Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
1975. dec. 30., kedd ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Munkások új otthonban Előnyben továbbra Is a nagy családok A tanácsi szerveik egyik állandó, mindennapos feladata a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztése, helyzetének további javítása. A cél érdekében az elmúlt években számos intézkedés történt, melynek eredményei mérhetőek. A korszerű, egészséges lakások biztosítása, a lakásokhoz kapcsolódó, különböző létesítmények megteremtése szintén ehhez a tevékenységhez tartozik. Megyénkben, a negyedik ötéves terv időszakában a tanácsi beruházások 90 százaléka a munkáslakta települések lakás-, kommunális-, egészségügyi és kulturális ellátásának fejlesztését szolgálja. Szükséges arra is utalni, hogy a helyi tanácsok csökkentették a lakás-igénybevételi díjjal összefüggő jövedelemhatárokat, ily módom a munkásfiatalok és a fiatal házasok kedvezőbb helyzetbe kerültek. Az idén és a múlt évben is a kis- és középjövedelmű munkás- családok számára utalták ki a tanácsi bérlakások többségét. Miskolcon a lakások 84, Özdan pedig 95 százalékát. A munkáslakás-építési akció szervezése, előmozdítása ugyancsak a lakáshelyzet megoldását szolgálja. Például Miskolcon, a Kom- lóstetőn több, mint 1700 lakás építésére alkalmas területet alakítottak ki. Ezeknek előköz.művesítési munkálatait már megkezdték. Özdon, Kazincbarcikán ugyancsak biztosítottak elő- közművesített területeket az ilyen jellegű lakások megépítéséhez. A tanácsi szervek különös gondot fordítottak a három, vagy ennél több gyerekkel rendelkező munkáscsaládok lakáshelyzetének megoldására. Ez idáig 896 nagy család számára utaltak ki új, vagy nagy méretű, régi lakást. Sokan keresik a régi, nagy méretű lakásokat, ezeknek a száma azonban korlátozott. Ami a jövőt illeti: a nagy- családosok továbbra is előnyben részesülnek. A tanácsi szervek a jövő évben is azon munkálkodnak, hogy kedvező feltételek mellett biztosítsák az otthonokat a több gyermekes munkáscsaládok számára. Uf ültetvények a Hór völgyében Bogács, Szomolya, és ■Bükkösére közös gazdasága, a Hór-völgye Termelőszövetkezet, amely már 181 hektárnyi termő szőlővel rendelkezik, s a bükkaljai borvidék egyik legszámottevőbb bortermelője, új, nagyüzemi ültetvényekkel gazdagodott. Az elmúlt napokban került sor a legfiatalabb, 23 hektáros telepítésük műszaki átadására. A fiatal szőlőt a tavasszal telepítették a Bogács feletti teraszírozott határrészben. Az új ültetvényt jégverés érte, de a tőkék kiheverték a jég okoz.ta károsodást. Decemberre az új szőlőben már a támberen- dezések is elkészültek. A gazdaság ugyanezen a teraszos, nemes borokat ígérő területen már az előző ősszel is telepített 23 hektár szőlőt, egy további, 26 hektáros határrészt pedig megforgattak. Ezt a táblát 1976 tavaszán telepítik be borszőlővel. Az üveggyárban A gyártószalag vegén leszedik és ellenőrzik a traubi- sodás üvegek minőségét a Sajószcntpcteri Üveggyárban Sütőüzem k ni sziki k vh klán I-Iét községbe szállít majd naponta friss kenyeret a Sátoraljai Sütőüzem Krasz- nokvajdán épülő kenyérgyára. A 2 millió 600 ezer forintos költséggel épülő létesítmény próbaüzemelését ez év utolsó napján tervezik. A sütőüzem építéséhez segítséget nyújtott a községi tanács és a kvasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet is. A korszerű üzembe már beszerelték a központi fűtést, s készen áll a két, „FNK 421” típusú olajtüzelésű kemence is. A lisztrak- tárt, a készáruraktárt, s a feldolgozó helyiséget sárga csempével burkolták. Az épületben tojás fertőtlenítő helyiséget is kialakítottak. I Az. új sütőüzem jó műn- | kalehelő&éget biztosít majd a ' község asszonyainak is. j Korszerű férfi- és női öl- ! tözőket, mosdókat, pihenőket építettek a dolgozóknak, akik a Sátoraljai Sütőüzem szakembereitől sajátítják el a gépele kezelését. A sütőüzem közvetlen szomszédságában az Encsi Áfész ÁBC-áruháza épül. Az egymillió forintba kerülő létesítmény a környező községek élelmiszer-ellátásához is nagy segítséget nyújt. Saját érdekünk az előírások betartása Figyelmességgel, gondossággal elkerülhető, hogy életünket, egészségünket kockáztassuk, vagy anyagi kárt szenvedjünk. Sajnos azonban a háztartásokban a propán-bután gázpalack üzemeltetése közben — csak az. utóbbi három hónap alatt is — többen szenvedtek Dalesetét, tetemes anyagi kár. sőt haláleset is bekövetkezett. A sorozatos háztartási balesetek a figyelmetlenség következményei. íme két eset. Az egyik családban idős. hetvenéves nagymama cserélte iki a palackot, hogy krumplit főzzön a disznóknak. A palackcsere után üzembe helyezte a gáztűzhelyet, de elmulasztotta a szaopanhabbal történő ellenőrzést és a kiszivárgó gáz a tűzhely lángjától meggyulladt. Szerencsére az idős néni még a robbanás előtt elzárta a palackot. Az anyagi kár így is 3—4 ezer forint és kisebb égési sérülés. A másik súlyosabb eset: A háziasszony itt sem cserélte ki a reduktor és a pa- iackszelep közötti bőrgyűrűt, s az ellenőrzést gyufával végezte!... A kiszivárgó gáz a gyufa lángjától meggyulladt, a háziasszony súlyos sérüléssel került a kórházba. Sajnálatos, hogy szinte minden évben a palackról közvetlen történő disznóper- zselésnek is több halálos áldozata van. Tilos tehát gáz- palackról, reduktor nélkül, házilag gyártott különböző berendezésekkel disznót oer- zselni, s ezzel saját, vagy mások életét, testi épségéi kockáztatni. Hiába ellenőrzi két évenként a gázszolgáltató vállalat. hogy a gumitömlő, a reduktor és maga a gáztűzhely biztonságos állapotban van-e, amikor az eddigi összes tűzeset, robbanás, baleset, egyértelműen azt bizonyítja, hogy személyi mulasztások idézik elő ezeket. Sok baleset, a kéményekkel kapcsolatos problémákból adódik. Nem elég a kémény havi rendszeres seprése, feltétlenül szükséges, hogy a lesepert kormot, vakolatot stb. a koromajtón, pl: kiszedjék. Az égéstermék ugyanis nem távozik el a kéményen keresztül, s így füstgáz kerül a lakásba, ami fej fájást, eszméletvesztést, súlyosabb esetben halált okozhat. Másrészt: a felgyülemlett korom meggyulladhat a kéményben és kéménytűz keletkezhet. Célszerű tehát, ha időközönként magunk is ellenőrizzük a kémény huzatot. Polgári védelem r Ev régi számvetés és a holnap feladatai Beszélgetés a megvet íörzsparancsnokkal Az idén ünnepelte a polgári védelem létrehozásának 25. évfordulóját. Mint a Magyar Né'pköztársaság honvédelmi miniszterének ez alkalomból kiadott parancsa hangsúlyozza: „A jubileumi ünnepségekre olyan időszakban került sor, amikor dolgozó népünk három évtizedes történelmi eredményeire — szilárd szocialista alapokra — támaszkodva, újult erővel dolgozik pártunk XI. kongresszusa által meghatározott nagy társadalmi célunk: a fejlett szocialista társadalom felépítésén ..‘. Az egyre gazdagodó lehetőségek széles körű felhasználásával a polgári védelem eredményesen fejlődött és nagy utat tett meg. Kialakultak és megszilárdultak szervezetei; kialakították a polgári védelmi kiképzés hatékony rendszerét, eredményesen folyik az állampolgárok sajátos honvédelmi felkészítése.” E szakasz lezárása után, de év végi számvetésként is beszélgetést folytattunk Zsc- bcsi László alezredessel, a polgári védelem Borsod megyei | törzsparancsnokával. — Hogyan lehelne összegezni az elmúlt időszakban a polgári védelem Borsod megyei eredniényeit ? — Talán soha ilyen intenziven nem foglalkozott a polgári védelem a felkészítéssel, mint a IV. ötéves terv időszakában. Erre az időszakra tevődik á polgári védelem szervezeteinek korszerűsítése, új erők létrehozása, illetve ezek felkészítése. A kitűzött célok megvalósítását az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács figyelemmel kísérte és konkrét határozatot hozott a szervezett erők még fokozatosabb , felkészítésére. Ez a tevékenység egybeesett a polgári védelem 25 éves évfordulójával, az ezzel kapcsolatos versenyekkel, vizsgáztatásokkal. Az intézkedések nyomán kialakítottunk olyan szervezeteket, amelyek elképzeléseinek megfelelően alkalmasaik alapvető feladataink végrehajtására. Eljutottunk odáig, hogy minden polgári védelmi heosztott elsajátította a .tevékenységével összefüggő legalapvetőbb tudnivalókat. Jól szolgálták a felkészítést azok a kiállítások is, amelyeket megyénk városaiban rendeztünk meg, s amelyeket több ezer ember tekintett meg. Nagy a fejlődés a felszerelést, a ruházatot, az ellátást tekintve is. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy polgári védelmi erőink rendelkeznek az alapvető védelmi eszközökkel, ami egyben megnyugtató is. Reméljük, rövid időn belül beszámolhatunk arról, hogy a lakosság is fokozatosan megkapja ezeket az eszközöket. — Milyen következtetéseket lehet levonni az eredmények alapján? — E kérdésre válaszolva a Minisztertanács 2041/1974. évi határozatából indulnék ki, amely kimondja, hogy a polgári védelem az állami (költségvetési, tanácsi) szervek, az állami, a tanácsi és a szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek és mindezek társulásai, a szövetkezetek érdekvédelmi szervei és a társadalmi szervezetek irányító szervei, továbbá a fegyveres erők. fegyveres testületek, a rendészeti szervek, valamint a lakosság közreműködésével valósul meg. A polgári védelem össznépi feladat lett. Az első következtetés tehát, amelyet le kell vonnunk az, hogy a vezetés minden területén ésszerű, tudatos tevékenység lett a polgári védelem. A másik kézenfekvő következtetés: hogy a vezetőállomány megismerte az alapvető feladatokat és 'tud e területen irányítani. A harmadik következtetésünk, hogv a beosztott állomány megismerte a legalapvetőbb feladat ókat, amelv a mentőmentesítő és elsődlegesen helyreállító feladat okkal füeg össze. Igen komoly fejlődést értünk el az üzemi dolgozó!; felkészítésében, iev néidául az LKM-ben, a DIGKP-ben, a miskolci Centrum Áruházban, a Ka- zincba- úkai Kézműipari Vállalat. és még jó néhány szervnél, üzemnél, intézménynél. A jó felkészítést illetően ki kell emelnünk a mezőkövesdi járást, a szerencsi járást, az edelényi járást, Kazincbarcika várost, Sárospatak várost is. A fénykép is egv ilven jól sikerült gyakorlatot elevenít meg. — Milyen formái várhatók. a jövőben a további felkészítésnek? — A jövőben az elmúl: évektől eltérően két alapvető területen fordítunk gondot a felkészítésre. Elsőként a lakosság felkészítését kell megemlíteni, amelyet a fentebb említett minisztertanácsi határozat egyértelműen előír, amikor is kimondja, hogy a lakosságot és a polgári szerveket fel kell készíteni a támadó fegyverek hatása elleni védelemre, az elemi csapásokból, ipari, vagy egyéb katasztrófából adódó károk megelőzésére, csökkentésére, felszámolására, másrészt az előbb említett események beálltakor a mentési-, mentesítési és egyéb halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás stb.) végrehajtására. Ezenfelül igen fontos a lakosság életének, anyagi javainak megóvása. Szocialista társadalmunk védelmi szempontból igen nagy súlyt helyez a lakosság felkészítésére, éppen ezért többcsatornás rendszeren keresztül kívánjuk biztosítani — főleg a különböző kommunikációs eszközökön keresztül — e cél elérését. Itt természetesen a televízió, a rádió lehetőségeire gondolunk elsősorban és a különböző újságokra, folyóiratokra, a különféle szakmai cikkek megjelentetésére. Tervszerűen készítjük fel a1 másik igen fontos kategóriát, a polgári védelmi alegységeket és az önvédelmi szervezeteket. Ezek az erők az elmúlt években igen alapos kiképzésben részesültek. 1976-ban elsősorban a tervezés és szervezés vonatkozásában kell előrelépnünk. annak érdekében. hogv az utána következő években sorra kerülő gyakorlatok eredményesek, Sikeresek legyenek. Ide tartozik egy nagyon fontos tényező — amely elsősorban a parancsnokok felkészítését szolgálja —. hogv megépítjük megyénkben is a kiképző bázist, amely nemcsak a polgári védelem továbbképzési feladatait lesz hivatva biztosítani, hanem a tanácsi dolgozók képzését is elősegíti. — Megragadom az alkalmat, hogy az önök lapján keresztül köszönetét mondjak a párt- és társadalmi szervezeteknek, szerveknek, tanácsoknak. intézményeknek. a vállalatok és a mező- gazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak azért a segítségért, amelyet az elmúlt időszakban a polgári védelmi tevékenység keretében kifejtettek. Kérem, hogv a jövőben is legyenek segítségünkre céljaink megvalósításában. Mentesítő állomás felépítése
