Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
i ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975. nov. 15., szombat KPVDSZ, MEDOSZ Szakszervezeti kengresszusok A háromnegyedszázados fennállását ünneplő Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXII. kongresszusa a csaknem félmillió dolgozót képviselő 350 küldött és több mint 100 meghívott vendég részvételével pénteken megkezdődött a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Képfront Oiszágos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, dr. Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Szalai Béla, külkereskedelmi államtitkár, dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Részt vett a kongresszuson Adam Ghertinisan, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára, és Dagobert Krause, a Közalkalmazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szakszervezetei Szövetségének főtitkára. . A kongresszus Nagy László elnöki megnyitójával kezdődött, majd Ligeti László főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a központi vezetőség előzőleg kiadott írásos jelentését,, amelyből ki-; tűnik, hogy a szakszervezet -előző kongresszusának határozatait túlnyomó többségben végrehajtották. A kongresszusi dokumentumok megállapítják, hogy a szakszervezethez tartozó ágazatok jelentős fejlődést értek el. A lakosság fogyasztása a négy év alatt 28 százalékkal . növekedett, a kiskereskedelmi forgalom évenként a tervezett 7,1 százalék helyett 9,1 százalékkal nőtt, 1974-ben meghaladta a 198 milliárd forintot, az idén fél év alatt, pedig a 101 milliárd forintot. A terveknek megfelelően alakult a forgalom, összetétele. A lakosság áruellátása a külgazdasági feltételek romlása ellenére lényegében kiegyensúlyozott. Nagyban segítette a lakosság ellátását, szolgáltatási igényeinek kielégítését a fogyasztási szövetkezetek eredményes munkája. A szakszervezet eredményes tevékenysége nagyban hozzájárult a dolgozók élet- és munkakörülménj'einek javításához. A vállalatok és a szövetkezetek a tervidőszakban több. mit kétmilliárd forintot fordítottak a munkakörülmények, a szociális ellátás javítására. A szakszervezet változatlanul feladatának tartja a kettős érdekvédelmet: a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek és a vásárlási körülményeknek a javítását. Elsősorban a fővárosi kereskedelmi hálózat és a technikai felszereltség elmaradásának, a dolgozók egészségtelen túlterhelésének csökkentését, a kedvezőbb munkaidő-beosztást tartják szükségesnek. A következő időszakban elkerülhetetlen a kereskedelmi dolgozók bérezési elmaradásának pótlása is. A szakszervezet véleménye szerint a központi bérfeil-'zlést elsősorban ott kell felhasználni, ahol legnagyobb a munkaerő- hiány. Szükségesnek tartja a szakszervezet a kereskedelmi hálózat rekonstrukcióját, a szétaprózott kis üzletek ösz- szevonását. korszerűsítését, a gépesítés fokozását. A vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki a párt Központi Bizottsága np_ vében köszöntötte a kongresszust, a szakma dolgozóit. Bevezetőjében utalt arra, hogy a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, amely az ország ■ dolgozóinak 10 százalékát öleli fel, sajátos helyzeténél I fogva nemcsak saját tagsá- 1 gának, hanem az ország lakosságának az érdekeit is képviseli. Pénteken a\ szakszervezet Jókai utcai székhazában 330 ezer mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozó képviseletében, 320 küldött részvételével, megkezdte tanácskozását a MEDOSZ XXIV. kongresszusa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Gál László a SZOT titkára, dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal Elnöke, dr. Soóg Gábor .mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Moharos József, a TOT elnökhelyettese. és Illisz j László, a KISZ KB titkára. Olt volt a kongresszuson Claude Billault, a Mezőgazdasági és Ültetvényes Dolgozók Nemzetközi Szövetségének főtitkára. A kongresszust Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitotta meg. Ezután Kovács j István, a MEDOSZ főtitkára egészítette ki a Központi Vezetőség írásos beszámolóját. Elmondotta, hogy a IV. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági 'termelés erőteljesen öt év alatt, mintegy 18 százalékkal növekedett. A gazdaságok egyre fejlettebb színvonalon elégítik ki a lakossági-, és az exportigényeket. A főtitkár ezután az üzemi demokrácia helyzetével foglalkozott. Ezután arról szólt, hogy a vállalati szakszervezeti szervek fokozott gondot fordítottak a bér- és munkaerőgazdálkodás segítésére, ellenőr-, zésére. A vállalatok a IV. ötéves terv időszakában jelentős eredményeket érlek el a munkaidő csökkentésében. A MEZŐGÉP vállalatainál, a vízügyi ágazatban, a hivatalokban és az intézményekben megvalósult a 44 órás munkaidő. 1976 elejétől az erdő- és fagazdaságokban is befejeződik az átállás. Az állami gazdaságokban szintén rövidült a munkaidő; a mezőgazdaság állami üzemeiben — a Minisztertanács idevonatkozó határozata alapján -— lehetőség van arra. hogy önerőből, a meglevő tartalékok feltárásával fokozatosan bevezethessék az évi 2300 órára csökkentett munkaidőt. A mezőgazdaságban, a vízügyi és erdőgazdasági üzemekben az állami és a szak- szervezeti intézkedésekre javultak a munkakörülmények. Miután az ágazat dolgozóinak jelentős része nem telepített munkahelyeken, hanem változó, szabadtéri munkakörülmények között végzi munkáját, a MEDOSZ — a MÉM-mel egyetértésben — j megkülönböztetett erőfeszíté- | seket tett a munka- és elet- j körülmények javítására. Megelégedéssel állapította meg: javult a dolgozók lakáshelyzete, sok helyen utcasorok, többszintes házak, sorházak jelzik a gazdaságok, vállalatok erőfeszítéseit. Az elmúlt négy évben mint- , egy 11 500 dolgozó jutott új | lakáshoz. A vállalatok ősz- j szesen 347 millió forinttal ! járultak hozzá a dolgozók lakáshelyzetének javításához. Ezután megkezdődött a Vida a központi vezetőség beszámolója felett. Felszólalt Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke, aki átadta a kongresszus résztvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét. Hősi iiizitíifi látogat November második felében csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos, baráti látogatást tesz a Szovjetunióban, az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívására. A delegációt Gustav Húsait, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. Gíprsssi mis Hollai Imre nagykövet, a New York-i magyar állandó ENSZ-képviselet vezetőije felszólalt az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában: Megállapította, hogy egy év telt el a ciprusi rendezésről szóló közgyűlési határozat egyhangú elfogadása óta, de a helyzet nem változott. Hangoztatta: olyan körök részéről folytatódik a Ciprusi Köztársaság belügyeibe való beavatkozás, amelyek aláírásukkal is ígéretet tettek az európai biztonsági konferencián, hogy a vitás kérdések rendezése során elutasítják a katonai módszereket. A magyar kormány állásfoglalását ismertetve Hollai Imre rámutatott: „Azt kívánjuk, hogy Ciprus lakói minden idegen beavatkozástól mentesen élhessenek és a kél közösség tagjai egyetértésben oldják meg közös belső ügyeiket. Fejleszteni akarjuk velük kapcsolatainkat éppúgy, mint a térség többi államával, közlük Görögországgal és Törökországgal. Ezért támogatjuk a ciprusi kérdés mielőbbi teljes és igazságos rendezését és ítélünk el minden ún. katonai megoldást.” PEiwre«»' —a fiiét írt a Győri Imre, uz MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a Központi Bizottság székhazában fogadta a szocialista hír- és sajtóügynökségek vezetőit. A találkozón —, amely szívélyes légkörben zajlott le — a Központi Bizottság titkára az .MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról tájékoztatta a vendegeket. infgrsKin Pénteken a margitszigeti Nagyszállóban befejeződött tíz szocialista ország 16 hír- í és sajtóügynöksége vezérigaz- f gatóinak idei konferenciája. A szocialista országok vezérigazgatód a Prensa Latina meghívására 1976-ban , Kuba fővárosában, Havannában tartják meg soron következő értekezletüket. Pénteken, délután a Miskolci Pamutfonóban nyitották meg a városi politikai könyvnapokat. Taizs Irán, a gyári pártbizottság titkára üdvözölte a jelenlevőket. Noodle József, a városi pártbizottság titkára mondott beszédet, méltatva a politikai könyvek jelentőségét a marxizmus—len inizmus terjesztésében. A szocializmus olyan embert igényel, aki el tud igazodni a társadalmi összefüggések kérdéseiben, a szocializmus építése tudatos tevékenység, hozzá a tudást a könyvek adják. Ezután a legjobb politikai könyvterjesztőket, 5—10 éves munkájukért jelvényekkel tüntették ki. A megnyitón részt vett Tolnai Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője,. Sárközi Gizella, a Kpssuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője, dr. Szigethy Tibor, a fonoda igazgatója, a város és a gyár számos dolgozója. Zoltán Sára, színművésznő szavalt és a miskolci 37. számú Általános Iskola 8/b osztályos tanulóiból alakult vegyes Énekkar örvendeztette meg a jelenlevőket kitűnő műsorával. A megnyitón szép könyvkiállítás fogadta a részvevőket. Hatvan hadihajó és tizenhétezer katona vesz részt a NATO őszi nagy hadgyakorlatán a Csendes-óceán keleti részén és a Norvég-tengeren. Képünkön: a Farragut nevű hadihajó és az amerikai flotta egyik anyahajója,, az Independence a* „óceánszafári” hadgyakorlaton Életszínvonalunk - tegnap, ma, iiifnap HANGSÚLYOZTUK, hogy az életszínvonal emelésére csak azt lehet és szabad fordítani, amit megtermeltünk. Ez azt jelenti, hogy az élet- színvonal emelésének alapvető feltétele minden időszakban a nemzeti jövedelem növekedése, amely a népgazdaság termelő ágazataiban — iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben — jön létre. Hosszabb távon, csak a nemzeti jövedelemből lehet fedezni a dolgozók fogyasztását, a szociális és más társadalmi intézmények költségeit, az új termelő és nem termelő alapok létrehozásához szükséges eszközöket. Más szóval az életszínvonal tartósan csak akkor emelkedhet, ha rendszeresen emelkedik a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelem hazánkban dinamikusan nő,' ma már a háború előttinek ötszöröse. Az utóbbi öt év alatt a tervezett 30—32 százalékkal szemben mintegy 36 százalékkal nő. Vagyis alapvetően minden időszakban — így a negyedik ötéves terv során is — sikerült megteremteni az életszínvonal tervezett növekedésének legtöbb feltételeit. Az életszínvonalat legal- fógóbban a lakosság jövedelmének nagysága mutatja, A bér- és jövedélemszintUnk az utóbbi 20 év alatt dinamikusan .javult. 1950—1973 között a munkás és alkalmazott keresők reálbére több mint kétszeresére nőtt. A reáljövedelem« növekedése ennél lényegesen nagyobb. Az elmúlt esztendőben a lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A lakosság reáljövedelmét kisebb részben a reálbérek növekedése, illetve a foglalkoztatottság- emelkedése, nagyobb részben a társadalmi juttatások növelték. Várhatóan a negyedik ötéves terv időszakában összesen 24 százalékkal, nő társadalmunk tagjainak reáljövedelme, alapvetően a tervezett mértékben. A reáljövedelmek növekedésével kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy átlagos növekedésről van szó, az egyes családok jövedelmi viszonyainak változása jelentősen eltérhet az állagtól. Nyilvánvaló, hogy azokban a családokban, amelyekben növekszik a keresők száma, az egy főre jutó jövedelem- emelkedés lényegesen meghaladhatja az átlagot. Ha viszont a keresők száma a ^családban — nyugdíjazás vagy más ok miatt — csökken, úgy az adott családban az, átlagos jövedelem nem emelkedik, hanem esetleg csökken. (A jövedelmek növekedésének az országos átlagtól eltérő szóródását természetesen más tényezők is — előléptetés, szakképzettség emelkedése, betegség stb. — okozhatják.) A statisztikai felmérések azt mutatják. hogy évente a családok egy harmad részében — különböző okok miatt — alig változik, más családokban viszont az átlagnál nagyobb mértékben emelkedik az egy főre jutó jövedelem. Több éves átlagban ez a szóródás mérséklődik, de automatikusan nem szűnik meg, ezért időnként a lakosság különböző rétegének reáljövedelmét központi bér-, illetve szociálpolitikái intézkedés útján emelik. A szocializmusban, mivel a. társadalominak még nem áll rendelkezésére a javak olyan bősége, hogy magas színvonalon és minden tekintetben kielégíthesse tagjainak állandóan növekvő szükségletét, a munka szerinti elosztás elve érvényesül. A szükségletek szerinti elosztás a termelőerők nagyarányú fejlesztése útján fokozatosan és csak a kommunizmusban valósulhat meg. Amíg megteremtődnek a szükséglet szerinti elosztás gazdasági és tudati feltételei., a dolgozókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a munkában, ki kell használni az anyagi ösztönzés legjobb formáit. A munka szerinti elosztás azt jelenti, hogy mindenki képessége szerint dolgozik, és végzett munkája mennyiségének, minőségének és társadalmi hasznosságának arányában részesül a társadalmi termelésből. A munka szerinti elosztás elvének megfelelően a társadalom tagjai olyan áránypan •jutnak hozzá a számukra szükséges javakhoz, amilyen arányban munkájukkal hozzájárulnak az össztársadalmi szükséglet kielégítéséhez. Vagyis — és ezt hangsúlyozni kell — a szocialista egyenlőség az elosztásban nem jelent egyenlősdit. Nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán részesedik a javakból, hanem azt, hogy, a szocialista társadalomban az elosztás során (.is mindenkit egyenlő mértékkel nwnek: a munkával. V Ez ,az egyenlőség azonban magában hordoz bizonyos egyenlőtlenségeket is.- Ennek több oka van. Az embereknek különböző a szellemi és a fizikai képességük, ezért 1 nem egyenlő a munkateljesítményük, ‘ így részesedésük sem. Ugyanakkor a különböző területeken végzett munkák mennyiségét és minőségét nem lghet pontosan ősz- szemérni, sőt még az azonos munkát végzők munkáját sem, mivel az egyes vállalatoknál nem azonosak a munkakörülmények. A szocializmusban a gazdálkodó egységek az állami tulajdonon belül önállóak. A vállalati ön- • állóság „megköveteli, hogy a dolgozó kollektíva anyagilag is érdekelt legyen a vállalat gazdaságos működésében. Igv az egyes dolgozók munka szerinti jövedelme nemcsak egyéni munkájuktól, hanem — különböző mértékben — az egész vállalat gazdálkodásának eredményétől is függ. Van más oka is annak, hogv nemcsak egyedül és kizárólagosan a munka szerinti elosztás törvénye érvényesül a szocializmusban. Az egyes dolgozók a munkájuk alapján szerzett jövedelmükből igen eltérő nagyságú családot (gyermeket és öreget) tartanak el. Ez egyenlőtlenséget okoz az egyes családok között, amit a társadalomnak mérsékelnie kell. Ezért a munka szerinti eloszlásnak ki kell egészülnie bizonyos társadalmi juttatásukkal (nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíjak, ingyenes oktatás stb.), amelyek elosztásában nem a munka szerinti, hanem — a rendelkezésre álló lehetőségeken belül — a szükségletek szerinti elosztás érvényesül. AZ ANYAGI érdekeltség nem jelent — és nem jelenthet — anyagiasságot. Az anyagi érdekeltség már a szocializmust megelőző társadalmakban is hajtóereje volt a termelés fejlődésének. A/, emberek ugyanis minden társadalomban • törekszenek arra, hogy szükségletüket mind magasabb színvonalon elégíthessék ki. A szocialista társadalom ezt az emberi törekvést tudatosan felhasználja és a társadalom szolgálatába állítja, mivel az megegyezik azon fő törekvésével, hogy a ’ társadalom minél nagyobb termékhalmazt hozzon létre, és ennek birtokában min,d magasabb színvonalon elégíthesse ki az emberek szükségletét. Természetesen az anyagi érdekek mellett vannak a munkának más ■ mozgatórugói is: az alkotás öröme, a munka erkölcsi elismerése stb. A nem anyagi jellegű erkölcsi ösztönzőknek a szerepe megsokszorozódik a szocializmusban, de kizárólag vagy döntően ezekkel nem lehet megvalósítani a munkára való ösztönzést. Együtt kell alkalmazni az anyagi és az erkölcsi ösztönzést. Karvalics László (Folytatjuk) i I
