Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-12 / 265. szám
1975. nov. 12., szerda- - - m ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 3 f V Á'' 1 fonodában mit látásitok az izem új alkotmánválsa? Megyénk számos vállaTatá- nál, üzemében már megtör- 1 énl az 1970—75. évi kollektív szerződés végrehajtásának értékelése. A vállalatok többsége már az új kollektiv szerződés előkészítésén munkálkodik. A következő ötéves időszakban érvényes „vállalati törvény” megalkotásán dolgoznak a Pamulíonóipari Vállalat Miskolci Gyárában is. Bereitest Miklósné szb-til- kár elmondotta: módosítási javaslatok már az elmúlt hónapban, a régi kollektív szerződés értékelésekor is elhangzottak, s azóta is folyamatosan érkeznek a különböző munkaterületek dolgozóitól. A beadott módosítási kérelmek sorában szerepel például; a szocialista brigádmozgalomban az arany, ezüst és bronz fokozat elérésekor járó jutalomszabadság időtartam-módosítása is. Kidolgozásra vár a különböző oktatási formákban részt vevők erkölcsi és anyagi elismerésének módja. Szükséges az üzemi demokrácia fórumainak további szélesítése. Egységesíteni kell az újonnan felvett dolgozók próbaidejét, valamint próbaidő alatti bérezését. Üj anyagi és erkölcsi ösztönzési formát kell kialakítani a kimagasló munkál végző dolgozók jutalmazására. A kollektívákat jobban kell tájékoztatni a •testvérgyárak gazdasági eredményeiről — a munka hatékonyságának ' érdekében. Megoldásra vár a fizetés nélküli szabadság kiadásának módja is. Az új kollektív szerződ ésn ék szabál yozn i a kell majd az albérleti hozzájárulás mértékéi, illetve az odaítélés feltételeit. A nagy családosok és a gyermekeiket egyedül nevelők kérése, hogy a gyár a lakásépítési és -vásárlási kölcsönt terjesz- sze ki a tanácsi lakások használatbavételi dijának kiegészítésére is. A gyár teljes kollektíváját érintő módosítási kérelmeken túl azonban szép számmal érkeznek egyéb, nem á 1 tál ánosi t ha t ó problémák megoldását szolgáló javaslatok is. Ahány kollektíva, annyi sajátos gond. probléma adódik. Az új "kollektív szerződésnek, mint alapvető „házirendnek”, megfelelő választ kell adnia minden esetleges problémára, félreértésre okot adó kérdésre. Ezért a módosítási javaslatokat először a brigád- és csoportér- tekezleleken lelték meg a dolgozók. A különböző kollektívák kéréseit, javaslatait a műhelybizoltság állította össze. « továbbította a vállalat vezetőségéhez. A kettes műszak dolgozói voltak az első javaslattevők. Kéréseik tolmácsolója Bodnár Jánosné. a kettes műszak műhelytitkára: — Számos javaslat már az elmúlt évek során megérlelődött a dolgozókban, de akadnak olyan kérések is. amelyek most, a régi kollektív szerződés átböngészésekor vetődlek fel. A megbeszélések. viták eredményeként végül is nyolc javaslatot továbbítottunk a gyár vezetőségéhez. Első kérésük az évenkénti, h a gy omány os textil j u t tatással kapcsolatos. A gyár indulása óta ugyanis minden év januárjában mintegy 750 forint értékű textiljuUatás- ban részesül a gyár valamennyi dolgozója — tekintet nélkül az itt töltött éveik számára. A kettes műszak 220 dolgozójának kérése: a természetbeni juttatások ösz- szege a gyárban töltött évek számának megfelelően emelkedjék. Véleményük szerint módosításra szorul a brigádok munkaversenyben elért eredményeinek jutalmazása is. Javasolják, hogy a különböző brigádcimek megszerzésével járó pénzösszeget emeljék meg száz forinttal. A következő kérés az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos. .Javasolják. hogy a fonodák egységesítsék hozzájárulása- . kai az étkeztetési költségek- i hez. Módosításokat kérnek a 1 munkaruhákkal kapcsolatosan is. A tisztítóban dolgozó férfiak eddig tizennyolc hónapra kapták a munkaruhát. Az 1 itt végzett munka azonban feltétlenül szükségessé lenné az. évenkénti munkaruhacserél. A uődolgozók sem túl elégedettek munkaköpenyeikkel: amit a raktárból kapnak, ugyanis többnyire nem megfelelő méretű. Szeretnék, ha egy meghatározott összegű utalvánnyal mindenki maga vásárolhatna meg a köpenyt. Javasolják még — egyebek között — a törzs- gárdaszabálvzat módos!tását. és a DH-munkarendszer anyagi ösztönzésének tokozását. A folyamatos munkarend megváltoztatása nemcsak az. ő kérésük: a fonónők régi „vágya” a vasárnap délutáni műszak megszüntetése. Déváid Hedvig A mezőgazdaság szolgálatában Matatás és atomikor a középkorban kezdődött. Mikor az első baltacsapások megtörték az erdők csendjei. Először a völgyekben, majd a hegyoldalakon dőllek, pusztultak az óriás iák, az ember gazdálkodni akart. Kopárak ,,csupaszok” maradlak a dombok, a szól, eső szabadon, a növényi gát védelme nélkül végezhette romboló ■munkáját. A viharok lejtőkön lezúduló víztömege' lassan lemosta a termőtalajt. Évszázadokon ál dolgozott ill a szántó-velő. lóvontatta ekéjével hasította a földel, hegynek föl. völgynek le.' Ő meg nem tudhatta, hogy ezzel csak elősegíti a nagyobb pusztulást. A ma turistája, aki megyénk északi áljait járva gyönyörködik a sziklás, karsztos domboldalakban, a zeg-zvgos, máig vízmosásokban, már tudja, hogy a látványt „elődeinknek” köszönheti. A megbolygatott természet. a ma. emberének, a völgyekbe szorult falvak lakóinak adta fel a leckét. Tudtok-e ill a kedvezőtlen lehetőségek hazájában gazdálkodni? A választ Pufitokon egy modern, kétszintes házban, a kompom Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézel kihelyezett csoportjának épületében kerestük. Dr. Kadlicskó Béla tudományos munkatárssal a kapuban találkoztunk. — Olyan ..hagyaték'' ez, amelynek ..adóját” az itt élő emberek fizetik meg — felelte. míg a szobában helyei foglaltunk. — Az északi táj. a lemosódott, termőtalajoktól megfosztott dombok: és a gyenge termőképesség „hazája”. Az erózió sújtotta vidéken a. hü.,ös. Csapadékos időjárásban nehéz gazdálkodni. Csoportunknak éppen ez a feladnia: a talaj termőképességének jdvífását összekapcsolni a talajvédelemmel. Megvizsgáljuk: azokat a módszereket. eljárásokat, amelyek alkalmazásával gazdaságossá lehel tenni a termelést. A kísérleti munkán kivitt középtávú terveket dolgozunk ki azoknak a termelőszövetkezeteknek. ahol ezt igénylik. Ezekben kijelöljük a termelés irányvonalát és a vetés szerkezeiét. Mondok egy konkrét példát — állt fel az asztaltól. Rövid időre magamra hagyott. a térképekkel, szak- könyvekkel zsúfolt, szobában. Az asztalra helyezett jegyzetében éppen a csoport történetéi találom. Több mint tíz éve dolgoznak itt a put- noki kutatók, A kezdet, nehézségeiről vall. a „korabeli” jelentés. Egy mérnök, néhány szakmunkás, pár darab talajművelő- és erőgéppel indította meg a kísérleti munkát. Hátralapozva, a sorok már a jelenről szólnak. Az új épületbe két éve költöztek, s a csoport kutatóiét- száma közben hétre nőtt. Kezében hatalmas dossziéval jött vissza. — Ez a Bán patak vízgyűjtőjének talajvédelmi, terve. Mi készítettük, s megtalálhar tűk benne azok a módszerek, amelyekkel az eróziót meg leltei fékezni. Itt kapnak, főszerepet a termesztett kultúrák. Olyan növényeket kell keresni, amelyele vegetációmig. ideje a lall jól védik a talajt, és betakarításuk után a hátramaradó szár- gyökérmarad vány megakadni yozza a lemosódásl. Így a legjobb talajvédő növények, az évelő pillangósok, de közepesen védenek a kalászosok is. Ezekből állítjuk össze a vetésforgót. Persze, az alapot is biztosítani kell. A talajerő utánpótlás kísérleteit Hl végezzük el nyolcszáz Uisparccllán. Vizsgállak a műtrágyázás gazdaságosságát és felhasználási lehetőségeit. A legkedvezőbb hatásfokával számoltunk, a tervben, figyelembcvéve az üzem adott talajtípusát. A talajvédelemre éiiiilö földhasználat során nagy arányban esnek ki a növénytermesztésből olyan lefülelek, amelyek szánlónak nem ctl*halmozhatok. Ide gyepeket kell telepíteni. Előnyük, hogy egész évben védik a talajt, a megye csapadékos éghajlatával: hatására nagy termést adnak, s így fejlett állattenyésztés takarmányalapját képezhetik. A talajvédelmi terv megváltoztatja az eddigi tér- ■ illesztési hagyományokat. Az I 11 j vetésszerkezethez más. de a „régitől” jobb tennőképes- | ségü kultúrák kellenek. A , talajvédelmi hatás az alap, i amelyből a kutatói: kiindullak, de a nagyobb termesekhez eddig a környéken ismeretlen növények szükségesek. Dr. Kadlicskó Béla is erre lérl ki. — Keressük azokat a nagy feli érj eíar tahnú takarmánynövényeket, amclyel: az üzemek vetésszerkezetébe, gond nélkül beilleszthetők. Vgy néz ki. ezek egyiket meg is találtuk az édesvirágú csillagfái then. A bekecsi és nova jtdrányi tsz-ben próbáltál: ki, egyelőre még ki s- parcellás körülmények közölt. A kísérlet eredménye alapjait állítom, hogy hektáronként huszonöt-húszon nyolc mázsás szemtermés elérhető. A növény beltartalíni értéke pedig a szójáéval' megegyező! A búzának vagyon jó clövefeinénye. gépesítésé megoldott. zölden és lisztként is takarinányozliató. Ezen kívül még próbálkoztunk a szegletes lednekkel és a borsóval, inivel mindkettőnél a bel- \ tartalmi érték és az elővete- ményhalás jól érvényesül, ég mindig nagyon sók lenne löszövei kezet lel la- lál-kozhatunk a Bükk- lól a Cserehatig, ahol hasonló gondokkal küzdenek. A \ kutatok által kidolgozott tervek igazát, a termése redutéit yck már igazolták. Bebizonyították, hogy lejtős területen is lehel gazdaságosan termelni, de csak akkor, ha a falvak lakói is megértik, hogy a hagyományokkal szakiul ni kell. Kármán István Miskolcon korszerűsítették a nagykömázsai kőbányát, ahonnét a felépült Hcjöcsabai Ccmcntniúvel látják cl mészkövei. Jelenleg két szinten folyik a művelés, s naponta hat- : ezer tonna mészkövet adnak a HCM nek. A cementgyár teljes üzeme idején naponta kilencezer tonna mészkövet termelnek majd. A gépkocsik forgalmi rendszámán az XX valamennyiünk számára azt jelenti. hogy az érintett jármű úgynevezett bérkocsi: Országszerte és megyénkben is nagy közkedveltségnek örvend a Volán vállalatok c szolgáltatása. Megvétikben a 3. számú Volán kezelésében jelenleg 1(> különböző típusú bérautó áll a kölcsönözni óhajtók rendelkezésére. Ez a szám igen kiesi, s mégis sok problémát okoz. Ugyanis a különböző típusokhoz egyre nehezebb az alkatrészek beszerzése. Meghibásodások pedig jócskán előfordulnak. Ezért a. vállalat vezetősége elhatározta, hogy á vállalatok és jogosítvánnyal rendelkező magánszemélyek rendelkezésére álló kocsiparkot Zsigulikra cserélik ki. Igv ugyanis jelentős alkatrész- beszerzési megtakarítást érhetnek el, hiszen könnyebbé válik a beszerzés és a javítás is. Nem szabad elaprózódni * A múanyagkémia és a műanyag-feldolgozás nem tartozik a klasszikus iparágak közé. A tudományos technikai forradalom „előszele” alakította ki hazánkban is az első műanyag-feldolgozókat, amelyek nagyon rövid idő alatt megtalálták a számukra leg- alkalm .sabb tevékenységi kört. Deák Istvánnal, a Miskolci Műanyag-feldolgozó Vállalat főmérnökével beszélgettünk az. alig több. mint 400 dolgozói foglalkoztató gyár jelenéről és jövőjéről. — Az elmúlt napokban műszaki konferencián elemeztük a gyár első háromnegyed évi munkáját. — mondotta a főmérnök. — Az elért eredmények mellett egyik íö feladatunk a tájékozódás. A vállalatunk profilja ugyan kialakult, — melegsajtolás, fröccsöntés, vákuumszi válás, polisztirol-iőrmahabositás és poliuretán-formahabosítás. amivel foglalkozunk —, de számos olyan körülmény van. amit mindenképpen figyelembe keli vennünk a jövőben. Újabb profilokat nem tervezünk. tehát ebből az alapállásból kell megfogalmaznunk a jövő feladatait. A vállalat különös figyelmei fordít arra, hogy ne ap- rózódjék el. Fő cél, hogy a kialakított profilon belül magasabb szintre hozzák az eredményeket. — Az elmúlt években nagyrészt megoldottuk az elmúlt korszerűtlen géppark cseréjét. Ez egyúttal lehetővé tette a nehéz fizikai munka megszünletésését is. Korszerű termékeket egyébkén! sem lehet, elavult gépparkkal termelni. Ezt a munkát ebben az esztendőben is tovább folytatjuk. A műszaki színvonalunk további emelésére anyagszippantókat, szerszám- kiemelőkét, anvagszi nézőkét és más eszközöket szereltünk fel. A Miskolci Műanyagfeldolgozó 1975-ben 85 millió forint értékű terméket állít elő. 1971-ben csupán 50,9 millió forint értékűt készített. — Az V. ötéves tervben évi tí—10 százalékos fejlesztést. tűztünk ki célul. A műszaki fejlesztésre pedig évente mintegy keltő millió forintot fordítunk. A gyár 1971-ben 142 féle terméket, konyhai es fürdőszobai eszközöket, továbbá más közhasználatú tárgyakat állított elő. 1975-ben csupán 94 féle terméket gyárt. Ezeket lényegesen nagyobb sorozatokban készítik, mint korábban. Ma például a 100 ezer és egymillió közti nagyságrendben készülő termékek száma eléri a 37-ei. — Es a jövő? — A sorozatszám csaknem ezen a színvonalon marad. Nálunk ugyan egy-egy termék átfutási ideje igen rövid. általában 3—5 év. de előfordul, hogy csupán egy esztendeig „él” a termék. Azt követően elavul és a gyártása már gazdaságtalanná válik. A műszaki fejlesztéssel mi évente 15—20 féle terméket állítunk elő. illetve ennyi gyártását kezdjük meg. Eny- nyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy gazdaságosan, azonos szinten, veszteség nélkül termelhessünk. A műanyagiparban az elmúlt években igen sok import alapanyagot használtak fel. Milyen változás történt 1975-ben? — Kétféle irányban is nagyon gyorsan fejlődünk. Egyrészt a lehető legrövidebb időn belül „kiváltjuké a nyugati importból származó alapanyagokat. másrészt maximális erőfeszítéseket leszünk a saját szakmunkásgardánk ki nevelésére. Korábban például a szerszám- formák egy részét is importáltuk. A jövő szerszámkészítő szakmunkásai már tanulnak a gyárban és így néhány éven belül saját magunk állítjuk elő a szükséges szerszámokat. Ezzel is gyorsíthatjuk a gyártmány bevezetését. A műanyaggyártásban ugyanis a legfontosabb, hogy az igények jelentkezése után a legrövidebb időn belül a vásárló a boltokban is megkaphassa a keresett terméket. Hajdú Gábor Másfél évtized mérlege StS ezer tanná fast ék A Tiszai Vegyikombinál üzemei közül elsőként a festékgyár kezdte meg a termelési. Tizenöt évvel ezelőtt, 1900. októberében kezdtek hozzá az üzemi próbákhoz, amit a következő év januárjában a hivatalos üzembe helyezés követett. Az akkori tiszuszederkényiek számára az évi hatezer tonna kapacitású lakkfesték- és műgyantagyár jelentette az első munkalehetőséget. Az első időben a munkások többsége nem rendelkezett szakképzet lséggel, hiszen jóformán a földekről kerüllek az üzembe. Evek múltán azonban egyre többen szerezték meg a szükséges képesítést a különböző szakmunkás-tanfolyamokon, sokan közülük technikumban gyarapították ismereteiket. A festékgyár már az első évben túlszárnyalta termelési tervét, amit elsősorban a termelékenység szüntelen növeléseiéi ért el. Közben sor került a gyár százszázalékos bővítésére is Új. korszerű műgyanta. * valamint festékgyártó üzemek, tágas raktár- helyiségek épültek. A hajdani (i ezer tonnás kis1 üzem évi 40 ezer tonna festéket előállító nagy gyárrá fejlődött. amely az elmúlt tizenöt. évben több mint 315 ezer tonna terméket gyártott. A gyár műszaki dolgozói kutatói jelentős sikereket ér lek el a gyártmányfejlesztésben is. Évről évre bővül azoknak a termékeknek a választéka, amelyekre belföldön és az országhatáron túl egyaránt igényt tartanak. A Wallkyd falfesték, a Durolzománc, a Gemini-purketl- lakk, a Mozaik-ragasztók es a járműiparban használt Te- rosón-termékcsalád adja p gyár éves termelésének mintegy 80 százalékát. A TVK ban gyártott festékeket egv- formán használják a kis lo- gyasziók, az ipari vállalatok, és a mezőgazdasági üzemek. A gyár megnövekedett szerepéről tanúskodik, hogy az éves termelési érték ma mar meghaladja az eg.vmilliárd forintot. 7\ TVK-ban készüli festék- féléket külföldön is jól ismerik. Az utóbbi másfél 'évtizedben elsősorban szovjet, jugoszláv. NDK-beli cégek vásároltak nagyobb mennyiségű festéket. Rajtuk kívül számos arab országgal, valamint NSZK-beli céggel álinak üzleti kapcsolatban.