Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

1975. dec. 30., kedd E3ZAK-MAGYARORSZAG 3 PARTUNK SZERVEZETI szabályzata előírja, hogy a pá rtsze evezetek v eze löse g ei évenként köteleséin taggvöle­sen beszámolni a vezetőség, a pártszervezet es a tagság egész évi tevékenységéről. A beszámoló taggyűlésen szá­mot kell adni arról, hogy az alapszervezet működési te­rületén hogyan érvényesítet­te a párt politikáját, vezető szerepét, miként hajtotta végre a felsőbb pártszervek és saját határozatait. Eddig négy alkalommal került sor az év végi beszá­moló taggyűlésekre. A négy év tapasztalatai kedvezőek. A beszámolási kötelezettség ismeretében rendszeresebbé vált a pártmunka, a határo­zatok, végrehajtása során je­lentkező hiányosságok feltá­rása, javult a párttagok kri­tikus-önkritikus szemlélete, fegyelme, erősödött a párt­hoz való tartozás érzése és felelőssége. Most, amikor a soron kö­vetkező — januári, februári beszámoló taggyűlésekre ké­szülünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a beszámo­lók politikai tartalmát min­denekelőtt a XI. pártkong­resszus határozataiból adódó feladatok szabják meg. A beszámoló taggyűlések jelen­tőségét növeli, hogy a XI- kongresszus és a KB határo­zata alapján 1976-ban sor ke­rül a párttagsági könyvek cseréjére is, amelynek poli­tikai és szervezeti előkészíté­se már megkezdődött A párttagsági könyvek cse­réjének célja és politikai tar­talma szervesen kapcsolódik a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásához, hi­szen végeredményben az a cél, ■ hogy a tagkömyvcsere előkészítése és lebonyolítása révén is tovább erősödjön a párt. politikai, ideológiai, szervezeti és cselekvési egy­sége, hogy tovább növeked­jék a párttagok aktivitása, m sroeialista építés soron le­vő feladatainak megoldásá­ban. A figyelem középpontjá­ban most az MSZMP KB 1975. novemberi határozata áll, amely — mint ismeretes —, értékelte a negyedik öt­éves terv teljesítését, állást foglalt az ötödik ötéves — és az 1976. évi népgazdasági tervek célkitűzéseiben. Ezek szabják meg az allapszerveze­tek legfontosabb feladatait. Elsőrendű igény tehát az, hogy pártszervezeteink gaz­daságszervező és ellenőrző A sertéshús iránt megnö­vekedett hazai fogyasztási és jelentős exportigények miatt rövidesen a jelenleginél mint­egy 1,3—1,5 millió hizol-tser- tess-el kell többet termelnie évente az ország mezőgazda­ságának. Megyénkben az .el­múlt hát szóin bal ján felárá­tól,!. Miskolci Húskombinát, óriási „nyei'sanyag”-lgén ya is indokolja a sertéstenyész­tés es hizlalás fellendítéséi. E megnövekedőit igények kiolégi lés éré niozögazd a s ági üzemeinkben sok a teendő. Segítséget nyújt elvhez a szükséges előbbre lépéshez tíz Iparszerű Sertéstartó Tsz- ek Közös Vállalkozásának (1SV) korszerű technológiát nyújtó programja is. Az 1SV „programjának” je­lentősége az eddigi gyakorla­ti tapasztalatok alapján kel­lős: rekonstrukcióval, új be­ruházás nélkül többel, ad, és segítségével olcsóbban is le­hel lennel ni. Szakosított |e- lopeken 20—25 százalékkal, egyéb és a szerfás típusú le- lepoken 40—50 százalékkal növelhető a termelés. Első­sorban azért, mert űz eliaras Fogyasztói érdekvédelem Arak és ellenérzés tevékenységük során