lehetővé tette a kiemelkedő eredmények elérését. Hangsúlyozta, hogy ezt a gyümölcsöző együttműködést éppúgy,.mint a harci és politikai kiképzésben, a szolgálat ellátásában és a mozgalmi munkában elért eredményeket példaképül lehet állítani néphadseregünk bármely egysége elé. akik közül sokan alig maradtak le a győztesek mögött, a nemes küzdelemben. Ezután ismertette a KISZ KB intéző bizottságának határozatát a a zászló újbóli és ezzel végleges odaítéléséről, majd átnyújtotta a zászlót az alakulat KISZ-bizottsága titkárának. Holló József főhadnagy meleg szavakkal köszönte meg a magas kitüntetést, amelyet véglegesen a csapatmúzeumban helyeznek el, de — amint mondotta — „lesz ott hely még az újabb kitüntetések számára is.. Ezután a miskolci 12. sz. Általános Iskola 1. sz. Landler Jenő úttörő honvédszá- zad, majd pedig a társalakulatok KISZ-bizottságainak képviselői köszöntötték a zászlónyertes alakulat katonáit és valamennyien elhelyezték szalagjaikat a KISZ KB Vörös Vándorzászlajára, amely véglegesen megyénkben marad. Az ifjúsági gyűlésen a kitüntetett alakulat parancsnoka sok kiváló katonát előléptetésben, dicséretben, illetve jutalomban részesített. Az alakulat KISZ-bizottsága a legjobb alapszervezeteket jutalmazta meg. (CSC.) A HNF napirendjén Miskolc pereraleriileleinek helyzete Tegnap, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Miskolcon ülést tartott a HNF megyei elnöksége. A napirend első pontjaként Szuchy Róbert, a HNF Miskolc városi titkára számolt be a városi peremkerületek helyzetéről, s a körzeti népfront- bizottságok feladatairól. Többek között elmondta! — Miskolc az elmúlt három évtized alatt' fejlődött nagyvárossá. A termelőerők nagymértékű koncentrálódása segítette elő a város és a környékén levő települések funkcionális összefonódását. A mai Miskolc 13 településből tevődött össze a közigazgatási egyesítések során, s ez az egységes közigazgatási rendszerbe való foglalás és fejlesztés rendkívül sok nehézséget hordozott és hordoz ma is magában. A települések közü Görömböly, Tapolca, Szirma, Hámor, Omassa és Pereces nincsenek szoros összefüggésben a várossal, néhán.vukon a falusias jelleg még ma is észlelhető. (A várossá válás tulajdonképpen nem történt meg a várossá nyilvánítással.) Olyan örökségekkel kelleít a települések egy részén számolni, amelyek megváltoztatása csak hosszabb időfüggvényben valósítható meg. A belvároshoz és az új lakótelepekhez képest a peremkerületek ellátottsága kereskedelmi és szolgáltatási vonatkozásiakban nem kielégítő. A nagyobb beszerzések esetében e területekről a dolgozóknak a belvárosba kell utazniuk. Sok gondot és problémát jelent a peremkerületek közlekedése is, bekapcsolásuk a város vérkeringésébe. A lakosság — a megtett intézkedések ellenére — újabb és újabb igényekkel jelentkezik a közlekedés fejlesztése vonatkozóban. A peremkerületi részek kulturális fejlesztésére is elég kevés lehetőség nyílott. E területen vagy nincsenek, vagy nem megfelelő körülmények között működnek művelődési intézmények — mondta a városi népfrontbizottság titkára. Ezt követően beszélt a pe- •"mkeriiletekben működő népfrontbizottságok munkájáról, további feladatairól. Hangsúlyozta: A perem ke. '1- letek fejlesztése. jelenlegi problémáik megoldása csak szoros összefogással lehetséges. A városi tanács, a népfront, a pártszervezetek eddig is megtettek minden tő- k’k telhetőt, s együttműködésük eredményeként a jövőben ezeken a területeken újabb -válást várhatunk. A megyei népfrontbizottság vezetőségi ülésén ezután Monos János, a UNIT megyei elnöke tett ajánlást a megyei tanácstagok]*!, majd Bíró Dénes megyei politikai munkatárs tartott tájékoztatót a HNF-testületek választásainak előkészületi munkáiról.
