Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

I ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. dec. 5., péntek Vállalás és művelődés AZ ÉV VÉGI számadás­hoz közeledve és a követkéz zö év közművelődési mun­kájának terveit fogalmazva, mind gyakrabban kerül szó­ba a szocialista brigádok emberformáló közössége. Az, hogy ez a kisebb-nagyobb közösség mennyire válik a közművelődés bázisává, a munkahelyi művelődés leg­fontosabb láncszemévé, és a brigádok kulturális vállalá­sai mennyiben szolgálják a hármas célkitűzés mind jobb meg valós ításá t. Konkrét® n azt, hogy a brigádtagok mi­ként akarnak kulturáltan él­ni, szocialista módon tanul­ni és az így szerzett tudás birtokában jobban, szocialis­ta módon dolgozni. Felbecsülhetetlen azoknak a munkás, sőt. alkalmazotti munkakörben dolgozó bri­gádtagoknak a száma, akik éppen a. brigádvállalások so­rán kapták rá a művelődés, az önművelés jó ízeire, és vált életelemükké a rendsze­res, napi kulturálódás. Ugyanakkor sajnálatos mó­dón nem keveseknél ez a művelődési igény még ko­rántsem 'természetes, hanem egyszerűen teljesítendő válla­lás, amit jól-rosszul, öröm­mel vagy .fogcsikorgatva, bi­zonyos értékelés, vagy leg­alábbis „nyilvántartásba vé­tel” végett teljesíteni kell. Böngészgetem az új életre kelt Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ — vajon ho­vá lett elnevezéséből Bartók Béla neve?'. —‘igen jól szer­kesztett és kifejezetten a szocialista brigádoknak szánt műsorajánló füzetét. (Sajnos, a decemberi számot még nem ismerem.) Az októberi és novemberi műsorajánlat sok­színű, sokfjéle igény kielégí­tésére tórelkszik, és a mű­velődési központ nagyon he­lyesen más, értékes önműve­lési alkalmakat is kínál, nemcsak a saját rendezvé­nyeit. E művelődési intéz­ményhez két nagyüzem tar­tozik, sok-sok ezer szocialis­ta brigádtaggal. És a műve­lődési ajánlás, ami e füzet­ben olvasható, nem teljes, mert tudunk róla. hányféle­képpen, milyen módon szor­galmazzák az önművelés el­ső lépcsőit, azaz a felnőtt­oktatásba roló bekapcsoló­dást. a hiányos iskolai vég­zettségek pótlását, ott, ahol ez szükségesnek mutatkozik. Nemrégen országos segéd­anyagként adta ki a Szak- szervezetek Országos Taná­csának illetékes szerve Ko~ váts Györgynek, a Borsod megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ igazgatójának a munkahelyi közművelő­déssel foglalkozó és a bor­sodi tapasztalatokra épülő, nagyszabású értekezését. Eb­ben a ^kiadványban igen sok hasznos] útmutatást találunk: miként foglalkozhatnak a szocialista munkabrigádokkal a szakszervezetek kultúr- munkájáért felelős szemé­lyek — hogyan segíthetik és lehetik hasznosabbá és tar­talmasabbá a brigádok kul­turális vállalásait — milyen módon menthetik meg e ne­mes mozgalom értékeit a formális vállalások rossz ízeitől, a különböző sallan­goktól. i SAJNOS, VANNAK még formális vállalások, akadnak rossz ízek, nem ritkák a lát­szatvállalások. Mint például az az eset, hogy vállalásként beiratkoznak a könyvtárba, ezt regisztrálják a brigád­naplóban, anélkül, hogy utána érdemben olvasó em­berré válna a brigádtag, vagy csoport Vagy formá­lisnak érződik az olyan cso­portos látogatás művelődési intézményekben, amikor a brigád megbízottja előre el­készített igazolási blanket­tával megy