Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. doc. 6., szombat üiést tartett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztató jelentését a Szo­máliában, Dél-Jemenben, Lí­biában és Tunéziában tett hivatalos látogatásáról. Meg­állapította, hogy a tárgyalá­sok eredményesek voltak, je­lentősen hozzájárultak a Ma­gyar Népköztársaság és a meglátogatott államok poli­tikai, gazdasági, kulturális kapcsolatainak továbbfej­lesztéséhez. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel újra szabá­lyozta a társadalmi bíróság intézményét. A szocialista demokrácia fejlődése lehe­lövé teszi, hogy a társadalmi bíróságok eredményesebben működjenek az ipari üze­mekben és társadalmi bíró­ságok alakuljanak az állami szerveknél, valamint a szö­vetkezetekben is. Az új ren­delkezések szerint a szocia­lista brigádok is bekapcso­lódhatnak a társadalmi bíró­ságok munkájába. Fontos szerep hárul a társadalmi bí­róságokra a munkahelyi de- j mokrácia fejlesztésében, a' szocialista erkölcs és együtt- j élés 'szabályainak megtartá­sára, a fegyelmezett mun­kára, a társadalmi tulajdon védelmére való nevelésben. Halász Antal ezredest az Elnöki Tanács vezérőrnaggyá nevezte ki. Ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. , 100 SZEMÉLYT ELRABOLTAK 9 A bejrúti rendőrség be­jelentése szerint pénteken összesen 100 személyt rabol­tak el a libanoni fővárosban és különböző vidéki telepü­léseken. Zahle üdülőhelyen négy személyt megölték, még mielőtt a déli órákban élet­be lépett volna a városra hatályos tűzszünet. BIZOTTSÁGI ülés 9 Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András el­nöklésével pénteken ülést tartott. Az ülésen Paja Fri­gyes külügyminiszter, a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikájának feladatairól tar­tott előadást, majd Roska István külügyminiszter-he­lyettes a Külügyminisztéri­um 1976. évi költségvetésé­nek tervezetét ismertette. BENJAMIN LÁSZLÓ KITÜNTETÉSE <1 A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa Benjámin I..ászló kétszeres Kossuth-dí- jas költőnek — kiemelkedő értékű szocialista költészete és közéleti, közművelődési te­vékenysége elismeréséül 60. születésnapja alkalmából. — a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. ÚJ KÖNYV ® Két könyvgúla között egy kislány vidám arca díszíti azt a színes plakátot, amely hí­rül adja, hogy ebben az esz­tendőben is megrendezik a téli könyvvásárt. Gazdag vá­lasztékot kínál a vásár az irodalom barátainak: 175 új kötet jelenik meg ebből az alkalomból a könyvpiacon. MAGYAR—CSEHSZLOVÁK EGY ÜTTMÜKÖDES ® Tovább gazdagodnak a ma­gyar—csehszlovák kapcsola­tok az egészségügy és az or­vostudomány mindén ágá­ban — ez tükröződik abból a megállapodásból, amelyet pénteken az Egészségügyi Minisztériumban dr. Schul­theis/, Emil egészségügyi mi­niszter jelenlétében dr. Zsö- gön Éva egészségügyi állam­titkár és dr. Jan Somod! csehszlovák egészségügyi mi­niszterhelyettes írt alá. BOJKOTTALJAK • Az ENSZ-közgyűlés kö­zel-keleti vitájában csütör­tökön a tagállamok többsége állást foglalt amellett, hogy a .világszervezet tagországai mindaddig bojkottálják ka­tonailag és gazdaságilag Iz­raelt, amíg vissza nem vonul az általa megszállt arab te­rületekről. Havannai Mentés December 17-e és 22-e kö­zött Havannában tartja meg a forradalom utáni első kongresszusát a Kubai Kom­munista Párt. A hírt Fidel Castro jelentette be pénte­ken a kongresszust élőké- I szító bizottság ülésén. A kongresszus napirendjén ösz- szesen 27 téma szerepel. Mint a hivatalos bejelen­tés hírül adja, a többi között megvitatják a párt prog­ramját és szervezeti sza­bályzatát, az ötéves tervet és az ország szocialista al­kotmányát is. A kubai nép — hangsú­lyozza a Granma pénteki számában — úgy tekint a kongresszusra, mint az or­szág történelmének egyik legjelentősebb eseményére. fiz év véli ankareffll A december 25—26-1 mun­kaszüneti napok ebben az évben csütörtök—péntekre esnek., A Munka Törvény- könyve, végrehajtási rendele­tében foglaltak szerint, ha a munkaszüneti napot a va­sárnaptól egy munkanap vá­lasztja el, a heti pihenőna­pot a közbeeső munkanapon kell kiadni és az utolsó mun­kanapon a vállalatnál szoká­sos szombati munkaidő-be­osztást kell alkalmazni. En­nek megfelelően karácsony­nyal kapcsolatosan ebben az évben a munkarend a követ­kezőképpen a iákul: December 24-én szerdán szombati munkaidő-beosztás, december 25—26-án (csütör­tök. pénteken) munkaszüneti nap, december 27-én. szom­baton heti pihenőnap. De­cember 28-án, vasárnap pe­dig rendes munkanap lesz. Nem vonatkozik ez a munkarend azokra a válla­latokra. illetőleg az olyan munkakörben foglalkoztatott dolgozókra, ahol a napok jellegére tekintet nélkül, a termelés (üzemelés) megsza­kítás nélküli (folytonos) és rendeltetésük folytán mun­kaszüneti napokon is mű­ködnek. 1976. január 1. csütörtökre, esik, ezért ezzel a munka- j szüneti nappal kapcsolatban m u nka rend - vál tozlatásra ■nem kerül ser. Firniirszágia A fiteali reaéaytelei ügye A Finn Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Urho Kekkonen köztársasági elnököt. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Marlti M iettunen mi niszterelnökhöz, Apró Antal, az országgyűlés elnöke V. J. Sukselainen par­lamenti" elnökhöz intézett üdvözlő táviratot. Dr. Marétby Liszté hazaérkezett Ma délután hazaérkezett Helsinkiből az a magyar if­júsági küldöttség, amely dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével Finnor­szágban járt. A delegáció a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Finn Köz­ponti Szociáldemokrata Ifjú­sági Szövetség közös meghí­vásának tett eleget. Építészeti és íréi! Rózsa Kálmán, Miskolc megyei város Tanácsának el­nöke adta át tegnap, decem­ber 5-én, délelőtt Miskolc építészeti és irodalmi díjait. Hagyománnyá vált már, hogy a város felszabadulásának évfordulóján ily módon is­merik el azok munkáját, akik alkotásaikkal különösen sokat tettek Miskolc gyara­podásáért', szépüléséért, kul­turális értékeinek gazdagítá­sáért. A Szabó Lőrinc emlék­plakettet — Nagy István szobrászművész munkáját —, Miskolc város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának iro­dalmi díját 1975-ben Halász László József Attila-díjas költőnek ítélték oda. Építé­szeti nívódíjat kapott a ta­polcai Júnó-szálló tervező­kivitelező kollektívája, Plesz Antal, az ÉSZAKTERV épí­tész-tervezője, Dufala József belsőépítész és Molnár Jó­zsef, a BÁÉV építésvezetője. Ugyancsak építészeti díjjal jutalmazták a miskolci ke­nyérgyár üzemi épületének tervező-kivitelező kollektívá­ját, Hegyi György építész- tervezőt, Pék Gyula techno­lógus tervezőt — mindketten a Győri Tervező Vállalat munkatársai — és Veres Sán­dort, a BÁÉV építésvezetőjét. A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága dicsérő oklevelet adományozott' a diósgyőri alközpont kereske­Imi díjai Éli át delmi egységeinek tervezé­séért Szakonyi Adrienne -nek, az ÉSZAKTERV tervezőjé­nek és Pelrovics Ernőnek, a BAÉV építésvezetőjének. Miskolc megyei város iro­dalmi díjasa az 1975-ös esz­tendőben Kalász László lett. A Szalonnán élő költőt nem kell bemutatni az olvasók­nak. Kötetei eddig már a József Attila-díjat, s koráb­ban a Borsod megyei Tanács irodalmi díjat „hozták meg” neki. A csendes, s bármily furcsa, a nehezen megszólaló poéták közül való. Prózában nehezen szólal meg — s ta­lán érthető ez, hiszen versei beszélnek helyette. Amikor átvette a díjat a kis ünnep­ségen, jószerével csak ennyit mondott: „Örülök, hogy Mis­kolc már Szalonna felé is terjeszkedik ...” Nem való­ságos terjeszkedésre célzott. Inkább arra. hogy " a város, mélyről sokáig senki sem akarta elhinni, hogy óriás ipara mellett a szellem mű­velődését, terjeszkedését is képes s akarja segíteni, ma már elismerten sokat áldoz a kultúrára, az irodalomra. S Kalász László, onnan Sza­lonnáról, benne él a város művelődésében. (cs. a.) FELDER! A CSANYIKVÖLGY bejá­rata fölött, egy sziklakiszü- gellésben foglalunk figyelő­állást. Mindenüt ellenség van. A hegyoldalak meg­sokszorozva verik vissza a lövések, - a lövéssorozatok hangját, a tompa, mély dör­renéseket. A környéket dü­börgő motorzúgás, fémes csörrenések zaja veri fel. Csikorgó lánctalpak marják a műutat. Váratlanul, s egész közelben lövéssorozat hangzik el. Hogy tőlünk ra­gadott-e el valakit a hév és lövéseivel végigsöpört az éppen alattunk haladó egy­ségen, vagy bennünket vet­tek-e észre a németek, nem tudom. Vad eszeveszett lö­völdözés, ínajd csattogás, borzalmas üvöltés rázza meg a levegőt. Egy teherkocsi befordult a mély vizesárokba, kocsik ro­hannak egymásnak. Jajga­tás, dühös káromkodás. A katonák bakancsa csattog. Leugrálnak a jármüvekről, az egész út mentén torkol- lattüzek viliódznak, géppisz­tolyok kattognák, géppuska- lövések, világító lövedékek húznak el a fejünk fölött, robbannak a kézigránátok. Futunk, rohanunk. Gally csanódik az arcomba, víz­zuhatag ömlik a nyakamba. Elbukom. Valaki megmarkol­ja a kezem, felránt és húz, hűz maga után. Hogy hol, s merre és hogyan jutunk vissza " a túlsó oldalra, nem tudom. — No, ezeket egy csöp­pet megzavartuk — jegyzi meg Erídrész. Hát meg, az biztos. Később jártam arra, még akkor is ott hevert a mély árokban az összetört katonai tehergépkocsi: a ko­csironcsok között hullák he­vertek az úttest szélén. Szin­te csodálatos módon a tűz­harcból mi valamennyien, egyetlen karcolás nélkül ke­rültünk ki. Kis egységünk parancsnokát ez mentette meg a hadbírósági tárgya­lástól. Usztyinov — amikor parancsnokunk jelentette ne­ki az esetet — szörnyű ha­ragra gerjedt. — Szakaszvezető elvtárs, ^ maga megszegte a parancsot! A maguk feladata a felderí­tés volt. Az utasítás szerint, kerülni kellett volna min­den fegyveres akciót! Ütünk e kellemetlen és életveszélyes epizód ellené­re sikeres volt. Nem sok idő múlva már zuhogtak a szov­jet aknák és meglepő pon­tossággal a német állások­ra, géppuskafészkekre, be­N apok óta egész Hollandiát lázban tartja a dél-malu- kui függetlenségi mozgalom tagjai által elkövetett két terrorcselekmény, amelynek még hátra van a végkifejlete. Először kedden fegyveresek egy csoportja Beilen városka közelében hatalmába kerített egy vona­lot és 38 utasát túszul ejtve alkudozni kezdett követelé­seiről a holland hatóságokkal. További fejleményként a terroristák — hogy presszionálják a hatóságokat — há­rom túszt agyonlőttek. Közben az ugyanehhez a mozgalomhoz tartozó fegy­veresek másik csoportja csütörtökön délben megtámadta Indonézia amsterdami főkonzulátusát, ahol mintegy 30 túszt ejtett foglyul. Eddig a velük megkezdett tárgyalá­sok sem vezettek eredményre. Dehát, kik ezek a dél-malukui „függetlenségi harco­sok”? A délkelet-ázsiai szigetcsoport valaha a holland gyarmatbirodalom része volt, ennek felszámolása óta pe­dig Indonéziához tartozik. Tudni kell azonban, hogy mint­egy 40 ezer dél malukui Hollandiába települt át, s kö­rükben erős függetlenségi szervezet működik. A Johan­nes Manusama vezette mozgalom azt követeli a hágai kormánytól, hogy „vezekelje le gyarmattartói bűneit” és támogassa a szigetcsoport „függetlenségi harcát”1, ami nem más, mint az Indonéziától való elszakadás igénye. A túsztartóik további követelése, hogy a holland hatósá­gok kegyelmezzen ele meg a terrorcselekmények nyomán holland börtönökbe került honfitársaiknak. Nehéz megítélni a szeparatista mozgalom követelései­nek jogosságát, de az Indonézia dezintegrálását célzó har­cuk indítékai sem nem nemesek, se nem reálisak. S Hol­landia — mégha érezne is valami bűntudatot a dél-ma- lukuiak sorsa miatt — nincs abban a helyzetben, hogy ve­szélyeztesse miattuk az Indonéziával kialakított és gazda­sági előnyökben realizálódó jóviszonyát. EMSZ-fa&térozat Szrss&i eilen Az ENSSS-közgyűlés pénte­ken határozatban ítélte el Izraelt, amiért „az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát megsértve, fenntartja az arab területek megszállását”. Az el nem kötelezett és szocialista országok által előterjesztett határozati ja­vaslatot a közgyűlés 84 sza­vazattal, 17 ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadta el. A határozat ellen szava­zott többek között az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia, Belgium és a Német Szövetségi Köztársaság. A határozat felhívja a vi­liig országait; szüntessék meg Izrael katonai vagy gazda­sági segélyezését mindaddig, amíg az fenntartja a meg­szállást és megtagadja „a Pa­lesztinái néptől elidegeníthe­tetlen nemzeti jogait”. A ha­tározat a továbbiakban fel­kéri a Biztonsági Tanácsot, ■mjMiMMMii rmivr mrnmmmamt rv ::: <D K lőtték a Csanyikvölgy bejá­ratát is. Én erről már mit sem tud­tam. Az izgalom kimerített, s mint a krumpliszsák dől­tem el a fekhelyemen. Azt se éreztem, hogy valaki, le­het, hogy egy szovjet har­cos, lehet, hogy az apám, pufajkával borította be va­cogó, fiatal testemet. * Laounk alatt cuppog I a sár. Mintha oda akarna ta­pasztani a földhöz. Mintha figyelmeztetne: vigyázzatok, kelepcébe futtok. Mi rnég nem sejtünk semmit. Csönd­ben és szótlanul haladunk. A célt csak a kis szakasz­nyi egység parancsnoka is­meri. A parancsnokság most itt székel Öhután. A hitleristák visszaszorították az egysé­get. A küzdelem egyenlőt­len. A németek erősen ki­épített állásaikban vannak Diósgyőrött. Nehéz hadigé­pekkel, ágyúkkal, páncélko­csikkal rendelkeznek. s könnyen mozoghatnak a la­kott területen. Itt meg a fel­ázott, sáros talajon nehéz az előrejutás. A Bükk akadá­lyoz, de segít is. A hegyek, a völgyek, a sziklák, a fa­hozzon intézkedéseket a közel-keleti béke megte­remtését szorgalmazó va­lamennyi ENSZ-halározal megvalósítása érdekében. Vé­gezetül leszögezi, hogy a közel-keleti rendezést „az összes érintett felek, köz­tük a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet — részvételé­vel” kell elérni. Röviddel a közgyűlés kö­zel-keleti határozatának meg­születése után ült össze a Biztonsági Tanács, hogy meg­kezdje a vitát a Libanon el­len kedden végrehajtott bar­bár izraeli légitámadás ügyé­ben. Az ülésen öt el nem köte­lezett ország — Kamerun, Guayana, Irak, Mauritánia és Tanzánia — határozati ja­vaslatot terjesztett elő. mely keményen elítéli Izraelt „a Libanon ellen elkövetett elő­rekitervelt' támadásai miatt.” óriások a mi segítőtársaink, és az életmentőnk is. A parancsnok ismerteti a feladatokat. Útnak indulunk. Néha olyan, mintha korcsolyapá­lyán haladnánk. Minden lé­pésnél vigyázni kell, hogy el ne vágódjunk. Az elöl haladó figyelmez­tet. Két diósgyőri fiú köze­leg. Közülük valamelyik, Endrész, vagy Malinovszkij felismeri a jövevényeket. — ismerősök — mondják a parancsnoknak. Amazok egyre közelebb jönnek. — Hová mentek? — kér­dezzük tőlük. — Ohutára — mondják. — Jó úton haladunk? — Igen. Még megmutatjuk az irányt is. A parancsnok kí­váncsian figyeli a beszélge­tést. Baganics fordít. To­vább haladunk, de a pa­rancsnok, nem tudni miért, még visszanéz az ellenkező irányba haladó két fiatalra. — Rendes, megbízható fiúk ezek? — Igen, azt hisszük. A PARANCSNOKON lát­szik. hogy valami nyuglala- nítja. Valami nem tetszik neki. Veszélyt érez, veszély­re számít, csak nem tud ia, honnan csap le ránk. A* úton semmi gyanús. Minden csendes. Mintha az egész környéken mi lennénk az egyetlen élőlények. Csorba Barnabás (Folytatjuk) I

Next

/
Thumbnails
Contents