Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

srrrmtn ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 , 1975. dec. 19., péntek Királdi jegyzetsorok Vetélkedő bányászbrigádok H a a királdi bányász művelődési házat kultúrpalotaként halljuk emlegetni, abban sincsen sok túlzás. Leg­alábbis, ami magát az épületet illeti. Az ) 956-ban át­adott intézmény bizony annak idején túlméretezett volt a helyi igényekhez és lehetőségekhez mérve, s az mén most is. Ma már nem érdemes kutatni, miért lett ilyen. A lényeg, hogy van, létezik és a község, illetve a bányatelep lehetősé­geihez mérten funkcionál. Évtizedes kórusa, fúvószenekara | van, többféle szakköre, mozija, vendégül látja a Déryné Színházat, de lehetőségei korlátoltak, a lakosság száma is kevés. így azt végzi elsősorban, ami most szakszervezeti, üzemi közművelődési intézményeknek elsődleges feladata: sepíti szervezi, irányítja a munkahelyi művelődést. Emellett otthont ad nagyobb területi jellegű rendezvényeknek is. A minap például falai között hajlott le a Borsodi Szénbányák Vállalat szocialista brigádjai vetélkedőjének vállalati dön­tője. . i Háromezer bányász indult neki az idén, hogy hat fős bri­gádokban megmérkőzzenek egymással szakmai ismeretekben, általános műveltség körébe tartozó 'témákban, művészeti tá­jékozottságban. Nyolc éve rendezik ezeket a vetélkedőket a Borsodi Szénbányáknál, öt esztendeje pedig ebben a mosta­ni, több hónapos, sokfordulós rendszerben. Előbb aknánként, majd üzemenként mérkőznek meg egymással különböző lép­csőkön, végül a tíz üzem győztes brigádjai mérték össze fel- készültségüket a vállalati elöntőn. így maradt az induló há­romezerből hatvan versenyző. ★ A minapi királdi vállalati döntőn eldőlt a helyezési sor­rend, de ebben a nemes vetélkedésben nem ez a legfonto­sabb, hanem a tömegek érdeklődésének felkeltése, megmoz­gatása, ezrek tanulásra, önképzésre sarkállása, ezzel egyben a szocialista brigádok hármas tétele realizálásának gyakor­lati segítése. E vetélkedővel nemcsak a különböző szintek győztesei nyertek, mint azt a döntőn Buku Imre, a Borsodi Szénbányák Vállalat vszb titkára hangsúlyozta, hanem min­denki, a versenyzők környezete, munkatársai, munkahelye is. A vetélkedő tömegeket mozgatott meg, rákapatta őket az önművelés ízeire, egyes témákért könyvtárakat „dúltak fel". De érdeklődtek a hozzátartozók is. Magam is láttam még a nyári hónapokban, amint a sajószentpéteri művelődési köz­pont előterében családtagok jöttek megnézni a versenytáb­lát, megtudakolni, hogyan is áll a Bükkaljai Bányaüzem két aknájának — a berenteinek, meg a herbolyainak — páros­versenye. I A vállalati döntőn csak az az üzemi győztes csapat ve­hetett részt, amely kezdettől fogva azonos összetétel­ben szerepelt. A részvétel megkötöttségei között volt pél­dául az iskolai végzettség is. A döntőn a következő témakörök­ben folyt a verseny: politikai ismeretek, új párt-, szakszer­vezeti határozatok; munkásvédelmi ismeretek (külön a vájá­rok, a lakatosok, a villanyszerelők részére); irodalom; zene; közös népdaléneklés; munkahelyi torna; végül egy tréfás játék. A művelődési intézmények megfelelő bibliográfiát és segédanyagot biztosítottak a felkészüléshez. Az első két téma­körben; irodalomban Simon István volt a téma, valamint Katona Bánk bánja és itt kapcsolódott a zene Erkel Bánk bánjával, a tréfás játékban meg címeket kellett rajzfilmek­hez találni. ★ Maga a vetélkedő tartalmas volt. A kedves úttörő-műsor után izgalmasan alakult a viadal. A versenyzők átlag-élet­kora harmincötön alul lehetett, sok volt a huszonéves, az egyik brigád csaknem kizárólag nőkből állt. Igen nagy fel­készülésről tanúskodtak az egyes versenyszámok. Jó volt, hogy nem lexikális ismeretek felsorolását kérték számon a versenyzőktől, jó volt, hogy széles skálán mozogtak a témák, s érdekes volt, hogy milyen járatosak voltak egyes művé­szeti kérdésekben, például a Bánk bán három zenei részle­tének meghatározásában, melyik felvonásban, milyen kör­nyezetben hangzottak el. Nem lennénk hűek a teljes igaz­sághoz, ha elhallgatnánk: ez a vetélkedő a szakszervezeti vezetőknek igen sok tanulsággal is szolgált egyes témakörö­ket illetően, s ezt a tanulságot le is fogják vonni. Az első helyezett egyébként a Mákvölgyi (Edelény), a második a Bükkaljai Bányaüzem brigádja lett, a harmadik helyen az Egercsehi és a Miskolci Bányaüzem képviselői osztoztak. T öbb hónapos nemes vetélkedés zárult le Kúráidon. Jó tanúságtétel volt. Egy tömegmozgalommá lett hasznos és nemes versengés tanulságos zárópontja. Jövőre majd kezdődik újra. (benedek) Lcnkey Zoltán rézkarca Bartók-est Miskolcon Bartók Béla különlegesen szép alkotása hangzott el hétfőn este a miskolci Bar- tók-teremben, miskolci zene­művészek előadásában. Először a „Szabadban” cí­mű, öttételes, 1926-ban kom­ponált zongonamű csendült fel Papp Zoltán zongoramű­vész lírai és játékos, olykor erőteljes, filozofikus és köl­tői megjelenítő erővel bíró interpretálásában. A Síppal, dobbal, a Barcarolle, a Mu­settes, az Éjszaka zenéje és a Hajsza című tételek közül ha ki akarunk valamit emel­ni, különösen szép megszó­laltatásáért, akkor a negye­dik, az Éjszaka zenéje című tétel az, aminek?7 csodálatos liraisága Papp Zoltán elő­adásában sokáig emlékezetes marad. Nem kis feladatra vállal­kozott a Miskolci Vonósné­gyes (Nagy Ferenc, N. Füzes Mária, Nagy László, N. Weither Ilona), amikor Bar­tók I. vonósnégyesét (op. 7) szólaltatta meg a pódiumon. „Az európai műzene sok száz éves kohójában kiizott íor- mamodellek, hagyományok — és a magyar parasztdalok miniatűr remekműveinek öt­vözeteként új, az előbbinél nem kevésbé kifinomult és magasrendű, de az utóbbinál nem kevésbé magyar zenei stílust teremteni: ez a tét.” Az 1970. szeptemberében ala­kult Miskolci Vonósnégyes — mely indokolatlanul kevés szereplési lehetőséget kap városában, önálló, egész es­tet betöltő műsora még so­sem volt — nagyszerűen szólaltatta meg a sem zenei­leg, sem technikailag nem könnyű művet. A színpadon zene született. A három té­tel egyetlen hatalmas dina­mikai ívben szólalt meg, rendkívül muzikálisan és fel­szabadultan, mely feledtette' a még helyenkénti véko­nyabb hangzást, a kisebb részlethibákat is. A műsort a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című, először 1938-ban be­mutatott, rendkívül hatásos és nagyszabású kompozíció zárta Előadói: Kincses Mar­git zongoraművész, Szak Pé­ter főiskolai tanár, valamint az ütőhangszereken Vrana József és Kálmánczy Zoltán. A mű megszólaltatása igen pontos ritmikai fegyelmet kíván előadóitól és talán ez az, amit a két zongoraszó­lam között hiányolhattunk. Ennek ellenére azonban él­vezetes zenét hallhattunk. Jó koncert volt. Varsányi Zsuzsa Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkdhó Formaörrtödéje felajánl 1976. januártól 1 DB BÜHLER H—400—D típusú függőleges hidegkamrás gépére, továbbá 1976. II. félévtől további 2 db azonos típusú öntőgépére szabad gyártási kapacitást. Szerszám biztosítása esetén soron kívüli gyártás! További szerszámok gyártását szerszámüzemünk a kapacitása függvényében is vállalja. Ügyintéző: Salamon József Telefon: Ajka, 14/318. Telex: 03—2234. FIATALOK! Az Országos Földtani Kutató cs Fúró Vállalat felvételt hirdet az 1976/77-es tanévre mélyfúró szakmára KÉPZÉS HELYE: • Várpalota 305. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben JUTTATÁSOK: Kollégiumi elhelyezés, ellátás, munkaruha, tanulói ösztöndíjon felül 500 forint társadalmi ösztöndíj Részletes felvilágosítás és jelentkezés, a vállalat üzemvezetőségének személyzeti osztályán 3501 Miskolc, József Attila u. 59. sz. Újhelyi beszédtéma Sok vitára adott okot, szá­mos fórumon tárgyaltak ró­la. Ellenzőinek és védelme­zőinek tábora nagy. A fél évszázados hegyközi vasút sátoraljaújhelyi szakaszáról van szó. Tavasszal megszüle­tett a döntés, miszerint át­építik, korszerűsítik a pályát és a kis Diesel-mozdonyok továbbra is a városon ke­resztül vontatják a szerel­vényeket. Az újhelyi „ellen­zék” sok okot hoz fel a dön­tés megkérdőjelezésére. El­sősorban a vasút menti régi házak állagát féltik, ezeket ugyanis veszélyezteti a te­hervonatok „dübörgése”. Többen hivatkoznak a bal­esetekre, amelyeket a vonat okozott. Mások a szép fá­kat siratják, amelyek az át­építés áldozatául esnek majd. Azzal viszont; még a vasút védelmezői is egyetértenek, hogy az átépítés idején prob­lematikus lesz Újhely köz­lekedési helyzete. Persze, a védők érvei is vannak eny- nyíre megalapozottak. Hivat­koznak a szakembereit gaz­dasági számításaira: keve­sebb pénzbe kerül a felújí­tás, mint a kitelepítés. A hegyközi falvak lakói körül­ményesebben tudnák meg­közelíteni a várost, ha elvin- nók innen a síneket. A kis­vonat ma már hozzátartozik a városhoz, hangulatot köl­csönöz neki, hiányozna a vá­rosszerető lakosságnak, árta­na az idegenforgalomnak is, ha megszüntetnék. A felújí­tás amúgy is hasznára lesz a város közlekedésének, hiszen a szóban forgó sínek a leg­forgalmasabb utcában, a 37- es főúton fekszenek. Az át­alakítás pedig új csatorna­hálózat-építéssel, friss út­burkolással jár, tehát a vá­ros sokféleképpen nyerhet a dolgon. A kisvasút ügye még so­káig téma marad a város­ban, hiszen a háromkilomé­teres szakasz felújításának határideje 1977 vége. A ki­viteli tervet készíti már az UVATERV, még ebben az évben át kell adnia. Jövőre tehát megkezdődnek a mun­kák, és ezzel együtt a hely­beliek kényelmetlenségei. A sátoraljaújhelyiek remélik, hogy a kivitelezők megértik: a város legforgalmasabb íő- útjáról' van szó. Gondoskod­nak a forgalomelterelésről, betartják a határidőt. 1. gy. Aki oktat, tanuljon is! Balesetmegelőzés az ÉPFU-nál Hogyan alakult a balese­tek száma az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegységénél, milyen ér­deklődés nyilvánult meg az új KRESZ oktatása iránt, hogyan veszik ki az ÉPFU dolgozói részüket a közúti balesetmegelőzési munkából? Ezek a kérdések szerepeltek a Borsod megyei Közleke­désbiztonsági Tanács elnök­ségének napirendjén egyéb, ugyancsak fontos témakörök mellett. Az üzemegység működési területe négy megyére ter­jed ki, ahol különálló kiren­deltségek végzik az építő­anyagok szállítását. A gép­járműveket és az egyéb jár­műveket is beleszámítva a szállítógépek száma csak­nem ezerre tehető. Ez a jár­műmennyiség jelentős té­nyezőnek számít a négy me­gye útjain. Nem közömbös, hogy hogyan alakul a bal­esetek száma egy ilyen je­lentős szállítási egységnél. Nos, két éve két halálos, hét súlyos és 21 könnyebb sé­rülést, tavaly egy halálos, 23 súlyos és 14 könnyebb balesetet számoltak. A koc­canásos ütközések száma mind a két évben 130 fölött volt. Érdemes felfigyelni ar­ra, hogy két éve még alig több, mint az összes baleset felét Okozták az ÉPFU dol­gozói az üzemegységnél tör­tént esetek közül, addig ta­valy a kétharmadát. Ittas ve­zetés miatt tavaly és tavaly­előtt egyetlen baleset sem történt. Az idén az első fél évben 50 balesetet idéztek elő (saját hiba miatt) a 70- ből, 19 történt mások hibá­jából. egyet pedig műszaki hiba idézett elő. Igaz, arányaiban vizsgálva ‘ kedvezőbb a helyzet, hiszen súlyosabb sérülés ez alatt kettő, könnyebb csupán öt volt. legfeljebb a koccanásos esetek száma hasonlítható a korábbi adatokhoz. Létezik még egy ..eligazítást” nyújtó mérőszám a 100 ezer kilo­méterre eső balesetek alaku­lása. Ez pedig a három év összevetésében kedvező ké­pet mutat, hiszen három éve 0,77, tavaly 0,67, az idén 0,53 százalék körül alakult a 100 ezer kilométerre eső balese­tek száma Az üzemegységnél mindig nagy figyelmet szenteltek a balesetmegelőző munkának. Az oktatás színvonalának emelése érdekében önálló oktatási és ellenőrzési cso­portot hoztak létre. Az okta­tók minősített szakembereit;, akik a rendszeres tovább­képzésből sohasem marad­hatnak ki. Az egész évre előre elkészített tematika KRESZ-, műszaki, forgalmi, balesetelhárítási témaköröket foglal magába. A kötött té­makörök mellett az évsza­konként aktuális feladatok ismertetésére külön alkalma­kat találnak, mint például a téli felkészülés előtt is. A gépjárművezetők egyébként minden évben kötelező vizs­gán vesznek részt és az egy­általán nem hasonlítható más vizsgagyakorlathoz. Az ÉPFU üzemegységénél ugyanis a sikertelen pótvizs­ga esetén a gépjárművezetőt visszaminősítik, más munka­körbe küldik a vizsga leté­teléig. Ennél fogva érthető, hogy a megyei KBT szerve­zésében évenként sorra kerü­lő KRESZ-versenyeken az ÉPFU gépjárművezetői min­dig sikeresen szerepelnek. Ebben az évben az új KRESZ anyagának oktatásá­ra fordítottak nagy gondot az oktatók. A sikeresen vizs­gázók 200 forint külön ju­talmat kaptak. Elismerésre méltó az a tö­rekvés, amit az ÉPFU üzem­egysége az elmúlt évek so­rán a balesetmegelőzés ér­dekében tett, amelynek ered­ményei nemcsak a vállalat, de négy megye közúti bal­eseti statisztikáiban is a ked­vező tendenciákat erősítik. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents