Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

i ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975. nov. 15., szombat KPVDSZ, MEDOSZ Szakszervezeti kengresszusok A háromnegyedszázados fennállását ünneplő Keres­kedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXII. kong­resszusa a csaknem félmillió dolgozót képviselő 350 küldött és több mint 100 meghívott vendég részvételével pénte­ken megkezdődött a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson megjelent Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Sarlós István, a Hazafias Képfront Oiszágos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, dr. Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter, Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, Szalai Béla, külkereskedelmi államtitkár, dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Részt vett a kongresszuson Adam Ghertinisan, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára, és Dagobert Krau­se, a Közalkalmazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szakszervezetei Szövetségének főtitkára. . A kongresszus Nagy Lász­ló elnöki megnyitójával kez­dődött, majd Ligeti László főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a központi ve­zetőség előzőleg kiadott írá­sos jelentését,, amelyből ki-; tűnik, hogy a szakszervezet -előző kongresszusának hatá­rozatait túlnyomó többségben végrehajtották. A kongresszusi dokumentu­mok megállapítják, hogy a szakszervezethez tartozó ága­zatok jelentős fejlődést értek el. A lakosság fogyasztása a négy év alatt 28 százalékkal . növekedett, a kiskereskedel­mi forgalom évenként a ter­vezett 7,1 százalék helyett 9,1 százalékkal nőtt, 1974-ben meghaladta a 198 milliárd forintot, az idén fél év alatt, pedig a 101 milliárd forintot. A terveknek megfelelően alakult a forgalom, összetéte­le. A lakosság áruellátása a külgazdasági feltételek romlá­sa ellenére lényegében ki­egyensúlyozott. Nagyban se­gítette a lakosság ellátását, szolgáltatási igényeinek ki­elégítését a fogyasztási szö­vetkezetek eredményes mun­kája. A szakszervezet eredmé­nyes tevékenysége nagyban hozzájárult a dolgozók élet- és munkakörülménj'einek ja­vításához. A vállalatok és a szövet­kezetek a tervidőszakban több. mit kétmilliárd forintot fordítottak a munkakö­rülmények, a szociális ellá­tás javítására. A szakszervezet változatla­nul feladatának tartja a ket­tős érdekvédelmet: a keres­kedelmi dolgozók munkakö­rülményeinek és a vásárlási körülményeknek a javítását. Elsősorban a fővárosi keres­kedelmi hálózat és a techni­kai felszereltség elmaradásá­nak, a dolgozók egészségtelen túlterhelésének csökkentését, a kedvezőbb munkaidő-be­osztást tartják szükségesnek. A következő időszakban el­kerülhetetlen a kereskedelmi dolgozók bérezési elmaradá­sának pótlása is. A szakszer­vezet véleménye szerint a központi bérfeil-'zlést első­sorban ott kell felhasználni, ahol legnagyobb a munkaerő- hiány. Szükségesnek tartja a szakszervezet a kereskedelmi hálózat rekonstrukcióját, a szétaprózott kis üzletek ösz- szevonását. korszerűsítését, a gépesítés fokozását. A vitában felszólalt Sar­lós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki a párt Központi Bizottsága np_ vében köszöntötte a kong­resszust, a szakma dolgozóit. Bevezetőjében utalt arra, hogy a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szak­szervezete, amely az ország ■ dolgozóinak 10 százalékát öleli fel, sajátos helyzeténél I fogva nemcsak saját tagsá- 1 gának, hanem az ország la­kosságának az érdekeit is képviseli. Pénteken a\ szakszervezet Jókai utcai székhazában 330 ezer mezőgazdasági, erdé­szeti és vízügyi dolgozó kép­viseletében, 320 küldött rész­vételével, megkezdte tanács­kozását a MEDOSZ XXIV. kongresszusa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnö­ke, Gál László a SZOT tit­kára, dr. Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal Elnöke, dr. Soóg Gábor .mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Moharos József, a TOT el­nökhelyettese. és Illisz j László, a KISZ KB titkára. Olt volt a kongresszuson Claude Billault, a Mezőgaz­dasági és Ültetvényes Dolgo­zók Nemzetközi Szövetségének főtitkára. A kongresszust Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke nyi­totta meg. Ezután Kovács j István, a MEDOSZ főtitkára egészítette ki a Központi Ve­zetőség írásos beszámolóját. Elmondotta, hogy a IV. öt­éves terv időszakában a me­zőgazdasági 'termelés erőtel­jesen öt év alatt, mintegy 18 százalékkal növekedett. A gazdaságok egyre fejlettebb színvonalon elégítik ki a la­kossági-, és az exportigénye­ket. A főtitkár ezután az üze­mi demokrácia helyzetével foglalkozott. Ezután arról szólt, hogy a vállalati szakszervezeti szer­vek fokozott gondot fordítot­tak a bér- és munkaerőgaz­dálkodás segítésére, ellenőr-, zésére. A vállalatok a IV. ötéves terv időszakában jelentős eredményeket érlek el a munkaidő csökkentésében. A MEZŐGÉP vállalatainál, a vízügyi ágazatban, a hivata­lokban és az intézmények­ben megvalósult a 44 órás munkaidő. 1976 elejétől az erdő- és fagazdaságokban is befejeződik az átállás. Az állami gazdaságokban szin­tén rövidült a munkaidő; a mezőgazdaság állami üze­meiben — a Minisztertanács idevonatkozó határozata alap­ján -— lehetőség van arra. hogy önerőből, a meglevő tartalékok feltárásával foko­zatosan bevezethessék az évi 2300 órára csökkentett mun­kaidőt. A mezőgazdaságban, a víz­ügyi és erdőgazdasági üze­mekben az állami és a szak- szervezeti intézkedésekre ja­vultak a munkakörülmények. Miután az ágazat dolgozói­nak jelentős része nem tele­pített munkahelyeken, ha­nem változó, szabadtéri mun­kakörülmények között végzi munkáját, a MEDOSZ — a MÉM-mel egyetértésben — j megkülönböztetett erőfeszíté- | seket tett a munka- és elet- j körülmények javítására. Megelégedéssel állapította meg: javult a dolgozók la­káshelyzete, sok helyen utca­sorok, többszintes házak, sorházak jelzik a gazdasá­gok, vállalatok erőfeszítéseit. Az elmúlt négy évben mint- , egy 11 500 dolgozó jutott új | lakáshoz. A vállalatok ősz- j szesen 347 millió forinttal ! járultak hozzá a dolgozók lakáshelyzetének javításához. Ezután megkezdődött a Vi­da a központi vezetőség be­számolója felett. Felszólalt Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnö­ke, aki átadta a kongresszus résztvevőinek a párt Köz­ponti Bizottsága üdvözletét. Hősi iiizitíifi látogat November második felében csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség hivatalos, ba­ráti látogatást tesz a Szov­jetunióban, az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívá­sára. A delegációt Gustav Hú­sait, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke vezeti. Gíprsssi mis Hollai Imre nagykövet, a New York-i magyar állandó ENSZ-képviselet vezetőije fel­szólalt az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában: Megálla­pította, hogy egy év telt el a ciprusi rendezésről szóló közgyűlési határozat egyhan­gú elfogadása óta, de a hely­zet nem változott. Hangoz­tatta: olyan körök részéről folytatódik a Ciprusi Köztár­saság belügyeibe való be­avatkozás, amelyek aláírá­sukkal is ígéretet tettek az európai biztonsági konferen­cián, hogy a vitás kérdések rendezése során elutasítják a katonai módszereket. A ma­gyar kormány állásfogla­lását ismertetve Hollai Imre rámutatott: „Azt kívánjuk, hogy Ciprus lakói minden idegen beavatkozástól mente­sen élhessenek és a kél kö­zösség tagjai egyetértésben oldják meg közös belső ügyei­ket. Fejleszteni akarjuk velük kapcsolatainkat éppúgy, mint a térség többi államával, köz­lük Görögországgal és Török­országgal. Ezért támogatjuk a ciprusi kérdés mielőbbi tel­jes és igazságos rendezését és ítélünk el minden ún. ka­tonai megoldást.” PEiwre«»' —a fiiét írt a Győri Imre, uz MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken a Központi Bizottság székhazában fogad­ta a szocialista hír- és saj­tóügynökségek vezetőit. A találkozón —, amely szívé­lyes légkörben zajlott le — a Központi Bizottság titkára az .MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról tájékoztatta a vendege­ket. infgrsKin Pénteken a margitszigeti Nagyszállóban befejeződött tíz szocialista ország 16 hír- í és sajtóügynöksége vezérigaz- f gatóinak idei konferenciája. A szocialista országok ve­zérigazgatód a Prensa Latina meghívására 1976-ban , Ku­ba fővárosában, Havannában tartják meg soron következő értekezletüket. Pénteken, délután a Mis­kolci Pamutfonóban nyitot­ták meg a városi politikai könyvnapokat. Taizs Irán, a gyári pártbizottság titkára üdvözölte a jelenlevőket. No­odle József, a városi pártbi­zottság titkára mondott be­szédet, méltatva a politikai könyvek jelentőségét a mar­xizmus—len inizmus terjesz­tésében. A szocializmus olyan embert igényel, aki el tud igazodni a társadalmi össze­függések kérdéseiben, a szo­cializmus építése tudatos te­vékenység, hozzá a tudást a könyvek adják. Ezután a legjobb politikai könyvter­jesztőket, 5—10 éves munká­jukért jelvényekkel tüntet­ték ki. A megnyitón részt vett Tolnai Ferenc, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője,. Sárközi Gizella, a Kpssuth Könyvkiadó me­gyei kirendeltségének vezető­je, dr. Szigethy Tibor, a fonoda igazgatója, a város és a gyár számos dolgozója. Zoltán Sá­ra, színművésznő szavalt és a miskolci 37. számú Általános Iskola 8/b osztá­lyos tanulóiból alakult ve­gyes Énekkar örvendeztette meg a jelenlevőket kitűnő műsorával. A megnyitón szép könyvkiállítás fogadta a rész­vevőket. Hatvan hadihajó és tizenhétezer katona vesz részt a NATO őszi nagy hadgyakorlatán a Csendes-óceán keleti részén és a Norvég-tengeren. Képünkön: a Farragut nevű hadihajó és az amerikai flotta egyik anyahajója,, az Independence a* „óceánszafári” hadgyakorlaton Életszínvonalunk - tegnap, ma, iiifnap HANGSÚLYOZTUK, hogy az életszínvonal emelésére csak azt lehet és szabad for­dítani, amit megtermeltünk. Ez azt jelenti, hogy az élet- színvonal emelésének alap­vető feltétele minden idő­szakban a nemzeti jövede­lem növekedése, amely a népgazdaság termelő ágaza­taiban — iparban, mezőgaz­daságban, közlekedésben — jön létre. Hosszabb távon, csak a nemzeti jövedelemből lehet fedezni a dolgozók fo­gyasztását, a szociális és más társadalmi intézmények költ­ségeit, az új termelő és nem termelő alapok létrehozásá­hoz szükséges eszközöket. Más szóval az életszínvonal tartósan csak akkor emel­kedhet, ha rendszeresen emelkedik a nemzeti jöve­delem. A nemzeti jövedelem ha­zánkban dinamikusan nő,' ma már a háború előttinek ötszöröse. Az utóbbi öt év alatt a tervezett 30—32 szá­zalékkal szemben mintegy 36 százalékkal nő. Vagyis alap­vetően minden időszakban — így a negyedik ötéves terv során is — sikerült megte­remteni az életszínvonal ter­vezett növekedésének leg­több feltételeit. Az életszínvonalat legal- fógóbban a lakosság jövedel­mének nagysága mutatja, A bér- és jövedélemszintUnk az utóbbi 20 év alatt dina­mikusan .javult. 1950—1973 között a munkás és alkalma­zott keresők reálbére több mint kétszeresére nőtt. A reáljövedelem« növekedése ennél lényegesen nagyobb. Az elmúlt esztendőben a lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme 6,6 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A la­kosság reáljövedelmét ki­sebb részben a reálbérek növekedése, illetve a foglal­koztatottság- emelkedése, na­gyobb részben a társadalmi juttatások növelték. Várha­tóan a negyedik ötéves terv időszakában összesen 24 szá­zalékkal, nő társadalmunk tagjainak reáljövedelme, alapvetően a tervezett mér­tékben. A reáljövedelmek növeke­désével kapcsolatban hang­súlyozni kell, hogy átlagos növekedésről van szó, az egyes családok jövedelmi vi­szonyainak változása jelentő­sen eltérhet az állagtól. Nyil­vánvaló, hogy azokban a családokban, amelyekben nö­vekszik a keresők száma, az egy főre jutó jövedelem- emelkedés lényegesen meg­haladhatja az átlagot. Ha viszont a keresők száma a ^családban — nyugdíjazás vagy más ok miatt — csök­ken, úgy az adott családban az, átlagos jövedelem nem emelkedik, hanem esetleg csökken. (A jövedelmek nö­vekedésének az országos át­lagtól eltérő szóródását ter­mészetesen más tényezők is — előléptetés, szakképzett­ség emelkedése, betegség stb. — okozhatják.) A sta­tisztikai felmérések azt mu­tatják. hogy évente a csalá­dok egy harmad részében — különböző okok miatt — alig változik, más családokban viszont az átlagnál nagyobb mértékben emelkedik az egy főre jutó jövedelem. Több éves átlagban ez a szóródás mérséklődik, de automatiku­san nem szűnik meg, ezért időnként a lakosság külön­böző rétegének reáljövedel­mét központi bér-, illetve szociálpolitikái intézkedés útján emelik. A szocializmusban, mivel a. társadalominak még nem áll rendelkezésére a javak olyan bősége, hogy magas színvonalon és minden te­kintetben kielégíthesse tag­jainak állandóan növekvő szükségletét, a munka sze­rinti elosztás elve érvénye­sül. A szükségletek szerinti elosztás a termelőerők nagy­arányú fejlesztése útján fo­kozatosan és csak a kommu­nizmusban valósulhat meg. Amíg megteremtődnek a szükséglet szerinti elosztás gazdasági és tudati feltételei., a dolgozókat anyagilag is ér­dekeltté kell tenni a munká­ban, ki kell használni az anyagi ösztönzés legjobb formáit. A munka szerinti elosztás azt jelenti, hogy mindenki képessége szerint dolgozik, és végzett munkája mennyi­ségének, minőségének és tár­sadalmi hasznosságának ará­nyában részesül a társadalmi termelésből. A munka szerinti elosztás elvének megfelelően a társa­dalom tagjai olyan áránypan •jutnak hozzá a számukra szükséges javakhoz, amilyen arányban munkájukkal hoz­zájárulnak az össztársadalmi szükséglet kielégítéséhez. Vagyis — és ezt hangsúlyoz­ni kell — a szocialista egyen­lőség az elosztásban nem jelent egyenlősdit. Nem azt jelenti, hogy mindenki egy­formán részesedik a javakból, hanem azt, hogy, a szocia­lista társadalomban az elosz­tás során (.is mindenkit egyenlő mértékkel nwnek: a munkával. V Ez ,az egyenlőség azonban magában hordoz bizonyos egyenlőtlenségeket is.- Ennek több oka van. Az emberek­nek különböző a szellemi és a fizikai képességük, ezért 1 nem egyenlő a munkatelje­sítményük, ‘ így részesedésük sem. Ugyanakkor a különbö­ző területeken végzett mun­kák mennyiségét és minősé­gét nem lghet pontosan ősz- szemérni, sőt még az azonos munkát végzők munkáját sem, mivel az egyes vállala­toknál nem azonosak a mun­kakörülmények. A szocializ­musban a gazdálkodó egysé­gek az állami tulajdonon be­lül önállóak. A vállalati ön- • állóság „megköveteli, hogy a dolgozó kollektíva anyagilag is érdekelt legyen a vállalat gazdaságos működésében. Igv az egyes dolgozók munka szerinti jövedelme nemcsak egyéni munkájuktól, hanem — különböző mértékben — az egész vállalat gazdálko­dásának eredményétől is függ. Van más oka is annak, hogv nemcsak egyedül és ki­zárólagosan a munka szerinti elosztás törvénye érvényesül a szocializmusban. Az egyes dolgozók a munkájuk alap­ján szerzett jövedelmükből igen eltérő nagyságú csalá­dot (gyermeket és öreget) tartanak el. Ez egyenlőtlen­séget okoz az egyes csalá­dok között, amit a társada­lomnak mérsékelnie kell. Ezért a munka szerinti el­oszlásnak ki kell egészülnie bizonyos társadalmi juttatá­sukkal (nyugdíj, családi pót­lék, ösztöndíjak, ingyenes oktatás stb.), amelyek elosz­tásában nem a munka sze­rinti, hanem — a rendelke­zésre álló lehetőségeken be­lül — a szükségletek szerinti elosztás érvényesül. AZ ANYAGI érdekeltség nem jelent — és nem jelent­het — anyagiasságot. Az anyagi érdekeltség már a szocializmust megelőző tár­sadalmakban is hajtóereje volt a termelés fejlődésének. A/, emberek ugyanis minden társadalomban • törekszenek arra, hogy szükségletüket mind magasabb színvonalon elégíthessék ki. A szocialista társadalom ezt az emberi tö­rekvést tudatosan felhasz­nálja és a társadalom szol­gálatába állítja, mivel az megegyezik azon fő törekvé­sével, hogy a ’ társadalom minél nagyobb termékhal­mazt hozzon létre, és ennek birtokában min,d magasabb színvonalon elégíthesse ki az emberek szükségletét. Ter­mészetesen az anyagi érde­kek mellett vannak a mun­kának más ■ mozgatórugói is: az alkotás öröme, a munka erkölcsi elismerése stb. A nem anyagi jellegű erkölcsi ösztönzőknek a szerepe meg­sokszorozódik a szocializ­musban, de kizárólag vagy döntően ezekkel nem lehet megvalósítani a munkára való ösztönzést. Együtt kell alkalmazni az anyagi és az erkölcsi ösztönzést. Karvalics László (Folytatjuk) i I

Next

/
Thumbnails
Contents