be az intézmény vezetőiéhez: legyen szíves igazolni, hogy részit vettek az előadáson, a kiállításon, a vetítésen, mert ezt „jóvá­írják” a brigád tagoknak. A közelmúltban egyik képző­művészünk kiállításán em­léklapokat nyomattak a szo­cialista brigádok részére, csak a brigád nevét kellett a megfelelő helyre utólag be­jegyezni. Ezzel bármelyik brigád, vagy brigádtag írá­sos bizonyítékhoz juthatott, amit albumba lehetett na­Az AFOI értesítése Értesítjük tisztelt közületi fogyasztóinkat, hogy Az új utalványok árusítása az 1976. évre érvényes vásárlási engedélyek alapján 1975. december 8-án kezdődik, azokon az árusítóhelyeken, ahol ezeket eddig is vásárolták. Az 1975. évre érvényes, de fel nem használt üzemanyag-utalványokat 1976. január 15-től március 31-ig kezelési költség felszámítása nél­kül, ez után pedig kezelési költség felszámító­f sával váltjuk vissza. Kérjük t. fogyasztóinkat, hogy az év végi torlódások elkerülése céljából december 8-tól folyamatosan vásárolják az utal­ványokat. gasztani, dokumentációk kö­pött megőrizni, mint egy mű­velődési alkalmon való rész­vétel írásos emlékét. De va­jon mindén látogató valami tartalmi emlékei is megőr- zött-e erről a tárlatról? Lát­tunk már kiállítóteremben előkészített gumibélyegzöt, amit a brigádok naplóiba, különböző papírjaira ráüt­nek, annak igazolásaként, hogy a papír felmutatói meglátogattak bizonyos ki­állítást Lehetne még számos ha­sonló példákat sorolni, de szükségtelen. Vitathatatlan, tiogy a vállalások teljesíté­sénél szükség van bizonyos- fajta regisztrálásokra, de a művelődés tartalmát regiszt­rálni nem lehet, és azt sem­miféle emléklap, pecsétie- nyomat vagy dokumentum nem pótolhatja. Az említett példák a szocialista brigá­dok kulturális vállalásaiban ma még sajnálatosan fellel­hető vadhajtások, amiket nyesegetnünk kell. A fentiekben vázolt kép több, komor vonást tartal­maz, mint derűset, hololt többségben vannak azok a szocialista brigádtagok, akik vállalásaik teljesítéseiként szereztek magasabb képesí­tést, és töbhségben vannak azok a brigádok, ame­lyeknél a művelődés nem formális, dokumentumokkal — például mozijegyekkel — bizonyított • tevékenységben, hanem a szocialista módon folytatott élettől elválaszt­hatatlan, folyamatos 'önmű­velésben mutatkozik. Sze­rencsére ma már ők vannak többségben, akiknél a műve­lődés nemcsak egyfajta vál­lalás „kistrigulázandó” telje­sítése, hanem már életszük­séglet. DE MERT MOST új év­re, sót új öt évre készülünk, os a művelődési terveinkben továbbra is kiemelkedően fontos szerep jut a szocia­lista brigádoknak, a válla­lások és a művelődés kap­csolatát nem szükségtelen ta­lán újra meg újra végiggon­dolni. Benedek Miklós BARÁTOM EMLÉKÉRE Kiállítás a nyomdában Tegnap, december 4-tón, csütörtökön kiállítás nyílt meg a Borsodi Nyomdában, A földszinti folyosó mindkcl oldalán 16 nagyméretű tab­lón hazánk legszebb műem­lékei, épületei, intézményei láthatók. A kiállítás célja, felhívni a dolgozók figyel­mét a műemlékvédelemre, műemlékeink megbecsülésé­re, megóvására. A szép fo­tókon látható értékes mű­emlékek megismertetését, is lehetővé teszi ez a kiállítás, amely december 15-ig tart. A kiállítás anyagát a Di­ósgyőri Vasas Művelődési Központ bocsátotta rendelke­zésére a nyomdának. A reprezentatív bemutató rendezője az Kszak-Magyar- ország nyomdai szocialista brigádja és MSZBT-tagcso- portja. su. Mezcy István tusrajza Közérdekű közlemény Miskolc megyei város Tanú* csa V. 13. I. kerületi Hivatal igazgatási osztály, kereskedelmi csoportja értesíti a Miskolc 1. kerületben lakó tejutalvány jo­gosultjait, hogy az. l!)76. évre érvényes tej utalványok 1975. december hó 0. napjától átve­hetők Miskolc, I. kér., Vörös­marty u. 1(>. sz. alatt a „Tájé­koztató irodában” az alábbiak­ban közölt időpontokban. 1975. december 8. napjától 31. napjáig hétfőtől szombatig * órától 12 óráig, szerdán 0 óra­tol 16 óráig. 1976. január hó 1. napjától 31. napjáig szerdán n órától 16 óráig, pénteken 0 órától 12 óráig. A tc.iutalványra való igényjo­gosultsúg megállapításához a következő igazolások szüksége­sek: az anya személyazonossági igazolványa, a gyermek szüle­tési anyakönyvi kivonata, a ter­hes anya lerhesgondozási kis­könyve, az átvevő személyazo­nossági igazolványa. Felkérjük az I. kerületben la-' kokat, hogy a közölt időpont- folyama tosan jelentkezzem a toiutalvány átvételére. Miskolc megyei város Tanácsa V. TI. T. kerületi Hivatal igazgatási osztály kereskedelmi és ipari csoportja ban nek A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat alkalmaz GYORS- ÉS GÉPÍRÓT TITKÁRNŐI MUNKAKÖRBE, MUNKAÜGYI ELŐADÓT, KÖNYVELŐKET, ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés a személyzeti osztályon, Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz. Alkalmazunk KOHŐMÉRNÖKÖT, GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, VILLAMOS MÉRNÖKÖT, gyors- és gépírókat, továbbá lakatos. i hegesztő, csőszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, különféle munkára betanított- és segédmunkásokat. Heti 42 és 44 óra munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés szerint. i Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést, a vállalat üdülőiben üdültetést, a Mű területén sportolási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés a Borsodi Ércelőkészítő Mű munkaügyi osztályán, Sajókeresztúrban. Lápok, falvak, emberek Szépszavú krónika a Bodrogközről. A NÉPRAJZI irodalom új virágkorát éli. Erről tanús­kodik, hogy az ismeretter­jesztő könyvek között nö­vekvő példányszómban je­lennek meg a népszerű Ma­gyar- Néprajz sorozat köte­lei, a könyvesboltokból né­hány nap alatt elfogynak a népzenei, népköltészeti, s egyéb népművészeti kiadvá­nyok, s az erősködö érdek­lődés serkenti az összegező jellegű helyismereti írások kiadását is. A megújult nép­rajzi érdeklődés a társadal­mi rendeltetésében kiteljese­dő közművelődés összefüg­géseibe illesztve értékelhető valóságos jelentősége szerint. A kulturális nevelés, a mód­szeres igény fejlesztés termé­szetes velejárója, hogy a tu­datukra ébresztett örökösök jjontosan szamba-szerbe kí­vánják venni az őket illető szellemi jussukat, tudni sze­retnék örökségük igazi érté­két. Sokan most ismerik fel, milyen becses az a rájuk maradt hagyaték, amelyre eddig talán ügyet, sem ve­tettéit. Szám unitra különösen ör­vendetes, hogy ez országos érdeklődést keltő új néprajzi kiadványok megerősítik a borsod-abaú.j-zempléni hely­ismereti kutatóknak a sző­kébb környezetükben csak kisebb visszhangot keltett megállapításait: miszerint az észak-magyarországi néprajzi tájaik igen gazdag hagyaték­kal járultak hozzá a hazai egyetemes etnográfiai örök­séghez. Mindez elöljáróban kíván­kozik a , megyénk egyik leg­régebben lakott — s ezért a legősibb emberi -értékeltet is őrző :— tájáról, a Bodrog­közről írt, a Gondolat Kia­dónál most megjelentetett, igényesen összegező krónika méltatásához. BALASSA IVÁN a Lápok, falvak, emberek találó cím­mel jellemzi a Bodrogköz lényegét, s jelzi egyúttal könyve tematikáját is. A tu­dós szerző egy ideig mint a sárospataki Rákóczi Múze­um igazgatója, közvetlenül is ehhez a vidékhez kötő­dött, s a kezdeti kapcsolatot évtizedekig folytatott továb­bi kutatások követték a Bod­rogközben. Az itteni hagyo­mányos paraszti gazdálko­dásról, az anyagi kultúra számos tényezőjéről jelen­tetett meg már korábban tu-' dományos értekezéseket, mo­nográfiákat, s jelentős mű­veként tartja számon a na- zai folklórtudomány az Üj Magyar Népköltési Gyűjte­mény XI. köteteként kiadott Karcsai mondák- című köny­vét is. Mostani műve azon­ban más jellegű és más cé­lú. Balassa Iván „új köny­vében hangot vált, a tudósi előadásmódot felcseréli az elbeszélő hang es a paraszti eleven emlékezés meg nem unható bősége... A kötet belső' hitalót éppen az adja, hogy a szakember történeti - néprajzi-társadalmi fejtege­téseit ál-meg átszövik a ood- rogköziek emlékezései, tör­ténetei, mondái, meg anek­dotái. Maga a múltját, se­lten, gondjait, örömeit sor­jázó nép mondja el elmúlt századait, s a közeli tegna- pokat” — jellemzi és érté­keli egyszersmind az új nép­rajzi kiadványt a kötethez írott ajánló előszavában Or- tutay Gyula akadémikus. A Lápok, falvak, emberek könyve a népi mondák tük­rében és a közelmúlt törté­nelmi szereplőinek tanúság- tételében idézi elő a Bodrog­köz őskorát és tegnapját. Szemléletesen írja le a szép­írónak is jeles szerző a táj arculatának változásait, a természeti tényezők és az ember együttes hatását a ülj környezetre. Megérteti a bodrogközi ember szívóssá­gát, azt, hogy okosan alkal­mazkodva a termeszein ez, végül mégis a maga alkatá­hoz igazította szülőföldje ké­pét. A kötet zárófejezeteként közölt szójegyzék ízelítőt ad a Bodrogköz érzékletesen ki­fejező, játékosan találékony népnyelvéből. A könyv írott értékeit gya­rapítják Czinke Ferenc gra­fikusművész átéli, illusztrá­ciói, rajzos vaüomásai a Bod­rogköztől — szülőföldjéről. A zsellérfiból nőtt művész belülről ismeri és érzékelteti az itteni világot, a népballa­dák tömörítő hitelességével jeleníti meg e vidékhez fű­ződő élményeit. Balassa Iván új könyvében jelenünk előzményeiből tár elénk lényegi adalékokat. Munkásságával a múltkutató tudós a mának szolgál. Te­vékenysége a földvizsgáló mérnökéhez hasonlítható. Hi­szen házat, utat építeni csak úgy lehet biztonságosan, hogy előbb a szakemberek tüze­tesen elvégzik a talajvizs­gálatot. gondosan kifürkészik a mélyebb rétegek tulajdon­ságait. helyi sajátosságait, kipróbálják a teherbíróké- pességét. Balassa Iván most megjelent könyvével segít abban, hogy az előzmények ismeretében jobban megért­hessük a jelent, s az aljtalaj szerkezetéhez, teherbíró ké­pességéhez igazodva építsük tovább a jövendőnek készülő új utakat. Bcrccz József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents