Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

1975. dec. 31., szerda ÉSZ.-.K-MAGYARORSZÁG 3 A 62 ezer lakosú ózdi já­rás az iparilag fejlett terü­letek közé tartozik. A kohá­szat, a szénbányászat, a le­mezgyártás, az építőipar és az ipari szövetkezetek vál­tozatos, jól fizetett szakmá­kat kínálnak a járás lakos­ságának. Biztos megélhetés­ről, jómódról tanúskodnak a fejlődő, épülő, szépülő köz­ségek, erről vall a családok életszínvonala is. Nem a megélhetési gondok, hanem a természetes igények azon­ban egyre inkább sürgették a további iparfejlesztést: dol­gozni akartaik a járás nőla­kosai is. A meglévő üzemek­ben számukra kévés munka- alkalom volt. A járás párt- és állami ve­zetői idejekorán, az első jel­zésekre intézkedtek, kidol­gozták a járás átfogó ipar- telepítési tervét. Felmérték, hogy a falvakban hány asz- szony döntött úgy, hogy munkát vállal; hányán vannak, akikben még csak most érlelődik a gondolat. A pontos felmérés után hat körzetet alakítottak ki, itt jelölték meg a 200—000 nőt foglalkoztató ipari üzemek helyét. A gondos előkészítés után kapcsolatot létesítettek a Fővárosi Tanács ipari osz­tályával, felkeresték a mun­kaerőgondokkal küzdő buda­pesti ipari üzemeket, szövet­kezeteket. Az érdekeltek üzemíej- lesztési politikájának nagy­szerűen megfelel tek az ózdi járásbeli feltételek- Sorra épültek, egymás' után kezd­tek termelni az ózdi járás új, korszerű, kizárólag nő­ket foglalkoztató üzemei. Farkaslyukon már 1966- ban megkezdte termelését a villamossági alkatrészeket gyártó üzem, amely 030 nő­nek ad munkát. Két évvel később létesült Somsály-te- lepen a Budapesti Bőrdísz­műipari Vállalat 450 szemé­lyes üzeme. A negyedik öt­éves terv utolsó három évé­ben több üzemmel gyarapo­dott az ózdi járás. Az Álla­mi Pénzverő Borsodnádas- don 100, a Budapesti Fehér­nemű Szövetkezet Csernely- ben és Hangonyban 410, a Munka- és Védőruházati Szö­vetkezet Tólápán 150 asz- szonynak, lánynak a kezébe adott könnyű, nőies munkát, néhol szakmát is. Tavaly ad­ták át a Budapesti Műszón Vállalat 100 fős keleméri és a Minőségi Fehérnemű Szö­vetkezet 160 főt foglalkozta­tó borsodnádasdi üzemét. Az Ózdi járási Hivatal elő­csarnokában állanló . kiállí­tást rendeztek az új ipari üzemek termékedből. Mél­tán büszkék rá. szép áruk kerülnek ki a járás nődol- gozóinak kezei közül. Néhány év alatt zajlott le ez a nagymérvű ipartelepí­tés, ami csakis a jó együtt­működésnek köszönhető. A népgazdasági és üzemi ér­dekek egyeztetése, az üzem­telepítési költségeknek a te­lepülő üzemek, a tanácsok és a helyi üzemek közötti ideális megosztása gyorsí­totta a folyamatot, gördülé­kennyé tette a munkát. És a nagyszerű társadalmi ösz- szefogás, amelynek már régi szép hagyományai vannak a járásban •.. A 67 millió forint értékű ipartelepítés költségeinek csaknem 60 százalékát a te­lepülő üzemek fedezték. A három szénbánya és a ßor- sodnádasdi Lemezgyár ösz- szesen 24 millió forintot adott az új üzemek felépíté­séhez. A megyei iparfejlesz­tési alapból 7 és fél millió, a községi tanácsok fejlesztési alapjából félmillió forint ju­tott e célra. A lakosság tár­sadalmi munkája 800 ezer forint értékű voll. Kiszámít­ható, milyen alacsony volt a beruházási költség: egy női munkahely létesítésé mind­össze 28 ezer forintba került! Vannak munkahelyek, ame­lyek hatszög-hétszer drágáb­bak ezeknél. A járási hivatal elnöke,,dr. Vodila Barna több példát) említett az érdekeltek együttműködésére. Az ala­csony beruházási költségeiket is megmagyarázza a Buda­itesti Fehérnemű Szövetkezet hangonyi üzemének építési története. A helyi tsz 1970. június 20-án bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére egyik romos juhhodályát. A járási hivatal, a helyi tanács, ! a fehérnemű szövetkezet és a tsz vállalta a költségeket és a házilagos kivitelezést. A j munkák már másnap meg- j kezdődtek! A községben élő családok 8n százaléka je­lentkezett társadalmi mun­kára. 250 ezer forintot taka­rítónak meg ily módon. És a korszerű üzemet pontosan két hónap múlva, augusztus 20-án felavatták. A nők üzemeinek évi ter­melési értéke ma már eléri a 050 millió forintot. De en­nél is jelentősebb, hogy né­hány év alatt ennyi háziasz- szony. számára teremtettek munkalehetőséget. A járás­ban 1960-ban a munkaképes nőknek csak 07 százaléka dolgozhatott. Ma az ózdi já­rás nőlakosainak 56 százalé­ka munkába jár. A járás vezetői nem tekin­tik befejezettnek az. iparfej­lesztést. A közelmúltban a tanácstagok bevonásával újabb felmérés készült. Ily módon megtudták, hogy hol vannak még munkaerő-tarta­lékok. Néhány körzetben ugyanis munkaerőgondokkal küzdenek az üzemek. A fel­mérés választ adott arra is, hol kell segíteni a munkavál­lalás akadályainak megszün­tetésében; hol kell például óvodát, napközit létesíteni­„Poharazzák” a tejfelt a miskolci tejüzemben Fotó: Laczó József rí­L. Gy. A kötelező gépjárműfele­lősségi biztosítás diját — amely 1976-ban is változat­lan — január 1-től kell be­fizetni. A személygépkocsik kötelező biztosításának 460 forintos dija két egyenlő részletben januárban és jú­liusban fizethető ki; a mo­torkerékpárok évi 100 fo­rintos biztosítási díja janu­árban egy összegben esedé­kes. Az Állami Biztosító a nyilvántartás, adatfeldolgo­zás folyamatban levő gépe­sítése miatt nem tudla elő­re kiküldeni a díj befizeté­sére szolgáló postai utal­ványt, azt január első felé­ben kapják meg a jármű­tulajdonosok. Sikeres évet zár a TVK olefinüzeme.- Egy esztendő telt el azóta, hogy hazánk és a Szovjetunió két vállalata, a Tiszai Vegyikombinát és a Kalusi Vegyi- és Kohászati Kombinát között egy 330 ki­lométeres etilénvezeték meg­építésével közvetlen techno­lógiai kapcsolat jött létre. A Leninvárosban termelt etilén folyamatosan áramlik a kár­pát-ukrajnai gyáróriásba, ahol sok tízezer tonna pvc-t gyártanak belőle. Csereiként a Szovjetunió azonos érték­ben hat különféle műanyagot — mindenekelőtt polietilént, polisztirolt, akrilnitrilt, eti- lónglikolt szállít hazánknak. — Az üzembe helyezés óta napjainkig mintegy 070 ezer tonna különféle olefintermé­ket (etilént, propilént, C; frakciót, s hidrogénezett ben­zint) állított elő a TVK — mondta Szénási Tibor mű­szaki igazgatóhelyettes. — Az etilén nagy részét csővezeté­ken Kalusba továbbítottuk. Szovjet barátaink messzeme­nően elégedettek az olefin­gyár eddigi teljesítményével. Mi ugyanezt mondhatjuk a kalusi gyár munkájáról. Üj- szerű a Szovjetunióval való együttműködésünkben, hogy folyamatos termelési kap­csolatot teremtettünk a több száz kilométer távolságban levő magyar és' szovjet gyár között, amelynek minden si­kere, s minden nehézsége megoszlik közöttünk, — Az ünnepek előtt járt nálunk a Kalusi Vegyikom­binát gazdasági és politikai vezetőiből álló küldöttség. Magam is részt vettem azo­kon a tanácskozásokon, ame­lyeken a két vállalatot köl­csönösen érintő termelési és kooperációs kérdéseket vi­tattuk meg. Több napon át mélyrehatóan elemeztük a kalusi gy ár és a TVK terme­lési és műszaki együttműkö­dését. annak eredményessé­gét. Jóleső érzéssel állapí­tottuk meg, hogy mind az olefingyár, mind pedig a Ka­lusi Vegyikombinát eleget tett a magyar—szovjet ole­finegyezményben vállalt kö­telezettségeknek. Együttmű­ködésünk újból alátámasztja a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásban rejlő nagy erőt, lehetőséget, amit a két gyár elkészülte óta a gyakor­latban is gyümölcsöztetünk- Együttműködésünknek nem­csak gazdasági, hanem igen nagy erkölcsi eredménye is van — mondta a továbbiak­ban Szénási Tibor. — Az évek óta tartó közöá mun­kában igazi szocialista, elv­társi kapcsolat alakult ki a szovjet gyár és vállalatunk vezetői és dolgozói között. — Milyen feladatokat kell teljesíteni 1976-han? — kér­deztük. — A Kalusi Vegyikombi­nát vezetőivel együttműkö­dési megállapodást kötöt­tünk. amelyet a magyar— szovjet olefinegyezmény szer­ves részének tekintünk. Eb­ben rögzítettük, hogy jövő­re mennyi etilént és propi­lént szállítunk a Szovjetunió­ba. A TVK vállalta, hogy az olefingyár éves termeléséből 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént továbbít Kalusba. Ami a fennmaradó mennyiséget illeti, egy részét értékesítjük, több tízezer tonna etilénből pedig mi ma­gunk polietilént készítünk. Az együttműködési szerző­désben összehangoltuk a két üzemben jövőre sorra kerülő tervszerű karbantartás idő­pontját, s elkészítettük az etilénszállítás negyedéves ütemtervét — mondotta vé­gezetül Szénási Tibor. U lr A zöld fólia „titka” Amikor az ember először megtréfálta a természetei, melegházat épített. A meleg­be bújtatott palánták nem törődtek a kinti fagyokkal, bátram nőitek, idő előtt te­remtek. Amikor az ember másod­szor akarja megtréfálni a természetet, értékesebb föld­jeit is megvédi, betakarja. Utópisztikus gondolat? In­kább már tett. Hiszen a BVK agrokémiai osztályán ilyen jellegű kísérletek foly­nak. Ahhoz, hogy a növény gyorsabban nőjön, gazdagabb termést adjon, két tényező szükséges. Meleg legyen a ta­laj és a termesztett növény túlnője a gyomot. A szaba­don hagyott táblákról a víz­párolgás. a föld felett elsik- ló szél bőt von el. Az erő­teljesebben növő gyom túl­növi a kényelmesebb fejlő- désű gazdanövényt. Az em­ber ősidők óta védekezik a kedvezőtlen hatások ellen, később vet. sokszor kapál. Az üvegházak, melegházak csak a mag „nevelését” tud­ták megoldani, hiszen a pa­lánta elóbb-ulóbb kikerül a szabadba. A kutatók előtt tornyosultak a feladatok: mi­képpen lőhet melegebbé ten­ni a talajt, megszüntetni a gyomosodást úgy. hogy .a szántóföldön nagy területen viszonylag olcsó befektetés­sel hathatós legyen a véde­lem. A figyelem a fóliáiéra te­relődött. De már az első ki- i sérleteknél megtorpantak a 1 kutatók. A színtelen, átlátszó fólia alatt melegedett leg­jobban a talaj, de a gyomo- ; sodás mértéke nagy volt. A kertészetei;ben mái- alkalma- 1 zott fekete fóliás próbálko­zásoknál a gyomnövények nem nőttek, viszont a talaj | nem melegedett fel, mert a nap hőenergiáját' mágia a műanyag szívta magába. A kutatódé vizsgálni kezd­ték: melyik az a szín, amely a két jó tulajdonságot egye­síti, és a kedvezőtlen hatáso­kat megszünteti? A sárgától az ibolyáig, a színskála mind­egyik tagjával próbálkoztak a kutatók. A kedvező társí­tás viszont csak a zöld szín­nél jelentkezett. A zöldnek is annál a változatánál, amely a klorofill, a növényi zöldszíntestet képező fényhul­lámokat elnyeli. így a gyo­mok elpusztulnak, a fóliába vágott réseken kibúvó kul­túrnövény pedig élvezte a talaj melegét. A fóliás termesztés még a kö­vetkező előnyökkel jár. A mű­anyag köpeny megvédi a ta­lajt az esőcseppek tömörítő hatosától. így évente elég egy­szer kapálni. A szamóca tér- ; illesztésénél u termés boszeny- nyeződésélől. s ezáltal a beteg­ségektől. A fólia tölcsérszerű, kiképzésével — úgy, hogy a legmélyebb pontja a növény tövénél legyen —, nagyobb mértékben hasznosíthatja a kultúra a csapadékot, mint szántóföldi társai. (kármán) MBBKasvEie ea lermeiiszövefkezelekben A termelési viszonyok fej­lődése. a munkafeltételek módosulása új körülménye­ket teremtett' a mezőgazda­ságban dolgozó ember szá­mára. Az egyszerű kézi szerszámokat bonyolult szer­kezetű gépek váltották fel, és ' elterjedte!; a kémiai anyagok is. Ezek nemcsak megkönnyítik és hatéko­nyabbá teszik a földet mű­velő, állatokat gondozó, gé­pet kezelő ember munkáját, de növelik a baleseti ve­szélyforrást is. Legutóbb az egyik hetilapunkban olvas­tam, hogy nagyobb tsz-ek- ben nem ritkaság az éven­kénti 80—100 üzemi baleset. Krizsán Józseffel, a me­gyei tanács műszaki és mun- ka védelmi felügyelőjével a ■ borsodi termelőszövetkeze- ték munkavédelmi, baleset­elhárítási tevékenységéről beszélgettünk. — Az üzemi balesetek száma megyénk termelőszö­vetkezeteiben 1971-től össz- mannyiségében csökkent — mondotta. — Elgondolkozta­tó azonban az a tény, hogy az utóbbi két évben a cson­kulásos balesetek száma nö­vekedett, és a halálos bal­esetek száma csaknem ál­landósult. Míg 1974-ben 10, az idén — eddig — 10 halá­los baleset történt. Elgon­dolkoztató, hogy legtöbbjük alapvető ■ munkaszervezési szabályok elmulasztása mi­att következett be ... Az olaszliszkai Gazdász Tsz' IFA kocsija az ősszel szüretelőket; szállított. A gépkocsi vezetője nagyobb mennyiségű ital hatása alatt vezetett. A kocsi egy útszű­kületben a padkának sza­ladt, a hátsó híd leszakadt, a kocsi felborult. Az utasok közül két személy életét vesztette. A baktakéki tsz-ben egy építkezés területén körülke- riteUenül és ki világítstlanul hagytak egy kiásott gödröt. Az éjjeliőr nem tudott róla, s ellenőrzés közben bele­esett. Olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy a kór­házban meghalt. Sorolhatnánk tovább a halálos, vagy csonkulásos baleseteket, s az ok minden esetben alapvető munkavé­delmi szabályok megszegése, az óvintézkedések elmulasz­tása. A beszélgetés sorén nem volt nehéz megállapí­tani: a helyi munkavédelmi szervezet megerősítése terén van bőven teendő. — Az ötödik ötéves terv időszakában legfontosabb feladatunk a termelőszövet­kezeti munkavédelmi szer­vezet erősítése. Meg kell ér­teni azt. hogy a mezőgazda­ságban nagy változások tör­téntek, az embert új veszé­lyek fenyegethetik. A tsz-ek vezetőinél; felül kell vizs­gálni a biztonsági megbízot­tak helyzetét. Elsősorban a nagy gazdaságokban, csak függetlenített megbízott tud eredményes munkál vé­gezni. Erre jó példa a kesz- nyéteni és a hernádnémeti termelőszövetkezet, ahol füg­getlenített megbízottak vég­zik a munkavédelmi felada­tok irányítását, összehango­lását. És természetesen az is fontos, hogy ezekre a posztokra szakképzett em­berek kerüljenek. Jövő év elején tovább folytatjuk Pulnokon a tavaly beindult négyhetes munkavédelmi tanfolyamok Ez a tanfolyam alapfokú képesítést biztosit a résztvevőknek. Nagyon fontos feladatnak tekintjük a munkavédelmi őrhálózat kiépítését. Minden veszélye­sebb munkahelyre kell vá­lasztani munkavédelmi őrt. olyan embert, akire a mun­katársak hallgatnak és aki a gyakorlatban példát mu­tat. Szerepük nagyon fontos. Végső soron rajtul; is mú­lik. hogy lesz-e baleset, vagy sem. Jövő év elején újra sor kerül a szövetkezeti veze­tők háromnapos munkavé­delmi képzésére is, amely­nek befejezésével a résztve­vők vizsgát teszfiek. A munkavédelmi tevékenység hatékonyságát fokozza az az ötéves távlati terv is, ame­lyet minden szövetkezetnek el kellett készítenie. E terv alapján készült részletes éves tervek határozzák meg a termelőszövetkezetek mun­kavédelmi szervezetének évi munkáját... — mondta az intézkedésekről Krizsán Jó­zsef. A mezőgazdaságban elő­forduló balesetek oka leg­több esetben: tudatlanság, hanyagság és fegyelmezet­lenség. A hiba nem a gé­pekben van... A tudati- és magatartásbeli elmaradott­ságot kell felszámolni, ve­zetőknek. dolgozóknak egy­aránt. Ezt kívánjál; szolgál­ni azok a szervezett intéz­kedések is. amelyekről a megyei szakfelügyelő szólt. A cél: a termelőszövetkezet­ben dolgozó ember egésZsé- * gének és festi épségének vé­delme. (Hajdú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents