Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
srrrmtn ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 , 1975. dec. 19., péntek Királdi jegyzetsorok Vetélkedő bányászbrigádok H a a királdi bányász művelődési házat kultúrpalotaként halljuk emlegetni, abban sincsen sok túlzás. Legalábbis, ami magát az épületet illeti. Az ) 956-ban átadott intézmény bizony annak idején túlméretezett volt a helyi igényekhez és lehetőségekhez mérve, s az mén most is. Ma már nem érdemes kutatni, miért lett ilyen. A lényeg, hogy van, létezik és a község, illetve a bányatelep lehetőségeihez mérten funkcionál. Évtizedes kórusa, fúvószenekara | van, többféle szakköre, mozija, vendégül látja a Déryné Színházat, de lehetőségei korlátoltak, a lakosság száma is kevés. így azt végzi elsősorban, ami most szakszervezeti, üzemi közművelődési intézményeknek elsődleges feladata: sepíti szervezi, irányítja a munkahelyi művelődést. Emellett otthont ad nagyobb területi jellegű rendezvényeknek is. A minap például falai között hajlott le a Borsodi Szénbányák Vállalat szocialista brigádjai vetélkedőjének vállalati döntője. . i Háromezer bányász indult neki az idén, hogy hat fős brigádokban megmérkőzzenek egymással szakmai ismeretekben, általános műveltség körébe tartozó 'témákban, művészeti tájékozottságban. Nyolc éve rendezik ezeket a vetélkedőket a Borsodi Szénbányáknál, öt esztendeje pedig ebben a mostani, több hónapos, sokfordulós rendszerben. Előbb aknánként, majd üzemenként mérkőznek meg egymással különböző lépcsőkön, végül a tíz üzem győztes brigádjai mérték össze fel- készültségüket a vállalati elöntőn. így maradt az induló háromezerből hatvan versenyző. ★ A minapi királdi vállalati döntőn eldőlt a helyezési sorrend, de ebben a nemes vetélkedésben nem ez a legfontosabb, hanem a tömegek érdeklődésének felkeltése, megmozgatása, ezrek tanulásra, önképzésre sarkállása, ezzel egyben a szocialista brigádok hármas tétele realizálásának gyakorlati segítése. E vetélkedővel nemcsak a különböző szintek győztesei nyertek, mint azt a döntőn Buku Imre, a Borsodi Szénbányák Vállalat vszb titkára hangsúlyozta, hanem mindenki, a versenyzők környezete, munkatársai, munkahelye is. A vetélkedő tömegeket mozgatott meg, rákapatta őket az önművelés ízeire, egyes témákért könyvtárakat „dúltak fel". De érdeklődtek a hozzátartozók is. Magam is láttam még a nyári hónapokban, amint a sajószentpéteri művelődési központ előterében családtagok jöttek megnézni a versenytáblát, megtudakolni, hogyan is áll a Bükkaljai Bányaüzem két aknájának — a berenteinek, meg a herbolyainak — párosversenye. I A vállalati döntőn csak az az üzemi győztes csapat vehetett részt, amely kezdettől fogva azonos összetételben szerepelt. A részvétel megkötöttségei között volt például az iskolai végzettség is. A döntőn a következő témakörökben folyt a verseny: politikai ismeretek, új párt-, szakszervezeti határozatok; munkásvédelmi ismeretek (külön a vájárok, a lakatosok, a villanyszerelők részére); irodalom; zene; közös népdaléneklés; munkahelyi torna; végül egy tréfás játék. A művelődési intézmények megfelelő bibliográfiát és segédanyagot biztosítottak a felkészüléshez. Az első két témakörben; irodalomban Simon István volt a téma, valamint Katona Bánk bánja és itt kapcsolódott a zene Erkel Bánk bánjával, a tréfás játékban meg címeket kellett rajzfilmekhez találni. ★ Maga a vetélkedő tartalmas volt. A kedves úttörő-műsor után izgalmasan alakult a viadal. A versenyzők átlag-életkora harmincötön alul lehetett, sok volt a huszonéves, az egyik brigád csaknem kizárólag nőkből állt. Igen nagy felkészülésről tanúskodtak az egyes versenyszámok. Jó volt, hogy nem lexikális ismeretek felsorolását kérték számon a versenyzőktől, jó volt, hogy széles skálán mozogtak a témák, s érdekes volt, hogy milyen járatosak voltak egyes művészeti kérdésekben, például a Bánk bán három zenei részletének meghatározásában, melyik felvonásban, milyen környezetben hangzottak el. Nem lennénk hűek a teljes igazsághoz, ha elhallgatnánk: ez a vetélkedő a szakszervezeti vezetőknek igen sok tanulsággal is szolgált egyes témaköröket illetően, s ezt a tanulságot le is fogják vonni. Az első helyezett egyébként a Mákvölgyi (Edelény), a második a Bükkaljai Bányaüzem brigádja lett, a harmadik helyen az Egercsehi és a Miskolci Bányaüzem képviselői osztoztak. T öbb hónapos nemes vetélkedés zárult le Kúráidon. Jó tanúságtétel volt. Egy tömegmozgalommá lett hasznos és nemes versengés tanulságos zárópontja. Jövőre majd kezdődik újra. (benedek) Lcnkey Zoltán rézkarca Bartók-est Miskolcon Bartók Béla különlegesen szép alkotása hangzott el hétfőn este a miskolci Bar- tók-teremben, miskolci zeneművészek előadásában. Először a „Szabadban” című, öttételes, 1926-ban komponált zongonamű csendült fel Papp Zoltán zongoraművész lírai és játékos, olykor erőteljes, filozofikus és költői megjelenítő erővel bíró interpretálásában. A Síppal, dobbal, a Barcarolle, a Musettes, az Éjszaka zenéje és a Hajsza című tételek közül ha ki akarunk valamit emelni, különösen szép megszólaltatásáért, akkor a negyedik, az Éjszaka zenéje című tétel az, aminek?7 csodálatos liraisága Papp Zoltán előadásában sokáig emlékezetes marad. Nem kis feladatra vállalkozott a Miskolci Vonósnégyes (Nagy Ferenc, N. Füzes Mária, Nagy László, N. Weither Ilona), amikor Bartók I. vonósnégyesét (op. 7) szólaltatta meg a pódiumon. „Az európai műzene sok száz éves kohójában kiizott íor- mamodellek, hagyományok — és a magyar parasztdalok miniatűr remekműveinek ötvözeteként új, az előbbinél nem kevésbé kifinomult és magasrendű, de az utóbbinál nem kevésbé magyar zenei stílust teremteni: ez a tét.” Az 1970. szeptemberében alakult Miskolci Vonósnégyes — mely indokolatlanul kevés szereplési lehetőséget kap városában, önálló, egész estet betöltő műsora még sosem volt — nagyszerűen szólaltatta meg a sem zeneileg, sem technikailag nem könnyű művet. A színpadon zene született. A három tétel egyetlen hatalmas dinamikai ívben szólalt meg, rendkívül muzikálisan és felszabadultan, mely feledtette' a még helyenkénti vékonyabb hangzást, a kisebb részlethibákat is. A műsort a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című, először 1938-ban bemutatott, rendkívül hatásos és nagyszabású kompozíció zárta Előadói: Kincses Margit zongoraművész, Szak Péter főiskolai tanár, valamint az ütőhangszereken Vrana József és Kálmánczy Zoltán. A mű megszólaltatása igen pontos ritmikai fegyelmet kíván előadóitól és talán ez az, amit a két zongoraszólam között hiányolhattunk. Ennek ellenére azonban élvezetes zenét hallhattunk. Jó koncert volt. Varsányi Zsuzsa Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkdhó Formaörrtödéje felajánl 1976. januártól 1 DB BÜHLER H—400—D típusú függőleges hidegkamrás gépére, továbbá 1976. II. félévtől további 2 db azonos típusú öntőgépére szabad gyártási kapacitást. Szerszám biztosítása esetén soron kívüli gyártás! További szerszámok gyártását szerszámüzemünk a kapacitása függvényében is vállalja. Ügyintéző: Salamon József Telefon: Ajka, 14/318. Telex: 03—2234. FIATALOK! Az Országos Földtani Kutató cs Fúró Vállalat felvételt hirdet az 1976/77-es tanévre mélyfúró szakmára KÉPZÉS HELYE: • Várpalota 305. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben JUTTATÁSOK: Kollégiumi elhelyezés, ellátás, munkaruha, tanulói ösztöndíjon felül 500 forint társadalmi ösztöndíj Részletes felvilágosítás és jelentkezés, a vállalat üzemvezetőségének személyzeti osztályán 3501 Miskolc, József Attila u. 59. sz. Újhelyi beszédtéma Sok vitára adott okot, számos fórumon tárgyaltak róla. Ellenzőinek és védelmezőinek tábora nagy. A fél évszázados hegyközi vasút sátoraljaújhelyi szakaszáról van szó. Tavasszal megszületett a döntés, miszerint átépítik, korszerűsítik a pályát és a kis Diesel-mozdonyok továbbra is a városon keresztül vontatják a szerelvényeket. Az újhelyi „ellenzék” sok okot hoz fel a döntés megkérdőjelezésére. Elsősorban a vasút menti régi házak állagát féltik, ezeket ugyanis veszélyezteti a tehervonatok „dübörgése”. Többen hivatkoznak a balesetekre, amelyeket a vonat okozott. Mások a szép fákat siratják, amelyek az átépítés áldozatául esnek majd. Azzal viszont; még a vasút védelmezői is egyetértenek, hogy az átépítés idején problematikus lesz Újhely közlekedési helyzete. Persze, a védők érvei is vannak eny- nyíre megalapozottak. Hivatkoznak a szakembereit gazdasági számításaira: kevesebb pénzbe kerül a felújítás, mint a kitelepítés. A hegyközi falvak lakói körülményesebben tudnák megközelíteni a várost, ha elvin- nók innen a síneket. A kisvonat ma már hozzátartozik a városhoz, hangulatot kölcsönöz neki, hiányozna a városszerető lakosságnak, ártana az idegenforgalomnak is, ha megszüntetnék. A felújítás amúgy is hasznára lesz a város közlekedésének, hiszen a szóban forgó sínek a legforgalmasabb utcában, a 37- es főúton fekszenek. Az átalakítás pedig új csatornahálózat-építéssel, friss útburkolással jár, tehát a város sokféleképpen nyerhet a dolgon. A kisvasút ügye még sokáig téma marad a városban, hiszen a háromkilométeres szakasz felújításának határideje 1977 vége. A kiviteli tervet készíti már az UVATERV, még ebben az évben át kell adnia. Jövőre tehát megkezdődnek a munkák, és ezzel együtt a helybeliek kényelmetlenségei. A sátoraljaújhelyiek remélik, hogy a kivitelezők megértik: a város legforgalmasabb íő- útjáról' van szó. Gondoskodnak a forgalomelterelésről, betartják a határidőt. 1. gy. Aki oktat, tanuljon is! Balesetmegelőzés az ÉPFU-nál Hogyan alakult a balesetek száma az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegységénél, milyen érdeklődés nyilvánult meg az új KRESZ oktatása iránt, hogyan veszik ki az ÉPFU dolgozói részüket a közúti balesetmegelőzési munkából? Ezek a kérdések szerepeltek a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének napirendjén egyéb, ugyancsak fontos témakörök mellett. Az üzemegység működési területe négy megyére terjed ki, ahol különálló kirendeltségek végzik az építőanyagok szállítását. A gépjárműveket és az egyéb járműveket is beleszámítva a szállítógépek száma csaknem ezerre tehető. Ez a járműmennyiség jelentős tényezőnek számít a négy megye útjain. Nem közömbös, hogy hogyan alakul a balesetek száma egy ilyen jelentős szállítási egységnél. Nos, két éve két halálos, hét súlyos és 21 könnyebb sérülést, tavaly egy halálos, 23 súlyos és 14 könnyebb balesetet számoltak. A koccanásos ütközések száma mind a két évben 130 fölött volt. Érdemes felfigyelni arra, hogy két éve még alig több, mint az összes baleset felét Okozták az ÉPFU dolgozói az üzemegységnél történt esetek közül, addig tavaly a kétharmadát. Ittas vezetés miatt tavaly és tavalyelőtt egyetlen baleset sem történt. Az idén az első fél évben 50 balesetet idéztek elő (saját hiba miatt) a 70- ből, 19 történt mások hibájából. egyet pedig műszaki hiba idézett elő. Igaz, arányaiban vizsgálva ‘ kedvezőbb a helyzet, hiszen súlyosabb sérülés ez alatt kettő, könnyebb csupán öt volt. legfeljebb a koccanásos esetek száma hasonlítható a korábbi adatokhoz. Létezik még egy ..eligazítást” nyújtó mérőszám a 100 ezer kilométerre eső balesetek alakulása. Ez pedig a három év összevetésében kedvező képet mutat, hiszen három éve 0,77, tavaly 0,67, az idén 0,53 százalék körül alakult a 100 ezer kilométerre eső balesetek száma Az üzemegységnél mindig nagy figyelmet szenteltek a balesetmegelőző munkának. Az oktatás színvonalának emelése érdekében önálló oktatási és ellenőrzési csoportot hoztak létre. Az oktatók minősített szakembereit;, akik a rendszeres továbbképzésből sohasem maradhatnak ki. Az egész évre előre elkészített tematika KRESZ-, műszaki, forgalmi, balesetelhárítási témaköröket foglal magába. A kötött témakörök mellett az évszakonként aktuális feladatok ismertetésére külön alkalmakat találnak, mint például a téli felkészülés előtt is. A gépjárművezetők egyébként minden évben kötelező vizsgán vesznek részt és az egyáltalán nem hasonlítható más vizsgagyakorlathoz. Az ÉPFU üzemegységénél ugyanis a sikertelen pótvizsga esetén a gépjárművezetőt visszaminősítik, más munkakörbe küldik a vizsga letételéig. Ennél fogva érthető, hogy a megyei KBT szervezésében évenként sorra kerülő KRESZ-versenyeken az ÉPFU gépjárművezetői mindig sikeresen szerepelnek. Ebben az évben az új KRESZ anyagának oktatására fordítottak nagy gondot az oktatók. A sikeresen vizsgázók 200 forint külön jutalmat kaptak. Elismerésre méltó az a törekvés, amit az ÉPFU üzemegysége az elmúlt évek során a balesetmegelőzés érdekében tett, amelynek eredményei nemcsak a vállalat, de négy megye közúti baleseti statisztikáiban is a kedvező tendenciákat erősítik. N. J.