fordít­sanak megkülönböztetett fi­gyelmet a munka- és üzem­szervez és javítására, a haté­konyabb munkára, a tarta­lékok feltárására és haszno­sítására, a helyes gazdasági szerkezet kialakítására, a be­ruházások hat ékonvsá gá na k javítására, a munkatermelé­kenység növelésére, a mun­kafegyelem és a minőség ja­vulására, az ésszerű takaré­kosságra. A POLITIKAI 1HITNKA­NAK most elsősorban azt kell elősegítenie, hogy min­den vállalatnál, üzemnél olyan terv készüljön- amely összhangban van a XI. kong­resszus célkitűzéseivel és az ötödik ötéves terv előirány­zataival- A tervkészítésben nem nélkülözhető a dolgozók síéi es körű bevonása, véle­ményük, javaslataik kikéré­se és azok hasznosítása. Az ötödik ötéves tervidő­szakban — de különösen az 1976-ban — megoldandó gaz- d as á gpoli tik a.i fel a d a tad n k nagyok, s a korábbinál ne­hezebb körülmények között valósíthatók meg. Ez fegyel­mezettebb, körültekintőbb és következetesebb munkát igé­nyel mindenkitől. A gazdasági feladatokon túl, jelentőségének megfele­lően kell foglalkozni a párt­tagsági könyvek cseréjének végrehajtásával, a KISZ és a Hazafias Népfront kong­resszusaira való felkészülés­sel és a sportegyesületi veze­tőségek újjá vá las-z’tásá val is. Ebből egyértelműen követ­kezik, hogy a pártszerveze­tekkel és a párt tagjaival szemben támasztott követel­mények növekszenek. A pártvezetőségeknek és a párttagoknak tehát a meg­növekedőit feladatokkal szá­molniuk kell J a beszámoló taggyűlések előkészítése és lebonyolítása során is. A tag­gyűlés jó alkalom lesz arra, hogy értékeljék a partéiéit alakulását, a pártmunkát akadályozó objektív és szub­jektív okokat, s hogy meg­határozzák azokat a felada­tokat is. amelyek fegyelme­zett végrehajtásával biztosít­hatják a pártélet továbbfej­lesztését, az alapvető párt­határozatok gyakorlati reali­zálását. A beszámoló taggyűléseken valószínűleg csak a pártélei leglényegesebb kérdéseit és összefüggéseit vitatják majd meg, a. teljességre törekvés igénye nélkül. Ez, helyes is, hiszen pártszervezeteink a kongresszusra való helyes higiénikus volta miatt azo­nos alaptenderén koncentrál­tabban lehet elhelyezni az állatokat Az ISV-hez csatlakozott gazdaságokban az eddigi eredmények bebizonyították, hogy lecsökken az elhullások aránya, megjavul a sertések 1 akarmán.véiiékesitö képessé­ge. s a kedvezőbb munka- körülményekkel hatéko­nyabb, könnyebb lesz a mun­ka. Összességében az új el­járás bevezetésével ti—s százalékkal kisebb lesz a hí­zósertés termelési költsége. Az új eljárás megvalósítá­sa érdekében végrehajtott re­konstrukciós munka költsé­gei — a már üzemelő tele­pek tapasztalatai alapján — mintegy két év alatt megté­rülnek — Az 1SV — amint azl CSaszner Ferenc területi szak­tanácsadótól megtudtuk — segítségei; ad a rekonstruk­ció megszervezéséhez, kivite­lezéséhez. Elkészíti a tech­nológiai programot és tarlás- t eeh nol ógi a i, tak a mi a n y ozá - si, valamint genetikai .szak­tanácsot ad. felkészülés időszakában min­denre kiterjedő, alapos hely­zetelemzést végeztek. Nincs tehát szükség az ismételge­tésekre. viszont a „hogyan tovább”-ra, a jelenlegi prob­lémák megoldására, a hatá­rozatok maradéktalan vég­rehajtására célszerű nagy gondot fordítani. Helyes, ha a beszámoló taggyűléseken a vezetőségek beszámolói kiterjednek a párt vezető szerepét, a poli­tikai. ideológiai, szervezeti és cselekvési egység érvénye­sülését érintő kérdésekre;ha foglalkoznak a pártmegbiza- tások teljesítésével, a párt- csoportok munkájával, a párttagok nevelésével és a pártépítő munkával össsze- fuggő kérdésekkel is. Az üzemi pártszervezetek­ben például célszerű érté­kelni azt is, hogy az adott üzem, vállalat, gazdasági e&vség kommunistái hogyan vették ki részüket a vállala­ti. üzemi tervek teljesítésé­ből — miként mutattak pél­dát a hivatali és intézményi pártszervezetekben, s hogy az olt dolgozó kommunisták hogyan segítették az adott hivatal, intézmény alapve­tő feladatainak megoldását. Fontos természetesen az is, hogy a beszámoló taggyűlé­sek — az értékelésen túl — mutassanak utat a kommu­nisták számára a politikai munka időszerű, soron követ­kező feladatainak megoldá­sához. Mindez érzékelteti, hogy a pártszervezetek év végi be­számoló taggyűlése a > pári­áiét nagy jelentőségű esemé­nye. A vezetőség gondosan és idejében elkészített beszá­molója, a párttagság felelős­ségteljes. aktív vitája és a lággyá lés határozata bizo­nyara elősegítik majd, hogy a kommunisták az élet min­den (erülctcn még nagyobb felelősséggel, felkészültséggel és példanyilalóan vegyék ki X'észüket az 1976, évi és a következő évek gazdasági, politikai, ideológiai és kultu­rális jellegű munkájából. A BESZÁMOLÓ tag­gyűlések jelentősége bi­zonyos értelemben túlnő a pártélet keretein. Elsősor­ban azáltal, hogy a kom­munisták fegyelmezett, pél­damutató, áldozatkész maga­tartása a pártonkívüliek kö­rében is elősegíti majd a feladatok egységes értelme­zését és megoldását. Bernjén Ferenc, a megyei pártbizottság politikai munkatársa Különös megoldási alkalmaznak Harkányban a fürdő medencéje tetőszerkezetének építésénél. Akácfából kószáld, a csarnok 'boltívét, mert a fémet hamar „megeszi” a fém- sókban gazdag harkányi víz. ä tetőszerkezetet Vittmann Gyula erdő- és I’Iuzsik András faipari mérnökök tervei alapján, rétegesen ragasztott gerendákból készítik cl. Tizenegy jól dolgozó asz- szonvbrigád közül nem könnyű kiválasztani egyet, azt, amelyik a legkimagas­lóbb teljesítményt nyújtotta az ez évi nagy feladatok megoldásában. A választás végül is a Tyereskova szo­cialista brigád tagjaira eseti. S nem ok nélkül! A tíztagú női brigád a jók között is élen járó A kollektíva idei teljesítménye 120 százalék­nál még nem volt kevesebb. i i „Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekc- , i (lése a tervezett keretek között maradjon, biztosítani 1 kell az árfegyelmet, az árak szigorú ellenőrzését, az , i indokolatlan áremelkedések és visszaélések megakadó- i [ Hozását." (Németh Károl.vnak, az MSZMP Központi j , Bizottsága titkárának az országgyűlésen elhangzott be- i i szedőből.) 1 i i Borsod megyében a szak- szervezeti fogyasztói érdek- védelem időben két szakasz­ra bontható. 1973 előtt az ellenőrzésekre, az ellenőrök egyéni kezdeményezései vol­tak jellemzőek. A 800 ellenőr munkája, irányítása túlnyo­mórészt megoldatlan volt. Nem volt megfelelő az ellen­őrzés hatékonysága sem. A problémák ismeretében új hálózat kiépítése vált szükségessé, amelynek mun­káját az állami kereskedel­mi felügyelet különböző he­lyi szerveivel is össze kellett hangolni. Az átszervezés után 1974-ben már kedve­zőbbek a tapasztalatok. Az ellenőri tevékenység 80 szá­zaléka már irányított volt, így hatékonysága is sokat javult. 1975 első fél évében a ke­reskedelmi felügyelőségekkel közösen végzett vizsgálatok­ban még nagyobb a módsze­resség. Így a vizsgálatok ki­terjedtek: a gyermekellátási cikkekre, a húskészítmények­re. a zöldség- és gyümölcs- ellátásra is. A közös vizsgá­latok során a társadalmi el­lenőrök 550 ellenőrzést vé­gezlek és ennek nyomán 155 esetben felelősségire vonásra is sor került. Az ellenőri cso­portok saját munkaprog­ramjuk alapján 1530 ellen­őrzést végeztek és eközben 383 szabálytalanságra derí­tőitek fényt. A kereskedelmi ellenőrzés­ben is fontos a megfelelő módszerek továbbfejlesztése. Ezért megszervezték a felké­szítő tanácskozásokat. Eze­ken a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, vala­mint a Kereskedelmi Minősé­gi Felügyelet szakemberek bevonásával, a társadalmi ellenőrök csoportvezetői szá­mára szakmai továbbképzést tartottak és megbeszélték a korábbi tapasztalatokat is. Tovább javította az ellen­őri munkál a Megyei Tanács Kereskedelmi Felügyelete ’által kidolgozott felmérőla­pok, munkalapok alkalma­zása is. Ez betekintést nyújt az általános kereskedelmi magatartásba is: tájékoztat például a választék nagyságá­ról, az áruterítés minőségéről stb. Felmérő lapokat dolgozott ki az SZMT is, amelyek alkal­masak a kereskedelmi dol­gozók munkahelyi körülmé­nyeinek értékelésére. Az ellenőrzés ma már az üzleti adminisztrációra is ki­terjed. Bevezetése után volt olyan hely, ahol számla nél­kül 20 liter pálinkát es 70 kilogramm sertéshúst talál­tak, ami elkerülte a válla­lati ellenőrzés figyelmét. A SZOT és az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség ál­lal kiadott vizsgálati szem­pontok jelentősen elősegítik az ellenőrzés hatékon.váságá- mak növelését. Ugyanezt a A Szerencsi Csokoládé- gyárban már évek óta igény és hagyomány az „osztályok”, azaz a különböző munkate­rületeken dolgozók közötti munka verseny megszervezé­se. Nyolcvanhét szocialista brigád mintegy 900 tagja vesz részt a nemes versen­gésben. A tavalyi első helye­zett a kézdesomagoló-osz- 1ály lett, S az ez évi tevé­kenységük alapján is váro­mányosai a legjobban dolgo­zó osztály címnek­Kovács Miklósnc. munka- verseny felelős elmondotta: a kézicsomagolóban dolgozó 11 asszonybrigádnak az. idén megnövekedett feladatokat kellett ellátni. A gyár re­konstrukciója során felsze­relt új gyártó gépek ugyanis hamarabb kezdtek üzemelni, mint a hozzájuk kapcsolódó automata csomagológépek, így ezeket, a termékeket is — ideiglenesen — kézzel kellett csomagolni. Az asz- szonyok maradéktalanul ele­get tettek a feladatoknak: a gyári eredményekben nem kévés múlt az ö munkáju­kon. A kézicsomagoló-osz- táiy eredeti éves terve 119 vagonnyi termék becsomago­lása volt. Az év elején vál­lalták. hogy tervüket 130 va­gonra teljesítik. S december 15-ig már vállalásukat is túl­teljesítenék: a tervezettnél mintegy négy vagonnal több csokoládéféleséget csomagol­tak. Tansada l>nri ellenőrzések- | ben. a különböző kereskedel­mi