Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

1975. dec. 11., csütörtök E5ZAK-MAGYAF,ORSZÁG 3 A nehézségek leküzdésével... A Az erdők közöd megbújó rakodóra gépkocsikon érkezik a fakitermelőktől a fa. Itt ügyes rakodógép pakolja máglyába s a kisvasúti „trükkök” rakodófelületére. A MÁV Miskolci Járműja­vító tizemében az 11175-ös esztendő nem volt könnyű év. A vállalat dolgozóinak munkáját nehezítette az esetenkénti anyaghiány és az, hogy az üzem munkáslétszá- mn is alatta maradt a ter­vezett szintnek, kv közben — sajnos — sok volt a ki­lépő. felvételre pedig keve­sebben jelentkeztek. De a ter­melés nem állhatott meg. So­kat segített, hogy a szükséges tennivalók elvégzésébe bevon­ták a harmadéves ipari ta­nulókat. A 43 ipari tanuló már ok­tóbertől kezdve megfelelő szakmunkás csoportokban dolgozik. — Munkájukkal je­lentősen hozzájárulnak — az iskolában eltöltött idő kivé­telével — a feladatok telje­sítéséhez.. A számos intézke­dés ellenére a munkáslét­szám hiánya megközelíti a 2 százalékot, azaz 20 főre te­hető. Hozzávetőlegesen így havonta 4000—4500 munkaóra­hiány mutatkozik. Ennek el­lenére a Járműjavító üzemi kollektívája az előirt terve­ket 99,5—100 százalék között teljesíti. A létszámhiány ily módon pozitív eredményt „hozott”, hiszen a termelé­nagy feladatot kaptak. At kell alakítaniuk a pályafenn­tartási szakszolgálat dolgozói­nak szálláshelyéül szolgáló lakókocsikat. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag szerényebb igényeknek megfelelő lakó­kocsikat fel kell szerelni minden olyan szükséges kel­lékkel: villanyvilágítás, mos­dó. főzési lehetőség, tűthető- ség stb. — ami a mai szoci­ális igényeket is messzeme­nően kielégíti. Az év során ezekből a kocsikból 52 da­rabot kell gyors ütemben ki­adni. Nehezíti a dolgozók munkáját a téli időjárás. Hi­szen a hidegebb időben a szabad ég alatt, de még a zárt csarnokokban is nehe­zebb a munka. A MÁV különböző jármű­javító üzemei számára a Miskolci Járműjavító külön­böző alkatrészeket gyárt. Eze­ken kívül még mintegy 30— 40 vállalattal van termelési kapcsolatban. A MÁV duna­keszi és székesfehérvári javí­tó műhelyének például her­nyógyűrűs ütközőket, újfajta vonószerkezeteket és egyéb alkatrészeket gyárt. Az al-1 katrész gyártási teendőket 5 százalékkal kell túlteljesíteni. Az üzem gazdasági és mű­A felkelőNéli nap még alig űzi el az öreg bükkösök övez­te völgyből a hajnali párá­kat. az erciei rakodón faha­sábok csattogása hallatszik. A kisvasúti platók élesen csat­tannak a rájuk dobott méte­res rüzifadarabok alatt, s ahogy telik a rakás, úgy tompul- a zaj. Aztán nyolc óra felé befutnak az első te­hergépkocsik is, különféle vá­lasztékokkal megrakva. A HIAB rakodógép munkához lát, s leszedi a szürke kérgű bükkrönköket. szép sorjában máglyát épít belőlük. A/, em­berek közben irányítanak, s ahol szükséges segítenek a gépnek. — Négy-öt évvel ezelőtt még kézzel görgették a dol­gozók a több mázsás rönkö­ket — emlékszik vissza Lő­rinc: Ferenc rakodókezelő.— Bizony nem volt könnyű munka az akkori nagy te­lekben stangákkal „lepiszkál­ni”, s azután szép stószokba rakni a hatalmas fadarabo­kat. Nagy 'volt a baleseti ve­szély, estére szinte „hulla- fáradtan” mentek a munkás­szállóra az emberek. Reggel aztán elölről kezdődött min­den. Mert a forgalmat „bo­nyolítani” kellett akkor is. s nem forgalmaztunk keveseb­bel mint most. A közép-garadnai rakodón most összesen öl ember, — Súlyból idejáró rakodómun­kások — dolgozik, az egyko­ri nyolc-tízzel szemben. Munkájukat korszerű rakodó­gép segíti. Leterheli a gép­kocsikat megpakolja a kisvas­útiakat. De csak a nagyobb méretű választékoknál lehet alkalmazni. A papírfát, tű­zifát még most is kézzel kell rakni... — Nehezen barátkoztunk meg az első FRAK—B tí­pusú géppel — meséli Gá­csi István „fellerhelö.” —: Igaz, az első bér is igen ala­csony volt. De aztán minden kialakult. Akkoriban közülünk is sokan foglalkoztak a gon­dolattal; itt hagyják a mun­kahelyüket, elmennek más vállalathoz. De nekünk, akik egész fiatalságunkat, éle­tünk javát az erdők között, kemény munkával töltöttük el, nem „fűlik a fogunk” a városi levegőhöz. Pedig sok­szor könnyebb körülmények között, és közel sem ilyen erős munkával •kereshettük volna a kenyerei. — Én például elmentem a tejiparba szállítmánykísérő­nek — kapcsolódik a beszél­getésbe Gáosi egyik társa, akit emiatt „Savós”-nak be­céznek. — Egy pár hónapig bírtam, aztán visszahúzott a szivem. Leszámoltam, vissza­jöttem a brigádba. De volt egy oh au társunk is. akit egészségügyi állapota miatt könnyebb munkahelyre java­soltak az orvosok. Addig- addie járkált, míg sikerült elintéznie hogy szakmában maradjon. A fűrészüzemben kapott neki megfelelő inun­ké* Gépkocsik jüanek-i nemiek a megfagyott úton. Csorüg- zakatol a rakodógép, mág­lyába rakja a rönköket. A kisvasúti sínen hangos zaka­tolással hozza a „cserét” a kettes motor. S néhány perc múlva teli „platókkal", „truk- kokkal”. ..ikozsikkal” indul a feldolgozó állomás felé. A rakodó túlsó végében papirfa kérgezögép csörömpöl. Na­ponta 4—5 köbméter export­képes bükk és gyertyán pa­pírfát „csinálnak” a segítsé­gével. Az. esti homály még itt éri a rakodó dolgozóit. A rako­dókezelőt, a helyettesét Föld­vári Károlyt, a kérgezögép ke­zelőjét, a ..felterhelőket”. Naponta mintegy 200 köb­méter különféle kemény, jobban mondva fülledékeny fafaj választékát fogadják itt, s körülbelül ennyit is adnak fel a további feldolgozás vagy* értékesítés szániára. Az évek alatt jóval könnyebb lett a munkájuk, sokat segítenek az ügyes gépek. De a gépekhez is emberek kellenek, olyan emberek, akik dacolnak az időjárás viszontagságaival, s a „nedves” köbméterek több mázsás súlyaival. Munkájuk, sok-sok éves gyakorlatuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság teljesít­hesse éves, ötszázezer köb­méteren felüli tervét. Szöveg: Vásárhelyi I. Kép: Laczö J. A körültekintően kidolgo­zott takarékossági intézkedési terv végrehajtásai — amint ezt az üzem MSZMP végre­Verseny a tejért! M warc$Fí 'vA-í ■ , kenység a tervezetthez képest 1,5 százalékkal magasabb lesz. A MÁV vasúti teherkocsik javítása, — amely mindig a legfontosabb feladat volt — jó ütemben halad. A hatal­mas őszi csúcsforgalmi szállí­tási igények kielégítése után a „szerényebb” folyamatos MÁV közforgalmi Igényeinek its meg tud felelni az üzem! Nagyszerű eredmény, hogy amíg a MÁV számára az el­múlt évben „mindössze” 530 darab többtengelyű teherko­csit javítottak meg, addig ebben az esztendőben több­tengelyű kocsikból 1200 dara­bol kellett az üzem dolgozói­nak megjavítaniuk. A teherkocsit javító osztály dolgozói a IV. negyedévben Megyénk , termelőszövetke­zeti mozgalmának jelentős eseményére kerül sor ma. december ll-én, délelőtt Mis­kolcon. az ÉMASZ székha­zának tanácskozótermében: egyesülő küldöttközgyűlésre gyűlnek össze az eddigi négy termelőszövetkezeti területi szövetség küldöttei. Az elmúlt hetekben a me­gye négy területi tsz-szövet- ségében külön-külön küldött­közgyűléseken titkos szava­zással egyhangúan döntöttek c tsz-ek társadalmi érdekkép­viseleti szervezetének meg­erősödését szolgáló egyesülés mellett. Ezen a mai egyesülő küldöttközgyűlésen kerül sor a megalakuló, már egységes megyei szövetség alapsza­bályának elfogadására és szaki vezetőinek mindennapos gondja, hogy a teherkocsik üzembiztonságát .szolgáló fék­sarukból eleget tudjanak be­szerezni. Sajnos, ez nem mindig sikerül. hajtó bizottsága is megtár­gyalta — eredményesen fo­lyik. Ennek számottevő, mér­hető hatása az energiafelhasz­nálás csökkenése és több kö­tőelem fajta felhasználásának mérséklése.. A gondok, a ne­hézségek és a sikerek egybe­vetése az üzeni jó eredmé­nyeiről, a dolgozók munkában való helytállásáról tanúsko­dik. Buciiért Miklós testületi szerveinek, tisztségvi­selőinek 'megválasztására. 1967-ben alakultak meg me­gyénkben a Isz területi szö­vetségek. a tsz-mozgalom ér­dekképviseleti szervei. Most, ugyancsak a párt útmutatása nyomán határozták el or­szágszerte, s megyénkben is a munka továbbfejlesztésének alapjait megteremtő egyesü­lést. az erők koncentrálását. A munka egy fejlettebb, színvonalasabb, az eddiginél is felelősségteljesebb szaka­szának kezdetekor eredmé­nyekben gazdag tevékenység­re tekinthetnek vissza a tsz- szövelségek. A termelőszövet­kezetek fejlődésének leginten­zívebb, legeredményesebb szakaszában nyújtottak gaz­dasági, társadalompolitikai és A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat miskolci 101 -es számú Marx téri Vas- boltjában nagy választékban áll rendelkezésre a kedvelt Mellahi padló- és falburkoló anyag. A kislakásépítők, vagy az otthonukat felújító lakás- tulajdonosok most ,kedvező áron juthatnak hozzá a több színben kapható mozaiklap­hoz, amelyet az eddigi 5.80 forint helyett 3 forintért hoz­nak forgalomba. (T) jogi segítséget., szolgáltatá­sokat tagszövetkezeteiknek. Es eredményeik alapja első­sorban az volt, hogy mindig a párt következetes agrár- és szövetkezet-politikájának ta­laján álltak. Ezen idő alatt megyénk termelőszövetkezeteinek ter­melése megháromszorozódott, tagjaik személyes jövedel­me több, mint kétszeresére növekedett. Forradalmi át­alakulás ment végbe a tsz-ek területi koncentrációjában, szakosodásában is. Az átlagos üzemnagyság több, mint két­szeresére nőtt. s megyénkben 286-ról 138-ra csökkent a gazdálkodó egységek, a tsz- ek és a szakszövetkezetek száma. Ez a koncentrálódás tette lehetővé, s a továbbfejlődés lette szükségszerűvé a ma sorra kerülő egyesülést. — Versenyre hívom az ország tejtermelőit. — hangzott el a kihívás a MEDOSZ országos kong­resszusán egy brigádveze­tő szájából. Félj így eltek n mezőgazdasági üzemek állattenyésztői és amikor a MÉM és a TOT meg­hirdette az országos tej­termelési versenyt, a visszhang helyeslő volt. A város közelében, a Nagymiskolci Állami Gazdaság tehenészbri­gádjai is elfogadták a ki­hívást. Nem Stendhal híres regé­nyéről beszélgetünk Bartha György í őálla t tenyésztővel, amikor a vörös és fekete szó­ba- kerül. Egyszerűen álla­tokról, pontosabban a szarvasi marhákról a Nagymiskolci Állami Gazdaság tenyészeté­ről, amelyre tejtermelését alapozza. A Holstein—Friz fajtáról a tényleg regényes „életidő” vörös- és feketetar­ka tehenekről. Az Európában őshonos szarvasmari iát. a holland kivándorlók magukkal vitték Amerikába. Az új­hazában évek hosszú során az egységes állomány külön vált. Kialakult a vörös szín­változat, amelyet visszahozva földrészünkre, sok helyen — így hazánkban is — alkal­maznak a szarvasmarha-állo­mány keresztezésére, javítá­sára. Kimagasló tejelőképes­ségét mindkét fajta megőriz­te. •*- Az első laktációban mai 5500 liter átlagot várunk — tudjuk meg a főállattenyész­tőtől. — Ekkora mennyiségre nem számítottunk. Jelenlegi állományunk 290 feketefríz tehénből áll. Viszont, van magyartarka tenyészetünk is' ahol most folynak a fajtaál alakító keresztezések. Ter­mészetesen előbb szelektál­tuk az állományt, de nem termelési vonalra, inkább az állategészségügy szemszögé­ből. Bizony, a tejelöképessé- get ez alaposan visszavetette. Különben nem panaszként mondom, mert legalább ilyen arányban szerencsések is va­gyunk. Az eredeti magyar­tarka tenyészetben ugyanis 25 százalékos vérhányad dal „képviselteti magát” a Jer­sey. Erről pedig köztudott, hogy a legkifejezettebben te­jelő jellegű fajta. A kerez- tezést vörösfríz fajtával foly­tatjuk. öt év múlva a vörös szín változatú harmadik nem­zedéktől már 4800 litert és 4 százaléknyi tejzsírt várunk. Hatalmas verseny lesz a vö­rös- és fekeletarka között, mivel az utóbbinak jóval gyengébb a tejminősége. — A távlati háziverseny alapja a nagy tejtermelő ké­pességű állomány lényegében kialakult. Viszont az istálló­kat és az egyéb létesítmé­nyeket még a legnagyobb jóakarattal sem lehet kor­szerűnek nevezni. A föállal- tenyésztö táskájából egy dosz- sziél. vett ki. — Ebben 40 millió forint van. Persze nem pénzben — teszi hozzá nevetve — csak tervekben, jegyzetekben. Egy épülő szarvasinarhatelepé. A szárazon álló — ellető —, in- voluciós istállóké, a tizenhat á 11 áxo« A LFA—LA V A L- r.en d - szerű fejőberendezésé. Sorol­hatnám tovább, mert min­dennel számoltunk, még a trágyalé felhasználásával is. A 416 férőhelyes félnyitott istállóba nyáron már átköl­tözünk. A régi telepet is kor szerűsítjük. Ugyanakkor me; teremtjük a takarmányai; pót. A rossz növényi össze tételű legelőket javítjuk, más­részt a vetésszerkezetben biz­tosítottuk a téli tömegta­karmányok és pillangós szé­nák , termelését.. Üzemen be­lül igyekszünk mindent elő­teremteni. Napjainkban már csak az abrakot és a sörtör­kölyt szerezzük be más válla­latoktól. 9 Közöttünk az asztalon feleszik a tejtermelési ver­senyfelhívás. — Idén a Mezőnagymihá- lyi Állami Gazdaság kezde­ményezésére az igazgatóság már meghirdetett egy ilyen jellegű versenyt. A magvar- larka állományunkkal indul­tunk — év végén lesz a ki­értékelés —. de az eddigi át­lagok alapján előkelő helyen állhatunk. — Országos verseny lesz, feltétlen benevezünk. Mivel fajtánként és tejmennyiség­re írták ki, a niagyartarka és feketefríz állományainkkal indulunk. Ilyen versengésben nagy szerepet kap az állat­gondozó ember. A szinte le­hetetlen munkakörülmények ellenére, — hiszen építke­zünk és a telepre megyénk minden részéből érkeznek anyaggal megrakott tehergép­kocsik, — egyetlen állatunk sem betegedett meg. Szá­momra ez a legnagyobb ered­mény, nemcsak a jó átlagok. Németli István és Szabó Fe­renc brigádjának a fele szak­munkás. most pedig állat- szeretetből. a iájuk bízott jószágok féltéséből vizsgáz­tak jelesre. A jegyzetek, tervek vissza­kerülnek a táskába. Amikor az asztal mellől felszedelőz- ködtünk. Bartha György még megjegyzi: — A brigádok már bebi­zonyították. hogy jól tudnak dolgozni, de nagyon kíván­csiak vagyunk, az új 'étesíf- ményekben, korszerű gépek gazdáiként mi lesz a tejter­melésben nálunk a felső ha­tár? Kármán István Egyesülnek megyénkben a tss-szövetségek

Next

/
Thumbnails
Contents