egységekben végzett vizs­gálatokban mind több fizikai dolgozó vesz részt megyénk­ben. A tanácsi szervek e vo­natkozásban a szakszerveze­tekkel együttműködve hz nagyobb vállalatnak mint- , égi’ 500 dolgozójával tarta­nak kapcsolatot. célt szolgálja a tárgyi fel­tételek nagyobb mértékű biztosítása, a műszerezettség fokozása, azok karbantartá­sa és hitelesítése. Rendkívül fontos és az el­következendő időkben egyre fontosabb feladat a személyi feltételek biztosításánál a káderpolitikai elvek követ­kezetes, szigorú betartása. Csak a személyi és tárgyi feltételek, az ellenőrzési munka szervezettségének fo­kozásával biztosítható a jö­vőbeni célok elérése. Befo­lyásolja ezt még a bolti dol­gozók munkakörülménye is. Az ellenőrök érzékelik az ál­talános kereskedelmi gondo­kat és azok következménye­it. Szükséges a fáradtság okozta tévedések csökkenté­se miatt a túlórák száménak mérséklése, az anyagmozga­tás korszerűsítése, a műsza­ki színvonal emelése. A fogyasztói érdekvéde­lem bonyolult tevékenysége, sok ma még a megoldatlan kérdés, gond tisztázását igényli. A személyi és tár­gyi feltételek biztosítását, a kereskedelmi kultúra, a ke­reskedelmi dolgozók körül­ményeinek. feltételeinek ja­vításit. Ezen keresztül lehet velük szemben is egyre na­gyobb követelményeket tá­masztani. és ezeket a köve- ' telményeket hosszú időn ké­résziül szigorúan fenntarta­ni. így szolgálhatják a hi­vatásos és társadalmi ellen­őrök — a minőség és az arak ellenőrzésén keresztül — a fogyasztói érdekvédel­met, és nem utolsósorban az üzleti adminsztrációba betekintés lehetőségének ki­használásával a visszaélések, a harácsolások megakadályo­zását. Bnchert Miklós S a gyári feladatok mara­déktalan elvégzésén túl, még jelentős társadalmi munká­ra is futja erejükből. Szabó Gézáné, az 1962-ben alakult brigád vezetője el­mondta: bár azonos munka- jerületen dolgoznak, mégis ahányan vannak, annyiféle munkát végeznek. A termé­kek itt szinte naponta vál­toznak: gyorsan, a teljesít­mény visszaesése nélkül kell áttérni az újabb, más for­májú figurák csomagolására. Olykor, a legnagyobb gya­korlat ellenére is előfordul, hogy egy-egy dolgozónak nehezen áll rá a keze a más formájú termék csomagolá­sara, s nem tudja „hozni” a normát. Ilyenkor — termé­szetesen — segítenek a bri­gád tagjai. A 120 százalékos teljesítményt csak így lehet tartani! A társadalmi munka, a munkaidő utáni közös prog­ramok éppúgy velejárói a brigád életének, mint a munkahelyi közös célok meg­valósítása. Rendszeres patro­náló! például a Megyasszói Gyermekváros kis gondozott­jainak. Gyakori színházláto­gatók. s aktív tagjai a sze­rencsi várban működő nők klubjának. S két éve ápol­ják „testvéri” kapcsolataikat a Salgótarjáni Üveggyár egyik, ugyancsak a Tyeres­kova nevet viselő szocialis­ta brigádjával. A brigád tagjai 13 év-e dol­goznak együtt. Útjaik azonban rövidesen szétválnak. A kezi- csomagoló helyét, szerepét hamarosan átveszik a gé­pek, az új. automata csoma­goló gépsorok. A kézi csoma­goló asszonyai is más mun­kakörbe kerülnek. Ütravaló­juk, ajánlólevelük a „múlt­juk”: a különböző oklevelek, a többszörös brigádkitünteté- sek köteleznek is ... D. IL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents